Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-06 / 229. szám

3 DUNÁNTÚLI NAHLÖ 1«48 OKTÓBER • Á „fordulat évében" fordulatot eremtünkaz oktatás kérdésében is — mondotta Deák Lívia as oktatási konferencián Az MDP vasárnapi oktatási kon-; ■ erenciáján Aczéi György hatal­mas beszéde után Deák Livia ok­tatási megyei bizottsági tag tar­olta meg referátumát a baranyai ;>ártoktatás jövő feladatairól. Rámutatott arra, hogy a kiéle­ződő osztályharc különös jelentőséget ad pártunk elméleti színvonala emelésének. idézte Sztálin elvtárs szavait, ame­lyeke i a bolsevik párt 18. kon­gresszusán mondott: „Mint alap­gazságot kell elismernünk, hogy .ennél magasabb a Párt és az ál­am! munka bármely területén j működő funkcionáriusainknak po­litikai színvonala és marxista leninista öntudata. annál magasabb és termékenyebb maga ez a munka, annál haté­konyabbak a munka eredményei és — megfordítva — mennél ala­csonyabb a funkcionárusok poli­tikai színvonala és marxista-leni­nista öntudata, annál valószínűb­bek a bajok és kudarcok a mun­kában, annál valószínűbb maguk­nak a funkcionáriusoknak az el- sekélyescdése és kicsinyes, korlá­tolt emberekké való átvedlése, an­nál valószínűbb elfajulásuk.“ kívül be keil vinnünk párttagsá­gunk tudatéba, hogy a marxizmus-leninlzmu6 klasszi­kus tanulmányozása legdöntőbb feladat minden párttag számára. Az elkövetkező hónapok tervei­vel kapcsolatban Deák Lívia elv- társnő közölte, hogy Pécset* négy­hetes állandó bennlakásos iskolát szervezünk 50 hallgatóval, már megszervezték a 10 hónapos esi iskolát, amely a háromhónapos iskola anyagát 10 hónap alatt sajátítja et, ezenkívül sor kerül « bányászke- rffletben háromhónapos esti iskola, valamint a Mohácson és Siklóson; vándor-pár: iskola felállítására. A most megindítót* pécsi szeminá­riumokon kívül haladéktalanul megkezdjük a vi­déki szemináriumok szervezé­sét is. Az oktatási munka Az elmúlt három és fél esz­tendő alatt már jelentős eredmé­nyek történtek az oktatási munka megjavítása terén — mondotta Deák Livia. eddigi eredményei is. Nagy- mérékben megkönnyíti az oktatási munkánkat az a’ap­szerveze'ékben felállítandó könyv­árak berendezése és a megyei el­méleti tanácsadó felállítása. Ezen — ötven elv társ két-háromhóna. pos iskolán, 550 elvtáre három- hete« iskolán, mintegy ötvenen egyéni tanulásban, 2500 pedig alapos felsőfokú szemináriumon vettek részt. Jelentős eredményeket értek el ok­tatási téren a szakszervezetek, amelyek 203 eiviársat egy hóna­pos vagy rővidebb iskolán, 600 elvtársat szemináriumon képeztek ki. Ugyancsak fontos szerep hárult az oktatás terén a FÉKOSz-ra, UFOSz-ra, MNDSz-re és ifjúsági és egyéb tömegszervezetekre. Hibák az eddigi gyakorlatban A marxizmns-leninizmus elmélet szellemében képezzük kádereinket Ugyanakor azonban nem hanyagol­juk el a páron kívüi tömegeket sem és nagy súlyt helyezünk az iskolámkfvüíi otots'isra a tömeg- szervezeM iskolákra a Szabad Föld téli es'ék beindi ására. Minden öt­százon felüli alapszervezetnél mag- alakitjuk az okta ási bizottságo­kat. amelyek rendezer es heti érteke rieten fog­lalkoznak a fontos szerve­zést és elméleti kérdésekkel. — A fordulat évében — fejezte be beszédét Deák Lívia élv társnő — fordulatnak keB bekövetkeznie nálunk Baranyában is az okta'ás kérdésében. A mi oktatási káde reink büszkék 1 ehe nek. arra, hogy Pártunk rájuk bízza a legdöriöbb harci feladat végrehajtását. Te­gyünk meg mindent azért, hogy marxis a-Ieninisra szellemben ki­képzett kádereink sikeresen küzd- hessenek a szocializmus győzelmé­ért. Deák Livia elvtársnő nagy taps­sal fogadott beszéde irtán a vitára, majd Aczéi György elvtárs záró­szavára kerül: a sor, melyet la­punk holnapi számában ismerte­tünk. Lehetetlen elmernünk azonban az elkövetett hibák és hiányos ságok mellett. Különösen elmaradt az oktatás a falun és bányász pártszervezetek­ben, ahol a legnagyobb szükség lett volna funkcionáriusaink és a pártmunkások elméleti színvona­lának az emelésére. — Hibák voltak a szemináriumi munkában is. Nem válogattuk ki megfelelőképen az előadókat, a szemináriumi vezetőket, ezek gyak­ran ideológiailag sem voltak fel­készülve feladatukra, nem foglal­koztak egyénileg a hallgatókkal, nem kapcsolták össze az elmé­leti munkát a gyakorlattal, Horváth Gyula hesarél « mai összevont párfnapon Ezen a héten az összes üzemi és körzeti pártnapok elmaradnak, helyettük összevont pártnapot tart a Magyar Dolgozók Pártja nagy-1 pécsj szervezete Az összevont párfnap szerdán délután 6 órakor lesz a Doktor Sándor kultárházban. Az összevont páTtnapon a párt­munkások, pártbizalmiak és íunkciónárlusokon kívIM az egész nagy- pécsi tagság is megjelenik, hogy meghallgassa Horváth Gyula elv­társ, a nagypéosi szervezet titkárának kül- és belpolitikai beßzämo lóját. A föl dműtieMKZovet fi exelejt bekapc*ftlá*áral felMíiik a baranyai juhtenyésztést nem készültek el előadásaikra, nem szoktatták a hallgatókat jegyzet­készítésre. az otthoni tanulásra, és ezáltal sok szeminárium a tan folyam végére szétesett. Ezen a te­rületen a nyár végén sikerült vál­tozási elérni, amikor öt esti isko­lát rveztiink amelyek számos új üzemi kádrrt adlak pártunk nsk, amelvek közül iegkimelkedőhb a mecsekszabol r** esti iskola volt, élén Wagner Sándorral. Meg kell javítuni a füfem^nárinniok összetételét Jobban k.i kell válogatnunk a pár*. Iskolára és szemináriumokra kül­dendő elvtérsakat az eddigi qya korlat al szemben, amikor önkén tes jele.nitikezés alapján küld ék be a szervezetek az elvtérsakat. Meg kell javítanunk a 6zeminá rinmok éa szemináriumi előadók összetételét, hogy itt is a mun kásosztáiynak legyen döntő sze­repe. Haladéktalanul meg kell szüntetni a „vad" előadásoka* és csak az országos oktatási osz.ály által ki­adott utasítások és szemináriumi anyagok alapján szabad megtarta­ni a szemináriumokat. Ugyanakkor mag k«U szervezni az ellen ÓTxéaí Baranya megyét úgy ismerik az országban, mint az ország egyik legkiválóbb juhtenyésztö vidékét, így is van. Annak ellenére, hogy a felvásárló kereskedők hosszú időn át „megszállva“ tartották a megyét, jelenleg mintegy 60 ezer darab birkával rendelkezik a me­gye a háború előtti 62.000 darab­bal szemben, ajni az. ország teljes juhállományának körülbelül a 20 százaléka. Ennek a komoly gazdasági ér­ieknek különösen most van nagy jelentősége, amikor hiányok nm talkoznak a textilfélék ellátásában és kevés a feldolgozáshoz szüksé­ges gyapjú. Sajnos, a baranyai juhállomány legnagyobb része ke­resztezett, korcs egyedckböl áll, az állomány alapanyaga kisteslű, drgenerált sváb rákká, úgynevezett „cikta“ birka. Ezt keresztezték ké­sőbb hazai fésűs és keletfriz anyaggal, legnagyobbrészt azon­ban a fekete fejű és lábú bácskai cigája birkákkal. Ez az állomány sráuylag igen kevés gyapjút ter­mei, a juhok darabonkénti hoza­ma alig éri el évenként a másfél kilót, holott egy megfelelően sze­lektált, céltudatosan tenyésztett ál­lomány darabonként 3—4 kiló gyapjút is hozhatna évente. A vármegyei népi bizottság most tannlmánvozzn az állattenyésztés fejlesztésének lehetőségeit megyei vonatkozásban. Juhtenyésztés szem pontjából szükséges vohu 800 da­rab tisztavérű, törzskönyvezett te­nyészkosra, mégpedig 400 darab cigájára, 200 darab fésűsre és 200 darab import francia, úgynevezett „Il-de-Franre“ kosra. Ezeket a ko­sokat 200 darabos nyájakban az állami gazdaságokban helyeznék el és csak augusztus közepétől októ­ber közepéig kerülnének a közsé­gekbe. Ez alatt az idő alatt meg­történnék a szaporítás, az ellések tél végén egyszerre történnének, a bárányokat áprilisban választanák le. Az anyabirkák még 100 napon át fejhetek volnának. A birkafejés bevezetésével a vármegye dolgozó gazdatársadalma évenként 2—3 millió forint olyan bevételhez jut hatna, amit eddig nem kapott meg. Az Állattenyésztési Egyesület igazgatója tervet dolgozott ki a megyei népi bizottság részére a juhtenyésztés vonalán is. Ajánla­tosnak tartaná szövetkezeti jnh- nyájak felállítását, amire mád is van a MOSzK állattenyésztési osz­tályán kereszted. Ezekben törzs­tenyészetekben felnevelt jerke bá­rányokat és tisztavérfi kosokat ki­adnák az újgazdáknak. Igen fon­tos volna jnhásztanfolyamok tar­tása és a juhfejés, valamint a sajtkészítés oktatása is. A MOSzK egyúttal megoldja majd az értéke­sítés problémáját is és az eddigi gyakorlat helyett jövőben a szö­vetkezetek útján történne ezen a vonalon U az értékesítés. *» | rö(%Ukegjjj;iet ■i ftzovjet-magyar új árucsere-forgalmi egyezmény magán viaell két Igazán demokra­tikus és békeszerető ország barátj politikájának bélyegét. Ha* meg­nézzük az egyezmény adatait, nem­csak az tűnik a szemünkbe, hogy milyen hatalmas szerepet foglal el a Szovjelúnió orezágunk külkeres­kedelmében, hanem az is, milyen nagymértékben biztosítják a ma­gyar ipar fejlesztését a Szovjet­unió nyersanyag és félkészárú szállítmányai. Az egyezmény mé­reteire mi sem jellemzőbb, mint­hogy a megállapodás a tavalyi árucsereforgalom háromszorosát irányozza elő és a Szovjelúnió csaknem teljesen ellátja például textiliparunkat nyersanyaggal, biz­tosítva munkáskezek tízezreinek foglalkoztatását és a hároméves terv végrehajtását. Azonban hiba lenne az egyezménynek csak a gaz­dasági vonatkozásait felmérni é* nem látni azt milyen döntően kü­lönbözik az a szerződés az Egye­sült Államok és például a nyugat­európai országok között kötött gazdasági szerződésektől. Míg a Marsh ali-terv keretében kötött egyezménye^ a kis országok ki­szolgálta tottftdgát gazdasági lerom­lását, gyáriparának elpusztulását az amerikai áru betörését jelentik és csökentik a népek életszínvona­lát, addig a szovjet magyar szer­ződés a magyar ipar termelőképes­ségének hatalmas kifejlesztését fe­szi lehetővé. Amíg az Amerikával kötött gazdasági szerződések poli­tikailag is kiszolgáltatják a kis or­szágokat az amerikai tőkének, ad­dig a szovjet—magyar szerződés újabb biztosítéka országunk gaz­dasági és politikai függetlenségé­nek minden imperialista hóditó tö­rekvéssel szemben. A szovjet ma­gyar gazdasági szerződés a béke, az építés, a szabadság egyezménye — bizonyítéka annak a hatalmas barátságnak és segítő készségnek, amelyet a magyar nép a felszaba­dulás óta annyiszor tapasztalhat a hatalmas szocialista Szovjetúnló részéről Ugyanakkor ez a szerző­dés kijelöli a magyar gazdasági ólet további útját a tervgazdálko­dás (okozott ki terjesztése — a tor melékenvség emelése szomszéda­inkkal való még szorosabb gazda­sági kapcsolatok felé. Egyben kö­telezettséget is Jelent számunkra, annak kötelezettségét, hogy Ipa* rank fejlesztésével a népi demo­krácia megerősítésével váljunk méltóra a gazdasági együttrnükS* désre, a Szovjetúnió támogatására és megtisztelő barátságára. A hódilók leleplezett tePTei A Daily Mail jelentése szerint fl spanyol fasiszta vezetők alaposan ki akarják használni a helyzet­adta előnyöket. Franco fölényei modorban tárgyaI az amerikai bi­zottsággal és minden további lépés feltételeként azt kívánja, hogy Spanyolországot vegyék fel al UNO-ba, terjesszék ki Spanyol- országra a Marshali-tervet és a nyugati hatalmak küldjenek nagy­követeket Madridba. A lap szerint amerikai katonai köröket főképt « spanyol kikötök és repülőterek ér­deklik. Az amerikai haderő ét akarja venni a Baleari-szigeteket is és Washingtonban erről a kér­désről úgy beszélnek, mintha á megálapodáshoz már csak a réti- letek tisztázása hiányoznék. A nyu­gati katonai körök hasonlóiét akarnak megállapodni Pnrtagdl'ó- val is. A Daily Mail cikke napnál f* világosabban bizonyítja Vismszkii szavainak igazságát, aki az CKO előtt tartott beszédében leleplezi* az ÜSA hódító politikáját, amely « népek leigázására idegen országok területének elrablására és az égést világon katonai támaszpontok Iá­építésére törekszik. Az amerikd imperialisták semmiféle kandi békeszólama nem altathatja d többé azoknak a népeknek és ere- hcrmiUióknak az éberségéi, akik el vannak szánva a béke és a nemzetek függetlenségének megvé­désére az újfasiszta hódilók ter­veivel szemben. Elkészült az új bűnvádi perrendtartás tervezette Az i ga zságiigymjnivztériumban el­készült az. új bűnvádi perrendtartás novellájának tervezette. Főbb pont­ja* a következők: A törvény bafáilyba lépésétől kezd­ve büntetőügyekben a főtárgyaié®! a törvényszék nagytanácsa,_fl'etve a járásbíróság Msíanácsa előtt kell megtartani. A törvényszéki bíráskodás meg­szűnik. A kiírtain ács elnökből és kél ülnök­ből áll, az elnököt a járásbíróság birőyiá'k sorába egy év tartamára a törvényszék elnöke jeíöli ki. Az ülnököket pedig egy hónap tarta­mára a járásbíróság elnöke sorolja ki a külön kormányrendelettel ki­jelölendő érdekképviseleti szervek áltat, a javaslatba hozott egyének közül. Az ülnök e minőségében közhivatalnokinak tekirttendő és a hirákéva! azonos büntetőjogi felelősséggel tartozik, A nagytanács hatásköre Arra az időre, amikor ülnöki tiszt­ségének ellátása következtében ran. des foglalkozását nem folytathatja, díjazásban részesül. A (örvényszék nagytanácsa elnök­ből és négy tagból áll. A nagyta­nács elnökét és egyik tagját a Tör­vényszék elnöke a bírák sorába egy év tartamára jelöli, három tag­ját az ülnököket a jegyzékbe fel­vert személyek közül egy hónap tartamára kisorolja, A nagytanács hatáskörébe tartósnak azok a bűncselekmények, ame­lyekre a törvény öt évi hörtön- büntetésné’ magasabb büntetést ír elő, továbbá a *=-> jtó utján elkövetett bflocaefaáaiWnyek, • hfitfcnség bűn­cselekménye. külföldi fizetési «*' közzel elkövetett bűncselekménye*, a hivatalból felhatalmazásra tüdő* zendő rágalmazás és becsületsértés Mindkét tanács ítélete ellen kivételétől eltekintve, fellebbezés* nek van helye. A fellebbezési eljárás Fellebbezés ecsetén a kirrianác* Ítéletét, mindig az ítélőtábla. * nagytanácsét pedig az itéáőtábl-s. illetve a kúria bírálja felül. A f*' lebbezési tanács ö‘ tagból ált az a!' nőkét és két tagját a fellebbezési W* róság elnöke a bírák sorába egy :v tartamára jelöli. Két tagját peM m. ülnökök jegyzékébe felvett sz®1 mélyek közül három hónap fari*’ mára kisorsolja. A per orvoslat'* kapcsolatban a tervezet kimond I* hogy a legfőbb áHamiigyész vala­mint az ügyvédi kamarák bárn'é? büntetőbíróság jelentős határoz«!** vagy egyéb intézkedése ellen a jogcgység érdekében perorv»5' lattal élhet. A tervezet rendelkezései nem éri^ tik a vizsgálóbíróra és egyes ny°; mozati cselekményekre vorwtkpíy bírói hatáskört, a fiatalkorúak y'°[ ságának hatáskörét, a népbú'?58^ nak a háború és népellenee bün‘c-' tekre vonatkozó hatáskörét, ar rabrósági kiilönita.nács hatáskör® továbbá a törvényszéki jöveccK bürvtetöbiróság hatáskörét. A rögtön ré'ő bíráskodás tÖ'^lú székek kijéül,t nagytanácsa n'\, rőgtönttélö bíróság aa érvény1*' lévő szabályok szerirtt gyakorór Az uzsorabirósárg hatáskörébe a y vényszéki nagytanács, illetve a rásbirósági kist.wáes mint uz«* bíróság jár oL

Next

/
Thumbnails
Contents