Dunántúli Napló, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-224. szám)

1948-09-24 / 219. szám

15 SZEPTEMBER 24 DUNANTÜU NAPLÓ 5 szöveikezésne k és ö mezőgazdaság ÉPESÍTÉSÉIVEK a híve ZfKE IONOS i&ántyOszAÓ-i JULIUS 24-ÉN délután 4 órakor le- János csány- befejezték 0 gép Szőke _ ’í gazda udvarán: , , dei csépiéit. Néhány perc múl­1 községházán már kiállították ieatalos írást, amely szerint :e János a kirótt 30 mázsa 70 kiló helyett 42 mázsát szol­gáltatott be már a gépből és eb­ből 35 mázsa a tiszta búza. Ezekben a na­pokban járt or­mánsági tanul­mányúton Ló­id Géza, a Szabad Nép fő- tiatársa és igen nagy örömmel e a hírt és elsőnek gratulált lyoszró mintagazdájának. Nem fyes, hogy Szőke János pél- 1 nem maradt hatás nélkül, 'nos követője akart a környé és a községben is. látogatásunk idején ________________ trágya dóssal van elfoglalva a gazda, kétszobás lakásban usztalosok 1°znak, festik az ajtókat és 'Ótokat, szépül a ház. A villany- Wtásos istálló pillanatnyilag * és olyan tiszta, mint egy derem, az állatok a legelőn Vak. Tizennyolc marhát tart, szép lova is van, a tégla- dsólakban pedig 16 süldő áll Olásra előkészítés alatt. Hátul a óosági udvarban egymás mellett yétoznak a szalmakazlak, ennyi * tartásához szükség is ven *íi szalmára, amiből aztán trá­* lesz, ami nélkül aligha lett ta mintagazda Szőke János hyoszróról. % a gazda hazajön, a köz­li kovácsmühelynél beszélge- "k lovaikat patkoltató gazdák- i ök így vélekednek a község ^ gazdájáról: Ux KELL ISMERNI, ( Etetésre. Föld ja homokos és Vbos is hozzá, ennek ellenére mázsa átlagtermést ért el, ami óesak legjobb a faluban, de óre tiz év óta nem is volt jdo. igaz, hogy 11 hold saját Ve mellett anyósa 11 holdját is műveli, de el is tart héttagú fóiot. Szorgalmas ember, más- fPen hogyan is győzné a mun- ?■ Elhiheti, senki sem irigyli ' 0: elismerést a faluban, tűzben hazaér a gazda és be­kkel az „első szobába“. A fa- >r> képek, a szülők és gyerekek 'tn>ásai, katonaemlék és a fö- "lieri az aradi tizenhárom olaj- ^másos képe. Az asztalon lujsá- #*> főleg gazdasági hetilapok, a *bad Fftid fs Dózsa Népe friss . [égcbbl példányai. A könyvek Jött ncm hiányzik Károli Gás- ,f bibliája sem. Csak télen érünk rá olvasni, okkor olvasunk sokai, — bocija a könyvekre mutatva. Miért kapta a mintagazda ki- Vetést? — kérdeztük. C7 búzámért I ljj'"lkozásért. Búzám azért lett ,.n jó, mert nagy gondom van Hl 'ógyázásra. Ezért tartom az ',,0kat is. A mi földjeink nem a jobbak, kell az erős trágyázás. i( Vgfontosabb a talajelőkészltés ® gondozás, ahol ezek együtt­megvannak, alt nem lehet ft-'U baj a terméssel sem. Nem i^^dyésböl mondom, de augusz• , Ci-rc én már készen voltam k ,>rlflhántással, utána a mély ^/'űszántással is. Most már egg (f,.°nV>zántást adok a földnek, j?n következik a vetés, hl,* furcsán hangzik, hogy a ,>fd első gazdája nem volt ver- hf'C Illetve csak bnrgomyával /lq*enf/ez. Ennek azonban nem ő, 1 'm mások az okai. Eddig nem »ej, érdeklődést mutattak a ver- V ‘ránt a „csányiak", r~ ahogy magukat nevezik beszélgetés köz­ben. Most azonban már más a helyzet. A cséplési eredmények, a kifizetett összegek, az elismerések és kitüntetések megmozgatták az embereket. SZŐKE JANOS I Mk-S * * * * * 11 nÍVC?- _______________I szövetkezeti gondolatnak. Igazgatósági tag, a volt népi szövetkezetnek elnöke is volt, komoly szerepe van a köz­birtokosságnál is. — Csak szövetkezeti úton érhet­jük el, hogy a gazdákat gépekkel lássuk el. A kereset nem megy az egyes gazdák zsebébe, ellenben a haszon mégis az övék a gépeken keresztül Bár nekem van vető- gépem, szénagyüjtőm, lókapám és most egy kaszálógépel szeretnék, de sok gazdatársamnak még nincs megfelelő felszerelése. A szövetke­zet majd segít a bajon, így látjuk mi, gazdák. A BESZÉLGETÉS során sokmin­dcnröi szó került és megfigyeltük, hogy nem igen tért ki nagyszerű állatállományára. Talán attól tart, hogy szorgalmas eredménye miatt kupec nagygazdának tartjuk. Nem tartjuk annak. A népi demokrácia kormánya sem tartja annak a szorgalmas, derék, munkáséletű, embertársain segítő Szőke Jánoso­kat, még akkor sem, ha húsz hol­don mutatják meg, hogy két ke­mény kezük munkájával mások ja­vára is dolgoznak. Szőke Jánost és a többi minta gazdát méltán becsüli meg a de­mokrácia és a dolgozó magyar nép ... (i. I.) Apró Antal a nehézipar fejlefestésének szü kségességéro I A megyei szakszervezeti titkárok csütörtökön, pénteken Budapesten értekezletre gyűltek össze. Apró Antal, a Szakszervezeti Ta­nács főtitkára politikai tájékoztató, jóban hangsúlyozta, hogy az ipari munkásság megad minden támoga­tást a falusi dolgozóknak gazdasági helyzetük megerősítésére. A FÉ- KOSz és az UFQSz egyesülése a vidéki tömegszervezetek .jeientős megerősítésévei jár. Az életszín­vonal emelkedésével kapcsolatban a hároméves terv célkitűzésit egv év alatt hajtottuk végre, ami fő­ként annak köszönhető, hogy si­került a mezőgazdasági és ipari tervgazdálkodást összhangba hozni. Rámutatott arra, hogy a magyar ipar fejlődésében a ' könnyű ipar nagy előrehaladást ért el, most azonban a nehézipar fejlesztésére kell minden erővel törekedni. Ez­után tájékoztatást adott arról, ho­gyan kapcsolódjanak be a falvak a tervgazdálkodásba. Piros ^László, a Szakszervezeti Tanács, helyettes főtitkára, ismer­tette a termelési és munkaverseny eredményeit, maid vázolta a szak- szervezetek feladatait Hangsúlyoz- ta, hogy ezek megoldása terén a vidéki szervezetekre komoly munka vár. Q’csóSsöan és többet termelnek az államosított pécsbaranyai {nemek A további feladat a minőség javítása fása az exportra termelő üzemek­nél, mert A szakszervezet termelési titkár­sága a tervmegbizottakat és üzemi versenytitkárokat értekezletre hívta össze. A termelési értekezlet célja az eddigi eredmények kiértékelése és a hasznos tapasztalatok köz­kinccsé tétele volt. István János termelési titkár megállapította, hogy az államosítás óta a termelés valamennyi államosított üzemben megnövekedett. De az is tapasztalható, hogy az államosított üzemekben a termelés sokkal ocsóbb is, mint a magán­üzemekben, nagyobb a termelé­kenység is. Ebben nagy szerepük van a tervmegbizoitaknak, azonban hiba mutatkozik ott, hogy a terv- meigbizottak, mint értelmiségiek, legtöbb üzemben papíron dő goznak ki terveket, s azokat a munkásság a gyakorlatban hajtja végre. Itt érvényesülnie kellene a szel­lemi és a fizikai munkások együttműködésének. A többterme’ésnek béremelke­déssel keli együttjánnia, nemcsak azért, mert ez élénkíti a versenyt, hanem azért is, mert a teljesítmény­bér csak ebben az esetben mondha­tó helyesnek. A mennyiségi terme­lés ma már a békebelit felülmúlja, ezért különös gondot keli fordítani a minőség javítására. A minőségi munka kérdését első­sorban a fizikai dolgozókkal, kei megvitatni, mert rajtuk múlik az, hogy a termelt áru milyen tesz. Különösen fontos a minőség javi­He tegyen luxuscikk a bőrkesztyű I Ezt akarlak o Spineíh-gvcr dolgozó? az országból kivitt árukért az ország értékes valutát kap. B e d ő La jos, a csányoszrói Dendra fatelep tervmegbizottja be­jelentette felszólalásában, hogy a fűrésztelep jóval nagyobb mennyi­ségű exportra szánt faárut tudna előállítani, ha a nyersanyagutánpót­lás zavartalanul folyna. A többi felszólaló a havi jelen­tésekre és a tervmeg'bizotti munka egyéb részleteire vonatkozóan tett fel kérdéseket, amelyekre István János válaszolt. RluFárót építenek a TiizéMiírcai sportpályán A város veze ösége már az év atvaszán hozzáfogott a Tüzér-ucai sportpálya sladion-szerű kiépíté­séhez Vállalatba adták és elkészült a pálya keleti oldalán az állóhe­lyek be onlépcsözeie. Most ugyan­ilyent építenek a lelátó elé. Előbb az onnan aluljárót építenek a futó­pályáról az öltözőbe, ahonnét a játékosok incidensanentesen és lök­dösődés nélkül futha nak az öltö­zőbe- A tanács ma, pénteken dönt az aluljáró munkálatainak válla­latba adásáról. A munkálatokat előreláthatólag a legolcsóbb ajánlat evő Déldunán­túli Építőipari Szövetkezet kapja 7537 forintos ajánlatával. Messze van egymásról a Spineth kesztyűgyár két üzeme A Márton- utcai keszyűszabó- és varrómű- helynek a Basamaiom-uti nyersbőr- kikészí ő üzem szállítja a bőrt. A kesztyűszabó műhelyben'Hirth Márton -enyérnyi darabokat szab ki a fényes fekete bőrből Ezekből a darabokból azután a gép szabja ki a sablon szerinti mintát. Hirth Már on már 50 éve végzi ezt a munkát, ebben az üzemben 10 éve. Most a téli idényre készülnék elő: bélelt férfikesztyűket szabnak­A szomszédban szorgalmasan kattog a varrógép. Itt varrják ösz- sze a kiszabott kesztyűrészeket. Korom Bálán? kezében gyorsan fo­rog a tű, a kesztyűk újjhegyeit varrja össze. Herbst elvtárs sze­rint 6 a legügyesebb kesztyűvar­rónő, nemcsak a Spine ii-gyárban, hanem valamennyi pécsi kesztyű­varrónő közöd, ö maga erről nem szeret beszélni, csak annyit mond: — Azt szerelnénk, ha a kesztyűinket minden dől gozó meg tudná venni. Egy egyszerű női kész yű, amikor nálunk elkészült, az összes adóval együtt 58—60 forintba kerül, de mire a vevőhöz jut, legalább 80 forint lesz az ára. Ezen segíteni kellene. Nemcsak Korom Béláné, a többi munkás is arra törekszik, hogy az általuk késztíet.t kesztyű olcsón el­juthasson a dolgozókhoz. A bőrkikészítő üzem munkásai is szeretnék megmutatni, hogyan lehetne olcsón jó és tartós kesztyübört előállítani. Nemsokára — mondja Musch- berger elvtárs — Bulgáriából, Csehszlovákiából megindul a nyers- börbehozaíal. Ha mag-kapjuk a bő rőket, lehet {eljesitménybérben dolgozni, a kesztyűt eladjuk kül­földön, még több nyersbőr- ve­szünk és akkor a bőrkesztyű nem lesz luxuscikk. . Herbst elvtárs nagy lépésekkel járja körül az udvar egy részét. Széles karmozdulattal, mint egy épí:észmérnök mu at kőiül: Ide akarjuk majd építenj a szabász- és varrómü helyt, hogy együtt legyen az egész üzem, oda az épület mögötti területre, ahol mos: kukorica van, sportpá­lya kerül a munkások részére. Egyelőre 11 munkás dolgozik a bőrkikészítő üzemben, de számíta­nak arra. hogy többen lesznek, ha megjön a nyersbőrszálllítmány. Csak egy gombnyomás és a gépek elkezdik a bőrök puhí tását, csiszolását, fényezését, a kazánba csak be kell lapátolni a szene: és ontja a melegvizet a cserzőkádaktoa. Akazánról jut eszé­be Herbst elvtársnak, hogy elme­sélje: „Itt azelőtt a cserzőműhelyben egy hatalmas katlanban forr: a víz és két munkás egész napi munká­ja volt, hogy a forró vizet vödör­rel kimerte és a cserzőhordókba öntögette. Csak :avaly szerelték be a kazánt és azóta ez a veszé­lyes és nehéz munka megszűnt. Azóta van hideg-meleg vízzel ellátott zuha. nyozója is az üzemnek." Ha már az új dolgoknál tart, el­mondja, hogy majdnem valameny- nyi gépet a felszabadulás után szerezték be, de a legújabb a sű­rített levegővel működő porlasztó. amive! a lakkfestéket szólják egyenletesen a bőrre. Korai lenne még azt állítani, hogy ezen a télen minden dolgozó melegen bélelt bőrkesz yűt fog hordani, de ahogy az üzem mun kásái készülődnek, arra lehet kö­vetkeztetni, hogy ez sem sokáig lesz elérhetetlen álom. Egyetemi etfkészífö fan­folyam az agraregyetemen Az agrártudományi egyetem me- zőg-azdaságtudomámyi, valamint ker­tész és szőlőgazdaság tudományi karán új kétéves ingyenes munkás­tanfolyamok kezdődnek nem érett­ségizett 20—45 éves, főleg olyan földműves férfiak és nők réskére, akik legalább a népiskola hat osz­tályát elvégezték, továbbá az Fás- béli és szóbeli felvételi vizsgát si­kerrel kiállták. A tanfolyam sikeres elvégzése egyetemi tanulmányok végzésére, ililéWe szakirányú műkö­désre képesít. A felvételi kéréseket október ' 12-ig kell benyújtani a munkástaufo'.yam elnökségéhez, Bu. dopest, XI.. Szent Imre herceg útja 29. A kérvényhez csatolni kell a születési anyakönyvi kivonatot, is­kolai bizonyítványt és ha a folya­modó alkalmazásban áll, munkáltatói igazolványt. Az 6ím$á Hangsa ,z utcára hordják a szemetet a Nagy JeiiS-ufcátian A MDP részéről kezdeménye­zett várospolitikai gyűlések nagy­szerűen beváltak. Közvetlen ösz- szekö tetós teremi ődött a város vezetősége és a dolgozók széles rétegei között. A dolgozók érte­sültek a városvezetőig munkájá­ról és jövő terveiről, viszon al­kalmuk nyílt feltárni közérdekű panaszaika* * és óhajaikat. Ilyen panasz hangzott el a sziget: kül­városi pártszervezet részéről, a Nagy Jenő (volt Kaszárnya) utcá­ban napról-napra felhalmozott szemétrakásokkal kapcsolatban. A város ha ósága elismerésreméltóan azonnal intézkedett és addig is, míg 1949. január 1-vel megindul­hat a város; kezelésiben végzendő szemé'kihordás, egy vasládát he­lyeztetett el az utcában a szemé összegyűjtésére. És mi történt? A rendetlen lakók továbbra is oda­hordják a szeme et és nem a lá­dában, hanem a láda mellett he­lyezik kupacba Ekkora lelkiisme­retlenség láttára már nehéz mit szólni. Itt már legfeljebb csak a rendőrség segíthetne, hogy a köz­egészségügyileg és közíisz aságilag tűrhetetlen állapotok végre meg- szűnjenek. Pozsqay Ferenc. fsmefés snyzgi fcoKyeila!- makkaf Siktás-Nagyíaiun Tisztelt szerkesztőség. Siklós Nagyíalur a napokban meghalt egy ottani gazda. Az elhunyt felesége elment a református paphoz, hogy a harangot szólaltassa meg és a temetési szertartást végezze el. A református pap addig nem volt haj­landó ezt elvégezni, míg az özvegy a hátralékos 200 forintom egyházi adót, ezenkívül á harahgozás és temetési költségeket, amely 60 fo­rintot tett ki, meg nem fizeti. Meg kell jegyezni, hogy azt a harangot, ’’elvet a tlszteletes úr nem akart megszólaltatni, a község lakói vet­ték. Az özvegy a kért összeget be­fizette, így már nem volt akadá­lya a temetési szertartás megtartá­sának. Azonban a tiszteietes úr a búcsúztatóban a gyászoló gyüleke­zet elé vitte az elhunyt vagyoni j ügyeit. Kérdem én, mi célból tanúja és ápolja a tiszteietes úr a vallást, a Iclkekért vagy a vagyonért? Tisztelettel: ’ PF-TRÖ JÓZSEF, > , Pécs, Fürj utca 2.

Next

/
Thumbnails
Contents