Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)
1948-10-05 / 228. szám
Ingadozás nélkül, kemény harcban az ideológiai alhallások eilen riiailaSra visszük adolgozónép ügYÉt lezél György nagy beszéde az MDF baranyai oktatási konferenciáján Politikai' Bdzobtisáig határozatában fogtolt eszmei, politikai és gyakorlati feladatoknak a megvilágítására, megoldására ütt össze a mai koüfB'en.. cia. összeült, hogy Vasárnap défcMStt ünnepélyes kül- t az ország életében is. A «ségek között kezdődött meg a —i‘-i- u-L~-----■® áás Kaszinóban a Magyar Dőlitek Pántja megyei oktatási kon- ^énciája. A zászlókkal és az d- •Öet jetatőségét kSemelö fe&a> •hltaí díszített: teremben a párt ^gyei, járási és üzemi oktatási Wőseá, a legjobb szeminárium ve. ^k és előadók jelentek meg, az ^vényen a megyei bizottság ?jai foglaltak helyeit. Lelkes íapts 1 éljenzés közben emelkedett szó- Horváth Gyula az MDP nagytea Mcáfámak rövid megnyitója «1 Aczél György elvtátra ország. 1 ölési képviselő, megyei titkár tárttá meg közei kétórás referátu- át. Aczél eívtárs bevezetőjében ham. í®tatita, hogy a mai megyei otcta. kotufereneia döntő esemény Ba- öyamegye pártszervezeteinek, de a marxizmus—leninizmus ideológiájának reflektorfényében rávilágítson a nemzetközi helyzetre, országunkra, pártunkra, — folytatta, —, hogy megvilágítsa számunkra azt az utat, amely a burzsoa rendszertől a népi demo- krácián keresztül a szocializmus felé visz. A murikásmozgalom sok évtizedes tapasztalata, egész története bizonyítja, hogy ahol a reflektor- fény elhat ványu-lt, ott felburjánzotí az opportunizmus, megalkuvás és kispolgári szellem. ■* elméletnek ma különleges jelentősége van * ehnfíeinek a mai helyzetben, főkor napirendre került nemcsak a toshatn, hanem a falun is a szo- ízpitis alapjainak a lerakása, kü- főeges jelentősége van. A mai értekezlet egyik célja, •gy megindítsa a küzdelmet a leg- ■szedelmesebb effleniség, a munkás- 0igalmon beüüü elhajlások ellen és Megszüntessen minden megalkti- vist ideológiai kérdésekben. 4 népi demokrácia viszonylag békés út * szocializmus felé 1 első kérdés,- amely körül a leg- tb zavar mutatkozik, programnyi- lkozat uruknak az a mondata, hogy ..magyar népi demokrácia sajátos, ^onyiag békés átmenet a szocia- tushoz. Két féle elhajlás van. * egyke azt kérdi, mi az, hogy Mzonyiag”, hiszen ez teljesen be- s út. A másák kérdés: mi az, «y „békés”, gondoljunk csak a Ferenc, a Sulyok és Pfeiffer- te elleni harcokra, tömegaikciókra, 'r,álságoik sorozatára. Ha ez béke, akkor mit nevezünk ■•arcnak? Csatázzuk először azt, egészen I. dolog-e a népi demokratikus út iíllt lehetőség. Már Marx is eWs- teit, felvetett egy ilyen lehetősé- í!> Lenin pedig azt írta: ..Ha lenne egy nagy szocialista 0rszág, akkor más országok en- ffek védelme alatt békésebb úton lehatnak el a szocializmushoz.” A mi viszonylag békés utunk azt 6riM', hogy nálunk nem volt vé- polgárháború, hanem a Szov- ‘ ,Jn4ő helyettünk összezúzta a '"ybirtok és nagytőke áltomgépe- .'r'nek, erősaakaaérvezetdnek dón- 1 részét. Hatalmi pozícióink révén kiszorítottuk és kiszorítjuk a tőkésosztályt. viszonylag békés utat jelenti ! js, hogy nálunk a Szovjetunió 'a,‘' az imperialistád nem tudtak |>y beavatkozni és • polgárháborút '..'tani mint Spanyolországban és ''tagországban. Ennyiben békésebb Mi utunk mint a Szovjetunióé “■ Ez a különbség azonban nem jelent valami sokat. Mindenki jegyezze meg jó! és vésse a . szivébe, hogy a cél ugyanaz pontosan mint a Szovjetunióban, a cél itt is, ott is ugyanaz: a szocializmus. Lenin azt írja, hogy az összes nemzetek eljutnak a szocializmushoz, d,e nem egyforma úton jutnak el, hanem saját vonásaikat fejleszt, ve, a demokrácia ilyen vagy olyan formájában, a szociális átalakulások ilyen vagy olyan ütemével. Minden társadalmi fejlődésnek azonban megvan a maga szilárd törvénye. Lehetnek tehát kisebb-nagyobb formájú eltérések, de a maga egészében reánk is érvényesek a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti korszaknak Marx, Lenin és Sztálin által kidolgozott alapjai. _ — A szocializmus felépítése azon ál! vagy bukik Magyarországon, hogy siker ül-e a falut a kapitalista fejlődés átjárói a szocializmus útjára vinni, hogy sikerül-e a kapitalista fejlődés útját elzárni a falun. — A zsíros-paraszt, akiinek kezén maradtak a felszerelés, gépek és a szerszámok, sokkal jobban gazdálkodott, mint a dolgozó parasztság. Csak a termelő- szövetkezet jelent gátat a kulák kizsákmányolásnak 1945-ben nem zártuk le a falun a kapitalista fejlődésnek útját. A falu kapitalista, útja a parasztság millióinak tönkre menését, elszegényedését jelentené. Á fogyasztási és értékesítő szövetkezesek fontosak, de ezek nem jelentenek gátat a kapitalista fejlődés számára. Csak a termelő szövetkezet jelent gátat a kulák kizsákmányolóknak, csak ez jelenti a szocializmus építését a falun. Annak, hogy a parasztságot az elszegényedés helye‘k_a felemelkedés, a szocializmus útjára tudjuk vezetni, első előfeltétele, hogy a szocializmus útjára tudjuk x vezetni, első előfeltétele, hogy a szocialista államosított ipar «jepekkel 'technikai felszerelésekké! lássa e! a falut. A második előfeltétel hogy a parasztság önként térjen rá a közős munka útjára döntő többségben. A középparasztsággal való szövetséget szlíárddtá kél- tennünk. A középparasat végleges szövetségesünk, akL velünk jön a szocializmusba, nélküle a szocializmust nem lehet végrehajtani. A harmadik kérdés a népi demokratikus államhatalom kérdésé Magyarországon. Ebben a munkásosztály vezető szerepe megnőtt. — Miért a munkásosztályé a vezető szerep? Azért, mert olyan következetesen, ingadozás nélkül tudna harcolni a szocializmus megvalósításáért. A paraszt ságinak 'is érdeke, hogy a munkásosztály hatalma megszilárduljon. Aczél eívtáns a szocializmus felé haladó államhatalom feladatairól szólt ezután. Ezek: 1. a kizsákmányoló osztályok élenáEáisának megtörése, a reakció megfékezése, az ellenség szétzúzása. 2. A külső imperialista veszéllyel szemben való védekezés. 3. a szocializmus alapjainak lerakása gazdaságilag, társadalmilag, kulturálisan. nincs még egy osztály, amely A szocializmusban döntő kérdés, hogy a munkásosztályé az értéktöbblet Az ideológiai elhajlásokkal kapcsolatban hangoztatta, hogy ezek nem tudatlanságból, vagy korlátozottságból, hanem az osztálykörnyezetből fakadnak. Kemény harcra van szükség ezek ollen. A jobboldali elhajlások az e'fenség lebecsüléséről, elbizakodottságból, gyávaságból, a nehézségek- tő! való kötöttségből. származnak. A baloldali elhajlás az ál-radikalizmus. Nincs közöttük különbség, mindkét elhajlás egyformán veszélyes. Fontos az életszínvonal és a szocializmus kérdésének -tisztázása. A szocializmus ae életszinivonal emelése, de csak többek között. — A döntő kérdés az, hogy van-e kizsákmányolás vagy nincs, a döntő az, hogy melyik osztályé az értéktöbblet. Ha a miénk, a munkásosztályé, akkor szocializmus van még akkor is, ha textilgyárakat építünk belőle és nem szövetet termelünk. A mi feladatunk: Az értéktöbblet kincseiből kevesebbet megenni és többet befektetni a gyárak, üzemek építésére, a nehézipar fejlesztésébe. 1 Szovjetunió és a bolsevik párt a dolgozó emberiség reménysége és mintaképe Következő elhajlás a kispolgári nacionalizmus és a szocialista patriotizmus. A burzsoá nacionalizmus más népek elnyomására törekszik, de ugyanakkor saját népét is elnyomja. Meg kell magyaráznunk népünknek, hogy amig burzsoa nacionalizmus volt ebben az országban, addig ennek a népnek nem volt hazája. — Most először van hazánk és ezt a Szovjetuniónak köszönhetjük! (Lelkes taps!) fi szBvjeí-iJiapr ártscsereíergalÉ egyezmény dintően elMitja a hársméves terv végrehajtását Rónai Sándor I?ereshede)esnüg^i miniszter nyilatkozat Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter vezetésével hétfőn megérkezett Budapestre a Moszkvában tárgyaló magyar kereskedelmi küldöttség. Rónai Sándor miniszter a Magyar Távira' Iroda munka társának a következő nyilatkozatot tette: — Október 2-án aláírtuk az új árucseréi or gal mi egyezményt, arrtey 1949 évi december hó 31-ig szabályozza a Szovjetunió és Magyar™, szág közötti árucsere-forgalmat. A megállapodás alapján a múlt évi árucsercforgalomnak mintegy háromszorosát fogjuk export és import vonalon lebonyolítani Terjedelem és gazdasági _ kifúr ás szempontjából Magyarországnak ez a legnagyobb árucsoreforga.mi megállapodása, amelyet valaha i« kötött. Az egyezmény értelmében nehéziparunk . importszükségl-etéf túlnyomó részben fedezik, de csaknem teljes mértékben biztosítja közép- iparunk, főleg textiliparunk nyersanyagszükségletét is. — Nemcsak nyersanyagokat, hanem gépeket ts lekötöttünk a.z egyezményben, Olyan gépeket Lapunk, ame.iyek részben iparunk korszerűsítése, részben mezőgazdaságunk feilesz- tése szempontjából jelentősek. A mos! megkötet: szovjet.—magyar árucsereforgalmi egyezmény döntően előmozdítja hároméves tervünk két év és 5 hónap alatti végrehajtását .egvben pedig egyik dönfő jelentőségű szilárd pillérét alkotja új ötéves tervünknek. ’ \ agy jelem őségíí ez a megállapodás. amely azért jöhetett létre, mert a Szovjetunió bizalommal viseltetik a magyar népi demokrácia iránt és amint eddig sok esetben éreztük a Szovjetunió segítségét, ez az egyezmény is annak bizonysága, hogy segíti a saját boldogulásukért dolgozó békeszerető kis népeket. A Szovjetuniónak e kísnépekkoi való együttműködését szolgáló támogatását és a szorgalmas munka értékelésé« Mikojan min isz tere! nők - helyettes1 egyik beszédében is kidomborította. „A most megkötőt;' egyezmény ■— mondotta Mikojan miniszterelnökhely-ettes — bizonyítéka annak, hogy a magyar gazdasági élet állandóan fejlődik. Ez a szerződés csak azért lehetséges, mert megvan a magyar népben a szorgalom, öntudat és megvan a helyes, tervszerű vezetés. Az említett ideológiai elhajlásokat meg kel! szüntetnünk. Pét dák ép előttünk a Szovjetunió, a szocializmus hazája, amely az egész világ burzsoáziája eEen meg tudta védeni magát, de a szocializmust i . A Szovjetunió és a bolsevik párt a dolgozó emberiség reménysége és mintaképe itt éti és él a XX. század két legnagyobb férfia: Lenin és Sztá’in. (Hosszantartó telkes taps.) A mi feladatunk tanulná a Szovjetunió e példájából. A népi demokrácia átmenet a szocializmushoz, ifit ijieg- állni nem lehet, élőre keil menni. A mi pártunk a magyar nép. az emberiség jövőjét tartja kezében. ennek a pártideoiógiáia, Marx, Engels, Lenin, Sztálin és Rákosi tanítása. (Hosszantartó telkes taps, a jelenlévők ütemesen é! jenzik Rákosi Mátyást.) lps ha ismerjük ezeket a i.anításókat, akkor itt Baranyában H nagyot lendítünk a munkásosztály harcán, büszkén és győzedelmesen visszük előre pártunkat ólén vezérünkkel, Rákosi Mátyással. — (Hosszantartó lelkes laps.) A mindvégig lelkes tapssal és tetszésnyilvánítássá.! kísért he-szed után rövid szünet követkézért, majd Deák Livia tartotta referátumé* és a delegátusok szólaltak fel a vitában A konferenciáról szóló tudósításunkat lapunk holnapi számában folytatjuk.
