Dunántúli Napló, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-224. szám)

1948-09-25 / 220. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1948 i marxizmus-leninizmos szellemébenl átalakítjuk egész jogrendönket Rieh I*íván és Hajdú Gyula nagyjelentőségű hvsvéde a héviai jogásxvándorgyülésen 1—TjúíLI Takarékoskodjunk az emberi erővel is.f Ax egyik pécsi üzemben azt a panaszt emelték a munkások, hogy magas a norma, mert két munkás­nak kell két óra alatt egy vagónra való árut a vág óntól a raktárhelyt- séglg zsákokban eászáŰítania. Ez 100 mázsának felel meg, 8 mivel egy zsákban közel 1 mázsányl áru van, egy munkásnak egy óra alatt 25-ször kel egymámás zsákkal megterhelve kb. 30 méteres utat megtennie, tehát egy óra alatt a reákoló munkás kb. egykllóméte- res utat tesz meg — megszakító sokkal — a mázsás zsákkal a Tál­án. Közelebbről megvizsgálva azonban kiderült, bogy a megálla­pított norma 8 emberből álló cso­port részére írja elő ezt a telju síimén yt, a panaszos csoport tg 8 emberből áll, azonban a rossz man. «beosztás következtében a 8 em­ber közül 2 állandóan zsákol, a többi zsákot tött, Illetve tartja a zsákot, bekötözi a zsák száját, a mérleget kezet- és felsegíti a zsá- cot. Mind ez jóval könnyebb mun­ka, mint a zsákolás é« ha egysze­rűen csak váltanák egymást, ak- cor ts mlndin plh ít emberek zsá­kolhatnának, de kis g, idolkodáf. tál be lehal osztani úgy Is, hogy négyen zsákoljanak és négyen vé­gezzék a többi munkát- így egy embernek egy óra alatt csak fele. annyiszor kell megtennie ugyanazt íz utat, ha ugyanannyi idő alatt akarnak végezni a kirakással. Ugyanakkor pedig gyorsabban is sl tudják végezni ugyanazt a mán­iát. Végeredményben helyesebb V 1 V \£(iqtjei lett volna, ha « munkások, a «» portvezetó vagy a bizalmi a nól­ma szidása heyett, gondoskodtak volna a helyesebb munkabeosztá­son és így bizonyára keveset* erőfeszítéssel nagyobb eredmésp tudtak volna elérni. Fülemüle-per A Halélettani Intézet nevében dr. Mancha Ken A tanár fel jelen- tist tett a várót rendári bünteti bírójánál, hogy a Koktzznú azr monlum tótartalmú szennyvib megmérgezi a pellérdi halalti halait. Megállapítása szerint égi liter víz 30 miligramnál nagyait ammottíumsó tartalma holáltokoi' a halakra nézve. A Kokszai szennyvize az üzem elhagyásaki a vizsgálat idején 500 miligratnd tartalmazott, míg a halastóin érésekor 38.5 miligramot. Az ögf ben csütörtökön délelőtt helf színi vizsgálat volt, amelyen mef jelent Mancha professzor ét pécsi városi rendőri böntetőhaté- tág is. A Kokszmfí védekezése szerbi a halak pusztulását az üzemveié tőségnek nem jelentették. Költi* ben is az azóta megtett intézkedő sek megszűntették az ammóniáit só kiáramlását. értesülésünk síé rint az ítélet akár marasztaló, étkét felmentő lesz, valamelyik fél unt felebbezl. Véleményűnk szerint elpusztult halakat semmiféle ítéld fel nem támasztja. Okosabbnak f®' látnánk, ha a hatóságokat net foglalkoztatnák Ilyenfajta „ftA* müle-perrel", hanem a fölös ént* gíát as ipari is tudományos tét m.elö mankóra fordítanák. A Magyar Jogászszövetség ván­dorgyűlést rendezett Hévízen. Á vándorgyűlést Ries István jgazságügymkészter nyitotta meg. Hangoztatta, hegy jogrendszerünket a népi demo­krácia érdekeinek megfelelően a inarxlzmus-ieninizmui szellemé­ben át kefl alakítani. Nemcsak a törvényeket kei meg­változtatni, hanem a régi kapita­lista jogi szellemet is. Bejelentette, hogy az igazságügyfrwiiszténurnbari ex ú jtörvénv javaslatoknak egész sora van munkában, sőt már készen is van. Meg kell alkotni a* új büntető törvénykönyvet, az Aj bűnvádi és polgári perrendtaitist. A laikus bíráskodás alapján át kell alakítani egész igazságügyi szerve­zetünket. Olyon jogászokra var szüksége a népi demokratikus Ma gyár ország­nak. akik a társadalom fejlődésével tisztában varrnak, és a fejlődés gondolatát akarják jogi tudásukkal szóig élni. Az iga zságügymkrfM itt ezután hangsúlyozta, hogy a szocalista állam a Jogászok egész tömegét használja fel, tehát rágalom, bogy jogászságra nincs szükség a szociális fa áüam­har. A nép a jogalkotó elem Ezután Hajdú Gyula igazság­ügyi áHamtttkár tartott előadást „Jogfejlődés és népi demokácia” címmel Kiejtette, hogy a népi demokráciában és továbbfejlődése során a szocializmusban a tulajdon a fogyasztási javak tulajdonát je­lenti. amelyekért az . ember éieiszín- vcnalának emeléséért megszerzett. A népi demokráciában nem szű­nik meg a tulajdon, hanem át­alakul. A népi demokrácia jogrendjében !e kell számi íolrmnk azt a iörténeimi változást, amely a gazdálkodásban bekövetkezett. A népi demokrácia jogénak ki kell építenie azokat a szabályokat, amelyek rendezik és biztosítják a kollektiv tulajdont és a fogyasztási javak magántulajdo­nának jogi intézményeit és gondoskodni kel! azoknak a jog­bernek egyre nagyobb a magáníu- lajdore. A fel szabadult dolgozó nép­nek Irányítania, fejlesztenie kei a bíráskodást, a jogszolgáltatást. A nép legyen a jogalkotó és Igazságszolgáltató elem a népi demokráciában. Végül rámutatott arra, hogy a| k&pdtaÄsrta rend nem volt képes aj technika és kulturális fejlődés ál-g dósaiban részesíteni az embereket. H Érmeik eredményeiben a szocializmus j fogja a széles dolgozó néprétegeketI részesíteni. Hazaszállítják a Romániában lévő maavar vaavontáravakat i An to« István pénzügyi államtit­kár vezetésével néhány napon ít magyar bizottság tárgyait Buka­restben a Romániában levő magyar vagyontárgyaknak „Casbi” kezeié« aló: való fel szabadít ása és az ott­maradt ingóságok Magyarországra vájó átszállítása érdekében. A tárgyalások teljes megegye­zéssel fejeződtek be. Az egyezmény értelmében a ma­gyar állampolgároknak Romániá­ban levő vagyontárgyai felszaba­dítása iránt a magyar pénzügymi­nisztérium összesítő jegyzékben nyújtja be a kérelmeket’ és így mindazok, akik igényeiket a minisz-S téfiumnak már korábban is bejeleű-| tették, mentesülnek az egyéni kérelmek újból való benyújtásának köte­lezettsége alól. Az ingóságok hazaszállít ás árra vo­natkozólag az egyezmény messze­menő fuvarozási és illetékkedvez­ményt biztosit és lényegesen egy­szerűsíti a javak kivitelével kapcso­latos szokásos eljárást. Az egyez­mény igen fontos lépést jelent a két ország közötti baráti kapcso­latok kiépítése körül. •-— A detnokudütus Uadafom UplciuáU&& alkotásait kapják meg a Szil kullúnárdák A SztT szervezetek kulturális életének fellendítésére a SzIT köz­ponti knltárosztály úgyszólván fil­lérekért a demokratikns irodalom legjobb alkotásait adta ki. A SzIT bni-anyamegyei titkárságára pénte­ken érkezett egy kóteg jobbnál jobb Ifjúsági termék, A MINSz ki­adásában Kalajev: „A távolban egy fehér vitorla“ cfmfl háromfelvoná «os színmüve, amely a szovjel ifjüság színjátszóinak egyik leg­keresettebb. nagy sikert elért mii sorszáma. Katajcv színmüve a? 1005-ös forradalom egvik hősét, a Potyemkin hadihajó Zsukov mai rózál mutatja be. A színmű hősei a forradalmi események akth résztvevői, egy jobb jövő félelem tartalmazó „Hazám vagy végre .. verses gyűjtemény Cs. Halmos flona összeállításában. A lengyel szocialista pár! levele Bienütoz A lengyel szocialista párt köz­ponti bizottsága levélben közölte ffla e*ti szdnUátd UcuttyucteCHtoyel k&zdZdnek \V a pécsi tűzoltcuapok Bierutta!, a kengyel munkáspárt fő- j titkárával, hogy öt ez év végén egyesülő két párt elnökének tekinti A levél hosszú és részletes elem­zését és bírálatért tartalmazza a ( lengyel szocialista párt múltban el­követett hibáinak és ismer térti jövö politikai irányzatát. A tűzoltók szakszervezete, mint már jelentettük, szombaton és va­sárnap rendezi meg Pécsett a pécs­iaranya centenáris tűzoitónapokat. Ma, szombaton este a színházban a budapesti állami tűz oltózenekar 1 órai kezdette« tartja meg pécsi hangversenyét. A vasárnapi eseménysorozat reggel zenés ébresztő vezeti b* majd fél 9 órai kezdettel a vV' megy«' tűzolfóverseny csapatai W' vonulnak a Tüzér utcai sporttelep, re. A versenyen az államosít®1 pécsi tűzoltóság, az üzemi és csapatok és a legjobb vármégí, tüzoítótestületek vesznek részi- Z eredmény kiosztás és df^óosZ^ után közebéd test « szakszer to zeit székházban, majd délután ‘ Arai kezdettel a MunkáskaszkióWj a szakszer vezeti dfszközgyi»^ tartják meg. Fél 7 Arakor a Széchenyi tér*? térzene, 7 Arakor szintén e S**' eheti yi téren tűzoétóbemuiató. Arakor pedig a szakszer vezeti házban táncestéüy zárja le a ^ nélküli harcosai. Szélküldésre vár még: Moliére: Fösvény című négyfelvonásos víg­Eljárás iiidii!t a Justus-gyár vezetője ellen játéka Illyés Gyula fordításában Kolozsvári-Grandpicrre Emilnek Balzac nyomán írt háromfelvoná «os vfgjáléka és Ady, Arany, Jó­zsef Attila, Petőfi, Tompa, Illyés Gyula,, Benjámin László, Várnai Zseni, Zelk Zoltán, valamint Pus­kin, Sztalazkij válogatott verseit A Közellátási Felügyelőség fel­jelentette a rendőrségen a Jusz- tusz olajgyár vezetőjét, Justus Györgyöt, hogy az ütésre átvett olajos magvak után nem elégszik meg a törvényben megszabott 20 százalék természetben szedett vám­mai, hanem az olajpogácsát is visszatartotta. Ezzel megdrágította sz olajütés díját. Közeltátás érde­két sértő bűncselekmény miatt ndult meg a* eljárás Justus dien. szabályoknak kikapcsolásáról is amelyeket a kapitalista rend épí tett ki. A mi 5 az egyik oldalon elsorvad t kapitalista tulajdon, a másik oüdaloi egvre inkább erősödik a szociálist; tulajdon, egyre több és több em I'!forrták a badnpesf Gestapo Térebclt A belügyminisztérium államvl rie’mí hatósága őrizetbe vet'e svábhegy; ' Gestapo leghírhedteb banditáit: Csomós László és Csc mó* Sándor volt államrendörséc rietektíVeket, akik Hain Pé:er ve zetése mellett garázdálkodtak Bt riapesten az 1943—44-es eszter dókiben. A német megszállás után a Cs< mós 'estvérek arra specializálté magukat, hogy üldözötteket az u cán fogtak össze Kirabolták és k fosz'ották őket. A meggyötört emberek egyr szét kifosztásuk után a Rök Szilárd-utcai gyüjtőtáborba vi ték, ahol borzalmasan megkfno ták ókért. A katonaszökevényeket, akiket i utcán fogtak össze, a Geatapóhc vitték ón előbb roegkinoxták, ma; A LEGÖREGEBB munkásmozgal­mi harcosok szívesen emlékeznek meg gyermekkoruk mozgalmi har­cairól Ezek a harcok a munkás- mozgalom hőskorában, a kapra* lista kizsákmányolás ellen öntu­datra ébredő munkások szerveze­teinek, a munkásképzők, asztal­társaságok. egyleek, körök alaku­lásakor, a múlt évszázad végefelé zajlottak le. Az első ilyen szövet­ségeket nem a munkások osztály- harcos szervezkedése hívta életre, egyszerűen csak a közös munkás­sors alakította ki őket, mégis ezek voltak csírái a kifejlődő marxista, osztályharcos szervezeteknek és munkáspártoknak. A PÉCSI MUNKÁSMOZGALOM fejlődése is így adódik. Már a múlt század második felében meg- találhatók a különböző szakmá­hoz tar ozó munkások asztaltársa­sága, egylete,, munkásképzóje. — Ezekben a körökben még nem sok szó esed a szocializmusról, annál több arról, hogy kevés a bér, sok a munkaidő és a munkaadók még ebből a kevés bérből i* le akar­nak csípni, a hosszú munkaidőhöz is hozzá akarnak tenni- De itt voltak a szomszédban a bányász- kolóniák. A főid mélyének el­nyomott és végsőkig kizsákmá­nyolj népe már nem egyszer el- k.Muede’i ^tnájkojütal igyekera*.} A pécsi niu*tUÁs- Uosltobű javítani, helyzetén és mutatót példá: a többi dolgozónak. Ezel a sztrájkok szervezettséget kíván tak és az esetenkénti szervezett ség-böl állandó szervezettség fejlő dö:rt. 1890-lőJ már gyors ütembei alakulnak a szakmai szervezetek s ezek már a munkásság komob erejét képviselik. 1891-BEN a pécsi munkásság a országban elsőnek már megünnep május 1-ét, és a munkásság szer vezett ünneplése már akkor ki váltja az elnyomókból a fegyvere erőszakot. Ezzel az ellen étek ki éleződtek. Egyre többen cet:1a koz'ak a munkás-szer vezc'ekhe olyanok, akik meggyőződtek arró hogy az elnyomó erőszakkal munkásság csak szervezett erejá állíthatja szembe. így alakú 1892-ben a bőripari munkásé szakszerveze e, 1896-ban az építő munkások szervezete, $ ezzel pécsi építőmunkások hét évve előzték meg a fővárosi építőmül kások és az országos szövetsé megalakulását. ANNYIRA ERŐS VOLT a péc mozgalom, már 1903-ban, hogy kormánnyal le szembeszáll t, s mikor 1905-ben Apponyi Albert, a lengószakáfiú gróf akart Pécset­érvényt szerezni a kormány aka­ratának, olyan hatalmas tüntető tömeg fogadta, amelynek meg- 1 fékezésére a kivezényelt katona­ság is gyenge volt. Erről meséli ' Herr József elvtárs, a famunkás * szakszervezet öreg harcosa: * — Én akkor katona voltam és ot: tanultam meg, hogy mit jelen­’ a szocializmus ereje, mert a tün- ' telesen a munkások beszoíttot'ak bennünket egy szűk utcába és 7 olyan záp'ojássortüzat kaptunk, 1 hogy nem tud.uk, hova szalad­- junk. A hadnagyunk azt mondta, * hogy ezek azok a szocialisták, s akik vezetni akarják az országot. Már akkor sokan úgy éreztük,- hogy inkább a munkások közölt * van a mi helyünk is. Aztán oda is raen'ünk. * GYERMEKKORA ez a pécsi munkásmozgalomnak, de ennek a ! gyermeknek is Iá ható volt már * az osztályharcban edződő ereje A pécsi mozgalom nem indított * szocialista forradalmat, mert ahhoz cjyenge volt, de elég erős vol' g ahhoz, hogy a kapitalista társa­dalom korhadására már akkor Si rámutasson és harcot indítson a ellene­Miujség BúiauyáÁú»' 5BBBS3 AG KÖZSÉG polgári olva«^( rét a belügyminiszter feloszlatta £ vagyonát a FÉKOSz-nak adó*” nyozta. .a A BELÜGYMINISZTER 1%, hagyta Szabó Béla egerági jegyzőnek a gátéi körjegyző9 élére történt kirendelését i, BARANYA MEGYE vlila»% tási alapjának vagyonára, mint U mere’.es, az Állami Villamost- RT igény, jelentett be. A belw^. miniszter az igényt elutasított®.,^, za'. az indokolással, hogy a 'to{ .mosírási alap megszűnt ugyan to;, ködő szerv lenni, de vagyona 11 ,;i csönök nyújtásával továbbra , j. Baranya községeinek vittatno* sát szolgálja Elveszielte beli fizetés*1 éf Selmeczy Lajos, 8 Sopiana t.\- gyár élmunkása a Közüzemi »ftor pályán pénteken este 6 ór»1, |- A pénztársa J20 forintot t®1^ mázott Schneczi nevével " ,.f jelölve. Kéri a becsületes tol1 találót, a pénztárcát és tui’*®.' $ adja le a Dunántúli Napló hivatalában,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents