Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)
1948-10-31 / 251. szám
fl legyőzhetetlen békefront KOCSIS BÉLA léksrísértbettttie- aabMÜ folytatják kartaOrtrtásfi- hat, háborús arltMntat és a Wa ■épek békáját, nyugalmát veszé- tyeztetű aalMtedfedtot. Bissen ■can kel! mát, sínt vicazapíllan- tant u ntolsó hónapok havtnaazerfi weafarah« ót márts markánsan klrajxoiódft mindenki előtt a háboríts uszitók profil]«. Gondoljunk ónk a nyugati blokk megsxer esó- •k* mcnroayheggyet a Szorjettnlá Mé> 'vagy Nteatomág kettéxxaki- 1 Írtra fii a nyngati zónák átsxer- wfién « tartatták ót reakciósok «MfiiMrálávi. Mi mát ex, mint stratégiát MransUsl terep elókó- axttóae a volt saövoiaéges, « latit- om lifwéiéiMÉ; űaryizóKán min- te terhét és vónUdo*^ vállaló Swrjsttnió ellen, fis mftfiiba ez a félreérthetetlen célzatú késrfilű- lotylk az amerikai és angol ft és újságok krokodilkönnyeket hallatnék, hogy ők mindent eh kOvetnek a béke érdekében, de a Swnjetúnióval nem lehet meg- egyezni, aetn lehet egyfltttnúködnl. fc* Bekre a szemérmetlen harug*-* sógokra most maga Sztálin geswatiastiaratz adta meg a csattanó« óa az egész világon óriási visszhangot kiváltó választ. Kiderítő ebből a történelmi Jelentőségű nyOarfkozafból, hogy a berlini kérdésben történt megegyezést — meghazudtolva Anglia és Amerika moszkvai képviselőit — Marsh allék és BevJLoék egyszerűen letagadták fii a kérdés tárgyalását puccsszerűen a Biztonsági Tanács napirendjére tűzették/ tudva azt, hogy a nyngati csafiósátlamok szavazatai- vaj biztosított többségűk van. A hátsó gondolat nyilvánvaló volt. Szerették volna, ha a Szovjetúnfó kényért öréere vtszj a kérdést és •értődött tétként elhagy}* az UNO-t, amely fgy teljesen ki lenne szolgáltatva sb imperialisták kénye- kedvének. A Szovjetünk! azonban nem ült tel a provokációnak. Nem vonult ki az UNO-ból, ehelyett ki- jelentette: hajlandó a berlini kérdést megtárgyalni a külügyminiszterek tanácsában. Erre az imperia- ftsta honéban fejvesztett kapkodás kezdődött. A Biztonsági Tanács (Dósét elnapolták, majd Bramaglla, a tanács elnöke nem hivatalos tárgyalásokat folytatott Visinszkijjel. Ennek eredményeként újabb megegyezés Jött létre, de — amint Sztálin nyilatkozatából napvilágra került — Amerika és Anglia ezt b semmisnek, meg nem történtnek nyilvánította. Y«J)oa ott után melyik tár- * gyaM tél zz, aktvei nem leket megegyezni, akivel nem lehet együttműködni? De a berlini kérdésen kivin is történt még egy és más az UNO páriát ülésein, amelyekről színién érdemes elgondolkodni. Miközben ez angolszász nagyhatalmak Nyugaton és Távol- keleten katonai blokkokat szervez- nek és teljea kapacitással hadi- anyagot gyártanak, addig a Szovjetünk! leszerelési javaslatot terjeszt az UNO elé. Vagy amíg nem kisebb személyiség, mint Rovati amerikai hadügyminiszter és Spaatz tábornok az atombombával fenyegetőznek. Vlsfnsdd] rendíthetetlen nyugalommal bejelenti, hogy bár az atombomba amerikai monopóliuma már a múlté, a világbéke érdekében tiltsák be az atombomba gyártását és a tilalom végrehajtását nemzetközi bizottság ellenőrizze. tehet-« a szovjet Javasatoknál észszerűbb, egyenesebb és bacsületasebb indüváoyokat tennj a kötcsönöi együttműködés és magegyezés, tehát a világ béke biztosítás« érdekében? Ha valóban békés együttműködést kívánó tárgyaló felek ülnének egymással szemben, nem vitás, hogy a szovjet előterjesztések nyomán vita nélkül megszületne az egyezség. Hogy az UNO-ban miért történik ennek éppen az ellenkezője- erre szintén Sztálin nyilatkozata adja meg a miértet, amikor az Egyesült Államok és Anglia agresszív politikájának sog«Lmszóira célozva, ezt állapítja meg : „Nekik nem megegyezésre és együttműködésre van szükségük, hanem csupán a megegyezést és együttműködést illető szólamokra, hogy meghiúsítsák a megegyezést, ennek bűnél a Szovjetunióra hárítsák és ezzel bebizonyítsák, • hogy lehetetlen együttműködni a Siovjetúnióval". 'É’s leletet kapunk Sztálin nyi■*-* latkozatából arra is, hogy tulajdonképpen miért nem érdeke ezeknek az uraknak a világ minden becsületes és tisztességesen gondolkodó dolgozója által hőn óhajtott megegyezés? „A háborús gyajtogatók, akik ú] háborút akarnak kirobbantani, mindennél jobban félnek a Szovjetunióval való megegyezéstől, mert a megegyezés politikája aláássa a háborús gyújtogat ók pozícióját, tárgytalanná teszt ez urak támadó politikáját". Nem kétséges, mit kell érteni a háborús gyujíogatók poziclóíéllése alatt. Azt, hogyha létrejönne a megegyezés, akkor feleslegessé válnék az esztelen fegyverkezés, ami a legnagyohb proiitot biztosítja a monopolkapitalistáknak, a háborús politika kulisszák mögötti irányítóinak. Ha sikerülne a- megegyezés, akkor tank és repülőgép helyett közszükségleti cikkeket kellene gyártani, ami viszont lényegesen kevesebb osztalékot juttatna a washingtoni külügyminisztérium és hadügyminisztérium igazi urainak, a dollármilliomos tröszt- vezéreknek; 1 ehet-e az ilyen háborús búj- togatóknak és tömeggyilkcs- ságokra uszftóknak erkölcsi létjogosultsága arra, hogy népük országuk vezetői maradjanak továbbra is? Kirobbanhat-e mérhetetlen szenvedést, véráldozatot és nyomort megkövetelő új háború csak azért, mert az Imperialisták ügynökei nem akarnak megegyezni a Szovjetúnióval és mert féltik a dúsan ömlő dollármilliók befagyását Sztálin elvtárs a milliók lelkére lidércnyomásként nehezedő kérdésre határozott nemmel telel, félreérthetetlenül medál lapítva, hogy az új háború kirobbantására irányuló politika „ .. .csak az új háborúra bujtogntók csúfos kudarcával végződhetik. Churchill, a háborús föbujtogató elérte, hogy nemzetének és a világ demokrati- kun erőinek bizalmát elveszítette Ugyanez a sors vár a többi háborús bujtogatóra. A közebnntt háború borzalmat tú léién ken étnek a népeik emlékezetében és túlságosan nagyok a béke melletti társadalmi erők, semhogy Churchill tanilvá- nyai az agresszióban ezeket az erő- két legyűrjék és új háború felé fordítsák.” A világ műiden tájáról beérke■™ zett sajtóvisszhang alapján máris megállapítható, hogy Sztálin döntő jelentőségű békenyilatkozata világszerte megerősítette a béke táborát és zavart, idegességet váltott ki az imperialista politikusok soraiban és csatlósaik táboriban. Áz egész nemzetközi közvélemény aSztálin nyilatkozat hatása alattáll Növekszik a /őríavor az imperialisták táborában lésre, illetőleg Németország szovjet megszállási övezetétől, vala mint az oda irányuló szállításra és kereskedelemre vonatkozó korláto zásokat. b) A négy katona, parancsnok azonnal tanácskozásra öl össze, . hogy megegyezzék a berlini pénznemnek a szovjet övezet német márkája alapján történő egységesítése kérdésében. A négy főparancsnok megteremti a feltételekéi arra, hogy a szovjet övezetek német márkáját egy egyetlen pénznemként alkalmazzák egész Berlinben és megegyezik a nyugati ..B“ márka visszavonásé-' ban. c) a. és b. pontban foglaltakat november 20-ig kell végrehaj- Inni. S. A külügyminiszterek tanácsé ban újabb tanácskozásokat kell kezdeni minden Németországot mint egységei érintő megoldásra váró kérdésben, a második, pontban foglaltak vég rehajtásától számított 10 napon belül, vagy olyan időpontig amelyben a négy nagyhatalom megegyezik. Xgr!ft?077$*t n ¥s?ö»-*s fcaWorqa'ms Az MTI párisi jelentése szerint a rá diói eadó állomások szakszemélyzete és bemondói pénteken este bérköveteléseik támogatására kétórás sztrájkot rendeztek és így két óra hosszatt néma maradt a francia rádió. Ma ér véget a francia bányászsztrájk negyedik hete. A kormány és a csapatok erőfeszítése ellenére egyetlen tonna szenet sem tudtak felszínre hozni a katonák által megszállt tárnákból. Pénteken az északi randa bányaimedencében a tank és gotlyószóró osztagokkal felvonuló csapatoknak a bányászok elkeseredett küzdelme ellenére sikerült egyes elszigetelt tárnákat megszállótok. Az öss/zes franda kikötőkben megszüntették a szén szállító hajók kirakását. Ezzel megszűnt az amerikai szén behozatalának 'ehetősége. A víii.an yszolgáifatási korlátozások jelzik a szénkészletek rohamos csökkenését. A kormány megkísérelte a szénszállítmányok szenegáli lövészekkel való kirakását. A benszülött katonák munkája azonban nagyon lassan ment. A A bányáazsitrájk, amely változatlan egységben folyik tovább, máz-ie súlyos nehézségeket okoz a vasúti és hajózárt forgalomban. November 3-tól kezdve nagy mértékben - korlátozzák a vasúti forgalmat. A marseSMei tengerészek sztrájk)« miatt szombaton reggel 6.000 utas zsúfolódott össze a kikötőváros szállodáiban E?niifrválasztfts a? BS i-ban A Telepress prágai jelentése szerint az amerikai elnökválasztási harc legutóbbi napjai kissé fei- ráxtók az amerikai közvéleményt részvétlenségéből. Trumnn csütörtökön kilenc beszédet mondott New Yorkban, Wallace pedig 11 gyűlésen beszélt és keddig még 21 beszédet mond. Általában Dewej győzelmét várják. A két vezető párt ar elnökválasztás napjára több mint 10 millió dollárt irányzott elő propaganda célokra. ft G’os titán T»férél A Telepress varsói jelentése szerint Szarano Wicz, a varsói jitgo- s®liáv négy követség vétó. titkaira, s G'os Luduhan irt cikkében megállapítja, hogy Jugoszlávia nem nepáliam, hanem THo illanta, egy csődbe jutót klikk kezében levő állam. A ve-zérkul'usz növendékeivé! Titt» személyét mindenek fölé helyezik. Ti'tot azonban nem mentheti m»g sem a vezér kultusz, sem a terror, sem pedig a k ül földi munkásosztály elleni vádaskodása. A Ttfo csoport a jugoszláviai reakciós erők képviselőjévé vált. Hogy kin lat a- láljon azokból a nehézségekből, amelyekbe poétikája juttatta az országot, Tito égyre jobban a gazdag, parasziokra támaszkodik. Úiahb ellentét Truman és Marshall Itözifft , i Az MTI newyorki jelentése szerint a Newyork Star feltétlenül megbízható forrásra hivatkozva megerősíti Sztálin kijelentését, amely szerint a Bramuglia-féle elfogadott megegyezési tervet Berlin ügyében a nyugati hatalmak képviselői borították fel. Az UNO köreiben elterjedt hírek szerint — mint Londoniból közük — Truman elnök és Marshall külügyminiszter között a. Palesztinái kérdésiben újabb ellentétek merüllek fel. Pénteken este Marshall közeli lemondásáról h beszéltek. Marshall nehezményezte- bogy Truman egyik -egutolsó válaszáért beszédében újból módosított« palesztinéi politikáját. A moszkvai rádió jelentései szerint Sz'áün nyilat koz a la világszerte hatalmai visszhangéit kei teilt. A newyorki lapok vezető helyen hatalmas címfel inatokkal közölték a nyilatkozatot. A Newyork Times háromhasábos címe így hangzik: Sztálin megállapítja, hogy a nyugati hatalmak céfc új háború kirobbantása. ", Az amerikai sajtó általában minden' eJikövet, hogy vnswati tart tea SztS Un vádjait, ameiy szerint az Egyesült Aláírtok és Anglia megakadá- lyoz'a a megegyezésit a berlini kérAz Associated Press moszkvai, levelezőjének kommentárját közli. Eszeomií a moszkvai megfigyelők Sztálin nyilatkozatát úgy értelmezik, hogy megegyezésre tehet jutni a berlini kérdésben és létre lehet hozni az együttműködést nyugat és kelet között. A Daily Worker közli, hogy WaJla- - ce Sztálin nyilatkozatával kapcsolatban kájelen etfe: ,.Meg vagyok győződve arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közök nincs olyan nézeteltérés, amelyet megfélemlítéssel és erőszakkal kellene megoldani. Nines olyan kérdés a két állam között, amelyet amerikai elvek vagy létérdekek megsért óséveí lehetne csak megoldani. A londoni lapok október 2S-án késő esti kiadásukban vezető helyem közölték Sztálin nyilatkozatát. Péniteken a londoni rádió valamennyi adásában foglalkozott a nyilatkozattal. Az angol lapok többsége arra törekszik, hogy csökkentse a nyilatkozat jderotőségét. Közleményeikből azonban kiderül, hogy a nyilatkozat a nyugari államok polMkai köreiben zavart ketóebt. V8stos#H teBrsmtiqüa (BtjvTifeMgrmete A Taas-iroda moszkvai Jelentése szerint Visinszkij, a Szovjetunió képviselője, valamint Bramuglia a többi érdekelt hatalom nevében október 24-én határozati javaslatban egyezett meg. Az Egyesült Államok, Nagybri- tannia és Franciaország kiküldöttei a tervezetet 'október 25-én elvetették. A határozati javaslat gv szól: 1. Akadályozzanak meg minden olyan összetűzést, amely jellegénél fogva rosszabbfthatná a jelenlegi berlini helyzetet. 2. Egyidejűleg a négy érdekelt kormány tegyen lépéseket az alább ismertetett pontokban foglaltak végrehajtására: a) A felek azonnal megszüntetik a Berlin és a nyugati övezetek közötti ősazekötteSztátcn nyilatkozata azonban a hé- ketront erűinek te útmutatást adott. Az imperialisták támadó tervei a dolgozó milliók kötelességévé teszik, hogy még acélosabb erűvel küzdjenek a háborús bujtogatók, az új világégésre spekulálók ellen. Tehát éberségünk, elszántságunk, a milliók békevágya döntően esik latba, hogy kudarcba fulladjon az imperialisták háborús kés/iilődése. At eteó é« legfontosabb parancs pedig az, hogy sziklaszilárd egységben. megbonthatatlan ércfalként tartsanak ki a népi demokráciák a világ békefrontjának vezére, a Szovjetünk» mellett. .Ebben a szellemben küzdenek a hős francia bányászok, az olasz és angol dolgozók, a görög szabadságharcosok és az elnyomott gyarmati népek a béke és a szabadsíig szent ügyéért. Ehhez, a hatalmas táborhoz a Sztá. ljn-nytlatkoz* t mórt olyan tömege két t* mozgósított * béke mellett, amelyek a kapialteta államokban eddig a háborús propaganda hatása alatt állottak és csak most ismerték lei, hogy milyen son vár rájuk, ha vakon követik országaik kalandorpolittkusait. így erősödik a békefront nap, mint nap új szövetségesekkel, igy kovácsolj» egységbe öt világrész demokratikus erőit és igy vilik lagyűnheilst- ionná. i
