Dunántúli Napló, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-224. szám)

1948-09-02 / 200. szám

2 mrNANTÜLI NAPLÓ 1948 SZEPTEMBER 2 Voít alezredes, csendőr és velksbaadlsta réntbírterjesztőket internált a rendőrség A pécsi rendőrség államvédelmi ■sztálya az utóbbi napokban né mily rém hírterjesztőt leplezett le. \ törzstiszt Löcsey Ferenc nyugal­mazott alezredes, aki a felszaba- üilás után falun húzta meg ma fiát, azaz nem is húzta meg, mert nem szúnt meg egy pillanatra sem izgatni a demokrácia ellen. A Dom­bóvár közelében levő Várszeg köz­ség lakóit kolhozmesékkel próbál­ta a becsületes munkától eltánto­rítani, gyalázkodó kijelentéseket tett a demokratikus pártokra. A tanuk * állomása ellenére is ta­gadja kijelentéseit, de ez mit sem használ, mert a nála talált Írásai is tartalmaznak ilyeneket. I A volt csendőr, Baranya József, 56 éves, jelenleg kisbirtokos Bölcs­kén. Az új kenyér ünnepén izgató közbekiáltásokkal zavarta az ün­nepi gyűlést, de amint kiderült, máskor is szívesen terjesztett rém­híreket. A volksbundista Fritschi Ádám 28 éves gépkocsivezető, aki Német­országból már kétízhen szökött vissza kitelepítése óta régebbi lak­helyére, Tolnaraőzsre. Mindkét al­kalommal több visszaszökő volks- bundistát is átcsempészett a hatá­ron jó pénzért. A tolnnmegyci köz­ségben a telepeseket, mint jólérte­sült azzal rémítgette hogy nem* sokára megfordul itt minden, visz­S7ajönnek a svábok és vissza veszik a telepesektől földjeiket. A telepfelügyelőt Kisniarkó Já­nosnak hívják/ 55 éves hegyhát- inaróei lakos, akit a demokrácia azzal tüntetett ki, hogy tanács­adója, vezetője lehetett több tele­pes község újgazdáinak. Kismarkó tekintélyét arra használta fel. hogy izgatott a demokratikus pár tok ellen és rémhírekkel árasz­totta el a telepeseket, ezáltal nagy­ban hátráltatta békés munkájukat Mind a négy rémhírlerjesztöt őrizetbe vette, majd internálta a rendőrség. Milyen adatohaí kell közölni u taiim hüMüsM ? Azokat a haszonbérleteket, ame­lyek az előhaszonbérleti rendelkezés alá esnek, még e héten be kelt jelenteni. A bejelentésnek tartalmaz­nia kell a haszonbérbeadó és haszonbérlő nevét, foglalkozását, állandó la­kóhelyét, a saját és a velük kö­zös háztartásban lévők tulajdoná­ban, haszonélvezetében, haszná­latában lévő ingatlanok kiterjedé­sét, művelési ágak szerint meg­oszlását, az ingatlan telekkönyvi megjelölését, kataszteri tiszta jö­vedelmét, a haszonbérlet kezdeti , és lejárati időpontját, végül a ha­szonbér kikötött összegét. A másik intézkedése a végrehaj­tási utasításnak a haszonbérleti át­vételre jogosultak összeírása. A jogosultak a kihirdetéstől szá­mított nyolc napon belül jelent­kezhetnek a községi elöljáróság­nál, ahol adataikat összeíróívbe veszik. Ezeket az összeíró íveket a FÉ- KOSz helyi szervének, vagy a köz­ségi bizottságnak naponta át keli adni. A községi földbérlő bizottságot a rendelet hatálybalépése után azon­nal meg kell alakítani és ezt be kell jelenteni a várhegyei Földhivatalnál. Abban a községben, ahol a be­Í elentési kötelezettség alá sok ingat- an esik, több bizottság is alakítható. A bizottság jegyzője a gazdajegyző, ahol ilyen nincs, a vezetőjegyzőtői kijelölt községi tisztviselő. A bizott­ság három tag jelenléte esetén ha­tározatképes. A bizottság ülésein a tagok felváltva elnökölnek. Felavatták az IBUSZ új irodáját Szerdán este rövid ünnepség ke­retét n avatták fel a városháza épüle ében lévő díszesen átalakí­tott idegenforgalmi iTodát. Az ün­nepségen az ÉBUSz központját Bu­dai Imre vezérigazgató képviselte, aki ismer etté az országos idegen­forgalom célkitűzéseit. Krancz Pál polgármester hangoz- :atta, hogy az IBUSz kezdeménye­zését Pécs haladó szellemű vezető­sége a maga segítségével alátá­masztja. Azt szeretnék kidomborí­tani, hogy a Mecsek szépségei nemcsak a pécsieké, hanem az or­szág dolgozóié is, és azt szeretné, ha ott üdülhetne az élmunkás és mintagazda, ezzel is megerősítve a munkás-paraszt összefogást. Ujahh lépés a szocialista gazdálkodás felé Lapunk szerdai számában hírül adtuk, hogy megkezdte működését a Déldunántúli Bőripari Igazgató­ság. Ez az esemény sokkal na­gyobb jelentőségű, semmint ea! egyesek gondolják. A Déldunán- túli Bőripari Igazgatóság létesíté­se a szocialista gazdálkodás fontos állomását jelenti. Az öt bőrgyár, a három cipőgyár és kesztyűgyár életét érintő valamennyi kérdés ezentúl a Pécsett működő igazga­tóság elé kerül. Az üzemek nyers­anyagellátása. racionalizálása, kül­földi exportja ezenúl nem a ..vé­letlenektől" függ. A nyolc üzem között három ci­pőgyárat és egy kesztyűgyárat a- láhink. Az igazgatóság egyik fel­adata hogy az öt bőrgyárban fel­dolgozott nyersanyagot elsősorban a hozzátartozó cipőgyárakhoz szál­lítsa. A szigetvári, a bonyhádi és a szombatetolyi cipőgyárak azelőtt nyersanyagjukat kénytelenek vol­taik nagykereskedőktől vásárolni. A fölösleges közvetítő jelentéke­nyen megdrágította a cipő árát. Most, hogy közvetlenül a bőrgyá­raktól kapják majd a cipőüzemek a nyersanyagé-, számítani lehet a börárak lényeges olcsóbbodására. A Dunántúli Bőirpari Iparigazga­tóságon kívül még három bőripari igazgatóság létesült az országban. Ennek a szervezetnek a felállítá­sa tehá: lépést jelent az egész­séges decentralizmus felé. Eg^-egy táj sajátos termelési kérdéseit a nagyobb vidéki városban működő igazgatóságok alaposabban át- ekintheiik ás az intézkedéseiket gyorsabban adhatják ki. A termelési verseny szempontjá­ból is jelentős az iparigazgatóság tevékenysége. Az igazgatóság­hoz tartozó üzemek tanácsokkal, üzemi segédanyagokkal, gépalkat- részekkel, termelés emelkedését elősegítő ötletekkel támogat iák majd egymást. Az újonnan ala­kul* Déldunántúli Bőripari Igazga­tóság a többi más iparági igazga­tóságokkal együtt biztosítékaivá válnak a szocializmust építő mun­ka sikerének. Az MDP várospolitikai gyűlései A MDP megyei bizottsága kizárta a pártból A Magyar Dolgozók Pártjának megyei bizottsága közli: Teleki Dezső németbólyl fő­jegyző és Bolgár Lajos volt te­lepfelügyelő, közhivatali funkcióju­kat egyéni meggazdagodásukra használták fei, sorozatosan vissza­éltek hivatali hatalmukkal és támo­gatták a kitelepítésre kötelezett svábok jogtalan mentesítését, anya­gi előnyöket nyújtottak a visszaszö­kött sváboknak. Hivatali funkciójuk­ban súlyosan megsértették a párt erkölcsi tisztaságit és fegyelmét és súlyosan ártottak a magyar dol­gozó népnek. A Magyar Dolgozók Pártjának szervezeti szabályzata előírja, hogy a párttagoknak példát kell mutatntok a munkafegyelemben és őrködniük kell a népi demokrati­kus állam fegyelme és rendje fe­lett. Teleki Dezső és Bolgár Lajos magatartásukkal méltatlannak bizo­nyultak a párttagságra és ezért a MDP megyei bizottsága kizárta őket a párt soraiból. Dolgozók varázsolták újjá az iskolát Mezőgazdasági kiállítás Ibafán és Rózsafán Szerdán délelőtt ülést tartóit a vármegyei termelési versenybizott­ság. Az ülést Hotváh János mi­niszteri tanácsos nyitotta meg. Garzovics József, a versenyiroda vezetője ismerte-te a versennyel kapcsola'os és az országos ver­senyirodától érkezett fontosabb rendelkezéseket. A vármegyei versenyiroda hu­szonhét a versenyben legjobb eredményt elérő dolgozó paraszt “névsorát terjesztette fel, akikhöl az országos versenybizof- ság ki fogja válasz.ani az elért eredmények alapján a min agazda jelzővel kitüntetésre kerülőket. Az elismerő kitüntetést fogja múlni. Horváth János elnök ígéreteit -tett arar nézve, hog-** az enlökleie alatt működő földműve­lésügyi szakigazgatási értekezlet hivatalos tagjai is részt fognak venni a rózsafai kiállf-áson és kijelölte a népi bfrálóblzoít6á- gokba szakszempontból szüksé­gesnek mutatkozó bizottsági ta­gokat. Az ülés végén Gerzovics József rámu.ato't arra, hogy a továbbiak során is jutalomban óhajtják ré­szeltem mindazon gazdákat, akik a mezőgazdasági ’emelési ver­seny során kiváló eredményeket mula*nak fel. A Magyar Dolgozók Pártja e héten várospolitikai gyűléseket tart kerületi szervezeteiben, amelyeken olyan hallgatókat is szívesen látnak, akik az MDP-nek nem tagjai. Csütörtökön este 7 órakor: Szi­geti külváros, Alajos u. 2 sz.: dr. Lajos József és dr Ormos György. Belváros: Doktor Sándor kultúrház: Bárdosi N. János és dr. Huszár István. Siklósi külváros, Rákóczi­ul 68-: Hucker János. Petró József. Pénteken este 7 órakor: Budai 1., Budai külv. kafj kör, Kossuth Lajos-út: dr Lajos József, dr Si- mor Pál, Kertváros: Rózsa-u. 5, este 7 óra: Előadó: dr Csolosz Jenő, dr. Révész József. Mecsekszabolcs falu, MDP párthelyiség: Hucker János és Pataki Sándor. Szombaton este 7 órakor: Budai 11., Vöröskereszt-u. 1-: Bárdosi N. János, Mészáros Dezsőné, Gvárvá- ros: MDP pártház: Krancz Pál. szeptember 8-án a Budapesten megrendezésre kerülő országos • termelési versenyértekezleten ad­ják át. A versenyiroda vezetője a továb­biakban mél:at-a a gazdák ‘örek- vését,»amire többek köz: pádékép­pen szolgálhat a versenyzők szá­mának további emelkedése, vala­mint a gyakori gazdanapok, mező- gazdasági kiállítások, amilyen nem régen Berkesden is volt. A legközelebbi versenvkiállftás szeptember 5-én Ibafán, ezt kö. vetően Rózsafán lesz. A rózsafai kiálliiás méreteiben és eredményeiben a jelek szeriní az összes eddigi kiállításokat íeliii \/iítátnUÍ%eU Roosevelt özvegye: a World Te­legramm című lapbai) irt cikkében állásfoglalt az amerikai kommunista­üldözés ellen. — A ludwlgshaveni robbanás áldozatainak ' mintegy 2.000 gyermekét hatheti üdülésre meghívták a szovjet övezetbe, de a nyugatnémeterszági német hatósá­gok nem adták meg ehh>*z hozzá­járulásukat. — A kínai infláció szé­dületes méreteket ölt. Az amerikai dollár ára ma 11 millió kínai dollár. fiúd fniwatCUäk a szabadságharcból Kossuth* bankó Pécsett Kossuth Lajos az új magyar bankjegy kibocsájtásáról 1630/P. M. szám alatt értesítette a város közönségét a következőkben: „Szabad Pécs VVíros Közönségénekl A magyar kétforintos pénz­jegyeit kibocsátása iránt a köz- Ifiny 58-ik számában közzétett rendeletim ugyanezen jegyek le­írásúval egyetemben e város Kö­zönségének másolatban ide rc- kesztue tudomásul, kebelében le­endő kihirdetés és alkalmazás végett mcgküldetik. Budán, az 18i8-ik Augusztus 5.-én Kossuth Lajos.“ Ezzel indult útjára a legendás Kossutft-bankó, mely magyar csa­ládok százezreinél az elbukás után is az atmáriom fiókjainak dédel­getve őrzött kincse maradt, tény- 'eyes pénzérték nélkül, de a tör­ténelmi becsület nagy értékével. Félesztentlfi múlva, 1849. február 1-én a Pécsre bevonuló Nugent tábornagy halálbüntetés terhe mellett betiltotta a nagyobb cím­letű íii f jegyek használatát, a ki­sebb amieteket is csak addig haggva meg, míg elegendő osztrák váltópénz érkezik. Néhány nap múlva pedig a pécsi Tanácsház előtt „ünnepélyes'' Kossuth-pénz égetést rendeztek, amelynek lelkes közönségét a parádéba felállított osztrák katonák, néhány alázato­san görnyedő schwarc-gelb újon­nan kreált tisztviselő és a szegény­ház kirendelt lakói képezték. A felemelő aktus a bezárt pécsi ab­lakok és ajtók csendje mellett zaj­lott le. Dobszó és inéin akkord is hangzott, pontosan úgy, mint ki­végzéseknél. Az ezüstkanál A magyar kormány a szabad­ságharc nyitányakor a haderő megszervezéséhez kezdett. Elsősor­ban a nemzetőrség fegyverbe hívá­sával. Ez váratlanul nagy nem­zeti megterhelést jelentett s a nem­zet áldozatkészségébe? kellett for­dulni. Pécs is gyűjteni kezdett. Az erről szótő jegyzékekből köny- nyű megállapítani, hogy az egész XIX. század folyamán ily tüntető összefogás nem történt a város­Belvárdgyalái, GorcsSiybei és Hetvehelyen A „Dolgozók az iskoláért” mozga­lom egyik gyöngyszeme a a pécsbányalelepi dolgozók gömönyi patronázN munkája Huszonegy szakmunkás két napon keresztül fúrt, faragott, vakolt, me­szelt, üvegezett és szerelt. Négy négyzetméter padlót cseréltek, kály­hákat javítottak. A munka és anyag értéke 5000 forint. Iparosok és bá­nyászok, munkások és munkámők lankadatlan szorgalommal építették ban, mint ekkor. Az aláírt ivekből foliáns nagyságú kötet gyűlt ösz- sze, melyen az akkori pécsiek túl­nyomó része szerepel. Adott sze­gény, gazdag egyaránt s’ a rég őr­zött családi értékek ekkor változ­tak át nagyrészt szabadságharcot éltető tökévé. Nem a nagy ado­mányok sora az érdekes, mert ebben valami természetest talá­lunk. De a nincstelenek apró csa­ládi értékeinek felajánlása a meg­ható. íme néhány a névtelenből. B. G.-nek semmije sincs. De talált a fiókban egy ezüst kanalat s két kést, melynek ezüst nyele volt. Felajánlotta. N. N. jellel beirt nincstelennel: az egész házban nincs mit adnia. Apjától örökölt egy régi, barnára égett tnjtrkpipát, melynek ezüst kupakja volt. Le­szedte tehát r fémet róla s áladta a gyűjt (/bizottságnak. Es így to­vább, a megindító névsor, azon az emelkedőn, melyre mi csak fel­felé nézhetünk. Ezüstkanál, pipakupak. Nagy. tiszta tűzben égtek tovább és a város történelmi állásfoglalását ezüstnél értékesebb ötvözetként olvasztották be az 1848/49. nagy emlékművébe. ___ Vörös Márton dr. az iskolát és fűzték szorosabbra a kapcsolatot a falu és város dolgozói között. Ilyen munkát csak a népi demokrácia öntudatos dolgozói vé­gezhettek: Erről írt nagy szeretettel szerkesztőségünknek Farkas Meny­hért Görcsönyböl. A Kokszmű tíz kőművese és három segédmunkása ugyancsak kivette részét a patronázs munká­ból Hetvehelyen. A hozzávaló jó részét a szállítást és közlekedési segédmunkások országos szakszer, vezete ajánlotta fel 4000 forint értékben. Még pajtának is alig alkalmas hetvehelyi iskola északra nyílott parányi ablakait a . kokszos dolgozók befalazták és a déli, napos oldalon háromszárnyas nagy abla­kokkal cserélték fel. Vasárnap egész nap dolgoztak elvtársaink. A mun­kálatokban a község részéről Lab- dafski József gazdajegyző vette ki részét Lőcsei László MDP titkárral együtt. A Kokszmű dolgozói Fodor Sándor elvtárs vezetésével nagy­szerű munkát végeztek. A* újhegyi TÍlíanTtelep palronázs munkásai Belvárdgyuia községben két iskolát javítottak csaknem egyidőben. A tetőtől az udvarig az iskolákat példásan ki­javították. Huszonhét dolgozó 1400 forint anyag költséggel szabadide­jüket feláldozva dolgoztak azért, hogy a belvárdgyulai ifjúság egész­séges és teljesen rendbehozott is­kolában kezdhesse meg az idei ta­nulást. Ugyancsak az újhegyi dől gőzök és a bányász MNDSz as­szonyok együttesen hozták rendU a gyárvárosi általános iskola halai. más épületét az iskola kezdetére 3680 forint anyagköltség és temér­dek munka eredményezte az iskola megújulását

Next

/
Thumbnails
Contents