Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-24 / 245. szám

A SZENTLŐRINCI „PARASZTEGYSÉG"

Irta: PAJZS ISTVÁ1S

A fehl kj»atrnft»vo)óinaJc visexaraarftásáért, a ki- oaákmá nyolAi kori á tojásáért oiytatott harcban Baranya »egyében egyre szilánrcfebbá 'áfák a munkások és dolgozó »árasztok összefogása. Minden épés, aroeiyot a fökhníves- zövetkezetek megerősítése, a lolgozó parasztság felvilágosí- áaa terén tea rönk, minden oegindrrló föWbérlőszövetke- 5et a szenDÓdéses termelés zagy síkéra, nem különben az Seri szántás-vetésá arankák dőrehaWlása, de különösen a közeljövőben Baranywmegyé- hen MáUftandó bárom áj gép. állomás csak megerősíti. még taurióeabbá teszi ezt az összefogást. Azonban hiba lenne el- kapatm nragonkst a «kerek - tói, bibe lenne azt gondolni, hogy «« ellenség el&tndt és tétlenül nézi a szóéi alizmoB elő- ratörését a falna, tétlenül nézi « dolgozó kis- és középpa- tetrasztok megerősödését és azt a tényt, hqgy a kuláfkibefolyás alatt elnyomásban tartott parasztság végre gazdaságilag ás politikailag a saját lábéra áll. A hogyan előrehaladunk a . kofáknak, a dolgozó nép legádázabb és legveszedelmesebb eflenségéuek visszaszorítása terén, ágy nő meg annak dühe, ágy fokozódik elkeseredése és agresszivitása, hogy ni eg döntse a dolgozó nép rendjét. hogy megállítsa népi demokráciáink előrehaladását és visszahozza azt a számára paradicsomi állapotot, amikor kényére kedvére zsákmányolhatta ki a dolgozó parasztságot. „A kulákok — mondotta Lenin elvtárs — a legvadálla- tiaisabb, legdurvább. legvadabb kizsákmányolok, kik a többi országokban, a történelem során nem egyszer állították már viasz« a földesurak, cárok, kapitalisták hatalmát ... Vámpírok, melyek kezükbe ragadták és ragadják a földesúri földeket és újra meg újra igába görnyesztik a szegényparasztokat". A kizsákmányolásnak ez __ a hallatlan fokía. amelyet a lculákok gyakorolnak, nem ismeretlen Baranyában sem, amelynek egyes községeiben még mindig szinte jobbágyi viszonyok oral kodnak és robotra kényszerítik a ki spa r asz tok at.

A kn Iákok lába alól azon- n ban egyre jobban csuszák ki a talaj, egyre inkább érzik, hogy régi módszerekkel nem tarthatják markaikban többé az egész falut. Szövetségeséket keresnek és elsősorban a körépparaszteágot szeretnék maguk mellé áTUtan i, a közép- Parasztok táborát szeretnék szembefordítani a sragenypo- rasztvíggal ék a munfkeewsz- tállyal, hojgv közben ők ott folytassák az elnyomást, és Uzsorát, ahol abbahagyták. A munkásosztály számára elévülhetetlen tanításként szólnak Lenin és Sztálin szavai. akik azt mondották, hogy a közép parasztot el kell választani a paraszt-speknláns- tól, a kupecparaszttől és a középparasztot segíteni kell, hogy az megszabadulva a ku- lákbefolyástól, szövetségre lépjen a munkásosztállyal. Ezért kell nekünk különös éberséggel tekintenünk falusi munkánkban a középparasztság kérdésére, ezért kell nagyon komoly tanulságot levonnunk a azentlőrinci példából, ahol ideig óráig még sikerült a nagygazdáknafk és a falu többi ki zsákmányol óinak kezükbe kaparintani és felhasználni üzehneikre a középparasztsá- got~

Vfi történt bzentlőrincen r — Október 17-én, amikor « községben egyesítő gyűlését tartott* az UFOSz és FÉKOSz, Felső Varga László (8 holdas gazda határozati javas latot terjesztett be, amely-ben elismerte, hogy a Parasztszö- retség vezetői a múltban félrevezették a parasztságot és üdvözölte az új paraszti tömegszervezetet. ugyanakkor nyomatékosan síkraszállt a „parasztegység“ gondolata mellett és azt követelte, hogy az új paraszti tömegszervezetből egyetlen paraszt ki ne maradjon. Az első kérdés- ami itt felmerül, vájjon kinek érdekébe® szólt ez a határozati javaslat? Talán a középparasztság érdekében, amelynek szerepét olyan erősen aláhúzta a szónok? Talán az egész parasztság érdekében, amelynek egységére hivatkozott? Nem. nem a középparasztság és nem az egész parasztság érdekében. hanem a falu kizsákmányolóinak az érdekében, a zsírosparasztoknak és nagygazdáknak az érdekében.

f tt talán nem is az a lényeges, hogy a határozat szövegét Szűcs György helybeli ügyvéd írta, mint a parasztság jogainak „bajnoka“, hanem az a lényeges, hogy a tollat a szentlőrinci kulákok tartották. Balaskó Antal, aki még mindig harmadában adja ki földjeit, özv. Pozsgay Vin- céné, aki egyedülálló asszony létére hatvan holddal rendelkezik, Szedeczki Ferenc és a többi nagygazdák, akik sváb cselédekkel éíhbérért dolgoztatnak. amikor 110 magyar munkanélküli napszámos és mező- gazdasági munkás van a községben; És ezek a nagygazdák, a „parasztegyeégnek“ ezek a hirdetői nem állnak érvedül. Velük van egy táborban a községben dr. Muró László, alkinek orvosi rendelője mellett 26 hold földje, három utcára szóló telke, két háza. kilenc lova. négy férfi és két női cselédje van. Veink van Krwnrmer téglagyáros, aki nemcsak munkásait nyúzta üzemében, de a földjeit megmunkáló mezőgazdasági napszámosokat is. Velük van Xorponai János malom tulajdonos és a többi kizsákmányoló egvaránt. Ezek szövegezték a határozatot, ha nem is voltak ott a gyűlésen, ha nem is voltak ott az ügyvédi irodában, amikor leírására sor került. Ezeknek az egységes frontja használta fel eszközül a 18 holdas közép parasztot, hogy megnyergelje rajta keresztül az egész középparasztságot. És ha körülnézünk a községben, azt látjuk, hogy eddig még ez csaknem teljes sikerrel járt. Sikerrel járt, mert nemcsak a középparasztság de a szegényparasztok jórésze sem találta meg a helyét. Sikerrel járt. inert a Magyar Dolgozók Pártja helyi szervezete sem harcolt eddig elég keményen a kulák- befolvás elleti, rmrt nemcsak a pártszervezeten kívül, hanem a pártszervezeten belül is fölütött« tanyáját az ellenség.

1 Togyan kívánhattunk vol* ' na kemény harcot a kizsákmányolok ellen a szent lőrinci szervezettől, ha annak soraiban ott volt Pandúr József terra én vkeres kedő és kocsmáros, akinek emellett még malma és birtoka is van apósa nevén és a községben a leghangosabb szövetkezetellene« uszító. Hogy? . tudott volna fellépni a pártszervezet ezek ellen az elemek ellen, ha soraiban megtűrte Bocz József harminc holdas állatkereske- dőt. ha a vezetőségébe is bekerülhettek olyan emberek, mint Mergl István pártelnök, építkezési vállalkozó, aki nyolc kőművesnek ad ki alvállalatba munkát, ha a párt- szervezet kétszáznyolcvan tagja közül alig húsz-harminc a dolgozó paraszt?

yilvánvaló. hogy a falu kizsákmányolói azért kerülhettek ennyire nyeregbe, mert pártszervezetünk nem volt elég éber, mert eltűrte sorain kívül és belül a falu tőkéselemeinek garázdálkodását, mert a szervezetbe és a párt vezetőség soraiba nem a legjobb paraszti elemeket vonta be. A Politikai Bizottság határozata óta döntő fordulat történt már a szentlőrinci pártszervezetben, a/, addigi vezetőséget leváltották, a párt szervezet titkára Illés Vendel nyolcholdas derék, becsületes újgazda lett és a pártvozető- ség többi tagja is becsületes dolgozó paraszt, kisebb részben értelmiségiek és kisiparosok. — A párttagság felülvizsgálata során pedig sor kerül a pártszervezetbe nem való asz- tályidcgen elemeknek a dolgozó nép ellenségeinek az eltávolítására' is.

nTcrmésze tcsen a megtett fordulat korántsem elegendő. Haladéktalanul véget kell vetni S zent!őri ncen a pártszervezet elszigeteltségének és a kisemberek érdekeinek védelme,, a község tőkés- elemeinek visszaszorítása közben pártunk mögé kell állítani a falu minden becsületes dolgozó parasztját A szentlő- riuci tanulság ugyanakkor

N

azonban figyelmeztetés valamennyi pártszervezetünk számára, figyelmeztetés és intő példa az egész baranyai dolgozó parasztság számára. Megmutatja milyen körmönfont és ravasz eszközökkel próbálnak a kizsákmányolok egysége; teremteni a munkásosztály, egységet teremteni a dolgozó parasztság ellen, megmutatja, miiként tolják maguk előtt a középparasztokat, miként kaparintják kezükbe a falu gazdasági és politikai életét. A szentlőrinci kulákok gyarapodása nem egyedülálló jelenség Baranyában és nem egyedülálló jelenség, hanem megdönthetetlen törvényszerűség! az is. hogy amilyen mértékben a falu tőkés elemei gazdagodnak, olyan mértékben fenyegeti veszély a dolgozó kisparasztiak gazdasági létét, amilyen mértékben tesznek szert házakra, olyan mértékben növekszik a lakásuzsora, amilyen mértékben növekszik állatállományuk. olyan mértékben növekszik az igauzsora, amilyen mértékben szaporítják földjeiket, olyan mértekben próbálják kihúzni a földet h kisemberek lába alól.

p gyesek azt állítják, hogv

^ a középparaszt csuk akkor csatlakozik a mi táborunkhoz. csak akkor követ bennünket a mi utunkon, ha csökkentjük a nyomást a falu kizsákmányolóira, ha' engedjük garázdálkodni a kulákot. Ennek épen az ^denkezője az igaz. A középparasztság csak akkor tud teljes mértékben megszabadulni a knlákoktól akik ezer szállal próbálják őt magukhoz fűzni, ha a kulák hatalmát megszüntetjük. Sztálin elvtárs arra tanított bennünket, hogy „a középparasztsággal való megegyezést csak úgy lehet tartóssá tenni, ha határozott harcot folytatunk a kulákság ellen“. — Ez az egvedüli eszköz, amellyel meg tudjuk akadályozni ,.a szentlőrinci utat" és amellyel meggátolhatjuk, hogv a közép- paraszt a kulákok hálójába kerüljön, kiszolgálva annak ördögi terveit. Ezért a mi politikánk a falu ktzsákmányo- lóival szemben nem a békülé- kenység, nem az engesztelődés politikája! Nem az a politika, amelynek szellemében Sellyén megállapítják egyes elvtársak, hogv a helyi 50 holdas nagygazda az „jó kulák“ azt nem kell bántani, vagv Dunaszek- csőn egyes vezetőségi tagok, hogy a gazdag Hűd az megmaradhat a pártban, mert annak ugyan 100 holdja volt.de mivel „anyanyelve«“ sváb. csak tO holdat hagytak meg neki, tehát nwt szegényparasztnak számít.

A z ellenséggel szemben való minden békülékeny- ség a falun folyó osztályba re elkenése. a kulákok malmára hajtja a vizet, meghunyászko- dást jelent a falu egykori hatalma««? előtt. Mi azon bíic nem akarunk megalkudni amikor a dolgozó parasztság amikor újgazdák és kisparasz tok százezreinek elemi érdekeit kell megvédeni. Ezért nekünk kemény Kézzel kell letörnünk a falu kizsákmányolóinak minden mesterkedését Hogy ezt végrehajtsuk, mindenütt le kell leplezni az ő általuk tervezett és óhajtott „parasztegységet“, amely csak arra hivatott, hogy elkendőzze a valódi osztály viszonyokat, hogy port hintsen a kis parasztság szemébe, hogv elmossa a határokat kizsákmányoló és kizsákmányolt között- Egységet mi is akarunk a falun, de nem olyan egységet és nyugalmat, amelvnek leple alatt, szabadon harácsol hatnak és garázdálkodhatnak a nép ellenségei.

\/J i a dolgozó parasztság egységét akarjuk, amelyben helye van mezőgazdaság) munkásnak, új gazdának, régi kisbirtokosnak, de a középpa- rasztnak is, olyan egységet, amely gátat emel az elnyomásnak. amelv a munkásság oldalán segít a falut a szocializmus útjára vinni. A dől go-' zó parasztság egvsége a mi , utunk, ennek az egységnek kell megnyilvánulnia szövetkezeti munkánkban, az UFOSz és FÉKOSz egyesüléséből létrejövő új paraszti tömegsz.erve- z.eíben és mindenütt, ahol az államhatalom a hároméves terv növekvő beruházásaival siet a falu támogatására. A szocializmus építéséért folytatott harcban a középparasztság nem lehet senir leges és a munkásosztály sem elégedhet meg. hogy a középparasztság, meg ha jóindulatúan is, semlegesen szemléli a falun folyó osztályharcot. — „A régi idők szocializmusának képviselői — mondotta Lenin elvtárs — a parasztság semlegesítéséről beszéltek... A feladatnak ez az elvont elméleti célkitűzése teljesen világos számunkra, de nem elegendő. A szocialista építőinunk a olyan stádiumába léptünk, amikor konkréten, részletesen a falusi építőm unka tapasztalatain kipróbáltan kell alapvető szabályokat és utasításokat kidolgozni ... hogy a középparasztot illetőleg a tartós szövetség talajára jussunk“.

Fz a tartós szövetség lesz itt Baranyában is jövő sikereink legfőbb záloga. Ha a középparasztság felismeri helyzetét és feladatait, ha sikerül elválasztanunk a falu ki zsákmányol óitól, ha sikerül mennél hamarabb 1 levonnunk minél nagyobb számban a szövetkezetek munkájába, akkor sokkal eredményesebben, sóikkal gyorsabb és biztosabb lépésekkel mehetünk előre, hogy a szocializmust hatalommá tegyük a falun, hogv a szocializmus áldásait a dolgozó parasztság teljes egészében magáénak tadja.