Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-29 / 249. szám

Sztálin generalisszimusz nyilatkozata a nemzetközi helyzetről Csúfos kudarc vár az imperialisták agresszív háborús politikájára I »OMÜDOló íng'y'eiA* ««dotén^ ______ . -------- »I*» «* angol, «n*rltoi éa francia Ai r» » kór-1 megbízottak emel kapcsolatos m»- hogyan értékeli » BSríom-1 gatártáséii, kijelenée1--*, hogy Agy •ági Tanácsba« a boriim boly»tr** értékeli, Az árulás mocsarában Aahn az otta.il ól A Jogoater KooMBnotet» Nd Amlóteok útja agyra aft^aba *WT ttboHm sodcxl» nMt é. túr ■■it a mboHUM reofcdó ftgynft­krtvel, egy tábort» az «nperinöz- «*» MterolgáJótval- « trodtista ét •ÍT* pn*R*üankW ói kaUn. írottal Ex a tény Mubtww1o> ke « legkéoaeltogtMMMban ■ trade- JaganMv kövataég tagjainak «rfSaOroartfiban, akik rénaWtak arra, hagy « Tltó Kardelj Gyfttez ém B«nk*r«ic»-Mtek a kSBÖHRJii «16 taammiufcUk elé cm • MtttM flRrfh, hogy éolgena- mak frakciók féVehozásán árnak «re rwsrógnak ktonamaist» pártjá- hn, wÜT>ia tartózkodnak. .«Eb- Mi a céftvól — hangooctafft* a n-yt- koxst — tarunk. kffiffiSMftn flC koomunbtákMI art követelték, hogy minden országban hozzunk létre tftegfife szervezeteket az áru­ló propaganda anyagának terjesz­tésiére és az 6 bomlasztó politiká­juk népszerűsítésére". A budapesti Jugoszláv követség, a kereskedelmi kftMMteég és a Tanjug hfrszolgá. Ml iroda tagjai utálattá! és meg­vetéssel tordrftak el ettől a poR- Hkától, nem vóSaóták a provoká­torok jndásezeeepét, hanem maga. tartásukkal kíméletlenül lerántot­ták a leplet a hatalom jugoszláviai megszállrttjairól, a burzsoá nacio­nalizmus őrültjeiről, a munkásosz­tály gyalázatos árulóiról. A budapesti Jugoszláv követség tagjainak állásfoglalása art mu­lattja, hogy Jugoszláv testvérpár- tank, a Jugoszláv munkásosztály legjobbjai nem hajlandók azon az tton járni, amelyen Tilóék a ka­tasztrófa szélére sodorják sajál nemzetüket. Ennek a politikának az óltját Jelenti az a sorozatos pro­vokáció, «melye# a Tltó-kHkk a szomszédos népi demokráciák el­len elkövet és az a terror, amely- lyel belül az országban a munká-s- neinzedköziség hő hívei ellen atkáhnaznak- A kommunista bel- grádl egyetemi tanároknak és hall­gatóknak a főiskolákról történt tö­meges eltávolítása, a párt legré­gibb. legkiválóbb tagjainak bebör. tőnxése, a Jugoszláv hadseregben végrehajtott „Osztogatás", a bírá­lat hangijának kim életlen elfojtása az matatja, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt kalandor vezettél még mindig nem ébredtek rá, mi­lyen végzetes ábra lépték, még mindig nem látták be hibáikat és bűneiket, sót azokat újabbakkal tetézik. Ugyanakkor azt is meg­mutatja, hogy az országon belül növekszik az ellenállás, erősödik azoknak a tábora, akik a Szovjet. Unióval való *7.éés7akílthartatlan ba­rátság és a mnnkásnemzétközfaég hívei. \z ország hangulattára misem Jellemzőbb, mint az, bogy az áruló vezetők napról-napra hüsépiyilat- ko/.a tokai kénytelenek kierősza­kolni maguk mellett hol a parla­menttől. hol különböző intézmé­MMmmIi a nmtfcakadések azon­ban nem hoouByoMhatJék el art a tényt, hogy a Jugoszláv nép leg. jobbjai az egységes békelroot tő­rében harcosai és ellenzői a Tttó- f<3e politikának. TI tó táborának gyengeségét bizonyítja, hogy az tmpertarifzmasnAk ezek az ügynö­kei nem mernek nyíltan ki ál tat a Szovjrttúntó ellen és napról-napra „hűséget esküsznek" Sztálinnak és a Szovjetuniónak. így a vasárnap megkezdődött szakszervezett kong­resszuson, amely valójában a szakszervezeti gondolat és a mun­kásmozgalom kicsúfolása, Boris iüdrich, a Gazdasági Bizottság el­nöke hosszasan fejtegette, hogy „semmi sem ingathatja meg a Ju­goszláv Kommunista Párt vezetői­nek hűségét a Szovjetúnió iránt". Az ilyen hamis és álnok szavak­kal azonban nem lehet elkendőzni azt a politikát, amely valóságban a Jugoszláv vezetők szovjeletlenes- ségót mutatja. Maga a szakszerve. zeti kongresszus többi szónoka, amikor a Szóvjelönió .dicséretét” zengte, gyalázatos módon a szom­szédos népi demokráciákat rágal­mazta. A Jugoszláv szakszervezeti kong­resszus azonban nem vezetheti félre azt a munkásosztályt, amely saját bőrén tapasztalhatja az áru­lók helytelen politikáját, amelynek következtében egyre jobban rom­lanak a gazdasági viszonyok és egyre alacsonyabb a jugoszláv dol­gozók életszínvonala. A Ttló-kljjck a Jugoszláv munkások nyomasztó helyzetéről és arról, hogy az egész világ kommunista pártjai, becsüle. tes dolgozói mély égés eoi elítélik mesterkedéseit, próbálja elterelni a figyelmet újabb provokációkkal, így legutóbb a párt központi lapja, a „Borba" megcsonkítva teile köz­zé Sztálin elvtársnak Titóhoz inté­zett három levelét, amelyeket a szocializmus országa elleni újabb rágalomhadjárata használ lei ■ nyngaO reakciós sajtó. A Jugoszláv munkásosztály árutól azonban min­den önkritika hfjján, tovább halad, nak végzetes útjukon- A JUKP ve­zetőinek áruló politikája követ­keztében — mint a budapesti Ju­goszláv követség tagjainak nyilat­kozata h meg állap tfja — teljesen c.Iszigetelódött a világ kommunista pártjainak egységes frontjáról. Európa, Amerika, Ázsia, Afrika és Ausztrália kommunista pártjai ki­vétel nélkül elítélik Tito, KardelJ, Gyilasz és Rankovics csoportjának antjkommunista állásfoglalását. — A történelem azt tanítja, hogy egyes „vezérek” és kalandorok ideig-óráig fenntarthatták magu­kat, ldeig-óráig folytathat tják üzel­meiket a haladás és a nép ügye ellen, azonban végül 1$ kikerülhe­tetlenül a (történelem szemétdomb­jára kerültek és elnyerték árulók­hoz méltó sorsuk*1. Ént ez utat Tííó é« klikkje sem kerülj el. f mint « angol, amerikai és fran­cia vereáőkörök politikája ag. yressztvttásának megnyilvánulá­sát. Arra a kérdésre, igas-a hogy augusztusban a négy nagyhatalom már megegyez« : c berlini kérdés­ben, Sitiin kijei estate, hogy ez. igaz. Augusztus 30-án, Moszkvá­ban megegyezés jói létre, hogy egyidejű intézkedéseket tesznek e közlekedési korlátozások megszün­tetésére és a szovjet övezetbeli német már­kának egész Berlinben való be­vezetésére. Ax Egyesült Államok ás Anglia kormánya azonban meghazudtolta moszkvai képviselőjét és az egyez­ményt nem létezőnek nyilvánítót a vagyis megszegte azt és elha áTOz- ta, hogy a kérdés# a Biztonsági Ta­nács elé erjeszti, ahol az angoloknak ée amerikaiknak biztosított többségük van. Az úszítólt félnek a mepegyeieslöl A további kérdéséire válaszolva Sztálin megállapította, hogy Bta- mugtlia argentin delegátus más ér­dekeli hatalmaik nevében nem hi­vatalos tárgyalásokat folytató t Vteinszkijjel. Kezében ’ártotta a berlini kérdés megoldásának egy- b eh argot- tervezetét, de az Egye­sült Államok és Anglia képviselői eat újra nem létezőnek nyilvá­nították. Az Egyesül: Áliamotóban és An­gijában az agresszív pofi ika sugal­mazol úgy védik, hogy nincsenek érdekelve abban, hogy megegyez­zenek és együttműködjenek a Szovjetunióval. Nekik nem meg­egyezésre és együttműködésre van szükség, hanem csak megegyezést illető szólamokra, hogy meghiúsít­sák a megegyez» és ennek bűné a Szovjetunióra hárítsák és ezzel bizonyítsák, hogy lehetet len együtt­működni a Szovjetunióval. A háborús búj fogét ók félnek a Szovjettintóval való megegyezés­től és együttműködéstől, mert a megegyezés aláásná pozí­ciójukat és tárgytalanná enné ezen urak támadó politikáját. A demobratiltus erők a Hnjtosalób ellen Ezért borítják fel a lért-rejö t egyez­ményeket, meghazudtolják képvi­selőiket, akit a Szovje unióval együtt dolgozok ki ilyen megálla­podás#, Átteszik a kérdést az UNO- hoz, megsértik az Egyesül: Nem­zetek alapszabályai , amely szerve­zetben biztosított többségiük van és amelyben mindent .ibizonyítanak". ami ne­kik jólesik. Mindez azért teszik, hogy megmu­tassák a Szovje tűni óval való együttműködés lehetetlenségé-, az új háború szükségességét és elő­készítsék a fel ételeket a háború kirobban ására. Az Egyesül: Ál:a. mok és Anglia jelenlegi vcte’éi- nek politikája ax agresszió politikája, új há­ború ki robban fásának politikája. Mindez csak az új háborúra búj- togatók csúfos kudarcával vég­ződhetik. Church Bt a háború» föbújtoga ó eiér te hogy nemzetének és a világ demokratikus erőinek bizaimáit el­veszítette. Ugyanez a sors vár a A Francia Kommun»;* Párt po­litikai bizottságának határ ora’« a béke megvédésére. Az MTI párisi jelen ése szerint a Francia Kommunista Párt politi­kai bizottsága csnVőrtökőo délben Thor ez főtitkár elnőklésével ülés tartott. Az ülésről a következő jelentés- ad ák ki: A politikai bizottság megálla­pítja, hogy a brüsszeli katonai szerződés kiszélesítésével mód­szeresen készítik elő az hnperla. lista háborút Franciaország és Nyugalnémelország részvételé­vel a Szovjetúnió és a népi de­mokráciák ellen. Nyugat neme orsrágo meatesfik a jóvátételi kötelezettségek alól. Franciaország pedig kénytelen emelni katonai kiadásai., pedig ezek márts elég magasak, A poli­tikai bizo tság megbélyegizí azokat az intézkedéseké , amelyek Fran­ciaországot az amerikai háború hadszíntérévé akarják tenni. A po. litükai bizottság végiül egységak­cióra hív fel minden franciát, aki meg akarja akadáiyozin a hábo­rús uszítás és meg akarja védeni a békét. Le aharták tartéziafni Thorezt A Samedii Soir című lap síz^in4 az óiktól)«- 22-én tartott francia rnkásrtertaaács Moch javaslatára elvben elhatározta, hogy „szükség esetén” letartóztatják Thorezt, a Kommunista Párt fő­titkárát, Franchont, a CGT fő­titkárát, Tillon volt kommunista minisztert, valamint Dugnet bá­nyászszakszervezeti titkárt. Moch fasiszta javaslataival állító­lag maga Vincent Awiol köztársa­sági elnök fordult sízembe, aki szán­tén részbvótt a rnwn szíté r‘ an ácson és áSíMlag a „legnagyobb óvatos­Szakasits Árpád köztársasági rí nők a következő táviratot intézte Gottwald csehszlovák elnökhöz.: Kérem, fogadén a csehszlovák nemzeti ünnep alkalmából legmele­gebb jókívánságaim kifejezését. Meggyőződésem, bogy a mull fo­lyamán annyi megpróbáltatást szenvedett és ma a szocializmus álián baladó népeink tartós barát­ságunk szálait immár szorosra tud jók fűzni. többi háborús bújtogatóra. A kö­zelmúlt háború borzalmai úiélém- ken élnek a népek emlékezetében és túlságosan nagyok a békeszere- öt társadalom erői, semhogy Chur. ebül tanítványai aa. agresszió'#n ezeket a* erőket legyűrjék és új háború felé ford! sák — fejezte be nyilatkozatát Sztálin generalisszi­musz ságot” ajánlotta, kijeteiyfve, hogy a munkásvezetők letartóztatása súlyos következményekkel járhat. Jeíemző, hogy a francia burzsoázia és a nemzetközi nagytőke késasé- ges lakájai mos1 mér olyan mód­szereket akarnak igénybe vemm i « műnkéssággal szemben, »milyenek­kel a hitien' fasizmus, Mussolini feketeinges rémuralma, A közvéle­ménybe« Thones leUirtóztaiásának terve óriási felháborodást váltott W. ft francia cseitóársés áiabh erőszakosságai Az MTI párisi jelentése szerint a kormánycsapatok az északi bá­nyavidékeken csütörtökön reggel nagyszabású akcióba kezdtek. Brusyl és Bcthunet a karhatalom valóságos harapófogó rendszerrel kerítette be. A csapatok érkezé­sének hírére mindenütt riadó fi­gyelmeztette a sztrájkolókai a hányák megerősítésére. A bányák biztosítása töretlen. A többi kikötő után csütörtökön a nantesi kikötő munkásai is csat­lakoztak ahhoz, az elhatározáshoz, hogy nem rakják ki a szénszállító hajókat. Csütörtökön Vienne me­gyében és Kard megyében tartot­tak figyelmeztető sztrájkot a dol­gozók. Tömegtüntetés Berlinben Beriin szovje- evezőiében szer­dán este tömeggyúlésv rendezitek a háborús uszítok ellem. A ömeg- gyűlésre a város miniden részéből a lakosság tízezre; vonultak fel, hogy tiltakozzanak' a nyugati hatal­mak és velük együttműködő né­met reakciós körök politikája ol­len. A Csehszlovák Távirati Iroda prágai jelentése szerint Gottwald elnök a köztársaság fennállásának tifl-ik évfordulója alkalmából be­szédet mondott és hangsúlyozta, az évfordulón világosan áll élőt tűk, hogy a köztársaság biztosítva van minden belső és külső ellen­séggel szemben. Nem ismétlődőé llk meg többé a müncheni árulás és fegyverletétel. A Francia Kommunista Párt leleplezi Amerika támadó terveit Sxakasits Árpád üdvözlő távirata Goftwald elnökhöz

Next

/
Thumbnails
Contents