Dunántúli Napló, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-224. szám)

1948-09-08 / 205. szám

2 DUNÁNTÚL! NAPLÓ 1948 SZEPTEMBER 5. R termelés növekedésével emelkedik a magyar dolgozók életszínvonala Horváth Gyula beszélt as összeróni pártnapon ü nnepnapja van ma A Magyar Dolgozók Pártja össze­varrt párt napján* Horviáth Gyufa wbárs az MDP nagypécsi szerve- ötándk t Utóra itartoflt beszédet. — Az a* csend, — kezdte előadá­sát, — amely a politikai helyzetben nyári hónapok .afaflt uralkodott, »őst, szinte aíz időjárással együtt áitozott meg és az aj poétikai hely­et megéelésére kedvező « demo- ratikus erők számára. — Ezután I ©számolt az ipari és mezőgazdasági terme­lés növekedéséről. — Egyre több ruha, éjeimtezer és gyéb dkk jiít a dolgozóknak. „A '••melésseil együtt emelkedett a,z etszlnvónal — állapította meg — i s ez az életszínvonal a stabíizá­cíó óta az ipari dolgozóknál 43 százalé­kos emelkedést mutat, a dolgozó parasztságnál! még töb­bet. A forint vásárlóereje 15 szá­zaléktól javult”. — Beszéde további részében bejelentette«: most máir arra kel! törekednünk, hogy a város és fafu közötti kulturális és élet­színvonalbeli különbséget megszün­tessük. | A szocializmusban parasztságnak és ipari munkásságnak egyaránt munkája arányában kell részesül­nie a kultúrában és a civilizáció minden vívmányában. Foglalkozott Horváth elviéire a klerikális reaikció kérdésével és megállapította Mlndszenty nemcsak a demokrá­ciának, de az egyháznak is leg­nagyobb ellensége. Ezt bizonyítja a szerzetes tanárok működésének meigfiiltósa. Bejelen­tette, hogy Pécs dolgozói eddig 73 iskolát állítottak helyre. Az MDP potítiiikad Bizottság-áriák határozatáról szólva bejelentette: aki nem tetei meg a párt követel­ményeinek, tagjelöltté minősítik vissza. Tanulja meg a marxi—lenini el­méletet és az életben tanúsított magatartásával érdemelje ki, aki párttag akar lenni. „A pártot meg ked Usatiifcami és a, pozíciók legnagyobb részébe ipari dolgozókat ke'Jl helyezni, csak Így biztosítható, hogy a párt a munkás­osztály élcsapata biztos kézzel te­remtse meg a szocialista társadal­mat” — fejezte be nagy tapssal ki. sért beszédét Horváth elvtárs. Pécs városának. A főváros ntán vidéken elsőnek megalakul a Ma­gyar-Bolgár Társaság. Az ünnepi aktus tulajdonképpen csak külső tormát, szervezeti lehetőséget ad a Pécsett és Baranyában mélyen 1 gyökerező magyarbolgár baráíság- nak. Megpecséíelése annak a fo­lyamatnak, amely régebben kez­dődött a két nép viszonyában. A régebbi múltról, amikor a népek egymáshoz való viszonyának ala- kulésát uralkodó osztályok érdekel szabták meg és a mai barátokból holnapra engesztelhetetlen ellensé­gek lettek akárhányszor. A dol­gok Ilyen alakulásához a népnek magának vajmi kevés köze volt. Egészen más előfeltételek mellett történik ma a magyar és bolgár nép testvéri kézfogása. Több ez egyszerű kézfogásnál, akármilyen forró is ez. Inkább vérszerződes, amelyhez a bolgár nép harminc- ezernyi hős fiának vérét csorgatta a barátság kelyhébe. A harkányíürdői temető akácok­kal körülvett és magyar honvédek által ápolt sírjai elmulhatatlan bizonyítékai annak az áldozatnak, amit a hős bolgár nemzet hozott meg a magyar nép szabadságáért. Ma teszik le ebben a temetőben a magyar íöld ölében nyugvó bol­gár harcosok emlékművének alap­kövét. A febnagasió műbe bele­épül a szabad magyar nép örök hálája, amit a testvérnép iránt érez, hogy nem sajnálta fiainak életét és vérét, amikor a mi sor­sunkról volt szó. A mi sorsunk­ról, az ország sorsáról és még kö­zelebb Pécs sorsáról voll szó ott a turonyi domborulat aljában, ahol ezernyi hős bolgár kiontott vére tartotta lel a haldokolva la iühöngő náci barbárság rohamát. láttuk az idezarándokoló, gyász, iályolos bolgár anyákat, akik íiatk vére után könnyel öntözték ezt a tőidet. A gyászban élő bolgár rayák fájdalma Is megenyhül ir-ajd, mert láthatják a két nép i—UTT— unnn—imziniTii iiiimii A népi demokráci sikere i gyermeMssislásá!? csökkenése A centenárls Orvosi Nagyhét keretében a gyermekgyógyász szak­csoport tanácskozásán Flesch Ármin tanár hangsúlyozta, hogy a két Vókay és a nyomdokaiban járó orvosgeneráció tudományos mun- l.ája nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy ma Magyar- országon a csecsemőhalandóság annyira lecsökkent, hogy erre ná­lunk sokkal hatalmasabb és jobb körülmények között élő nemzetek is büszkék lehetnének. Igen érdekes és élénk vita alakult ki a tu­berkolózis gyógyítása körül. A vita során az az egyöntetű vélemény alakult kt, hogy minél rosszabb egy ország gümökóros statisztikája, annál nagyobb szükség van a megelőző II. C. G. oltásokra, amelyek nagy sikerrel tudják megvédem éppen .a legveszélyeztetettebb kor­osztályokat, a serdülő gyermekeket, a tüdővésztő!. A Nemzetközi Orooskongresszuson felszólalt Körngey István pé­csi professzor is. A fertőzését eredetű idegrendszeri megbetegedések­ről beszélve kifejtette, hogy legnagyobb probléma a kutatók szá­mára az oki összefüggéséinek és járványszerű terjedésének a tisz­tázása. Az erre vonatkozó szövettani vizsgálatokat most már ha­zánkban is kellő mértékben■ folytathatják, miután a kultuszminisz­ter bejelentette, hogy rövidesen megfelelő elektronmikroszkóp áll a magyar tudósok rendelkezésére. Angliában megnehezítik a tudományos munkát Haldane előadása Budapesten Hatóan«, a londoni egyetem világ­hírű tanára, az Angol-Magyar Tár­saság meghívására az előadótermet zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt' ismertette! az angol tudomány legújabb eredményeit. A társaság nevében Fogarassy Béla egyetemi tanár üdvözölte a tudósit. Haídane rámutatott arra, hogy az angol tu­dományban állandóan növekszik a dialektikus materializmus követőinek száma. Angélában a tudományos műnké megszervezése terén eddig : - vés kezdeményezés történt. — Sajnos az egyetem tudományágak- : ::n elért eredmények gyakran fe- • eges titokban tartás igen káros A háború óta az atom és rádló- kufatáis terén elért eredményeket nagyrészt nem közük és nem ismer- 'etik a kozmikus sugarak kutatásá­ban elért fejlődést sem. Éppen ezért 1— tétté hozzá gúnyosan — nem :tudja ajánlani a külföldi tudósoknak,' ibogy Angliába menjenek az eredmé- nvék tanulmányozására, inkább "Vyan országokba látogassanak ej, jahoJ kevesebb a tát ok tartás. Ismertette a különböző tudomá­nyokban elért eredményeket. An- 1 piában a nők csak úiabham jutottak jel <ű tudományos kutató munka h P 'eg­' magasabb fokára az angolok konzer­vativizmusa miatt. A királyi társa­ság fisak bárom évvel ezelőtt vette fel az első tudós nőt tag fai közé A nők a kutató munka több terü­letén már túlszárnyalták a férfia­kat, de álltájában inkább a kutatás technikát vonatkozásában jutottak tökélyre. Elmondta, hogy az angol egyetemek, tudományos intézmé. nyék épületei a háborúban súlyos tóra!«* ivzenvéÖWr. Az újjáépítés t?m tessó, sok tudós az Egyedit Atotokba ée mfa tá_ mA femflL fsa tfbfc «Mi «M« « tudós ellátogat majd Magyarország- ra ist hogy (tt taniukrtányoz®a a tudományos élet gyors fejlődését. Magyar keresksite'mi vaidSttség utazott Varsába Szilágyi MiháCy kereskedelem­ügyi minisztérium osztályfőnök ve­zetésevei. küldöttség utazik Varsó­ba, hogy részit ve gyen a magyar— ten gyei együttműködési állandó ‘bi­zottság ülésén, A bizottság első feladata, hogy Magyarország és Lengyelország között megkösse az 1Ő49 december 31-ig létesítendő áTucsereforgaími rmegáEHapodást. Súlyos gázolás A hétfői nagy vásár forgalmára jellemző baleset történt a Bajcsy- Zsllinszky-utcai vasúti sorompónál délután fél ötkor. A sorompó le­eresztését jelző csengetést hallva! lovai közé csapott Sztipánovics István 35 éves gerdei hentesmes­ter, hogy mihamarabb átjusson és elgázolta Garzó Ferenc 12 éves pécsi tanulót, akit a mentők láb­töréssel szállítottak be a gyermek- sebészetre. Az eset visszataszttó vonása az, hogy Sztipánovics ügyet sem vetve az elgázolt kisfiúra, el akart robogni. Egy tanosztőlyos rendőr azonban elcsípte és leiga- zoltatta. A rendőrség és í vasút közösen vizsgálja, hogy kit terhel a felelősség a kisfiú balesetéért. közeledésében, hogy tinik vére nem omlott hiába. A véráztatta főidből kisarjad a két twtvérnép eltéphetetlen barátsága. ünneprontás lenne lebecsülni az elmondottak érzelmi fontosságát, éppen ezért elsőként említettük, amikor a két nép egyre szorosabb barátságáról szóltunk. Kétségtelen azonban, hogy a szükséges és kedvező előfeltételek között mások Is szerepelnek- A t elszabadult magyar nép az elmúlt, közel négy év folyamán megtett mindent, hogy méltó lehessen a bolgár nép barátságára Országunkat a bolgár nép országában uralkodó szellem­ben, a népszabadság szellemében építjük. Felemeljük az ország dolgozóll, a szabad egyenesgerlncü életen és a nagyobb darab kenyéren kérész­iül megtanítjuk a szabadság sze- retetére. Felkészítjük természete, sen arra az esetre is, ha valaki ettől a szabadságtól meg akarná iosztaní. Ebben a törekvésben Is együtt vagyunk a bolgár néppel, amely hozzánk hasonlóan kicsi nép. Sorsunkat hát összekapcsol­juk vele é® más szabadságát és függetlenségét léltő nép sorsával. Erős ez a szövetség, Inert fron­tot alkotunk a nemzeti, népi és emberi kizsákmányolás és rabság ellen, annál erősebb, mert ennek a frontnak élón a népek szabad­ságának leghatalmasabb bástyája, a Szovjetunió áll. Szellemet, tar­talmat és irányt pedig a győzel­mes marxi-leninl-sztálini elmélet, a cselekvő, céltudatos forradalmi- Ság ad nekünk. Ä Pécsett megalakuló Magyar Bolgár Társaság két nép lelkiségéi hozza közel egymáshoz. Kultúr kincseink kölcsönös megismerését egymás megbecsülését segíti elő, de egyben többet is jelent: fon. tos lépcsőfokot azon az úton, amely a világ összes dolgozó né­pének szabadulásához és felemel­8 tagjelöltté vali dsszam’nősités — büntetés! Lapunk vasárnapi számában „A párt tisztaságáért” című cikkünk­ben foglalkoztunk a pécsi köz- igazgatási pártszervezet határoza­tával, amellyel hét pártfogol tag­jelöltté minősített vissza. A cikk­ben szerepeli többek között a kö. vetkező kitétel: „Vétett tehát az ellen, hogy a párttagnak a dolgozó nép érdekében önzetlen munkát kell végeznie. Büntetése: Tagje­löltté történő visszaminősítés. A cikkel kapcsolatban több párt- szervezettől és elvtárstól érkezett hozzászólás szerkesztőségünkbe, amelyek alapján foglalkoztunk az említett cikkel és megállapítottuk, hogy az idézett kitétel nem fedi a Magyar Dolgozók Pártja szer­vezeti szabályzatának szellemét és a politikai Bizottságnak a tagiéi, vételi és tagjelölt felvételi zárlat­tal kapcsolatos határozatát sem. A párt szervezeti szabályzata a következőket írja a tagjelöltek jo­gairól és kötelességeiről: A párt­tagság elötskolája a tagjelöltség. „A tagjeiöltség célja: lehetőséget adni annak, aki a párt tagja akar lenni, hogy megismerkedjék pro­gramjával, szervezeti szabályza'á. val, politikájával és hogy a párt­nak módja legyen meggyőződni a jelölt hűségéről a pár,t és a népi demokrácia Iránt” és a továbbiak­ban: „Azt a párttagot, akt köte­lességét a párttal szemben banya, gut teljesíti, pártnapokon, taggyű­léseken, értekezleteken nem vesz részt, magát nem képezi, párt- munkát nem végez, tagjelöltté lehet visszaminősíteni”. Mindezek, bői nyilvánvaló, hogy a tagjelölt, ség a párttagság elöiskolája és megtiszteltetés nemcsak a magyar dolgozók élenjáró pártja tagjának, hanem tagjelöltjének is lenni. A Politikai Bizottság határozata kü­lön aláhúzza azokat a ' okát, akikben megvan az a készség, hogy tanulással és munkával kom­munistákká, 3 munkásmozgalom harcosaivá váljanak, nevelésük é® fejlődésük érdekében kell átminő­síteni tagjelöltekké, ha még nem felelnek meg a párttagsággal járó követelményeknek”, (szerit.) DUNÁNTÜLI NAPLÓ ELŐFIZETÉSI DIJA EGV HÖR A 12 forint A hatalmat termetű Bernit ma reggel köztársasági elnöki enge­déllyel ment neki ötödször a vizs­gának. Most a cukrászda ajtajá­ban jelenik meg, zárás előtt, olyanformán, mint mikor egy lét­rát beemelnek. Már nincs senki vendég, csak én. A székek az asztalokra for­dítva, mint jelentőségteljes négye­sek. A ko ff eines mosolya tulaj­donosúd Bernit csüggedt vállai mögött félig lehúzza a redőnyt, mintha örökre be akarna zárni bennünket. Büntetésből, mert any- nyi szimpla feketével és szimpla bókkal tartozunk. A fiú a négyesek között jön fe­lém. a székek, valami titkos szekta tagjai, — felemelt lábakkal, né­mán tisztelegnek előtte. — Nos, — kérdezem, — sike­rült? — Elhúztak, — legyint és az arca talán még soványabb, szinte csaK csont és izzadtság, — megint elhúzott... — Sebaj, — rikkantom, — se­baj, komám! — Hangom olyan meggyőződéstelen, mintha maga­mat vigasztalnám. Bernút nem hiszi, hogy „sebaj“ és én sem hiszem. Ötször meg­bukni, egy kicsit mégis sok. Aki egyszer bukik meg, szerencsétlen aki kétszer bukik meg, hanyag aki háromszor, ostoba, és aki ötödszörre sem megy át... Az már teljesítmény. Bekord. És Ber- nát a butaság banoka. Itt 01 mellettem, kimerültén, ri- tzrafíi a ifiücettw, odrit döntő fyoliál fadtása versenyek után. Majdnem azt kér­dezem: Hogy csináltad? Hogy si­került ötször elhasalnodt — is zavart tisztelettel nézem. — Végem van, — sóhajtja és öngyilkos tekintettel néz egy po­hár vízbe. — Pedig nem én va­gyok a hibás. Esküszöm, nem én. A termetem, az átkozott termetem. Bernát két méter magas, ha fel­áll és megindul, mintha tréfálna Ezt tudom. Mégse értem a dol­got. — Na, beszélj, öregem, — buz­dítom, — hogy történtt Bernát rámemeli szemének ko­szorús buiaságát. — Aírfr reggel nyolckor vártam a folyosón. Vártam, vártam. Egy­szer csuk nyílik az ajtó. A tanár­segéd ár, — gondolom. De nem Képzeld, a prof... Személyesen — Megnyomja a szót, mintha egy ember, egy „prof“ másképp is jöhetne, mint személyesen. — kis Zoltay, képzeld. Elhallgat, mint aki minden lé­nyegeset elmondott. — Es aztán? — Es aztán hirtelen végigcik- kázott rajtam a gondolat: ez az ember gyűlöl engem. Igen, formá­lisan gyűlöl, mert ö kicsi, én meg olyan nagy vagyok. Zoltay utálja a nagy embereket. Alacsonyabb- rendűségi érzése van ... Nagyképűen hátradől, mellét ki- fesztti: — Hiszen érthetői.,, —. is kö­rülnéz. Visszanéznek rá a poharak, a székek, a tükrök, a függöny, á lámpa, minden. Kotorász a zsebeiben, egy zseb­kendőt húz elő, megtörli arcát és aztán mintha ennek az arcnak minden fölénye a kendőben ra­gadt volna . „, Csak a butaság ma­rad az arcán, fészkel a szemeiben, a fájdalmas, a kimondhatatlan butaság. — Eszembe döbbent, — folytat­ja tragikus hanglejtéssel, — hogy itt az utolsó alkalom. Cselekedni kell. Ez az ember megint megbuk­tat, ha meglát, megfojt, megöl. Hirtelen összekuporodtam is félig guggoló helyzetben közeledtem felé ... Imitáltam az alacsonyt. Kisebb voltam nála. Felnéztem rá és odanyujtottam az indexemet... — Viselkedésem valahogy fel­tűnt neki. Tudja Isten, rendelle­nesnek találta. Sejtette, hogy itt valami nincs rendjén. Hogy nem ez az eredeti formám ... — Ml van magával? — kérdezte és ak­kor váratlanul felegyenesedtem. Azt hiszem, abban a pillanatban még magasabb voltam, mint más­kor. Majd a mennyezetet értem. Tudtam, hogy elvesztem, biztosan tudtam. Csak a konyhasó képletét kérdezte, aztán a vizét és meg­buktatott. \ Kajla lábalt felhúzza, egészen összezsugorodik. X /elfordított székek tömzsi dárdáikat'kivonják mögötte. f L—Qalp)

Next

/
Thumbnails
Contents