Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-02 / 226. szám

'V !OKTOBER 2 DUNANTÜLI NAPLÓ U Uj értelmet kapott életűn k «mmmiiHiminmiiiiimnnmmiiiiiiHimmmiimmiitttiiiiiiiiMiiiimMmNiimiiMmiimimmmimiMinmitiimMiiiniiiiiimmiiiminiiiimiiMimMiHi Mit nyert a tanulással a közüzemek lakatosa, a bőrgyári munkásnő és dohánygyári csomagoló? tini zeniek alagsori kovács- lyében vörösen izzó vas- I kovácsol félgömbölyűre Ta- Károly elvtárs. .„Addig üt- vasat, amíg meleg — mond- Jiolyogva. — Tudja, miért melegen kalapálni a vasat? melegben molekulák össze- i*tó erefe kisebb írt lehgt az anyagot könnyen ani. Ezt is a szakszervezeti ni tanultam." Elmondja, hogy 'ban tetszett neki az iskolán, >r megismerték a társadalom feének törvényeit. „Most m más szemmel nézem a ® és társaim munkáját“ — hozzá.' De máskép lát más kát Is. Elmondja, hogy az- Bem törödött vele, de most 1 ütött a fejébe, hogy a köz­miért adott ki vállalkozók- Például 300 db szigetelő-tartó mikor a kovácsműhelyben Dk kai olcsóbban és jobban in tudják csinálni.#Ajánlani is ' hogy az ilyen munkát a en velük végeztessék el. kizsákmányolják-e ma a dol- ;»t az állami üzemekben? érdezte Reinstein Imréné bőr- munkásnö a szakszervezeti 1 második napján. De ^ztán múlta, hogy a munkás most kizsákmányolva, mert a ójából eredő értéktöbblet már a dolgozóké. A dolgo­saméi, amely azt a nép éle- megjavltására fordítja. Ezt [mondta mnnka­társainál« is. °r azok látták, hogy ő ilye- ! tanult az iskolán, egyre !» kérdezgettek tőle hasonló 'bői. Kiderült, hogy sokan Bem tudják, hogy mi a népi Grácia iényege, de ő meg­fázta és most már a mű- '»B mindenki tudja, miért '*ik. „Azelőtt — mondja — fedtem azzal, hogy 108—110 ''ékra teljesítettem a normát. az iskoláról visszajöttem, v-m arra, hogy egyre többet '"kan kell dolgoznunk. Az élé­rt iskola elvégzésével líj ér- kapott. A gyárban is más­hogy minden. Sikerült is a ,ftiényemat legutóbb ^ / • gfázálékrn magukat. De jobban szeretné, ha nem harmadik, hanem első- lenne a pécsi dohánygyár. Ö meg is lesz mindent, hogy fgy legyen. A szivarkacsomagolóban dolgozik, rovátkolt falapáttal szá­molja a százas csomagokat. Köz­ben arra is ügyel, hogy a csoma­gokba ne csak több vagy keve­sebb ne kerüljön, de ne kerüljön bele olyan darab sem, amelyiknek a vége kinyílt, vagy kiszóródott belőle a dohány vagy lazán van töltve. „Az iskolán megtanultam — mondja — hogy most már min­den áru és minden termelésből eredő jövedelem a dolgozók javát szolgálja. Eddig már mennyiség­ben jóval felülmúltuk az előirány­zatot, az én teljesítményem 246, most arra törkeszenek, hogy mi­nél jobb legyen a cigaretta minő­sége és a felesleget ki tudjuk vinni külföldre is.“ Tamási Jenő elvtárs is helyesli Bognár Katalin beszédét, csak any- nyit tesz hozzá, hogy szerinte min­den dolgozóval el kellene végez­tetni legalább is a legalsóbbfokú szemináriumokat vagy más módon megismertetni velük a munkásság feladatait a- népi demokráciában. „Ha mindenkit fel tudunk világo jiítani — állaptija meg — akkor könnyű lenne megvalósítani mind­azt, amit a dolgozók érdeke meg­kíván **s hamarabb jutnunk el a szocializmusig.“ I szövetkezetek nemzettözi szövetségiig béleíeíiiívása A szövetkezetek nemzetközi szö­vetségének négy napig tartó prá­gai értekezlete véget ért Az ér­tekezlet feöifvást intézett az egész világ szövetkezőihez hogy -küzdje­nek a békéért, a demokráciáért, ,a nemzetek fijggaffieinségéént, a békés nemzetközi együttműködésért és a szövetkezetek szabad fejlődéséért. Fel kell számolni a szak mai sovinizmust (K) Az üzemi üléseken és szak- szervezeti vezetők értekezletein egyre többet hallunk az új típusú szakszervezetről- A két munkás­párt egyesülése után megszűnt az áldatlan, a 'paritásért folytatott harc a szakmai csoportokban és a megváltozott gazdasági helyzet, a dolgozók hatalmának megszilárdu­lása új felad at okát 6zab a szakszer­vezeteknek is. Magyarországon évtizedekig a régi, szociáldemokrata-típusú szak­mai szervezkedés jellemezte a mun. kásmozgalmat. A jobboldali szo­ciáldemokrata vezetők az elnmltt évtizedek során gondosan őrköd­tek azon, hogy a szakegyietek csakis „gazdasági harcot" folytas­sanak és ne avatkozzanak bele a politikai ' küzdelmekbe. Az egves szakmák mereven, sokszor egy­mástól függetlenül építették kj szervezet iket. így fejlődött ki a szakszervezeti mozgalom rákfené. je: a szakmai sovinizmus. Mik volt ík a szakma] soviniz­mus megnyilatkozásai? A nyomdá­szok példáját már sokan megem­lítették. Szervezetileg erŐ6 nyom­dászszakszervezet harcolta ki az el6Ő kollektív szerződést Magyaror­szágon. Elért eredményeikkel azon. 4 kapitalisták halálra ítélték a mázai bányái emelni4*. együtt dolgozók is kő­példáját, a műhely télje az övével együtt nő, őt megbecsülés jeléül ÍBy “'.Pedig a 'Bak választották meg. .dohánygyár üzemi blzott- ^'dájában mozgatható muta- f *ik, hogy n pécsi dohánv- | ** ország dohánygyárai kö- i^unkavcrsenfben harmadik »If III- Ezt nézi elégedetten ty, Katalin. Örül annak, hogy ir.| munkásfii a nyolcadik a harmdikra küzdöttek fel Sokmilliós költséggel épfii mór az új akna és -a bányatelep csak előkészítő mu-n-kék Távolból, mint egy kiaítldt tűz­hányó mered az égnek a mázat bá­nya pajahámyója. A bánya lábánál terül el a köezség, amelyen ipar vas­út vezet fcereseitül. Az átmos kis község nagy fejlődés dőlt áll. Ha­tárában az ország egyik legérté­kesebb szénbányája épül. A három­éves terv harmadak esztendejében már 24—25 vagon szenet termel majd az üzem a vaskohók ré­szére. A. község .határában 250 család ré. szőre bányatelep, iskola és ’ kultúr- há«z épül. A jövő fejlődésének a nyoma-i már láthatók. Az üzem te­rületén már. folynak az építkezések. Műhelyek, transzfoinná'toiriháa, kom­presszor telep és egyéb üzemi épü- fet épül .A bánya légaknájának te- inéíyítési murakáJataá is jól halad­nak. — A szénbányászát/már az 1890­es évek elején megkezdődött itt — mondja Gántmer Ferenc üzemvezető, — de csak táróbányászsás folyt, ezt abbahagyták. 1947-ben indult meg komolyan a munka, rendsze­resen a telepek feltárása most fo­lyik. nincsenek folynak. Az akna mélysége 136 méter és az eddigi kutatások mérés sze­rint 320 méter mélységig találtak szenet, de tehetséges, hogy még mélyebben is vannak erek. .íeienleg a feltárási munkáikból is szállítunk napomba 13—15 vagonnal. % V Uj munkástelep is épül Váralja és Máza között. Az üzem a jövőben az ország egyik legnagyobb és tegkorszerübb bá­nyái közé fejt ódik. Hosszabb szünet után 1933-ban nyílt meg újra a bánya a Salgó RT vezetésével —- mondja Tóth József üzemibizottságj elnök. — A bányát csak azért nyitották meg, - mert háborúra készülitek. Az összes ki­selejtezett rossz gépeket és- felsze­relést idehozták és azzál szerelték fel az üzemei Eddig még nem sá- kierüte kicserélni ép így a mondá­soknak sok nehézséggel kell megküzde- niök. A mumkásfőrdjőnik csak 85 ember részére épüiit és 400 ember kény­telen tx-.me összezsúfolódni Ezek Az üzemiben még fejtéseik a legnagyobb hiányok. Munkásaink iiníjii Baranyában 6427 hóid kishaszonbérletef juttatnak 1415 igénylőnek ^lEM / FIGYELEM 1 Zöldhordóban minden es le 8 órától ­01 lazz együttes muzsikál I- prima V harsányI bor I vár]» k«dv«a TtndiftM János vendéglős Baranyában befejezték az elő- haszonbérleti -rerdefet aiapjám igény­bevett földek kiosztását. A beérke­zett jelentések szerint a hegyháti járásban 246 hóid főidet 67 igénylő, a mohácsi járásban 1008 holdat 305 igénylő, a pécsi járásban 338 hóidat 111 igénylő, a péesvára-di járásban 1094 haldiát 282 igénylő, a szentlőrinci járásban 884 hol­dat 242 igénylő, a villányi járásban 505 lioldiat 117 igénylő és Mohács megyei város­ban .518 hold földet 112 igénylő között osztottak ki. Az eljárás so. rán az egész megyében 6427 hold földet vettek igénybe kishaszanbérleti célokra és erre 1415 igénylő jelenkezeft. Az igéfcybevétjelt több birtokhilaj- dtfios m-eg féltebhez te, ezért az oda­ítéléseknek Jigy része még nem nyert végleges meg-efősítést. Orszá­gos érdek azonban, hogy a kisha- ‘■zonbérletek fkörül minél hamarább megszűnjön a bizonytalanság, mert egyetlen tenyérnyi földnek sem sza­bad miegmunkálatlaniul maradni _______________________________ ennyi nehézség étemére igyekeznek a terméiésbefl az étem járná, öt leg­kiválóbb bányászunkat fé terjesz­tettük élmmmikás kitüntetésre. Kop- rfeiczky Mihály, Tóth János, Ko­vács István és Knittei János csa­patok az aiővíjási munkáikban a legjobb téjesiunéíiyeket érték eí. A • nehézségeket szaktudásukkal küszöbö'ík ki. Az vágtat a kis mozdony, mi-niiha énwné, hogy a jövőben sokkal nagyobb szerepet ipart v-ar-u ton vidáman ív, m VHHWkáijHHnKHH tőit majd be. Szinte röpíti a mögé je kapcscüt csiGéket a másai állo­más félé a fekete kőszénnel, amely­nek kiaknázására, új bányák létesí­tésére és sokiszáz új bányász ke­nyerének biztosi fására- sok milliót költ a szocaltemusit építő népi de­mokrácia. V. A. ban nem támogatták; a többi szak­mát. A szakmai sovinizmus jele volt a. harcias „vasas ne hagyd magad" jelszó is. Pedig az osztály- harc nem csupán a vasasok és a , kapitalisták között folyt, hanem az elnyomók és az elnyomottak kö­zölt is. A kapitalisták mindig ügyesen kihasználták a szakmai soviniz­must. Volt eset, amikor a segéd­munkások sztrájkoltak valamelyik gyárban. A szakmunkások nem Iá. megatták ezt a harcod, mert a se. gédmunkások Jórésze szervezetlen vott, vagy k: óbbik része a segéd­munkások szakszervezetének volt a tagja. A szakmai spviniznhis te.* hát elszigetelte az egyes szakcso­portokat egymástól és végső ío koii tompította az osztálvharcot' A szakmai sovinizmus jele, hogy a lakatos különbnek érzj magát a cipésznél, a textiles pedig a hús­ipari munkásnál. Ilyen m eg külön, hörtet és káros és ez ellen a ielsza-» badniás után a legélesebben vették fel a harcot. Hogy a szakmai so­vinizmus még ma sem tűnt el tel­jesen, arra jellemző példa, hogv az élmunkás kijelölésnél az egyik pécsi üzemben, ahol túlnyomórészt vasipari munkások dolgoznak, egy lakatost jelöltek, holott a termeié« eredményei szerint a gyárban ki­váló munkát eléri asztalost illette volna meg ez a dicsőség. A munka, közvetítésnél is mutatkoznak még a szakmai sovinizmus maradvá­nyai. Egyes szakcsoportok néha megpróbálják kikerülni a szakszer­vezett munkaközvetítőt és sajá't tagjaikat részesítik előnyben. Most már megkezdődték a szak. Csoportok egyesülésed iparágak sze. rint. A 39 szakmai szervezetből a fúziók után mindössze 23 marad meg. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az egyesítés a leg­helyesebb megoldás és összetör, rasztja a szervezett dolgozókat. A gyárakban üzemi szakszervezetek alakulnak meg és megszűnik az a visszás helyzet, hogy az egyik pé­csi olajgyár dolgozói hol az élel­mezési, hol a vegyi szakcsoport­hoz tartozónak jelentik ki magukat aszerint, hogy melyik számukra az előnyösebb. Az ipari szervezkedés és a szak­csoportok egyesítése megsemmisíti a szakmai sovinlzmhs ma még meg­nyilvánuló caökevényett. A dolgo. zók az új típusú szakszervezetben átérzik, hogy az egy és osz(>afut­tán munkásosztály tagjai, akiknek csak egyetlen érdekük lehet: a szocializmus építése. nfo oiit&sáHangja * Felhívás. AZ ÖSSZES KÖRZETI ÉS ÜZEMI ALAPSZERVEZETEK, ŐSZ- SZES VEZETŐSÉGI TAGJAI, VALAMINT AZ AGITÁTOROK ÉS NÉPNEVELŐK VASÁRNAP RFGGEL 8 ÓRAKOR A RÁKÖ- CZI-UTI PÁRTITAZBAJVf FEGYELMI TERHE MELLETT JELENJE­NEK MEG! , I Makár-utca 74. számú ház lakóinak panasza A Makár-utca 74. számú ház- egyik lakója bentjárt a szerkesztő- ségben és előadta szóbeli pana­szát. A WC közegészségügyi és köztisztasági szempontból annyira elhanyagolt állapotban van, hogy leve befolyik a lakásba. Az épület az. Kihagyott Javak gondnoksága alá tartozik, ahol több ízben tet­tek panaszt, de mindézideig intéz- lledés nem történt. A városi köz tisztasági hivatal figyelmét is fel­hívták a bajokra, de az sem intéz kedett. A Makár-utca 74. szám hat lakója ismételten kéri az illetékes szerveket, hogy sürgősen orvosol­ják a tűrhetetlen állapotot. Követendő példa A színház vezetősége szeptem­ber 29-én Robot Miksa gépész- mérnöktől a következő levelet kapta: „A Dunántúli Napló ma} száma „Kialakulóban az ifjúsági színház“ címen az ifjúság rend­szeres Színházlátogatását kívánja megszervezni. A közölt kedvező részletfizetés sem adja meg sok esetben annak lehetőségét, hogy mindenki eleget tehessen színház- látogató kívánságának. A cél he­lyes és érdemes a támogatásra, üzért Jdajáalok beüti 20, forittioi. olyan fiatalok risztre, akik meg­érdemlik a segítséget. A felaján­lott összeg elegendő öt-öt ifjú ré­szére, hogy havonta kétszer el­látogathasson egy-egy a fiatalok erkölcsi , felfogását emelő darab megtekintésére." Reméljük, hogy i fioboz mérnök példája követésre talál. GíGbális-isaftásE és a ker'¥éro$j yySi r" Magyar Károlyné kertvárosi anya írja levelében, hogy az általános elemi első osztályába jár gyerme­ke és a tanítónő a növendékekkel akik még nem ismerik a betűvetés tudományát rögtön mondatokat irat. Ezért, otthon is foglalkoznia kei) vele, erre pedig sok szülőnek a napi munka és gond meliett igazán nincs ideje. * Felhívtuk ebben --az ügyben a tanfelügyeiőséget és felvilágosítást kértünk. Megnyugtatással közöljük Magyar Károlynéval és a többi ér­dekelt szülővel, hogy egy új glo- I>á% módszerről van szó, mellyel az ország több iskolájában Is kí­sérleteznek és^már fddig i* szép eredményeket értek cl. fm módszer helyes, pedagógiailag megvizsgált. A tanfelügyelőség nyilatkozatához hozzáfűzzük, hogy az új tanítási módszerrel lápunk legközelebbi szá- bőv ebben fogtdkoxunk. 4 9 t

Next

/
Thumbnails
Contents