Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-03 / 227. szám

4 pártoktatás feladatai s az elmélet jelentősége

1* ülnek össze pártunk pécsi és anyai vezetői, oktatási felelő- 1 eg jobb szemináriumi előadói, ly megvitassák pártunk idősze- n legfontosabb kérdését: a txista-lendnista oktatás jelentő, lét és feladatait. E kérdések ffvitatásál időszerűvé tette az •P országos oktatás] kon- eociájának megállapítása, bogy ‘bmk átütő erejének legdöntőbb tasitéka az elméleti képzés fo- tottabb kiterjesztése, az elmé- I kérdések tisztázása és a tlsz- átt elméleti kérdésekkel a párt-, Mg tömegeinek felfegyverzése.^ ■ elmélet jelentőségét azért is ® nyomatékosan hangsúlyozni, '<1 sorainkban még mindig akad. k szép számmal, akik egymással «nbeáilítják az elméielet és gyártatni és összehasonlításukban a Jkorlatj munkát az elmélet fölé uezik- A kérdés Ilyetén való Vetése a merxizmus-leninizmus '•JDemértéséből fakad. Aki úgy W tel a kérdést, melyik a fon- Wbb, az ehnélel vagy gyakorlat, nem tekintett bele abba a batatas kincsestárba, amelyet a úzizmus-lenlnizmus jelent. Az *> érzi azt a biztonságot, mely. fc az elméleti tudás az alapja 'akorlati munkánkban és nincs Etában annak, hogy azok az Sadozások és eltévelyedések, Hlyek a nemzetközi és hazai •nkásmozgalom történetében elő- holtak, főleg az elmélet; képzett- 9 hiányosságaira vezethetők

W

tekintsenek vissza az úgyneve. !*t „gyakorlatias" emberek vég.

munkájukra, elkövetett hiúkra. Ha kellő önbírálatot gya- •folnak, meg kell hogy . lássák: Mik eredete az elmélet lebecsfi. ■*éböl ered. De rá kell mutatnunk ft® is, hogy az elmélet a gyakor- ' munkában szczett tapasztala. ? kiértékelése és ha a nemzetei munkásmozgalom összegyűjti lapasztalatalt megtanuljuk nem rjéhanikusan, hanem munkaterü. jjtaik sajátos helyzetének megfejjen alkalmazni, akkor minden. ,W feladatainkat kevesebb hibá. .•* és nagyobb biztonsággal végez- '«lük.-Nézzük meg, kit nevezhetünk korlat! munkásnak? Nyilvánosan azokat, akik a párt szerve, éjéiben kisebb vagy nagyobb ^•bciót töltenek Le és vezetik a •ebh vagy nagyobb csoportok (••kaját. Tehát a lömegszerveze- (0 kommunista vezetőit, aktivis- «Jé vállalatok vagy üzemrészek „•élőit, közhivatali fnnkciónáriutalt

•íí

at. kulturális és művészeti vo- y|llon dolgozó aktivistákat, üzem? i'-ottságokban, szakszervezetekig1 működö pártmunkásokat. Vaj. n® mt biztosítja a fenti gyakorlati ••kásnkat, hogy munkájukat a

magyar nép javára és megelégedésére helyesen végzik-e el? Hiszen a népi demokrácia fejlesztésére és a szocializmus építésére a tervgazdálkodásban, sem a villa, latok vezetésében, tehát a szocialista gazdálkodás egész területén nem szerezhettünk közvetlen gyakorlati tapasztalatokat, amelyekre a jelen és a jövő gyakorlati mun. kajában támaszkodhatnánk. Csak a marxi-lenini elmélet elsajátítása és a gyakorlati munkában való alkal. mazása teszi lehetővé a nemzet, közi munkásmozgalom tapasztalatainak felhasználását.

A munkásosztály előretörése, a népi demokrácia megerősödése, a reakciónak a gazdasági és poúti- kai életből való jelentékeny visz. szaszoritása, újabb fontos pozíciók elfoglalását fette és teszi lehetővé a munkásosztály számára. A száznál több munkást foglalkoztató üzemek államosításával, iparunk irányítása, vállalataink vezetése, majd a kél munkáspárt egvesiilé sével állami életünk irányítása jó. részt közvetlenül a munkásosztály vezetése alá került. Ez súlyos íe. lelősséggef jár a munkásosztályra. De vájjon jól el t'i'lja-e látni a feladatát a/, aki a sötétben tapo- gatódzik, aki nem láfja előre a holnap és a holnapután feladatait, kinek nincs perspektívája a jövő: illetően? Nem! Egyetlen felelősen gondolkodó funkciónárius elüti sem lehet vitás, ha jól akarunk sáfáikodni a nemzet vagyonával és méltók akarunk lenni a nép bizal. mára, akkor fel kel] használnunk a nemzetközi munkásmozgalom, különösen a‘ Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártjának tapasztalatait, a marxista-leninista elmé let nyújtotta biztos iránytűt saját munkánk feljavítására.

Népünk felemelése és a, szocializmus építésének üteme szervesen összefügg kádereink fejlődésével, valamint új káderek nevelésével' Az osztályharc jelenlegi szakaszában, különösen döntő jelentőségű az elméjetj tisztánlátás azért is, merj a párt szervezeti, politikai és cselekvésbeli egysége egyedül csak a marxi-lenini elmélet vasbeton alapzatába beágyazva lehet meg- ingathalatlanul szilárd.

Ezeknek a problémáknak megvitatása és oktatásunk módszertani kérdéseinek egységessé tétele vármegyei konferenciánk feladata. Konferenciánk után az üzemekben és falvakban eddig soha nem látott minőségj oktatás! munka indul meg, hogy felfegyverezze tagsá- uunk jelentős tömegeit ahhoz a harchoz, amely a reakció mégsem- nvsítésén keresztül vezet; a ma- gvor népet ar elmélet által bevilágított úton a szocializmus felé.

Ilonáth Gyulai

Visinszkij nagyjelentőségű javaslata az atomfegyverek ellenőrzésére

\ Szovjetuniónak is van atombombája — írják a newyorki lapolt

Megkezdődött a brit birodalom

kommunista pártjának értekezlete

(j,^*sároap reggel kezdődik Lón- A 3 brit birodalom kommunista kiküldötteinek kétnapos ár- tftfeíe. — Az értekezlet vitáját ÍPk' Dutte hindu kommunista

meg.

^ londoni vasmunkás szakszer- Itatá/oKiíbnn üdvözli VI- s,'l«Mj javaslatait.

btwttetfcöw asswvwwp hízott' "űrgetö í elhívással í urduit

Attleehez és Bevinhez, hogy tegyenek meg mindent a nemzetközi ellentétek békés megoldása érdekében. Ezzé! egy időben a különböző szak- szervezeti csoportok határozat formájában örömüket fejeztek ki Visinszkij javaslatai felett.

Angliában november 14-ére nagyszabású béketönfeiésl készítenek elő a különböző szervezetek.

Visinszkij legutóbbi beszédéről, a Paris Press newyorki tudósítójának jelentése szerint, Newyorkban megértették, hogy az atombomba titka többé nem titok. — A lapok nagybetűs címekkel írják, hogy a Szovjetuniónak Is van atombombája.

Franciaország, Angfe és a be- rretux államok külügyrmn lisztére! október 25 én Parisban tanácskozásra ülnek össze.

Az UNO politikai bizottságának pénteki ülésén McNeil angol kiküldött Visinszkij beszédével fogfaí- kozva a szovjet küldőit szavait hírverésnek igyekezett minősíteni. — Olyen ktjeSentéseket ft/ajdoniíott Visrörtszkf jine k,

amilyeneket az soha nem tett. hogy aztán megcáfolhassa azokat

Az aggd kiküldőt' erőteljesen hangsúlyozd, hogy az áCfcwnok mondtatlak le nemzetközi felségjogaikról a nemzetközi ellenőrző testület ja vára. Ez a testület az or ban

való iában amerikai ügynökség lenne.

Mc Nefl igy fejezte be beszédét: „Reméltem, hogv még » egyszer vi- tatkozliatom Visinsz'Äcl Mindig igyekezci fogok őt a nyeregből, ő is igyekezni fog kivetni engem. Ez mindig sikerű! is neki”.

Fizut fal McNeil vallóban Igaza t i nondott.

07 9»nmh»7nt*s*onak

eoviiit beli maradnia!

Az UNO atomenergia bizottsága szombatén délelölt ismét összeült és megkezdte az előtte fekvő három jelentés vitáját. A napirend első szónoka Bebler jugoszláv kiküldőt* volt. Elismer-e, hogy a

Visinszkij javaslat teljesen megfelel a mostani helyzet követel, ményeinek.

Ramadier francia kiküldőt- beszéde után Visinszkij szólal: fel Beveze’őjében visszatér Ramadier nek arra a kijelentésére, hogy az aomfegyver „pusz.án jogi” betil- 'ása nem lenne reálig megoldás- De vájjon ki beszél pusztén jogi betiltásról? — kérdezte Visinszkr — amikor

maga Sztálin generalisszimusz fs többször kiemelte, hogy szigorú és hathatós gyakorlati ellenőr zésről van szó.

Ezu án Visinszkij Me. Neil ango! kiküldött beszédére áttérve hangoztat a hogv régen lejárt fiská is ‘rükköke' alkalmazó-: e'lene

A nemzetközi e'lenőrzésrtek egyidejűleg kell életbelépnie min- den fokozatban a nyersanyagtól egészen az alomenergia előállf. Iájáig.

Az amerikai -érv ezzel szemben a fázisunkén ellenőrzésnek elvéhez igazodik és csupán a nyersanyag lelőhelyen akarja a gyakorta* • el. ’e-őrzés- megva'ósiíani Visinszkij a ‘ovábbiakfcao Isme télén és erélyesen sze.mbehelyezu kedet Kanada javaslatával.

Az atombizoltsáqnak együtt kell maradnia — hangoztatta — és folytatnia kell munkálatait.

Befejezésül a következő haáro- za.i javaslatot erjesztette be-: Miután megvizsgál uk az atomenergia bizottság első, második és harmadik jelentésé és megállapítottuk, hogy a Biztonsági Tanács és az atomenergia bizottság munkálatai mindeddig nem veze'tek eredményre: a közgyűlés javasolja a Biztonsági Tanácsnak és az a omenergia bizottságnak hogy;

1. a közgyűlés fentemlitett hatá rozatál által megszabott irányban,

2. készítsék elő a megegyezések tervezetét az atomfegyver betiltása és az atomenergia nemzetközi ellenőrzése tárgyában, azzal, hogv ezt a két megegyezést eovideiűleg kell aláírni és élelbeléptetni.

Visinszkij felszólalása után több kiküldött kérésére a vi*át hétfőre '’.‘naool'ák A hé fői ülésen Visinszkij hatérozati javaslatának vitéját kezdi meg.

flrnpn’taa nőm villa!

syeronn* n UNO

Az u*olsó pillanatban zavar támadt Marsballaak a Biz'onsági Tanács hé fői ülésére kitűzőit „bér lini komédiája" körül. Brarauglla. az argentin küldö-tség vezo’ője aki eddig szovjetellenes szerepben ■etszelgeít magának — valószínű leg Peron elnök utasítására — közölte az amerikaiakkal, hogy

Argentina nem vállalja az elnöki széket a Biztonsági Tanács ülésén, ha a berlini kérdés szőnyegre kerül*

Diplomáciai körök ,-éleménve szerint Argen'ina elhatározásé* az a meggondolás is befolyásolja, hogy az Egyesül* Államok erőszakolt vádjai a Szovjetúnió ellen nem érik meg a szembehelyezke- dés* olyan országokkal. amelyek kel nagy hasznothajó kereskedő' m: kapcsolatokat tar: fenn.

Erftcnrtfr a francia

flemohralüius onvsőr.

ino7oa»om

De Gaulle pénteki sajtónyilatkozata. ellen tétben a tábornok cél iá va!,

megerősítette azt a mozgalmai, amely a következő francia kor mányt a kommunisták bevonásával akarja megilakítani.

A radii'. áJ.is párt több befolyásos

• -gja íánioga- ia má: a mozgalmat. A radikális néppártból is egyre több képviselő ajánlja a. kommunfetákhoz való közeledés*. A tömegek cyn- rnására a szocialista párt is kény- té'en

a kormány baloldali kiszélesítéséi megfontolás tárgyává tenni.

A burnista képviselők egyrésze még arra gondol, hogy ejég volna a kormányt csupán a kommunistákkal udiudig cgyüékszavazó baloldali ellenállók,ka! kibővíteni, ezek azonban nem hajlandók olyan kormányban rész'.vermi, amelyből a kommunistáikat kizárják.

Duclos, a francia Kommunista Póri titkára. De Gaulle tábornok snjlóérlekezlele után így nyilai közöli.

De Gaulle lábornok kijelentései

egyre nyíltabban a petainizmu. eszmélt élesztik fel.

Miként Petain, De Gaulle is a kommunista pártot támadja a legélesebben, azt a pártot, amely meg akarja akadályozni, hogy a/ok. akik egyszer már eladták Fran ciaországot Hitlernek, most »/, amerikai imperialistáknak adják el. Miként Petain,

De Gaulle la személyes hatalom ira törekszik és nem titkolta hogy adott esetben az erőszaktól sem riad viis6za.

Miként Petain, De Gaulle is fel akarja számolni a szakszervezeteket, hogy súlyosbítsa a dolgozók kizsákmányolását és növelje a nagytőkések jövedelmét A tábornok kalandor, aki a köztársaság megszüntetésével diktatúrát akar, hogy azután annál eredményesebben szolgáltathassa ki Franciaországot amerikai urainak.

Minthogy Lakos te miniszter vissza- utasította a bányászok követeléseit. Franciaország bányamunkásai hétfőn reggel sztrájkba lépnek.

Bi Econrmis* a S7i*yiet

iavas'a'ok me1 leit

Az Economist szerbi* a nyuga'i hatalmaknak minden Áron kerül- niök kell azt a látszató*, hogy vtsszau'asi*ják a szovje únió békés javaslataitA férfiak és a nők mindenütt visszariadnak a háború borzai, maitól.

A franciák szenvedélyesen ózzák a visszatérés* a kiegyezés és tárgyalások útjára. Ehhez séih e minden áron ragaszkodnak. Veszedelmes volna elvetni a Szovjetúnió békés javaslatai! azzal az indokolással, hogy „nem őszinték”.

Sokkal jobb volna elvileg e’fogadni ezeke: a javaslatoka és a részletek s módszerek azonnali isz*ázását sürgetni A cikk befejezésül hangoz a‘ja, hogy

a nyugati hatalmak helyzete Bér. linben rendkívül hátrányos.

MáirtaJf a mnnvar*

S7nv<»t na7dasHPÍ

S7er?ftdést

Több hét óta tartó eredményes “rgyaíások után ma írják a'á Moszkvában a magyar—szovjet árucsereforgalmi megaflapodást. A szerződést aláíró Rónai Sándor kereskedelemügyi miniszter a magyar kfitdöttiség tagjaival együtt hétfőn érkezik vis-sza Budapestre.

Hc!ié7s^oelc BízBnia és a franc a 7<>na pürésítésében

Még tnind.ig nem oldód ak meg a nehézségek a franciák é* az amerikaiak közö't Bizónia és a francia megszállási terüle gazdasági egvesiiése tárgyában Hír szerin- Amerika közvetlenül a szerző, dés aláírása elő*: olyan köve e- lésekkel Iódp •. fel. amelyeke: a franciák nem fogadlak el.

í