Dunántúli Napló, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-224. szám)
1948-09-30 / 224. szám
46 SZEPTEMBER 30 DUNANTÜLI NAPLÓ 5 üzemi parlament vitatja meg a Bőrgyár új tervberuházásait nél szélesebb nyilvánosságot a részlettervek kidolgozásánál I* Ortxágo» TertCntal új rendelete szerint az troéu üzemi terveinek étkészlet be kell vonni a dolgozók ti tömegét. A dolgozók vitat- majd meg, hogy helyesnek ta- ik-e a beruházásokat és mit sóinak a többtermelés érdekébőrgyárban több mint hétszáz lkát dolgozik. Számos üzemben vannak még fogyatékossá- amelyeket a 3 éves terv főnén küszöbölnek ki. A terv- blzott nehéz feladat előtt állt, bor számba kellett vennie a itfges beruházásokat, az ener- megtakarítás módjait, a selejt kent és lehetőségeit. I jelenlegi fii cs fél 'napos tervet Tóth Géza megbízott készítette el. Az ellitett terv azután az Országos '’hivatalba került, amely némi hsitással jóváhagyta. A Terv- dalban számos üzem tervét hálják át. Nem ismerhetnek mozgalmi részétől máris lemaradt ft gyár műszaki irányítása. Mert nem elegendő az, hogy a dolgozók elmondják észrevételeiket és minden marad a régiben. Az a feladat, hogy a tömegével érkező javaslatokat műszakilag felülvizsgáljuk. Ha a javaslatok gazdaságosak és valóban elősegítik a többtermelést, haladéktalanul meg kell valósítanunk.. Ezért műszaki bizottságot alakítottunk, amely feldolgozza a műhelyértekczleten felmerülő javaslatokat és beruházási terveket. Szentgyiirgyvári elvtártt elmond ja azt is, hogy a követkzező évi tervet már ez a műszaki bizottság dolgozza ki. Amit még a mostani öt és félhónapos tervben meg tudnak valósítani, azt végrehajtják. A többi javaslatot átviszik a következő egyéves tervbe. Patakiék és a többi dolgozók részvételével fogják ezentúl kidolgozni az új terveket. A dolgozók érezni fogják, hogy valóban irányítói a gyárnak. Ha életrevaló javaslataik vannak, azt valóra váltják. Mielőtt a tervmegbizott elküldeni a kidolgozott tervet, újból a műhelyértekezlet elé viszi. Ott alakul ki azután a hároméves terv következő éves részlettervének vég leges képe. A iilásili Ufítá» a Bőrgyárban: a havonkénti szakszervezeti gyűléseken a műszaki vezetők beszámolnak az elért eredményekről a dolgozóknak. A munkások nemcsak meghallgatják ezeket a beszámolókat, hanem hozzászólnak a felvetett kérdésekhez. Néhány esztendővel ezelőtt a műszaki igazgató a vezérigazgatónak számolt be a termelésről, most csak a munkásoknak. Döntő változás ez. A munkások lettek gazdái a gyárnak, az 6 problémájukká vált a gyár termelésében mutatkozó nehézség és ők azok, akik lendületes munkájukkal eltüntetik a mutat kozó hibákat és valóraváltják a szocialista gazdálkodást. tien egyes gyárat ás így csupán adatok arányára ügyeltek, de 9 az üzemben helyes, vagy in- alt-e a beruházás, azt nem ál Hák meg. thing hittel ezelőtt megkezdek a műhely értekezletek a nyárban. Kitűnt, hogy az öt és tinapos terv egyes tételeit a lazik másképpen kívánják felválni. *utaki Jenő élmun I# többek között rámutatott *> hogy a tervben előirányzott Pácolóhordákat máshová kel- 1 felállítani, mert kiesnek a Pelf folyamatból és ez komoly "aszteséget jelent a gyárnak. Ha :ff#megbízott a terv elkészítése kikérte volna a munkások fényét, most nem kellene újleszerelni a pácolóhordókat és 'Vkséges helyen felállítani. Cáriét Zsigmond elvtárs kifogá- 'a a mühelyértekezleten az nr<on felszerelt ajtókat. A tal- . és a blankos közötti östie- °híd ajtóit rugóval szerelték fel tl mindig akadályozza a kocsik fiolán közlekedését. Javasolta, I® szétnyíló ajtókat szereljenek Nem komoly probléma ez, jelentősége van, mert min- 1 beruházásnak észszerűnek kell ?'*• Az ajtókat tehát újból át alakítani. 4% ú j időszakban a áttért a felsőbörgyártásra. ehö hónap eredménye alapján * lehet állapítani, hogy csök- J, az egy munkaórára eső tér- i értéke. Az üzem vezetősége , ® silányabb nyersbőrrel ma- IJtizza. A helyzeten azonban Jí:!atn> kell. A most következő ómértekezleteken már ezt a lf.*Vát is felvetik a dolgozók l • 4 munkások megoldást tust . arra. hogy a bőrfeldolgo- i £UÍ eljárásokkal meggyorsít- v',s javítsák a minőséget is. 4 műhelyértekezletek után ki- |„’ ~~ mondja Szentgyörgyvári elvtárs, a fíőrgyár verseny "ra, — hogy a munkaverseny 'll, 0 A föld MMÜelÍMk is a* átd&xalo* le.lUusvneAÜZ'S toiunkáMiU a föíimötc&z Hogyan let! Jordán Gospodinov első e paradicsomversenyben ? Az út széles kőhídba torkollik: messze bent a rétben keskeny pajtaszerü épület áll, piros paprikafüzérek lógnak rajta, mint szép színes kalárisok. Itt él Jordán Gospodinov bolgár kertész, aki a pécsi kertészek egyéni versenyében első lett bnlsrár eredetű almaparadioom avat A ház körül festői színpompában terül el maga a kertészet: a haragoszöld és violaszínű ká- posztátáblákat élénken tarkítja a pirosodó paradicsom- és paprikabokrok tömege. Jordán gazda: Tagbaszakadt, 'ötven év körüli férfi, 18 éve él Magyarországon, 1930-ban telepedett meg Pécsett. Még Bulgáriában nősült, két gyermeke van, egy fiú és egy lány, az egyik Bulgáriában kertészkedik, a másik pedig Szlovákiában. Nagyon szeretek itt élni — mondja, — 12 holdon gazdálkodom. A sógorom is és annak a családja is velem együtt jött ide, együtt dolgozunk. Állandóan tizenhatan vagyunk, két holdra három ember jut. Bizony nem könnyű munka: a legerősebb dologidő márciustól júniusig van; akkor napi 18 órát dolgozunk, hajnali Vzí-kor kelünk és este 10-kor fekszünk. De máskor sem pihenünk, ekkora kertészet egész esztendőben ad munkát. Késő ősszel, mikor beállnak a fagyok, elvermeljük a káposzta, zöldségfélét, fölszántjuk a kertet és megfrágyázzuk a földel. A kiváló bolgárkertész szívesen beszél termelési módszereiről. Elmondja, hogy a paradicsom-magot januárban mielőtt elveti, a melegágyban kékgálicos oldatban fertőtleníti, ezáltal a paradicsom ellenallóbb lesz a növénybelegségekkel szemben. A fiatal palántákat azután pikirozza, vagyis egymástól 20 centi távolságra szétülteti a melegágyban, március végén, április elején ha már megerősödött, kiülteti a szabadba. Előzőleg már elkészíti minden egyes bokor helyét: kapával kis halmokat emel jól megtrágyázott földből és mellé szúrja a karókat. A növekvő palántáknál minden 10 napban kacsozza, vagyis a felesleges hajtásokat letördeli. A legfontosabb azonban a föld szeretete, a fáradhatatlan és lelkiismeretes munka. Elvezet a paradicsomtáhlákhoz; hatalmas bokrok roskadoznak a termés alatt, akkora paradieso-1 mok, mint egy-egy Jonathán alma.l Visszafelé jövet megnézzük a kert öntözőberendezését. Motoros szivattyú pumpálja a vizet és csatorna rendszerű favályukba vezeti át, ahonnan a miniatűr zsilipek kinyitásával Az ege»/ kert elárasztható víz»el Sok kertész csak locsolja a növényeket, de én víz alatt tudom tartani, így sokkal jobban fejlődnek a zöldségfélék — mondja a gondos gazda. A pécsi bolgárkertészek évről évre szebb eredményeket érnek el, amelyek segítségével hozzájárulnak a' dolgozók élelmezésének megjavításához és Pécset valóságos kertvárossá változtatják. takarékossággal erősíted a népi demokráciát! Vásárol) takarékossági bélyeget U forintért 15 forintos betétkönyvet ad a HITELSZÖVETKEZET ^cs, Kossuth Lajos-út ti. (Színházzal szemben) — felefon: 23-67. 5 Mindnyájunk érdeke A dolgozók tízezeréinek sürgős és a felszabadulás óta napirenden lévő problémája a lakáskérdés.amely most döntő lépéséé! Jutott közelebb a megoldáshoz. Okíóber elsejétől egy évig 15 százalékos lakáshozzájárulási pótlékot fizetnek a bérlők, hogy az így befolyó öszeget az állam lakások építésére és az elhanyagolt, egészségtelen házak helyreállítására fordíthassa. A Magyar Dolgozók Pártja programjának egyik fontos követelése így hangzik: ,,Pártunk küzd a dob. gozók lakásviszonyainak gyökeres megjavításáért, a nyomornegyedek megszüntetéséért, állami, községi lakásépítésért, e feladatok megoldásához szükséges anyagi eszközök biztosításáért". Miért nem teremti elő a szükséges fedezetet maga az áll am? — dudorássza bizonyára a reakció a dolgozók felé. A feleletet könnyű megadni és meg lg indokol::!. Azért, mert az állam már eddig Is többet telt az építkezések vonalán, mint a levitézlett rezsim egy negyedszázad alatt. És azért, mert a népi demokráciának nemcsak a leudálkapitaüsta uralom nyomornegyedeit kell eltüntetni, hanem a náci-nyilas országvesztés háborús kárait is. Már eddig is sokszáz milliót emésztett led a romok eltakarítása, a sérült házak lakhatóvá télele, cserepezése, üvegezése- Ezzel egyidejűleg megkezdődött az új lakásépítés is szerte az országban, városon és falun. Nálunk Pécsett és Baranyában szintén erőteljes ütemben folynak az állami építkezések. Bányászok, újgazdák, a háborús kárt szenvedett drávaszabolcsiak részére épülnek új otthonok. Csak ebben az esztendőben több mint 100 milliót fordított az állam erre a célra és ezzel a hároméves terv építési előirányzatát tizennyolcszorosán túl. teljesítettük. Az államnak az Ipar, mezőgazdaság, közlekedés és még számos más szektorban olyan hatalmas mérvű beruházásokat kell teljesíteni, hogy az építkezési ütemtervet már nem tudja fokozni, mert az előirányzatot meghaladó százmilliókat nem tudja előteremteni. Ezért vált szükségessé a lakáshelyreállitási hozzájárulás bevezetése. Ez az új bevételi forrás a hároméves terv beruházásaival együtt lényegesen meggyorsítja az építkezést és fokozatosan enyhíti majd a lakáshiányt. Olyan fontos érdeke ez a .dolgozóknak, hogy mint a kérdésről folytatott kövéleménykutatás js bizonyítja, az érdekeitek szívesen vállalják a lakbérpóttlékot. Vállalják, mert tudják, hogy a mér- sékel! megterhelést jelentő havi néhány forintot a kormány az utolsó fillérig a nép javára kamatoztatja. Tudatában vannak a dolgo. zók annak is, hogy a mai lakbérek a létfenntartási költségek mindössze 10 százalékát teszik ki és az új póltlékolással is keveseö. bet tesznek ki, mint a második világháború előtt. És tudják a dől. gőzök azt is, hogy az építési és tatarozást munkák nagyobbmérvű megindítása rövidesen megszünteti az építőipari munkanélküliséget, a sérült házak helyreállításával és a hiányok pótlásával kisiparosok tízezeréinek ad munkalehetőséget. A lakbérpótlék ezért olyan befektetés, amely a közösség, tehát valamennyiünk Javára bőven visszatérül a lakások korszerűsítésével, javításával, száz és száz új lakóház építésével. A dolgozók tudják, hogy amint a munkaversenyek olcsóbbá tették a közszükségleti cikkeket és meghozták a szabad kenyeret, úgy most a lakbérpótlék a lakásviszonyok gyökeres megjavulását és végsó fokon az életszínvonal további emelésit eredményezi. Négyévi fegyházra ítélték a iehetézö tetményhereshedöi A pécsi munkásbíróság szerdán délelőtt tárgyalta Dávid György 42 éves hahóti terménykereskedő közellátás érdekét veszélyeztető bűntette ügyét. Az ügyészség azzal vádolta a terménykereskedőt, hogy az elmúlt év júliusától ez év június hónapig a közellátás céljára zárolt és a termelőktől átvett tizenöt mázsa búza, tizenhét mázsa rozs, 230 mázsa kukorica. 9 mázsa bab és két mázsa napraforgómag jelentős terménymennyiséget a közellátástól elvont. Dávid György a termésnykészletet a rendeletekkoj ellentétben nem szolgáltatta be a MOSzK-nak, hanem értékesítette. A bíróság a vádlottat a közellátás érdekét veszélyeztető bűntettben mondotta ki bűnösnek és négy évi fegyházra és öt évi hivatalvesztésre Ítélte. Kimondotta a bíróság a vádlott iparjoga gyakorlásának 10 évig terjedő megvonását, az ítéletnek Hahót községben kidobolását. Az- otmsá Hangja Fékezzék meg az éjszakai rendbontókat Tisztelt Szerkesztőség! Több hete rendszeresen olvasom a Dunántúli Naplóban, a kisemberek rovata „Az Olvasó hangjának“ a panaszait, mint új előfizető két hét után fordulok a szerkesztőséghez környékünk, a Hal-tér, Rákóczi-út és a Bercsényi-utca lakóinak panaszával. Nem tudom, ki az illetékes, talán a rendőrség a csendrendelet elenörzésére. Mi dolgozók egész napi fáradtság után éjszaka nyugalmat szeretnénk. Nem így van ez a környékünkön. Éjfél után, két óráig boros hangoktól, viháncoló nők lármájától zajos az utca. Alig vonul el a boros felvonulás, vad motorosok rémisztgetik fel a dolgozókat álmukból, mintha éjjel fél kettő helyett a nappali órákban nem állana elég idő rendelkezésükre. Ekkor sincs azonban vége a zajongásnak, a vásárra igyekvők, sátrakat és árukat rakódok rajonganak és lármázva tárgyalják ablakaink alatt az üzleti lehetőségeiket. Kérjük a szerkesztőséget, hogy terjesszék panaszunkat azok été, akik kötelesek az éjszakai csendbontókat megfékezni. Tisztelettel Hajdú Sándor né Nem kapta meg fizetését egy áthelyezett tanító Az Iskolák államosításával kapcsolatban szükségessé váll a pedagógusok átcsoportosítása- így ke. rttlt Drávaplskixől Villányba Szabó József állami tanító. Az áthelyezéssel egyidejűleg azonban nem történi intézkedés Szabó József fizetésének folyósításáról. Erről a sajnálatos feledékeny*égről Szabó József a következő levelet ' Irta szerkesztőségünknek: Kérem a szerkesztőségei, hívja fel a tanfelügyelőség figyelmet arra, hogy már egy hónapja rén- nélkttl vagyok. Formálisan éhezünk, mert szeptemberi fizet; net a kémesj postahivatal még i-iost sem küldte utánam, Nég <■ gú családommal itt Villányban -gy hónap óta nincs kenyerűn. ue. lónk, de még egy deka i-- -ztőt sem tudunk venni- Sürgős Intézkedést kérek a magam és családom nevében. Reméljük, hogy az Intéz, kedés a tanfelügyelőség részéről valóban a legsürgősebben megtöi. ténik. I
