Dunántúli Napló, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-224. szám)

1948-09-21 / 216. szám

1948 SZEPTEMBER 21’ DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 A pécsi pál^afenntartás MÁR N EK.IGYÖRK.ŐZOTT Mérnök és pályamunkás, vasúti tiszt és kocsikísérő közös munkája a 4 és fél napos kocsiforduló megvalósításáért Hétfőn délután értekezletre gyűl­ik össze a vasút pályafenntartó munkásai, hogy a 4.5 napos kocsi- örduló megvalósításából a rájuk ■>í riszt megvitassák és a meg­látás eredményeképpen hozzá- járuljanak a maguk részének el­végzésével ennek a tervnek meg­valósításához. Nem szónokok igyekeztek ezen M értekezleten lángoló körmonda­tokkal munkára bírni az „egy- cerü népet". Nem szónoknak szü- 'ftett Pálmai János elvtárs sem, mfjij mindenki megérti, hogy a hcsiforduló megrövidítése miért ‘Igán szükséges, miért éppeh a Munkásokkal kell megbeszélni a végrehajtás módjait és nemcsak a fizetőknek megtárgyalni zárt aj­tók mögött. bír — mondja Oszeczki elvtáTg — A vasút egyes részeinek lánca Is annyit tud teljesíteni, amennyi a leggyengébb rész teljesítőképes­sége. A háborús rombolástól a vágányhálózat szenvedett a legjob­ban, ez a leggyengébb láncszem és nekünk ezt kell megerősíte­nünk, hogy az egész vasút el tud ja láitni feladatát”. s Baranya raktárai telve vannak, gabonával és különös gondot fog »kozni a most beérő termények Raktározása" — állapította meg Whány nappal ezelőtt a megye •fyi bizottsága­i,A vasút elsőrendű feladata — kttgzik Gáborján osztályvezető (ld4rs előadása — hogy az idei Wtünö és nagymennyiségű termést Szállítsa a fogyasztókhoz. Ki kell Vnálnunk minden vasúti kocsit, *°9Y az ipar és mezőgazdaság ’örményeit a maguk helyére idő- elszállítsuk. Ennek megoldása ? mostani helyzet szerint csak az Rét, hogy a vasút; kocsiknak fSyik berakástól másik berakás '9 eltöltött idejét 40 százalékkal, Ráz 7.3 napról 4.5 napra szál­aink le”. lossit a vonat. „Milyen állo- ’M«?'* —- kérdi a kalauztól fél- i,0mban az utas. „Nem kérem, '^iglenes hídon megyünk át." perc alatt teszi meg a vonat őzt meg az utat, amit jó pályán egy Pe,c alatt tenne meg. »Nekünk pálya/enni art óknak az * leiadatunk, — beszél tovább ’.óborján elvtárs, — hogy a vas- j hálózatban még meglévő lezárt ^ólgaszakaszokat járhatóvá tegyük, Ideiglenes hidakat megerósit- fK a mérsékelt sebességgel jár- oió szakaszokat teljes sebességgel Ió'hatóvá tegyük, végül, hogy a -rnészeti erők vagy vasúti sze- 'tnesétlenség okozta' rombolásokat fonnál helyreállítsuk. Ez utóbbi- 7?-’ akaratán kívül azonnal pél- szolgáltat. Telefonjelentés köz- !• hogy Dombóvár és Döbrököz 'ózott a nyílt pályán egymásnak ott két tehervonat. Beszédét be­im és azonnal elsiet, hogy in­U*e<h, lessen. , N yasút sajátmagának j* szállít Jó, Pály afenn tartáshoz kőzuzalék, J s*n és más anyagok kellenek "Jlk vasút; kocsit foglalnak le. 'Ezeczki elvtárs javasolja, hogy I ankezeiésl szállítást a csúcs- .-Motn idején csökkentsék a |.~niumrai a be- és kirakást a IRóvidebb jdő alatt végezzék el. U| vasút; raktárra elörelátha szükség lesz a szállított j/zógazdasági termények tárolá- e^táts ~ mondotta Gáborján kUnO***1 d***« r&viden be- »Az asztalosüzem dolgozói tisu , a vasúti raktárak azon- äl> k'lavitását”. CyRc olyan erős, amennyi 061 a leggyengébb láncszem ei­4 A vasút máris csökkentette a kocsiforduló időtartamát 5.7 nap­ra, de ez még mindig sok ahhoz, hogy az őszt fokozott forgalmat zavartalanul tudják lebonyolítani. A pécsi vasutasok megígérték, hogy a 4.5 napos kocsifordulót már október 15-re elérik. Már ez az értekezlet is felszínre hozta azokat a kérdéseket, amelyeket meg kell oldani, hogy az Ígéretet teljesíthessék. Ezek között nem utolsó helyen áll a különböző osztályok munkájának összehango­lása. Ezen a téren még nincs min­den rendben. Üe a pályafenntar­tási osztály már megkezdte a munkát és reméljük, hogy a vasút többi osztálya is követni fogja példáját, — a rendszeres üzemi értekezleteket, amelyek nyomán mérnök és fűtőL vasúti tiszt és kocsikísérő együtt váll­vetve dolgoznak a kitűzött cél el­éréséért. A vasutasok, akik első­nek láttak hozzá az ország köz­lekedésének a helyreállításához, most ismét élen haladnak és har­cukat az egész ország dolgozóinak szeretete és figyelnie kíséri. Szigorúan mixelik a magfiszfífást és csávázási elmulasztó gazdákat Az idei cséplésí eredmények azt igazolták, hogy azok a gazdák, akik megfogadták a szakértők ta­nácsait és tavaly a vetés előtt megtisztították és csávázták vető­magjukat, lényegesen jobb eredd ményeket értek el a termésben és anyagikban a beszolgáltatás után. Mivel azonban voltak hanyagabb gazdák, a tapasztalatok arra kényszertíették a kormányzatot, hogy beavatkozzék a magtisztítás és csávázás kérdésébe, mert ez érdeke az ország összlakosságá nak is. A közelmúltban megjelent ren­delet kötelezővé teszi minden gaz­da számára a tisztítást és csává­zási, a végrehajtást pedig ellen­őrzik a helyi népi szervek, a ter­melési bizottság tagjai, azonkívül a járási és megyei gazdasági fel­ügyelőség. A munka végrehajtá­sának megkönnyítése érdekében a földművelésügyi minisztérium fü­zeteket küldött mindenegyes gaz­dának, amelyben közérthető nyel­ven magyarázzák meg az eljárá­sokat. Baranyában elegendő szá mú szelektor és tisz.ftó rosta ál' rendelkezésre, a csávázáshoz szűk séges anyagot pedig a főldműve-- sr.övetkezeteknél szerezhetik be a gazdák. Hétfőn újabb rendelet érkezett a magtisztításra vonatkozóan. Eszerint nyilvántartást kell ve­zetni a gazdákról, hogy tisztítot­ták-e gabona vetőmagvaikat, ab­ból mekkora mennyiség vdt a tiszta mag és mennyi a szemét. A magHsztítást elhanyagoló gazdákat fel kell jelenteni, mert szigorú büntetésben részesülnek. Érre a büntetésre rá is szolgálnak azok, akik nem hajlandók igénybe ven­ni a kellő számban és saját érdé kükben is rendelkezésre bocsájtott magtisztító gépeket. I! vezetők elszigetelődése Kóro» jelenségnek egyes pécsi üzemekben Általában nem foglalkozunk név­telen levelekkel. Véleményünk az, hogy sántít az igazság, ha az illető a névtelenség mögé bújva támad, vagy bírál. Ez esetben azért teszünk kivételt, mert „egy dolgozó” alá­írása levél olyan jelenségre hívja fel figyelmünket, amelyek megvál­toztatását mi is szükségesnek tart­juk’. A levél írója az egyik pécsi nagy­üzem munkása. Névszerint felsorol­ja azokat, akik a gyár életét irá­nyítják. Kifogásolja azt, hogy az üzem létszámához képest sokan mentesülnek a munkától. Az ottani elvtársaink legnagyobb része, állan­dóan „hivatalos ügyekben szalad­gál” és munkakörében nem végzi el a feladatát. Levele végén ezt írja: „Ha minden üzemben ez a helyzet, akkor el megy a kedve az igazi, becsületesen dolgozó munká­soknak a munkaversenytöl. Mi dol­gozók Vezetőinktől példát szeret­nénk kapni Ezt az illetékeseknek Is jó volna tudnlok”. Ez a jelenség valóban felütötte a fejét valamennyi pécsi üzemben A munkások érthető Idegenkedéssel tekintenek azokra, akik a munka­idő legnagyobb részét látszattevé- kenységgel töltik ci. ök arról vesz­nek példát, aki a műhelyben jó eredményt ér el. Rosszul dolgozó szakmunkás, hanyag, és lógó ember hiába beszél előttük a leglelkesebb hangon a termelés emelkedésének szükségszerűségéről. Ugyanez vonatkozik az üzemek vezetőire, elsősorban a munkásság közül kiemelkedett vállalatvezetőkre, a választott üzemi bizottsági tagok­ra's párt vagy szakszervezeti funk­cionáriusokra. Ezeknek kétszeresen példát kel! mutatniok munklstársaik számára és ha — igen helyesen -— megkövetelik a dolgozóktól, hogy pontosan kitöitsék a munkaidőt és lelkiismeretesen, fegyelmezetten dol­gozzanak, akkor első kötelességük, hogy ök maguk Is példát mutassa­nak. A szakszervezet feladata, hogy mielőbb felülvizsgálja az üzemek­ben, kik azok, akik mentesítve van­nak a munka alól és a jogtalanul mentesítetteket visszavezényelje a munkapadhoz. Az üzemi, párt és szakszervezeti vezetők jóval na­gyobb tekintélyre tesznek szert, jó­val eredményesebb munkát tudnak végezni, ha a termelésben is élen járnak, példásan megállják helyüket és a munkaidő után foglalkoznak a párt, a szakszervezet, vagy az üzem egyéb ügyeivel és a dolgo­zók problémáival. Hogy a levél ál­tal említett kérdés élő, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy számos üzemben már hoztak hatá­rozatokat a jelenlegi egészségtelen helyzet megváltoztatására. A Bőrgyárban például elhatároz­ták, hogy mindenfajta ülést mun­kaidő után tartanak meg. A Zsol- nay gyár javaslatára az MDP nagy­pécsi pártszervezete munkaidő köz­ben egyetlen pártfunkcionáriust sem hfv meg értekezletre. A gyárba ér­kező látogatókat finoman eltanácsol­ják és felkérik őket, hogy 5 óra után tárgyaljanak. A Sörgyárban kivéve a vállalatvezetőt valamennyi funkcionárius kétkezi és szellemi munkát végez, még az üzemi bi­zottság elnöke is, akinek pedig te­hetősége volna a mentesítésre. Ezek mellett a I biztató tünetek mellett azonban még mindig van jó- néhány üzem — közöttük a Koksz- gyár, — ahol mielőbb változtatni kell az állapotokon. Sztálin elvtárs arra tanította a gazdasági funkcio­náriusokat, hogy ne a levegőben lógjanak, ne‘ „papíron dirigállanak”, hanem menjenek le a dolgozók mé­lyéé«, ott álljanak » munkapadok mellett, mert a munkaverseny nem számok halmaza nem bürokratikus folyamata, hanem „dolgozó milliók­nak eleven emberi tevékenysége”. Ennek a tanításnak a szellemében kell döntő fordulatot létrehozni a pécsi üzemekben és győztesen fel­számolni a vezetőknek a dolgozók­tól való elszigetelődés veszélyét. Somogy mezőgazdasági versenyre hívta ki Baranyát A somogymegyei népi bizottság legutóbbi ülésén foglalkozott az új szántás-vetési verseny megszervezé­sével. Ezzel kapcsolatban Mikecz János gazda azt javasolta, hogy Somogy megye hívja ki őszi munkálatokban versenyre Bara­nya, Tolna és Zala megyék gaz­dáit. A bizottság a javaslathoz hozzájárult és a kihívást elküldték Baranyának. A baranyai Népi Bi­zottság legközelebbi ülésén tár­gyalja a somogyiak kihívását. Engedélyezték a vMrlésrr jogosultak közti gabonacserét Az Országos Közellátási Hivatal rendelete értelmében a vámőrlésre' jogosult háztatrási és gazdasági szükségletére jogosan megtartott, továbbá a földadó, a terménv- beszolgáltatási kötelezettség és mezőgazdaságfejlesztési járulék tel jesítése után feleslegként maradt kenyérgabonáját más vámőrlési jogosultnak ugyanilyen címen bir­tokában lévő kenyérgabonájával külön engedély nélkül elcserél heti, Á baranyai dolgozó parasztság diadalát hirdette a rózsa fai gazdanap Az újgazdag nagyszerű termékei a mezőgazdasági kiállításon A dencsházai, szentdienesi és nagypeterdi körjegyzőség kilenc községének gazdai vasárnap nagy­sikerű mezőgazdasági termény, ipari éis háziipari kiállítást rendez­tek vasárnap Rózsára községb-n. A gazdanapan megjelent dr. Hajdú Gyula államtitkár, B. Kiss Márton vármegyei főjegyző, Horváth Já- íios mmiszfei tanácsos, kerület gazdasági főfelügyelő, dr. Kussin- szky Kornél vármegyei másodfö- jegyző', a koalíciós pártok képvise­lői és sokan' mások. A községben felállított diadal- kapunál Kereszti József járási fő­jegyző üdvözölte szeretettel Hajdú Gyula államtitkárt, aki válaszában hangoztatta, .ez a kiállítás is jelen­tősen hozzájárul a magyar demo .krácia megerősödéséhez. 8zabad«<»»xás2:!ó avatás Ezután megkezdődött az államo­sított iskola növendékei szabadság- zászlajának felavatási ünnepsége. Az iskolát a Pécsi Kokszművek dolgozói ál­lították helyre 4700 forint költ seggel helyi iparosokkal. Az ünneps&r szmheyén ekkorra már többezer tor nyi közönség vett részt távoli köz­ségekből is. A Himnusz eJéneklése után Papp Szekeres József nagypeterdi kör­jegyző mondott megnyitót. Kiemelte hogy a kiállítás gondolatát Török Vicce gazdajegyző vetette fe és megvalósítása érdekében Borbély László igazgató tanító dolgozott fáradhatatlanul vek együtt, - . S tengi János tanuló szavalata után Horváth Gyuláné, az MNDSz baranyai szérvezetének helyette« 'itkára, mint zászlóanya szalagot kötött a zászlóra. Borbély László igazgató tanító zászóavató beszé­dében köszönetét mondott a Pécsi Aioksz művek munkásainak áldozatkész­ségéért és Stengi helybeli kőművesmester­nek, aki a zász-ló talpazatát ingyen elkészítette. Horváth Lajos refor. mátus lelkész imádkozott ezután és Isten ájdását kérte az Iskola ifjú­ságára és zászlaja: a. Jámbor Károly üzemi párttitkár a Péosi Kokszművek dolgozói ne­vében koszorúi helyezett a zászló talpazatára a munkás—paraszt szö­vetség jegyében. Az ünnepség a Szózat hangjaival Art véget. Meghirdetik az új mezőgazdasági versenyt Az ünneplő közönség ezután a kiállítás színhelyére vonult zászlók alatt, hosszú sorokban. A somogyi bányász SzlT ifjúsági zenekar .be­vezetőül eljátszotta a • Humuszt, majd Török Vince gazdajegyző megnyitó szavai után dr. Hajdú Gyula igazságügyi áüarrittikár mon­dotta el ünnepi beszédét cs beszá­molóját, amelyről lapunk más he­lyén közlünk tudósítást. Mészáros Elza tanuló szavalata után Gerzovics József gazdasági felügyelő rámutatott'arra, hogy a parasztság önként indította meg a mezőgazdasági termelési versenyt, mert érezte, hogy a demokrácia megerősítésében nem szabad lema­radnia. Végül az Országos Mező- gazdasági Termelési Versenyiroda nevében meghirdette a jövő évi mezőgazdasági termelési versenyt. A Szózat, majd az Intern,aeionálé hangjaival ért véget az ünnepség. A2 államtitkár és a többi vendé­gek . megszemlélték ezután a mező- gazdasági, tenyészállat, háziipari és ipari kiállítást, amelyre utóbbin résztveft a Pécsi Kokszmüvek, a kárászi tejüzem, a szentegáti föld­mű vee sző vetkezet is, w « — - “HM Az államtitkár és a kíséretében levő mezőgazdasági és állattenyész­tési szakemberek a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak a kiállított állatok kiváló minőségéről. Az állami iskolákban kiállított há­ziipari szőttesek és kézimunkák a sziget vidék asszonyainak és leá­nyainak értékes és szép munkáját dicsérik. A református gyülekezeti házhan a kimagasló terméseredmé­nyeket mutatták be. Szabó Márton dencsházai gazda egy katasztrális holdon 21 mázsa kitűnő búzát termelt. Kü’.pn is meg kell emlékeznünk az újgazdákról, akik szintén kimagas-s ló eredményt értek el az áll at te­nyésztésben. Az egyik úigazdának, akinek három évveí ezelőtt még csak egy tehene volt, most már hat 'óva van. Ezek a gazdák legnagyobb részt az eddigi uradalmak cselédei­ből kerültek ki, akik mindig szeret­ték a földet. Eddig azonban a másét, mos? pedig a magukét mjrvbh\ Ez a földszeretet nyilvánul merr á ki­tűnő eredményekben.

Next

/
Thumbnails
Contents