Dunántúli Napló, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-224. szám)
1948-09-08 / 205. szám
2 DUNÁNTÚL! NAPLÓ 1948 SZEPTEMBER 5. R termelés növekedésével emelkedik a magyar dolgozók életszínvonala Horváth Gyula beszélt as összeróni pártnapon ü nnepnapja van ma A Magyar Dolgozók Pártja összevarrt párt napján* Horviáth Gyufa wbárs az MDP nagypécsi szerve- ötándk t Utóra itartoflt beszédet. — Az a* csend, — kezdte előadását, — amely a politikai helyzetben nyári hónapok .afaflt uralkodott, »őst, szinte aíz időjárással együtt áitozott meg és az aj poétikai helyet megéelésére kedvező « demo- ratikus erők számára. — Ezután I ©számolt az ipari és mezőgazdasági termelés növekedéséről. — Egyre több ruha, éjeimtezer és gyéb dkk jiít a dolgozóknak. „A '••melésseil együtt emelkedett a,z etszlnvónal — állapította meg — i s ez az életszínvonal a stabíizácíó óta az ipari dolgozóknál 43 százalékos emelkedést mutat, a dolgozó parasztságnál! még többet. A forint vásárlóereje 15 százaléktól javult”. — Beszéde további részében bejelentette«: most máir arra kel! törekednünk, hogy a város és fafu közötti kulturális és életszínvonalbeli különbséget megszüntessük. | A szocializmusban parasztságnak és ipari munkásságnak egyaránt munkája arányában kell részesülnie a kultúrában és a civilizáció minden vívmányában. Foglalkozott Horváth elviéire a klerikális reaikció kérdésével és megállapította Mlndszenty nemcsak a demokráciának, de az egyháznak is legnagyobb ellensége. Ezt bizonyítja a szerzetes tanárok működésének meigfiiltósa. Bejelentette, hogy Pécs dolgozói eddig 73 iskolát állítottak helyre. Az MDP potítiiikad Bizottság-áriák határozatáról szólva bejelentette: aki nem tetei meg a párt követelményeinek, tagjelöltté minősítik vissza. Tanulja meg a marxi—lenini elméletet és az életben tanúsított magatartásával érdemelje ki, aki párttag akar lenni. „A pártot meg ked Usatiifcami és a, pozíciók legnagyobb részébe ipari dolgozókat ke'Jl helyezni, csak Így biztosítható, hogy a párt a munkásosztály élcsapata biztos kézzel teremtse meg a szocialista társadalmat” — fejezte be nagy tapssal ki. sért beszédét Horváth elvtárs. Pécs városának. A főváros ntán vidéken elsőnek megalakul a Magyar-Bolgár Társaság. Az ünnepi aktus tulajdonképpen csak külső tormát, szervezeti lehetőséget ad a Pécsett és Baranyában mélyen 1 gyökerező magyarbolgár baráíság- nak. Megpecséíelése annak a folyamatnak, amely régebben kezdődött a két nép viszonyában. A régebbi múltról, amikor a népek egymáshoz való viszonyának ala- kulésát uralkodó osztályok érdekel szabták meg és a mai barátokból holnapra engesztelhetetlen ellenségek lettek akárhányszor. A dolgok Ilyen alakulásához a népnek magának vajmi kevés köze volt. Egészen más előfeltételek mellett történik ma a magyar és bolgár nép testvéri kézfogása. Több ez egyszerű kézfogásnál, akármilyen forró is ez. Inkább vérszerződes, amelyhez a bolgár nép harminc- ezernyi hős fiának vérét csorgatta a barátság kelyhébe. A harkányíürdői temető akácokkal körülvett és magyar honvédek által ápolt sírjai elmulhatatlan bizonyítékai annak az áldozatnak, amit a hős bolgár nemzet hozott meg a magyar nép szabadságáért. Ma teszik le ebben a temetőben a magyar íöld ölében nyugvó bolgár harcosok emlékművének alapkövét. A febnagasió műbe beleépül a szabad magyar nép örök hálája, amit a testvérnép iránt érez, hogy nem sajnálta fiainak életét és vérét, amikor a mi sorsunkról volt szó. A mi sorsunkról, az ország sorsáról és még közelebb Pécs sorsáról voll szó ott a turonyi domborulat aljában, ahol ezernyi hős bolgár kiontott vére tartotta lel a haldokolva la iühöngő náci barbárság rohamát. láttuk az idezarándokoló, gyász, iályolos bolgár anyákat, akik íiatk vére után könnyel öntözték ezt a tőidet. A gyászban élő bolgár rayák fájdalma Is megenyhül ir-ajd, mert láthatják a két nép i—UTT— unnn—imziniTii iiiimii A népi demokráci sikere i gyermeMssislásá!? csökkenése A centenárls Orvosi Nagyhét keretében a gyermekgyógyász szakcsoport tanácskozásán Flesch Ármin tanár hangsúlyozta, hogy a két Vókay és a nyomdokaiban járó orvosgeneráció tudományos mun- l.ája nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy ma Magyar- országon a csecsemőhalandóság annyira lecsökkent, hogy erre nálunk sokkal hatalmasabb és jobb körülmények között élő nemzetek is büszkék lehetnének. Igen érdekes és élénk vita alakult ki a tuberkolózis gyógyítása körül. A vita során az az egyöntetű vélemény alakult kt, hogy minél rosszabb egy ország gümökóros statisztikája, annál nagyobb szükség van a megelőző II. C. G. oltásokra, amelyek nagy sikerrel tudják megvédem éppen .a legveszélyeztetettebb korosztályokat, a serdülő gyermekeket, a tüdővésztő!. A Nemzetközi Orooskongresszuson felszólalt Körngey István pécsi professzor is. A fertőzését eredetű idegrendszeri megbetegedésekről beszélve kifejtette, hogy legnagyobb probléma a kutatók számára az oki összefüggéséinek és járványszerű terjedésének a tisztázása. Az erre vonatkozó szövettani vizsgálatokat most már hazánkban is kellő mértékben■ folytathatják, miután a kultuszminiszter bejelentette, hogy rövidesen megfelelő elektronmikroszkóp áll a magyar tudósok rendelkezésére. Angliában megnehezítik a tudományos munkát Haldane előadása Budapesten Hatóan«, a londoni egyetem világhírű tanára, az Angol-Magyar Társaság meghívására az előadótermet zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt' ismertette! az angol tudomány legújabb eredményeit. A társaság nevében Fogarassy Béla egyetemi tanár üdvözölte a tudósit. Haídane rámutatott arra, hogy az angol tudományban állandóan növekszik a dialektikus materializmus követőinek száma. Angélában a tudományos műnké megszervezése terén eddig : - vés kezdeményezés történt. — Sajnos az egyetem tudományágak- : ::n elért eredmények gyakran fe- • eges titokban tartás igen káros A háború óta az atom és rádló- kufatáis terén elért eredményeket nagyrészt nem közük és nem ismer- 'etik a kozmikus sugarak kutatásában elért fejlődést sem. Éppen ezért 1— tétté hozzá gúnyosan — nem :tudja ajánlani a külföldi tudósoknak,' ibogy Angliába menjenek az eredmé- nvék tanulmányozására, inkább "Vyan országokba látogassanak ej, jahoJ kevesebb a tát ok tartás. Ismertette a különböző tudományokban elért eredményeket. An- 1 piában a nők csak úiabham jutottak jel <ű tudományos kutató munka h P 'eg' magasabb fokára az angolok konzervativizmusa miatt. A királyi társaság fisak bárom évvel ezelőtt vette fel az első tudós nőt tag fai közé A nők a kutató munka több területén már túlszárnyalták a férfiakat, de álltájában inkább a kutatás technikát vonatkozásában jutottak tökélyre. Elmondta, hogy az angol egyetemek, tudományos intézmé. nyék épületei a háborúban súlyos tóra!«* ivzenvéÖWr. Az újjáépítés t?m tessó, sok tudós az Egyedit Atotokba ée mfa tá_ mA femflL fsa tfbfc «Mi «M« « tudós ellátogat majd Magyarország- ra ist hogy (tt taniukrtányoz®a a tudományos élet gyors fejlődését. Magyar keresksite'mi vaidSttség utazott Varsába Szilágyi MiháCy kereskedelemügyi minisztérium osztályfőnök vezetésevei. küldöttség utazik Varsóba, hogy részit ve gyen a magyar— ten gyei együttműködési állandó ‘bizottság ülésén, A bizottság első feladata, hogy Magyarország és Lengyelország között megkösse az 1Ő49 december 31-ig létesítendő áTucsereforgaími rmegáEHapodást. Súlyos gázolás A hétfői nagy vásár forgalmára jellemző baleset történt a Bajcsy- Zsllinszky-utcai vasúti sorompónál délután fél ötkor. A sorompó leeresztését jelző csengetést hallva! lovai közé csapott Sztipánovics István 35 éves gerdei hentesmester, hogy mihamarabb átjusson és elgázolta Garzó Ferenc 12 éves pécsi tanulót, akit a mentők lábtöréssel szállítottak be a gyermek- sebészetre. Az eset visszataszttó vonása az, hogy Sztipánovics ügyet sem vetve az elgázolt kisfiúra, el akart robogni. Egy tanosztőlyos rendőr azonban elcsípte és leiga- zoltatta. A rendőrség és í vasút közösen vizsgálja, hogy kit terhel a felelősség a kisfiú balesetéért. közeledésében, hogy tinik vére nem omlott hiába. A véráztatta főidből kisarjad a két twtvérnép eltéphetetlen barátsága. ünneprontás lenne lebecsülni az elmondottak érzelmi fontosságát, éppen ezért elsőként említettük, amikor a két nép egyre szorosabb barátságáról szóltunk. Kétségtelen azonban, hogy a szükséges és kedvező előfeltételek között mások Is szerepelnek- A t elszabadult magyar nép az elmúlt, közel négy év folyamán megtett mindent, hogy méltó lehessen a bolgár nép barátságára Országunkat a bolgár nép országában uralkodó szellemben, a népszabadság szellemében építjük. Felemeljük az ország dolgozóll, a szabad egyenesgerlncü életen és a nagyobb darab kenyéren kérésziül megtanítjuk a szabadság sze- retetére. Felkészítjük természete, sen arra az esetre is, ha valaki ettől a szabadságtól meg akarná iosztaní. Ebben a törekvésben Is együtt vagyunk a bolgár néppel, amely hozzánk hasonlóan kicsi nép. Sorsunkat hát összekapcsoljuk vele é® más szabadságát és függetlenségét léltő nép sorsával. Erős ez a szövetség, Inert frontot alkotunk a nemzeti, népi és emberi kizsákmányolás és rabság ellen, annál erősebb, mert ennek a frontnak élón a népek szabadságának leghatalmasabb bástyája, a Szovjetunió áll. Szellemet, tartalmat és irányt pedig a győzelmes marxi-leninl-sztálini elmélet, a cselekvő, céltudatos forradalmi- Ság ad nekünk. Ä Pécsett megalakuló Magyar Bolgár Társaság két nép lelkiségéi hozza közel egymáshoz. Kultúr kincseink kölcsönös megismerését egymás megbecsülését segíti elő, de egyben többet is jelent: fon. tos lépcsőfokot azon az úton, amely a világ összes dolgozó népének szabadulásához és felemel8 tagjelöltté vali dsszam’nősités — büntetés! Lapunk vasárnapi számában „A párt tisztaságáért” című cikkünkben foglalkoztunk a pécsi köz- igazgatási pártszervezet határozatával, amellyel hét pártfogol tagjelöltté minősített vissza. A cikkben szerepeli többek között a kö. vetkező kitétel: „Vétett tehát az ellen, hogy a párttagnak a dolgozó nép érdekében önzetlen munkát kell végeznie. Büntetése: Tagjelöltté történő visszaminősítés. A cikkel kapcsolatban több párt- szervezettől és elvtárstól érkezett hozzászólás szerkesztőségünkbe, amelyek alapján foglalkoztunk az említett cikkel és megállapítottuk, hogy az idézett kitétel nem fedi a Magyar Dolgozók Pártja szervezeti szabályzatának szellemét és a politikai Bizottságnak a tagiéi, vételi és tagjelölt felvételi zárlattal kapcsolatos határozatát sem. A párt szervezeti szabályzata a következőket írja a tagjelöltek jogairól és kötelességeiről: A párttagság elötskolája a tagjelöltség. „A tagjeiöltség célja: lehetőséget adni annak, aki a párt tagja akar lenni, hogy megismerkedjék programjával, szervezeti szabályza'á. val, politikájával és hogy a pártnak módja legyen meggyőződni a jelölt hűségéről a pár,t és a népi demokrácia Iránt” és a továbbiakban: „Azt a párttagot, akt kötelességét a párttal szemben banya, gut teljesíti, pártnapokon, taggyűléseken, értekezleteken nem vesz részt, magát nem képezi, párt- munkát nem végez, tagjelöltté lehet visszaminősíteni”. Mindezek, bői nyilvánvaló, hogy a tagjelölt, ség a párttagság elöiskolája és megtiszteltetés nemcsak a magyar dolgozók élenjáró pártja tagjának, hanem tagjelöltjének is lenni. A Politikai Bizottság határozata külön aláhúzza azokat a ' okát, akikben megvan az a készség, hogy tanulással és munkával kommunistákká, 3 munkásmozgalom harcosaivá váljanak, nevelésük é® fejlődésük érdekében kell átminősíteni tagjelöltekké, ha még nem felelnek meg a párttagsággal járó követelményeknek”, (szerit.) DUNÁNTÜLI NAPLÓ ELŐFIZETÉSI DIJA EGV HÖR A 12 forint A hatalmat termetű Bernit ma reggel köztársasági elnöki engedéllyel ment neki ötödször a vizsgának. Most a cukrászda ajtajában jelenik meg, zárás előtt, olyanformán, mint mikor egy létrát beemelnek. Már nincs senki vendég, csak én. A székek az asztalokra fordítva, mint jelentőségteljes négyesek. A ko ff eines mosolya tulajdonosúd Bernit csüggedt vállai mögött félig lehúzza a redőnyt, mintha örökre be akarna zárni bennünket. Büntetésből, mert any- nyi szimpla feketével és szimpla bókkal tartozunk. A fiú a négyesek között jön felém. a székek, valami titkos szekta tagjai, — felemelt lábakkal, némán tisztelegnek előtte. — Nos, — kérdezem, — sikerült? — Elhúztak, — legyint és az arca talán még soványabb, szinte csaK csont és izzadtság, — megint elhúzott... — Sebaj, — rikkantom, — sebaj, komám! — Hangom olyan meggyőződéstelen, mintha magamat vigasztalnám. Bernút nem hiszi, hogy „sebaj“ és én sem hiszem. Ötször megbukni, egy kicsit mégis sok. Aki egyszer bukik meg, szerencsétlen aki kétszer bukik meg, hanyag aki háromszor, ostoba, és aki ötödszörre sem megy át... Az már teljesítmény. Bekord. És Ber- nát a butaság banoka. Itt 01 mellettem, kimerültén, ri- tzrafíi a ifiücettw, odrit döntő fyoliál fadtása versenyek után. Majdnem azt kérdezem: Hogy csináltad? Hogy sikerült ötször elhasalnodt — is zavart tisztelettel nézem. — Végem van, — sóhajtja és öngyilkos tekintettel néz egy pohár vízbe. — Pedig nem én vagyok a hibás. Esküszöm, nem én. A termetem, az átkozott termetem. Bernát két méter magas, ha feláll és megindul, mintha tréfálna Ezt tudom. Mégse értem a dolgot. — Na, beszélj, öregem, — buzdítom, — hogy történtt Bernát rámemeli szemének koszorús buiaságát. — Aírfr reggel nyolckor vártam a folyosón. Vártam, vártam. Egyszer csuk nyílik az ajtó. A tanársegéd ár, — gondolom. De nem Képzeld, a prof... Személyesen — Megnyomja a szót, mintha egy ember, egy „prof“ másképp is jöhetne, mint személyesen. — kis Zoltay, képzeld. Elhallgat, mint aki minden lényegeset elmondott. — Es aztán? — Es aztán hirtelen végigcik- kázott rajtam a gondolat: ez az ember gyűlöl engem. Igen, formálisan gyűlöl, mert ö kicsi, én meg olyan nagy vagyok. Zoltay utálja a nagy embereket. Alacsonyabb- rendűségi érzése van ... Nagyképűen hátradől, mellét ki- fesztti: — Hiszen érthetői.,, —. is körülnéz. Visszanéznek rá a poharak, a székek, a tükrök, a függöny, á lámpa, minden. Kotorász a zsebeiben, egy zsebkendőt húz elő, megtörli arcát és aztán mintha ennek az arcnak minden fölénye a kendőben ragadt volna . „, Csak a butaság marad az arcán, fészkel a szemeiben, a fájdalmas, a kimondhatatlan butaság. — Eszembe döbbent, — folytatja tragikus hanglejtéssel, — hogy itt az utolsó alkalom. Cselekedni kell. Ez az ember megint megbuktat, ha meglát, megfojt, megöl. Hirtelen összekuporodtam is félig guggoló helyzetben közeledtem felé ... Imitáltam az alacsonyt. Kisebb voltam nála. Felnéztem rá és odanyujtottam az indexemet... — Viselkedésem valahogy feltűnt neki. Tudja Isten, rendellenesnek találta. Sejtette, hogy itt valami nincs rendjén. Hogy nem ez az eredeti formám ... — Ml van magával? — kérdezte és akkor váratlanul felegyenesedtem. Azt hiszem, abban a pillanatban még magasabb voltam, mint máskor. Majd a mennyezetet értem. Tudtam, hogy elvesztem, biztosan tudtam. Csak a konyhasó képletét kérdezte, aztán a vizét és megbuktatott. \ Kajla lábalt felhúzza, egészen összezsugorodik. X /elfordított székek tömzsi dárdáikat'kivonják mögötte. f L—Qalp)