Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-27 / 247. szám

mWANTlTL! NAPLÓ ir Í948 PrTÓBEt 2? fiz albán nép keményen helytáll az imperialista kalandorokkal szemben iíeMxélgetcs Qimo Koran i. albán szakszervezeti küldöttel Fiaital nép fiatal küldötte Qimo Kocáim az albán Szakezer vezeti Tanács főtitkára, aki Mafuz Laize a bányászsaakaeervezetek elnöké­rek kíséretében jött a pécsi dolgozók közé. Mindkettő régi harcosa a munkásmozgalomnak — energikus, kemény arcvonásaik a régi küz­delmes esztendők emlékét tükrözik, örömmel és nagy szerettei be­szélnek hazájukról a mi országunkban látottakról és a két nép közös '’övőiéiröl!. — Albániát a történelem során eddig mindenki elnyomta — mond­ja Qimo Kocani, basáisikodtak az ö‘szagon a törökök, pusztították a ' örök seregek, falvasukat fosztogat rák a görög hordák, kiraboltak ben­nünket asz olaszok és némeek, akik népünk legjobb fiait gyilkolták meg és hurcolták a vérpadira. Az albán rrp azonban hatalmas hegyei kö- zövt megbontsák és a nagy Szovjetunió iránití nenditheietilen bizalmunkat aláássák. Ezeket a „szakembereket” azóta kiutasítottuk az országból. A Jugoszláviában tanuló diákjain kát áruló politikával akarták meg mérgezni, szembe akarták fordítan őket hazájukkal saját önzö náció nafisifca céljaik érdekében, ezek a diákok azonban egyíől-egyig haza­tértek, mert nem voltak hajlandók elárulni né­püket, — Ezek közül tanul ma több mint harminc a magyar egeyteme- ken is a magyar nép vendégszere­tetét élvezve. A minap jártain kö­zöttük — meséli mosolyogva Ko­cani elvtárs — és csaik a legmele­gebb elismerésemet fejezhetem ki azért a fogad fa fásért és tám iásért, amelyet a magyar demc cia irántuk tanúsít. megtanulta szeretni a szabadságot és megtanult áldozatot Is hozni a szabadságért, amelyet a Szov­jetunió segítségével vívott k| a Kommunista Párt és Enver Hód­ítsa vezetése alatt. Fejlődik az ipar —A magyar—albán barátság a közeljövőben gazdasági vonalon U elmélyül. Rövidesen * magyar küldöttéé' utazik Tiranába, hogy a két or- ság kapcsolatait a kölcsönös meg­értés szellemében rendezzük. az csak még erősebbé tesz ben­nünket az eddig is követett irt he­lyességének tudatában. Űrömmel jártam a magyar munkások és bá­nyászok között, akik éppen a na­pokban adták a nemzetközi szoli­daritás gondolatának nagyszerű ki­fejezését azáltal, hogy — Albánia a mulébain elmaradott fél feudális ország volt — nem vol­tak gyáraink, nem volt egyedien vaf.yt''on43unk - sem, íz albán paraszt faekévcl szán­tott és a lakosság 70—80 száza­léka analfabéta vult. Ma hatalmas új ipar épül az or­szágban — az albán dolgozók meg­feszített erővel dolgoznak, ha kell összehúzzák a nadrágszi- jat is, mert tudják, hogy a ma­guk országát a szocializmust építik. Ma már 43 km. hosszú vasú funk van, új textlgyár és nehézipar is épül. A vetési terület 77 százalékkal nagyobb, mént 1938-ban, a mező- gazdaság még ebben az évben 350 traktort kap. Az albán népj demokrácia már fiO ezer irástuda knit tanított rn>*g írni olvasni. Az elért eredményekkel *i'V>ban nem eégsz-ünk meg és lég­ibb hainik egyre njikáhh kívánják ete lítítjjn} a tudomány’1 ée a mar.*-' u-'ta Irninlrtá elméletei. Me§b!wsuli ihóióli aknamunkája Jugoszlávia gaizdwságiíiag kizsák­mányolási területnek fekirvtaffe a mi országunkat. Áruinkat olcsón megvásárolta és továbbadta más országoknak. Iparunkat nem engedte kifejlődni. ezzel szemben e népi demokratikus országunk és elsősorban a Szovjet­unióval való gazdasági kapcsolatunk csak segíti országunkat a felemel­kedés útján. Befejezésül magyarországi tapasz­talatairól beszél Qimo Kocanf. — Amit itt láttam — mondja a sztrájkoló francia bányászok segítségére síeltek. A kis albán nép, amelyet minden oldalról az imperialisták kalandor- politikája fenyeget szilárdan áll a Szovjetunió és a békefront oldalán. Azt üzenem a pécsi és pécskörnyéki bányászoknak: Dolgozzanak, har­coljanak továbbra is olyan lelkese­déssel mint eddig, mert nincs mesz- sze az idő, amikor fúl az imperia­listák minden mesterkedésén győz­ni fog a békét akaró haladó embe­riség nagy ügye. i üiiüiú lórim m\mísüoé részér? A hároméves terv harmadik évében a kqftuszkonnány 50 millió (orinlot irányzott elő álltalános iskolák céljaira. Az összeg felét is­kolák építésére fordítják, másik felébő! a meglevő iskolákat állít >. helyre ás rendezik be. Az általános iskolák tanerőinek közei egy harma­dát még ebben az évben előléptetik és nyilvántartásba vesznek den állástalan tanerőt, mert 1949-ben 3610 új áíafános iskolai tanító és tanár kinevezését irányozták elő. A jövő évben 571 új altic-zlet is kineveznek. ( Tito rendőrsége letorfózfatta a volt varsói jugoszláv nagykövetet •»-. A" Utóbbi időben országunkat az olasz ez- német linperiallsfák u'án Tito és klikkjének politikája fe­nyegette. Sxakemibeirek'et küldtek iparunk ..segítségére”, ezek a szakemberek (•-•'Iv.n nem értetlek szakmájuk­hoz csak polilikai agiiá őrként vol- ■,-A jók, hogy népünk egységéi | Téli cs legi­targcslomtran íivénvss 1848 nov. Möl Hétköznaponként: B<dapcslrő] indul 13'20 Pécsre étkezik - - 14' 1G Pécsről indul - - - 14 25 Budapestre crk. - 15 15 Maszovlet utas- és Áruforgalmi iroda Széchenyl-tér 9—10. szám 1 eleiem« 26-23. 13993 Radomir Száránovics lemondott jugoszíávi követségj titkár a Glus Ludu ein ni lapnak adott nyilatko­zatában közli, hagy Tito titkos rendőrsége letartóztatta Boza Liu- movics volt varsói jugoszláv nagy­követet. Liu movies nagykövet he­As&z<i*ttyok a wiUctínWKMt VAN NßHA úgy, hogy a villa­nt»» egész közönsége csupa kö- zünibös arcú emberből áll. Merev areeal, kifejezéstelen szemekkel ül­nek a padokon, mintha nem is embertársaik között ülnének. Más­kor viszont a kocsi egész közön­sége pillanatok alatt eggyé ko- vácsolódik, a szemekbe élet köl­tözik és vadidegen . szomszédok beszélgetni kezdenek. így volt ez a napokban is. Asszony ült az ab­lak közelében, mereven, egyene­sen. ÁtrloH állapota meglátszott a: arcán is, amely foltos volt és y szája körül kemény vonás. A fejét nem mozdította és a szeméből csorogtak a könnyek. Némán, hangtalanul sirt, mintha egy szo­bor sírna. Az arca nem ráridult meg a szenvedéstől és zsebkendői sem veit elő, hogy könnyeit le­törölje. Volt valami mélyen meg­rendítő ezekben a hangtalan köny- nyekhen. Az emberek arcára ki­üli a részvét és összesúgtak: — Vájjon mi baja lehel sze­génynekf — Egy asszony a má­siknak fojtott hangon: Biztosan az ura... — A síró lyesete a Tájékoztató Iroda bírála­tát a jugoszláv kommunista párt vezetéséről és Tito és társai rá­beszélésre sem volt hajlandó vé­leményét megváltoztatni. Limovies 1919 óta a kommunista párt tagja. ww———» asszony azonban ügyet sem ve­tett arra, hogy az érdeklődés kö­zéppontjába került. Egészen el­merült fájdalmába. Talán csak a villapios végállomásán vélte észre, hogy az ül végére ért. EGY MÁSIK szomorú asszony a villamoson. Ez nem sírt, kemé­nyen összcszoritotta a pirosra festett száját. Haja a fodrász- művészei remekműve volt és hóna alatt egy fehérkfitises könyvet szorongatott: „A boldog házasélet titka", ez a cím állt rajta. A mű írójának nevét eltakarta a karja. Ez az asszony harcosabb fajtának látszik, mint a másik. .4 probléma nála nem a könnyben, hanem a könyvben jelenik mcy mások előtt. Nem is kelt akkora érdeklődést. Csapán egy idősebb asszonyszom­szédom arcán suhan át egy mo­soly, mintha mondaná: — Ej, ej, le könyvből akarod megtanulni a hiányzó boldogsá­got? .. EGY HARMADIK asszony, kö­vérkés, kendős, pirosarcú, falusi. Átölelve tartja a mellette pádon álló gyermekét. A kis kölyök tán kétéves lehel. Dundi, húsos fiú és nagyon komoly, méltóság»» Ez nyilván az áj ruhától van. I.átszik, hogy minden áj rajta Nélw végig­néz önmagán Leveszi zöld pörge posztókalapját, amelyet színes Rhctrc nélkül Az olasz Ocloldali sajtó példát­lan botrcvyrél rántotta le a lep. let. Nyúvvncff.ögra hozta, hogy Olaszország sírásójának, Mussoli- Ilinek az özvegye szabályszerű ál­lami nyugdijat kap a Gasperi kor­mánytól. Mussolini asszony azon­ban ezzel korántsem elégedett meg, mert pert indított az állam ellen és visszaköveteli a fekete- inges diktátorpojáca vagyonát is. Mondanunk sem kell, hogy ez c, vagyon az eritreai gyarmatok. Abesszínia, Albánia kifosztásából és az olasz dolgozók kegyetlen kizsákmányolásából származott. Minden darabjához a: aljas árulá­sok szennye és az ártatlanul le­gyilkoltak vére tapad. Mussolini családja ágy látszik erről már megfeledkezett és elérkezettnek látja az tdől arra hogy a Dacét, Hitler elsőszámú cinkosát és laká­ját úgy állítsa a közvélemény elé, mint nemzeti hőst, aki rossz ta­nácsadói áldozata lett. 4 neo­fasiszták természetesen lelkesen támogatják Mussolini özvegyét, sőt meg a Giornale d'Italift is igazsá­gosunk tartja a család igényperét. Es vájjon mit szólnak ehhez 0 szerccsenmosdatáshoz az angol­szász hatalmak? — kérdi magá­ban n gyanútlan olvasó, aki azt hiszi, hogy a potsdami és jaltai egyezmények értelmében a Mar* shall-terv országaiban igen rassz ajánlólevél a náci és fasiszta mull. Nos, (lasperiék és Churehillék gondoskodnak az ilyen naiv lel­kek felvilágosításáról. Churchill. 0 nácik elleni harc ,,keresztesvitéze" most védőbeszédet mond a véres- kezű SS tábornokok érdekében. Gasperi pedig minden bizonnyal angolszász jóváhagyással nyugdíjat folyósít Mussulini özvegyének. A nyugati diplomáciában erre a szín* változásra ezt mondják: hja ez magasabb politika, és egyáltalán nem fontos, hogy mit gondol és mond a nép. .4 nép azonban un­dorral fordul cl az olyan palit'* kától, amely tengernyi véráldoz" tot követelt a nácik és fasiszták összeiúzásáért, hogy most, alig néhány évvel a világháború után barátként ölelje keblére a volt ellenséget és rágalmakat szárva háborúra uszítson a volt szövet­séges, a becsület és tisztesség út­ján járó és a békefront élén álló Szovjetunió ellen. J Vlanolisz Glezosxt­a Görög Kommunát* Párt betiltott hivatalos lapjának volt szerkesztő­jét az athéni vészbirák halálra ítél­ték. Vájjon mi volt a bűne Glczos/ elvtársnak? Talán az, hogy a német megszállás alatt, mint a legbátrabb görög hazafi letépte a herogkeresz- tcs zászlót az Akropoliszróf? Vagy tafán az, hogy megszervezte és el­indította a szabadságharcot a náci hordák ellen Görögország felszaba­dításáért? Minderről egy betűt sem fr az athéni mnnarcho fasiszta zsold- ban álló athéni sajtó, ellenben fel­sorolja Glezosz egyéb súlyos „vét­keit”. Azt, bogv amikor a Konimu- nista Pált napilapja, a Rizoszpasr- tisz még lesrálisan megjelenhetett, mert Marshaüék cs DulíeséV nye* mása nélkül nem merték betiltani, Glezosz mint felelős szerkesztő le­közölte a párt főtitkárának cikkét Akkor semmiféle eljárás nem indult sem a lap, sem szerkesztőié ellen. Most azonban mégis ezen a elmen mondották ki a halálos jtefetet a börtönben sínylődő Cilezosz ellen. Az ítélet Görögországban Óriási megdöbbenést és felháborodást kel­tett, mert Glezosz elvtársit, mbit az ország eeylk legjobb és leghű­ségesebb fiát és szabadságbősét szívébe zárta a görög nép. De tilta­kozást jelentettek be világszerte az ítélet ellen a demokratikusan gondolkozó dolgozók, akik az UNO alanelveiben lefektetett és deklarált sajtószabadság nevében követelik a vérlázftó ítélet hatályonkivül helye­zését. 100 millió asszony képviselői ülnek össze kongresszusra Budapesten Kedden délután a Magyar Nők Demokratákus Széjvetbéga eaitófo- fadást rendezőn. Pr. Jóhorú Magda az MNDSz főtitkára, ismertette d világszövetség Budapesten tartandó kongresszusának jeJenitöségól. Hangisúlyozta, hogy a kongresszusra öt világrészből 55 ország küldötte'1 jönnek el százmillió nő képviseletében. Ilyen méretű és ilyen nagy jelen­tollbokrélo diszit. Azt is elégedet­ten forgatva nézegeti. — Tetszik, Józsikám, angya­lom? — kérdi az anyja és hangos csókot cupjiant a kerek arcocs­kára. Az egész kocsi visszhangzik az anyai szeretet repeső, harsány megnyilvánulásaitól. 4 gyerek az ablakhoz kívánkozik, leesik köz­ben a földre a pörge kis kalap és a szemközt ülő honvédszázados lialqssza cjő a pad alól, Felteszi « gyerek fejére és megindul a be­szélgetés a százados és az anya között de egy-két perc muloy a többi szomszéd is részlvesz benne és a kocsi egész közönsége érdek­lődve hallgatja a Józsikáról szóló anyai himnuszt — Mindössze tizenhathónapos a lelkem. — mondja büszkén. — Ugye milyen nagy és erős? Jó­zsika lelkem kis szögöm! — szó- lítgatja közben az anyja. — mint­ha egy percre sem tudna meg­lenni a gyerekkel való kontaktus nélkül — Józsika már a százados ölében ül cs a zubbonyán levő éremmel és a szabadságharcos jel­vénnyel iáiszik. 4z anyja körül­néz. hogy látja-e mindenki az 6 fiát. fíizony látja. Ezt a boldog­ságot nem könyvből tanulták. KUZSITS ENDRE tőségü vitágkomgrbsszu« meg nem voft Budapesten. A tan-írskcuavím nüntagy 600 kiküldött vesz résprt es rlörelaíaiaíőliág december 1 -fii b-ig tartanák e tanácskozások. A kong­resszuson 55 demokratikus orxzi« asszonyai tesznek majd hitel amel­lett, hogy minden módon harcolnak a beír védelméért. Utána Fermamde Guyot, a Demo­kratikus Nők Világszövéitségének szervezési titkára a francia nők helyzetérő1 beszélt és rámutatol! arra, hogy a francia nők egyséar- tta>n támogatják a bányászok hősi harcát, mert ez a harc az egész francia ncp ügye. Megérkezett u 17. fi ndlfogQlyvmtttt Kedden este Debrecenbe érke/stl a 47. hadifogolyszerelvény 1878 volt hadifogollyal. Az érkezettek közül 25 tiszt, 758 tiszthelyettes, 1369 legénységi állományú és 26 polgári személy. * A PVSK 4x100-as váltója az or szágó 5 vól'.óbajanolvsánok soráé a szo.noki és 3 inaké; vasutas vál 0 mögött 43 2 idővé! a harma­dik helyre kerül . Ugyancsak har­madik ten a 4x1000 mé eres vál ó 11:58.2 idővel a szegedi és a ceg­lédi vasu-tas csapat möyött. * Teke. Vasárnap 24*én leját­szót csapaibajanokságok során az egyes csapatok a következő eredményeke: ér ék e! Kaszinó A) 3094, lpa-osok 3022, Kaszinó B) 28128 és Kokszmü B) csapul'1 2999 fi: dobott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents