Dunántúli Napló, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-224. szám)

1948-09-03 / 201. szám

5 DUNANTÜL! NAPLÓ 1948 SZEPTEMBER 8 Megjutalmazták a munka­verseny pécsi hőseit Munkatársaik lelkesen ünnepelték a kitüntetett vas* és bőripari dolgozókat A bőripari és vasas szakmában dolgozó kiváló pécsi munkásoknak csütörtökön osztották ki a munka­verseny jutalmakat. Az Első Pécsi Bőrgyár modern kuI tárházának hatalmas „Veress János” termében Kós Antal, a Bőr­ipari Munkások Szakszervezetének központi kiküldötte köszöntötte az üzem kitüntetett dolgozóit. Felhív­ta egyben az összmunkásságot, hogy a megjuíaimazotfak példáját követve, saját és a demokrácia si­kere érdekében tudásuk és szorgalmuk teljes lafbavetéséve! vegyenek részt a termelésben. Az Első Pécsi Bőrgyár e terme­lési versenyben első "díjat nyeri Ennek elismeréséül az üzem az'első díj vörös zászlóját kapta. Arannyal hímzett „Élmunkás” feliratú vörös zászlócskát adtak at az üzem há­rom élmunkásáriak, Gergely, Pataki és Jéhn elvtársaknak.' Napv tapssal fogadta az ünneplő munkásság a jutalmak kiosztását. Kioltják ar erer forintokat Elsőnek Kerner Gáspár -lépett el- fogódottan az előadói asztalhoz, majd utána Gergely György, Er­dőéi Gyula, Ludvig Rudolf, Móricz Károly, Papp István, Kubescha Gé- záné, Zók Hona, Soós Rózái, Czieg- ler Gyuiáné és Egyed Gyula vették át az 1000—1000 forintos jutalmat, amit Kós elvtárs ropogós százasok­ban kiszámolva, mindegyiküknek meleg kísérő szavakkal adott át. A jutalmazottak nevében Ludvig Rudolf mondott köszönetét a _ magyar demokráciának, a szakszervezet­nek és a vállalatnak. Szűcs József válialatvezeíő ezután még két negyvenéves szolgálatot és tizenkét 25 éves szolgálatát ün­neplő dolgozónak nyújtott át a vál­lalat részéről pénzjutalmat. A meg- jufalmazottak a következők: Lelovits Márton, Horváth János, Krémer Ede, Horváth Mihály, Helfer Jó­zsef, Kádár Kálmán, Rónaki János, Zsabrák János, Jakab István, Pa­taki Lajos, Márton László, Maróti Mihály, Markó Ferenc I., . Kovács Lajos. Az 5 hónapos terv elkészítéséé’-t könyvjutalomban részesültek: So­mogyi Miklós, Barta János, Katies János, Markó Ferenc. A Bőrgyár ünnepélye előtt I? óra­kor a Hamerii kesztyűgyárban nyújtotta át Kós elvtárs az élmun­kások vörös zászlóját és az 1000 forintos pénzjutalmat Tóth Józsefnek, a Hamerii kesz­tyűgyár élmunkásának. Csütörtökön este a Vasipari Mim-. kasok Szakszervezete díszíaggyűlé- sén Krancz Pál elv társ elnökletével került kiosztásra a három kiváló pécsi vasmunkás jutalma. Bérezés Jenő, a Vasasok vidéki szervezési osztályának vezetője méltatta a munkaverseny eredményeit elősegí­tő, kiváló munkások erőfeszítéseit. — A munkaverseny eredménye volt, — mondotta, — hogy a mun­kás megszűnt egyszerű gép lenni, iélig-meddig minden munkás mér­nökké vált. A munkaversenyben felszabadult a magyar nép alkotó ereje. Kérte a megjelent vasmunkásokat, hogy példaként kövessék egyrészt a csepeli WM gyár dolgozóit, akik a munkaversenyt kezdeményezték, másrészt az itt megjutalmazott há­rom elvtársat, akik lelkiismeretes munkájukkal járultak hozzá az or­szág iparának fellendüléséhez Be­széde után kiosztotta az ezer forintos jutal­makat. Skutnik Ferencné, a Pécsi Fém- és Lakatosárugyár munkásnője azzal érdemelte ki jutalmát, hogy a mun- kaverseny tarlama alatt teljesítmé­nye állandó Íveléssel fokozódott és átlagosan 116 százalékos teljesítmé­nyi eredményt ért el. Deák József és Gerbecz Tivadar, a Sopiana Gép­gyár munkásainak érdeme, hogy munkájukat lelkiismeretesen, pon­tosan végezték és a leégett gyár újjépítésében kiváló eredményt ér­tek el. A jutalmak kiosztása után Czett József országgyűlési képviselő be­szélt a jufalmazottakhoz és ünneplő munkástársaihoz. — Régen hajcsárok, besúgók kényszeríletfék nagyobb teljesít­ményre a munkásokat — mondotta — ma a szocialista öntudat, a dolgozók felemelése iránti vágy készteti a munkást a több és jobb terme­lésre. Kérte a megjutaimazottakat, hogy a kapott jutalmat tekintsék a fe­léjük irányuló megbecsülés jelének és továbbra is igyekezzenek, hovy ezt a megbecsülést mindig kiérde­meljék. Krancz Pál záróbeszédében hangsúlyozta a demokrácia és a Magyar Dolgozók Pártja érde­meit abban, hogy ma jutalmazni is tudjuk már a demokrácia épí­tésben kiváló eredményt elért munkásokat. Ecyesíi!! az ísutonéz kom­i$íu??!s’3 és STííC^nsta p£r lap jelentések szerint az indonéz Kommunista Párt és a Szocialista Párt egyesült. Amir Sárifulin, az. Egyesült Párt elnöke hangoztatta, hogy az indonéz köztársaság szo­ros kapcsolatokat ktván létesíteni a Szovjetunióval, amely élen jár a reakció és az imperializmus, tehát az indonéz nép ellenségei ellen folytaiéit Harchnn. — A hivatalos lap 197. száma •öbb fontos rendeletét közöl az ál­lami vállalatok központi nyugdíj- pénztárának fölállításáról, a cukor belfödi eladási árának az egyes fényüzési forgalmiadé köteles áruk értékiha1 árának megállapítása, a íípusláhbelik legmagasabb előállí­tói és fogyasztói áranak megálla­pításáról. Továbbá a jutazsákok, hevederek, gerebeneze t kenderből kézierővel készített qawlaságj kő­felek árának újabb megállapításá­ról. Pécseit « legolcsóbb a sertéshús a «sír A Községi és a Közért további árleszál­lításra törekszik Amint üzleteik kiírásain is lát­szik, a Községi és a Közért cél­tudatos munkál végez a hús- és zslrárak lejebbszorítására. A nem­rég -tpég 18 forintos sertéshús ma mór 13 és 13 forint. A két üzem összehangolt kezde­ményező ereje és frissesége árain- ki tó hatást gyakorol a város hús­ellátására. Ennek köszönhető, hogy a sertéshús ára lassan közeledik a reális színvonalhoz. A termelők részéről nem szívesen látják ezt az irányvonalat. A közeli napok­ban kialakított 9.50 forintos ter­melői ár miatt bizonyos tartózko­dás mutatkozott az eladásban, annak ellenére, hogy sertésállomá­nyunk már meghaladja az 1938-ust. Emiatt a pécsi hentesiparosok egy része panaszkodik a beszerzést nehézségek miatt. A két közületi •tizem azonban a közeljövőben olt 'art már, hogy a város zsfrellálá- sát mindenképpen biztosítani Tud­ják. A mostani tartózkodás ellenére további javulást várunk úgy a sertéshús fogyasztási árának, mini mennyiségének kialakulásában, mert a harmincmillió mázsári fe lüli kukoricatermés módot a<l erre. Javulás mutatkozik n marliahús- llálás terén is. A pécsi húsiparé- sok lassan beletörődnek, bogv rgv marba helyett, amit az érvénybe” levő rendelet szerint Pécsei! le vághatnak — még egyet kell mea venni a főváros ellátására. A Köz­ért a matt héten egymaga 37 mar hám kapott ilyen módon vágás' engedélyt a húsz sertés mellen Ezen a héten ez még fokozódd párhuzamosan a sertésvágásokkal amelyekben már a hatvanadik da­rabnál tartanait.. A húskisiparosok és a kőzüIeP üzemek versenyének nyertese r fogyasztó közönség az ellátást il­letően. Reméljük ez a verseny az áraknál is érezleti hatáséi. . Szak vélemény szerint városunkban or­szágos viszonylatban a legalacso­nyabb a sertéshús és zsír ára. d< a pécsi dolgozók szerint ezen - téren további komolv „roham munkára" van szükség. Három, pécsi államosított üssem 50 esser forintot @rdott ti dolgozók üdült* lésére Még folyik a dolgozók nyaral iaiása, de az idény már végefelé közeledik, érdemes azonban egy pillantást vetni arra, hogy a dol­gozók pihenésére, csupán a sze mélyi kiadásokra szorítkozva, mennyit áldozlak eddig az álla­mosított vállalatok. A Z*elnay-s!várnai —- mint a vállalatvezető és az üzemi bizottság elmondták, a nyár folyamán nem állt módjában ál landó jellegű nyaraltatási akciói lebonyolítani, ehelyett kihasználták az auguszlus 20-i háromnapos mun­kaszünetben jelentkező alkalmat ég erre a három napra valargeny- nvi dolgozót Balatonboglárra vit­tek, az üzem költségén. Erre a ósolnay-gyár 20.000 forintot áldo­zott. A Pécsi Bőrgyár i0~—60 tagú csoportokban nyaral­tatta munkásait Fonyód-Rélatelc- ien Az egyes csoportok átlagosan két hétig voltak az üdülőtelepen. Augusztus végéig a nyaralásban • észtvett dolgozók száma 225. A Jörgyár a nyarallatásért a dolgo- óiktól napi 3 forintot vont le, ki­egészítésül pedig 15.000 forintot áldozott az akcióra. A Kokssművek sem maradt le a nyaraltatási akcióban, mert bár rendszeresen nem nya­raltatta munkásait, 15.000 forintot fordított arrg, hogy hétvégi ki­rándulásokat rendezzen, öt eset­ben rendezett ilyen hétvégi kirán­dulást, minden esetben 100—100 dolgozó részvételével. A felsorolt néhány szám is bi­zonyítja azt az egyébként is le­tagadhatatlan tényt, hogy ma már nem a tőkések kizsákrnányoltja a dolgozó, hanem a saját üzemében, saját jólétének emeléséért dolgo­zik. A VHBSsr új ’»eiefőíéjge A V. H. B. Sz. pécsi csoportja augusztus hó 28-án, tisztújító köz­gyűlést tartott, amelyen a következő tisztikart választotta meg. Elnök: Rostás József százados bajtár.s, Alelnöki Juhász Fekete Antal nyá. a'.hdgy. Titkár: Dr Zsák Nándor. Pénztáros: Győr Sándor nyá. hdgy. Ellenőr: Musch Ede. Munkabizottság felelős: Kenessey Gyula nyá. ezredes. Női szervező: Majtán Mária. Egyben felhívja a pécsi csoport vezetőségéé a bajtársak figye.mét, hogy f. hó 4-én, 7 órakor Ot‘ho- nunkban (Megye utca 20, volt Le- gényegylel) taggyűlést tart, amelyro minden bajtársat és hozzátartozóját szeretettel várja a vezetőség. a falu történelmébe, kitörölhetet­lenül. Isten áldjon meg Benne e- ke:, sok sikert, -erőt kívánunk to­vábbi munkátokhoz. Száz és száz iskola születik újjá pillanatok ala“. s megszűnik az égető kérdés: mi lesz a magyar ifjúsággal, mi lesz az apró ma­gyar gyermekekkel. Uj épületek, az igaz tudomány várja őke* gz. évszázados elnyomás u ín-, nyitva az ú; elő1.tűk a felemel tedés felé. Lesz végre jómódú művelt pa­rasztság,_ értelmes iparosember, megvalósul mindaz, amit a Magyar Dolgozók Pártja célul maga elé tűzöl1 és tovább is tűz a nép fel­emeléséért. Pártunk az első a magyar kul­idra felemeléséért folytatott mun­kában. Következe esen, lépésről- lépés.re haladva éri el céljait a művelt, jómódú lakosság meg- •erem'éséért. Köszönetünk szálljon iskolánk ■ endbehozalaláér a Magyar Dol­gozók Pártja és annak szeretett vezére, Rákosi Má'yás felél Lakatos István kán orlanító, 1. iskola ú lemét tovább, messze, a legeldu. a got’abb tanyákig. ;« Egy iskola két nap alatt újjá- g szüléié t húsz ember keze nyomán, a Mi; adhatunk falusi dolgozók cse- é rébe a város dolgozóinak, akik a az igaz lét alapjait rakták le? — L Kenyere1 adunk kezetekbe, hogy r munká ok, amit eddig is végez- n letek egyensúlyozva legyen. Amii 11 végeztetek az-; meghálálni igazán t' úgy sem tudjuk magasztos mun- e ká ok magasan, kiemelkedően áll előttünk. Szerelnénk, ha végre a |, városi és falusi dolgozó megtalál- ^ ná egymás kezét és közös erővel |( és akarattal küzdene a szociaüz- n musért. •, Bőrgyári dolgozók! Hercegsza- bar demokra ikusan gondolkozó népének hálás köszöneté: tolmá- ‘ csolom felétek a magyar kultúra ^ felemeléséért végzet; munká okért. Ez a köszönet jelentse nektek art, Hercegszabar község általáno iskolája a pécsi bőrgyári dolgozó áldozatos munkája révén újjá született. Ez a monda: a felületes olvasó ban a hétköznapiság látszata kelti. Úgy hangzik, mint valam beszámoló. De velem együt; ázol akik szemtanúi vol unk ennek cselekménynek, m; tudjuk, hog nem hétköznapi dolgot láttunk. Távolból jöttek ismere lenek é verejtékes munkába kezdtek, hoq egy elmaradott falu gyermeket e? urán jobban és emberibb körül mények közöt:: férkőzhessenek kultúra gyümölcseihez. Hogy vég re tényleg higyjék is a gyermr kék; az az épület, ahol a tanít« várja őket, az iskola, A szabadide jüket ad ák értünk, a felemelé sünkért, a megnemesedésünkér1 emberibb létért. Forrón tűzött a nap. Verej ék cseppek hulltak az elhanyagol iskola pad’ójára. Ahogy gondol koztam a kopácsolás’ól és fűrész zizzenéstől felzakia ott épületben úgy láttam, mintha az a sok-sol verejtékcsepp összefolyna patakk. á| vinné az új, igazi kultúra szel tése megtiszteltetés egész me. gyénk gazda társadalma és min­den dolgozója számára. Bennük látjuk annak az új paraszti élet­nek a kovácsait, amelynek nagy. szerű távlatai már megmutatkoz­nak előttünk a szövetkezet; moz­galom fejlődésében, a minőségi belerjes gazdálkodás egyre (l ő. teljesebb térhódításában és poli­tikai téren a beszolgáltatás ered­ményeiben tükröző tnunkás-pa- raszt összefogásban. A kitünte­tettek valamennyien dolgozó kisparasztok, jórészük olyan új­gazda vagy telepes, akik a fel- szabadulás után a semmivel kezdték, ma azonban szorgalmas munkájuk gyümölcseké«1 gazda­ságuk egyre jobban fejlődik és gyarapodik. Az ő munké’ukban IáMuk megtestesülve Rákosi Mátyás szavait, akj az új ke- nvér ünnepén ezeket mondotta: „Nem igaz, hogy a mi paraszt­ságunk maradi. A mi parasztsá­gunk gyors, fürge, jóeszű és ér­telmes és minden termelési for­rná; elfogad, amiből ügy látja, hogy magának és az országnak haszna van." Ennek az újszel- lemü parasztságának az art illa­tát mutatták azok a kitüntetett miníagaz',ák, akiket most példa, képpen állítunk, mint a fejlődés gondolatának hordozóit a ma­gyar falu és a város elé. A ki­tünteteti baranyai gazdák nagy­szerű termelési eredményeik, a vezetésük és közreműködésük által a felvirágzás útján haladó szövetkezetek és a munkálkodá­suk nyomén kialakuló új ma­gyar lain mufa’íák azt a fényes jövöf, amely előtt a magyar mezőgazdaság és dolgozó pa- rasztságunk áll. Szepfember 8-án az országos mintagazdaértekezlet keretében tüntetik ki az ország háromszáz legjobb gazdáját’'akik az orszá­gos versenyiroda meghaározása alapján „a termelésben és az ál- laienyésztés, termelési verseny, a termelés szervezése, újítása vagyis a termelőmunka terén, ugyanakkor egész gazdálkodásuk mintaszerű, a közösséggel törő. dő és min: a szövetkezeti moz­galom, szövetkezeti termelés zászlóvivői is példaképül állií- hatók.” A mintagazdák ki'üníe- tése jelképezi a munkás-;» raszt- szövetség új tartalmát. Jelképezi azt a Heveimet, amelyet a népi demokratikus kormányzat a ma­gyar mezőgazdaságnak szentel és amellyel a parasz'i munka leg­jobbjait megbecsüli. A „minta­gazda" kitüntetéssel majdnem egyidőben teriják a különböző üzemekben a munkaversenyben kivált dolgozók jutalmazásának ünnepségéi és ezzel szinte egy­más mellé, egy sorba kerülnek azok az üzemi és falusi dolgo­zók. akikre büszkeséggel tekint a magyar nép, akik példaadá­sukkal, áldozatos munkájukkal építik, erősítik demokratikus rendszerünket. Büszkeséggel gon­dolunk itt Baranya megyében Dóra László József íelsőegersze- gi, Vörös Ferenc vázsr.-'ki, Mar. tina (Bódis) Ferenc dunaszek- csői Krámer Ilona görcsönydo- bokai, Skaliczki Lajos bári, Ba. lázg József mersekaljai, DubaLa. jós nagypalli, Berta József dTá- vacsepeíyi, ifj. Kanyar János dencsiiázai, Fenyősi Pál kisja- kabfalval Szőke János csányo6z- rói és Kanyar István beremendi — -1 rw —I á Tr * ^ Irllm aIt ti «smf 1, 1 fii TT 4 n — MINTAGAZDÁK

Next

/
Thumbnails
Contents