Dunántúli Napló, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-224. szám)
1948-09-05 / 203. szám
4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1948 SZEPTEMBER 5 SZABAD IFJÚSÁGA így élnek a szovjet egyetemi hallgatók 1944 januárjától a leningrádi egyetem Tervgazdasági Intézetének hallgatója voltam. Mikor egy hideg, havas januári napon meg- érlkezett repülőgépünk Moszkvádba, a szovjet Felsőoktatási Minis zrírrium bennünket fogadó iki- küldöltc Lenint idézve azt mondó ta. hogy a Szovjetunaóban egyetlen feladatunk lesz: tanulni, tanulni és ■tanulni. A tanulás a szovjet 'ifjúság legelső kötelessége * hogy ennek minél 'telje ebb mértékbeli eleget tehessenrik, a szovjet 'kormány mitiden eszközzel támogatja őket. Több o diók Moszkvában mint Németországban ú, n. „kritikai szeminárium“, ahol mindenki megbírálja sajáitmagát, eddigi munkáját. Sport — szál-okozás — üdülés Természetesen a diákélet nemcsak komoly munkáiból, hanem szórakozásból is áll. Minden intézőinek megvan a maga sportköre, amely gondoskodik arról, hogy a pingpongtól kezdve a tengeren való vitorlázásig valamennyi sportot űzhesse a fiatalság. ígiem elterjeditek a salkk-kö- rök is. — A komszomol szervezetek felad®1« vitadélutánok, em- lékünnepségek, műsoros esték, szórakoztató délutánok, •kirándulások szervezése. Ugyancsak a komszomol gondoskodik ingyenes színház, és hangverseny jegyekről, a szünidőkben a Szovjetunió legkülönbözőbb vidékeire történő in- gvenft üdüléseik megszervezéséről a beteg diákok szanatóriumokban való elhelyezéséről. így él, dolgozik, tanul és szórakozik a szabad ország szabad ifjúsága, amely megfeszített munkával. a tudományokban való elmélyedéssel viszonozza azt a nagy szeretetet cs gondosságot amellyel a szovjet nép az új életre az emberiség boldogabb jövőjéért való harcra készíti elő. Dr. Illyés Éva, A háború utáni ötéves terv legfontosabb és legsürgősebb feladata' kö/é lartozik a lerombolt oktatási intézetek százezreinek újjáépítése, valamint újak létesítése. Míg a cári rendsa.r alatt az egyetmeken való 'tanulás csak a kiváltságosaik joga volt, a szovjet rendszer lehetővé tette a legszélesebb rétegek magasabb fokú képzését. Az 1939. évben csak ma- , gában Moszkvában több egyetemi hallgató volt mint egész Németországiban. A Honvédő Hábo 1 rú befejezése óta szintén igen prős ; mértékűi m növekszik az egyetemi | hallgatók száma. ösztöndíj biztosítja Ady Endre A MAGYAR TAN/7OKHOZ Itt volna hát a szent, a várt Szrlvész, Tespedt tavat mely fenékig zavar? Alázását ki oly bűnösen tűrte, Lázad hát már az Élei alágyűrt je, A tanító, a legrababb magyar? Gyújtott lelkek víg mécsesének, Ott, hol Sötét ül várost és falut S hol eped fényért cellák milliója, Magyar sivatag magyar tanítója Rabok között rabként senyvedt, aludt. a megélhetést Az egyetemekre vaüo beíra'ílko- ‘ zás előtt mindenkinek felvételi 1 vizsgát kell tennie. A vrésga 'tárgyai elsősorban az illető egyetemen, intézetben fontos szaktárgyak, valamint közgazdaságtan és filozófia. A vizsga sikeres letéie- le után liehet beiratkozni és kérni az egyetemi kollégiumokba a felvétett. Minden szovjet egyetemista ösztöndíjat kap az államtól. Ebből fedezni tudja megcl- he ési költségeit, ezenkívül könv- veket vásárolhat, ~;ő színházba, is járhat. Igaz viszont, ho,"y_ aki vizsgáit rossz eredménnyel, vagy egyáltalán nem teszi le, attól megvonják azonnal az ösztöndíja-. Ez a rendszer 'teszi lehetővé a szovjet égyeicini ifjúság magas színvonalát. Diákok és tanárok Féléves lenringrádd Tartózkodásom alatt azt tapasztaltam, hogy a tanárok és a diákok közti viszony igen közvetlen, jobarátd. A diákok a legkomolyabb szakkér dósok tői kezdve a legbeusőbb ügyükig mi dent raegbenzei'h-jitnctk tanáraikkal, akik mindig és mindenben a legnagyobb készséggel segítik őket. — E közvetlen viszony kialalkitilását elősegíti az is. hogy az egye emi előadások hallgatásán kívül rpinden tárgyból kií clező 15- 20-as-csoportokból álló szemináriumok hallgatása Ezeken a szemináriumokon az előadó professzor vezetésével megbeszélik a tananyagot. . dolgozatokat írnak, stb. — A szemináriumoknak egy igen érdekes fajtája a kb. negyedéveinkét n« gtártott Dickórúk bórmátasi aíándátifár gyeik, ékszerek nagy választékban Tóth és Csikós órás 4, ékszerészeknél FereneioV-utces lfl Bús ébredők! a naphoz az arccal, Pusziul ez ország s az idő repül S kik hivatottak gyáva csőcseléknek: Ne maradjatók gyáva csőcseléknek: Úri gazságok jobbágy őréül. Ha itt a Szélvész, szívet elébe, Ha itt az óra, verjen hangosan: Szélvész verte, szép, nagy szívekre vár itt Egy sötét ország, melynek páriáit Nem mentheti már, csak szélvész-roham. S ha itt van már a szent, a várt Szélvész, Köszöntjiik ezt a zárka-nyitót. Lelkűnknek fényét ezer éve orzák, Kapja meg Végén szegény Magyarország A szabadító magyar tanítót. 48-as Uiattika A krónikás a végletes idők eseményeinek ismertetéséi qyak- ran nyitja meg a kél szóval: Így kezdődött... Igen. Valamiként mindennek kezdődnie kell s a.megnyi'ó aktus sejtésekkel é* ’efhes jóslatokkal mutat a holnapokra. A 48-as pécsi események hasonló hangula- ában érkezett városunkba, mint a dunántúli öt déli vármegyének, az úgynevezett hadvármegyének katonai székhelyére 1848. augusztus 14-én Szemere helügymin'szter 744. számú elnöki bizalmas futárpostája, melynek pécsi fontosságát. eléggé ismerteti alábbi tar- ‘alma. „Pécs város E'nökénekl Ha azoknak hinnünk lehetne kik a horvá: lázadást vezérlik, a Dráván ártjöveteltöl, és igy hazánkba leendő beroníástól nem kellene tatamink. De kik az alkotmány ellen fellázadtak, kik a Fölségnek parancsát teljesi eni vonakodnak és mégis iróniái hűséggel kérkednek, kik a tényeket szemtelenül hamisítják e! a világ színe élőt:, azoknak hinnünk nem lehet. Varasdban és körülié te em«s hadi erő gyüjtete'.t össze és a nemzetőrök is fegyverben vannak. Elég erő arra, hogy dühös vezérel, habár sikerre nem számíthatnak beroníást kísértsenek mej A kormány meg ett mindent, a mi; tehetett visszatartózjtaiás’tk- ra. De a' berontást sükerirl f\é csak az teheti, ha az illető törvényhatóságok ébren vannak, készen vannak, és ez tudja az ellenség is cs ha általában olv intézkedés; tesznek, miszerint jje- taláni lerontás esetében az előnyomulás lehet« lenné tétessék. Ezér; felhívom önt az éber őrködésre, tegyék magokat Csányi László kir. biztos úrral, oly folytonos kapcsolatba, hogy a veszélyről rögtön értesíthessenek, és ter- veze esen jeleljék ki a pontokat, hol a. nemze'őrök ez esetben Biztosan feláll! Ihassanak — ellátván őket elegendő töltéssel, mi ha nem volna, folyamodjanak ide. Mindezekről most eleve kell gondoskodni, mert nincs rosszabb azon veszélynél, mely készületlenül talál. Iámé lem, nincs újabb oka a kormánynak tartani a horvát be- rohanás ól, de van annyi oka. hogy az Illető törvényhatóságok lakosait éberségre, előkészületre ég tervszerű készenlétre sietősen emlékez esse. Kelt Budapes en, auguszli^j 14- cn 1848. Belügyminiszter Szemere Bertalan." A drámai események gyorsaságára mutat, hogy negyvennyolc órán belől maga Batthyányi Lajos miniszterelnök küldött hr árpos!á*. Horváth Jenő BULGÁRIÁI MOZAIK Három hetet töltöttem Bulgáriában. Három hét nem nagy idő ahhoz, hogy Bulgáriát alaposan megismerje az ember. De most, hogy számot akarok adni a látottakról, derül ki, hogy mennyi színnel, tapasztalattal és látnivalóval ajándékozott meg az ország. Nem is tehetek mást, mint pillanatképekben rögzítek le egy-két benyomást, emléket, tanulságot, bízva, hogy jut majd még több hely e gyönyörű ország, s e nagyszerű nép méltatására. A Ha az utcákat járod, nézegeted a kirakatokat, bekukkan asz csarnokba, ahol paradicsom, paprika- halmazok, hal- és tojáspiramisok fogadnak: hozzávetőleges képet kapsz az életszínvonalról. Az élelmezés és a textilellátás nem olyan jó és bőséges, min* nálunk. A bul- gárok többet szenvedtek a háborútól és a német megszállástól és szerényebben élnek, min; ml: kevesebb a hú« és egyszerűbb a ruházkodás. De a színvonal egyre emelkedik. * Bulgár barátom, aki különben filmrendező, elvitt ebédelni a filmklubba. írókat, művészeket kérdeztem, beszeltem különböző foglalkozású értelmiségiekkel. Szinte mindegyik közös nevezőjeként lehetne elmondani: optimisták. Határtalanul bíznak most épülő iparukban, s népük tehetségében. Ha az utcát járod, minduntalan szemedbe tűnnek a brigádosok, akik teherautókon énekelve mennek a hegyekbe, hogy vasutat, öntöző- csatornát építsenek, városokat teremtsenek. Fiatalemberek, akik szívósan és vidáman most teremtik meg a bulgár jövendő alapjait: gyárakat, hidakat, iskolákat, városokat. * S as építő nép olvasó és színházba járó nép is. .4 szófiai színházba gyakran nem lehet már 2-—3 héttel az előadás előtt jegyei kapni. Verseskőngvek 2—3 és ötezres példány számban fogynak. Persze vannak hiányosságok: kevés a szakmunkás. De fiatalok ezrei tanulnak a műhelyekben és a különböző technikumokban. Kevés a vasúti vagyon: zsúfoltak a sze.mélyszátlitó vonatok, a teherforgalom nehézkes. Irodaimul: és művészetül: is az újjáépítés és az újat alkotás első korszakában van. Ám a jelen műhelyében készül a jövendő: az előretörő ipari Bulgária. A jövendő felnőttéinek, a gyér. iaekeknek Szófiától néhány kiló- méternyire, a közel 2.000 méter magas gyönyörű Vitosa mellett út- törö-várost épílenek. Az épülő vá. ros Rosa Dimitrov nevét viseli. Egész Bulgáriában a legjobb ivóvíz a Vitosa vize. Csatornákon át gyűjtik és vezetik el a Vitosa vi- éét a gyermekvárosba. Műhelyekét, színházat, fürdői és vasutat kapnak itt a gyerekek. Fenyőerdő- j vei telepítik körül a várost, s kicsinyben felépítik az egész országot: a gyermekeknek lesz Fekete, tengerük, Balkán-hegységük, kis. Szóilájuk, Plovdivuk, falvaik és városaik. O S végül hadd emlékezzem meg arról, hogy őszintén szeretnek és lőcsölnek bennünket, magyarokat. A jugoszláv határtól, keresztül az országon, a Fekete-tenger partjáig mindenütt barátsággal és szeretettel fogadtak, nyíltan és őszintén beszéltek országuk problémáiról. Balcsikban, a Fekete-tenger partján van a művészek üdülője. A kultúrkomité egy hétig ott látóit bennünket vendégül. Életemben először láttam a tengert. S mégis legnagyobb élmény volt számomra, amikor a legkiválóbb bulgár értelmiségiek: Írók, festők, művészek, egyik este köszöntöttek bennünket magyarokat, s hitet tetteit országaink barátsága mellett. Nem hivatalos szónoklatok voltak. Őszinte, szívből jövő szavakkal fejezték ki mindannyiunk vágyát, bulgárok, magyarok, s minden haladó nép örök és szétszakfthatat- 1?.n barátságát. H £ fiMfiNN SZEZONNYITÓ táziesskolcse nrptember 12 én vasárnap kezdődik a Nőaqvlotbee ■ Tunuló ítjuióg. 241' Az iskola év kör cleg. Már most goüdoSjon töüőtoíínak S7at szerű Másara! 1)4 1 II műszer .ír xraaster * » * töltőtoll ős írógép üzeme Pécs, Széchenyí-tér 7. Talefon; 27-63. Pécsre, melyekből részletesség mia t csak szemelvényeket köziünk az alábbiakban: „...Hazánk láthatárán a vész mindinkább torr.yosodlk: egy alávaló pár1, mely Jeüachichot vak eszközéül használja, újonnan emeli fejé’. Báró Jeüachich, k{ nekem János cs. kir. főherceg jelenlétében ígérelet telt, hogy azonMel- 1 étel alatt, ha a magyar kormány haderejét a horvát ha1 ártól hátra huzza, maga js ugyanazt fogja tenni, — most Horvátországban, nevezetesen /Varasd környékén tetemes haderő: gyűjt, ámbár . mi adót1' szavunkat beváltva, hadierőnknek nagy részét, a horvá: határszéliül elvonva, a Dunán át. szállftot'uk. ...fe’hivom a törvényhatóságoka1, hogy e hazánk jövendőjére legnagyobb fon ossággal bíró pillanatban, használják most ío! annyiszor tanúsított nemes haza- fiúi lelkesedésüket és állítsanak tüstént minél nagyobb számmal a kiindulásra önkén'esen ajánlkozó nemze őröket, lássák el azokat legjobb fegyvereikkel, húzzák ösz- sze egy helyen ... stb. A honmaradó nemzetőrök a csend, *iend, béka 'fenntartására minden eszközt felhasználjanak, a ha'óságok pedig a csendzavarók ellen a legszigorúbb eljárást kövessék és tegyenek meg minden előkészületet a horvátok betörése ese én ... Ml megtámadni senkit sem fogunk, de szabadságunk, függetlenségünk és jogaink védelmére utolsó emberig készen állunk. Pest, augusz us 15. 1848. Batthyányi Lajos!” És hogy teljessé legyen az események dinamizmusa, megérkezett a pécsi kerület élén működő királyi biz os fegyverkezés; rendeleté is, mely már közelről mulatót; a várható eseményekre. Ez- igy hangzói'.: „Szabad kir. Pécs városa Tiszte!1 Közönségének! Folyó hó 16-ával hozzám intézet1: leveléből megelégedéssel ér- teitem Pécs sz. kir. városuk őr- seregében kitej.ett készsége* honunk védelmére: mennyire lőszerük nem lenne, addig js még a Kormányhoz tér folyamodásuk követkéz ében azzal elláttafr.ának, A’.ispány úr megkeresendő a legszükségesebb mennyiség átencie- dése végett Meg vagyok győződve, hogy sz. kir. Pécs városa haza fiúi buzcal. mánál fogva nemzeti őrségei: készen tar'andja, hogy azokat — akár egész számban* akár részben oda fordíthassam, hová a körülmények követelendik. Kelt Kanizsán, aug, 18-án, 1848 Csányi László kir. biz os." így kezdődőül És mj minden történ1 a magyar iöldőn addig, míg az aradi sáncok krónikása fejét lehajtva Írhatta: így végződött! — Vörös Márton dr.
