Dunántúli Napló, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-224. szám)

1948-09-19 / 215. szám

IMS tZBFTBMBEft N. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Egybeforr k KIT ARCÚ FALU Egymá&tól tanulnak Magyarbóly új és régi telepesei Sándor János magyarbólyi te­epesgazda, valamikor Laskón öli uradalmi cseléd, később a ’agyarból yi Frigyes-birtokra ke- ült, majd mint a környező köz­iek napszámosa és részes ara­bja tengette éleiét. Háromeszten- lős keméay munkájának ered 'lenjeként ma a község vezető Szilája. Lakása egyszoba-kony 'fs, virágos kerttel, hátul iinne- söpört gazdasági udvarral. A villanyfényes istállóban át pompás paripa csikó és egv “lián, az ólakban malacok visf- inak, ha eljön az étkezés ideje 1 lakóház tornácán egyetlen tfilőtő ágai borítják az áll­ányt, közel egy mázsa termés lati roskadozva. Az „első szó­éban" mindig ünnepies csend­en sorakoznak a snblóton és a irkrény tetején a télire elkészi- at befőttek s a szekrények al­tban lapulnak a papírpénzek, tenyésztett állatok ára. Sándor János tíz hold földjén md búzát, 14. mázsás idei át- iga legjobb a községben. Tér­iéi cukorrépát, takarmányrépát i állattartásihoz szükséges takar­ón yt. Általai fftras» könymetteh iinrég egy bikát adó t el Be- wendnek 6000 forintért, négy irab sertést a Külbartuak kö- '1 5000 forintént, viszont igé­éit svájci import üszőt és 19 >tab kijáró sertése van, amit 'zásra fog majd. Vett új kocsit !00 forintért, szerszámot 1200 1, a műtrágyáért sem sajnálja Pénzt. Baranya összes gazdáit Íívta kukorica és cukorrépa rmelési versenyre, a tarlóhán- st aratás után azonnal elvé tzte, azóta már kétszer szén­it most majd eső után követ­eik a mélyszántás. Megadja főidnek ami kell, műtrágyán vili állati trágyát is vesz, nyári 'Pokon öntözi. Bégen elvégezte • „Ezüstkalászos" tan folyamot, fér a téli gazdasági tanfolya °kra. I’tidig tanul, mindig )bbad akar termelni gyárbólv elismert első gaz- 'ja. Magyarbóly „kétarcú falu“. A >zség -lakossága a felszabadulás & 90 százalékban kicserélődött volksbundisták kitelepítése itt zdódött meg. Hajdumegyeiek, obolejiak jöttek a helyükre és ak Debrecenből 43 család ka- •Jf itt földet és házat. Az igá- J és felszereléssel azonban o? nehézségek vannak. *an gazda, aki egyes tehénnel ‘véli földjét, Röth József tér- !*ési elnök mégis „bárrhilato- n gazdálkodik“, Borsi Gábor és egy bika, sertésóljában pedig a már hfzó és az ezután hizla­lásra kerülő malacok nyüzsgő tömege a példakép. Kétarcú faluként jellemeztük Magyarbólyt. Az egyik arc a régi telepeseké, a másik az újaké. A régiek kaptak 10-30-40 hóid főidet amennyit vásárolni akartak. Kü­lön iskolájuk van. De mégis, lent az ősi falu széles, szilvafás utcáin jobban lüktet az élet. Tervek érnek éjszakába nyúló megbeszéléseken, az új gazdák új szellemet is jelentenek. Erősen érdekli őket a Földművesszövet­kezet. Érdekli őket a bérlőszö­vetkezet, mert így nemcsak a harm inch oldások jutnak a több földhöz, ők már tárgyalást kezd teK az evangélikus pappal, hogy 30 holdjából az idén öt holdat, jövőre pedig, a bérlet felszaba­dulása után az egész területet bérbeveszik és magtermesztésTe használják f»1 szövetkezeti ala­pom Búzát, i árpát, olajos­magvakat akarnak termelni vető­mag céljára. A szövetkezet 37 ökör hizlalására kötött szerző­dést. A felhőfalában, a régi telepesek élénken figyelik a legaljább gazdákat és tetszik hogy menwyire törekszenek. Se­gítenek .tanácsot adnak, hiszen .földiek" is. De ők is tanulnak A szövetkezetben • egészségesen dolgoznak együtt, hogy az meg­tisztulva az oda nem való ele­mektől, a dolgozó parasztság felemelkedését szolgálja. A két­arcú falu kettőssége így lassan elmosódik. Eggyéformak a gaz­dák a föld szeretetében az egyre biztatóbb és reménytel j esebb holnapok közös munkálásában. Iván László. A siklósi rendőrség a Pécsi Hétfő cikke etiópján leleplezte Patkó Gerber Istvánnál, a háromszoros gyilkos asszonyt Bravúros nyomozással leplezte le a aikiósi rendőrség az évek óta körözött Patkö-Gedber Is’ván- nét, a Kaposváron kivégzett ban­dita feleségét és bűntársát. A nyomozás «ikeréhez testvér, lapunk, a Pécsi Hétifi járult hozZá, amely augusz ns 30. számában részletes riportban számolt be ar­ról, hogy a bestiális házaspár hogyan ölte meg Beredend haté rában Tincsük Lágdlóné kisbérén# asszony 13 éves leányát, akinek holttestét egy kiszáradt kútba dobták a tettesek. A siklósi rendőrségem la nagy érdeklődéssel olvasták el a cikket és a nyomozás’ is megindították, hogy megtalálják a szerencsétlen kisleány holttestének maradvá­nyait a be rémének elhagyót; kút­ba®. Két nappal ezelőtt a ázom bathelyi rendőrségtől egy Babies FeTencné • nev.ü fiatal asszonyt kísértek a siklóst rend őrségre tiltott határátlépés miatt. i Martinkovlcs Mihály mozó hadnagy hallgatta ki az asz- szomyt, aki kikérdezése során egy­szer elszól a magát, hogy azelőtt Pa’kó-Gerber Istvánnénak hívták. A nyomozó hadnagynak rögtön eszébe jutott a Pécsi Hétfő cik­ke. Azonnal elővette Íróasztal«, fiókjából és ‘ átadta TJabicsnénak, hogy olvas, sa el. Az asszony sápadt arccal olva«*a végig a kis Tumcsuk Jeány borzai- ma9 meggyilkolását és utána meg­• őrien Így szólt: — Igen, pontosan tgv öltük meg férjemmel a kis Máriát. Bevallom, hogy én vagyok a háromszoros gyllkosaágért kftrfi. zött Patkó-Geirber Istvánná. A siklósi rendőrségen azonnal megkezdték a bestiális gyilkos részletes kihallgatását, szombaton déhrtán a vizsgálóbíró is kiszállt a helyszínre, hogy részleteiben is tisztázza a kivégze't bandita bűn­társának sötét múltját. A kihallgatás szenzációs rész­1 létéiről a Pécsi Hétfő vasárnap este megjelenő száma bő tudósí­tásban számol be. „ y ■­A komlóiak hadat üsseniek hanyagságnak és a seíejtnek Csökkentik a palnssáadókot a bánya dolgcsói holdon 250 « L cukorrépát Tár, tncsó Imre úzonhí rom élő érméke részére és részvételével rmel gyönyörűen a maga 13 ’futott holdján, Porcsinék do Qyt termelnek, Tisza pálmán, t0sz András pompás állatokat vrinek. Az újgazdákról is el- nyilatkoznak a régiek, f... ,’úrnagy Mátyás is, akinek al»íjában három gyönyörű r*könyvezeti állat, két tehén A komlói szénbányaüzemben megállás nélkül három -umusban dolgoznak az új akna mélyítésén, hogy az előirányzott Idő előtt elkészüljenek vele. Komló dolgozói tudják, hogy nemzetgazdaságilag milyen hatalmas jelentőségű az akna megnyitása, ezért állandó érdeklődéssel kísérik a munkála­tokat. Az üzemi irodában Jerik Antal üb. elnök, a termelés kiesést vi­tatja Földes Herman . MDP al- kerületi titkárral. * — Ma két őrás kiesésünk volt a termelésben — mondja Jerik elvtárs — Ezt egy rossziul betolt csille okozta. Az ügy mos van ki­vizsgálás alatt, hogy ki követte el a hanyagságot. Minden perc kiesés pótolhatatlan számunkra, mert csak egy ak­nán tudunk szállítani. A terfnelést ebben a hónapban 6) vagónról 60 vagonra akarjuk felemelni és az öthónapos terv végére pedig 82 vagónra. Ez* új munkamódszerek bevezetésével, az újítások helyes alkalmazásával és az omlasztásos fejtés bevezetésé­vel akarjuk elérni. Megtudjuk, húgy a komlói bánya augusztus el­seje óta deficitmentes, amire az üzem minden dolgozója büszke. Elhatározták a dolgozók, hogy a termelési költséget még jobban lecsökken ik. — Ezt úgy akarjuk elérni, — mondja Jerik eivtárs, ;— hogy a bányában minden anyagot, ami lekerül, felhasználunk és megszű­nik az az állapot, hogy elhagyott fa, sín és egyéb anyag marad az öreg fejtésekben. Ezér a felvigyá zókat tesszük felelőssé. — Bevezetjük az egyéni szak- mányt, minden munkásnak kiér­tékeljük a teljesítményét a fej lésben és előkészítő munkákon iS. Az üzemnégyszög megalakulása óta a tisatántermelés is javult, 8.2 százalékról 6-2 százalékra csökkent a pala. A javulást úgy akarjuk fokozni, hogy ifjúmunkásokat veszünk fel a pala kiválogatására. — üzemünk, sajnos munkás­hiánnyal küzd, mondja Földes Hermann eivtárs. — Egy hónap alatt 600 új munkást vettünk fel és abból csak 120 marad.; meg, a többi elment. » * ­A munkaverseny négyhónapos eredményét kiértékelve, elsők let­tek: az ötös fejtésoMpat 117 szá­zalékos, a hetes elővájir csapa* 114 százalékos, 35 elővájár kő munkán 121 százalékos teljesít ménnyel. Az élmunkások közül Miklós Gergely, Horváth Ferenc, Nagy János é» Hoffmann Miklós éfmun kasokat mert a termelésben állandóan ki­váló eredményt értek el. A SZÍT ifjúság tagjait a szál­lításnál külön munkabrigá-dba oszt­ják és versenyben bonyolítják le a szállítást. Á legjobbakat juta­lomban részesítik. A komlói szén bánya a magyar szénbányák egyik legértékesebb üzeme- A komló, bányászok tudják ezt, és mindent elkövetnek az üzemveze őséggel karöltve, hogy a termelési addig arany, ezüst és bronz kiHlnle-|is fokozzák, mig az új akna ej­tésre terjesztettük fel, I készül. Villámgyors a VILLÁM Pécsi aszfalossegéd találmánya Ging Albert Béla elvársnak nem az első újítása az amit most bemutat. A szakszervezet székha­zában berendezett ideiglenes mű­helyéiben készíti a szakszervezet részére a bú orqkat. A farészek összeenyvezése közben támadt az a gondolata, hogy az enyvezett réstek összeszori- tását egyszerűbbé kellene tenni. Erre eddig is egyszerű szerkezet szolgált, ő még egyszerűbb eszköz­talált ki­A gyalupad alól két szerszámot vesz elő. ,,Ez a régi" — mutat az egyikre. Ez egy .ögzített és egy áiilí ható lapból áll, az állítható lap csavarmenettel szorítja össze a farészeket. A felső léc a csavarás irányá­ba elcsúszik. Most a saJá- szerkesztésű szorító- ját veszi elő. Ez is két szorítórész. bők áS, azonban az állítható részt nem csavar, hanem egy, a zsebkés pengéjéhez hasonlóan működő».*.. emeltyű szorítja le Eg / mozdulat. ’nagymértékű tál ráilleszti a nyalábra másik mozdulattal megfeszíti, úgy, hogy a léceket — pedig simára vannak gyalulva — nem lehet elcsúsztatni egymá­son, a legnagyobb erőfeszítéssel sem. Egyszerű kis eszköz, mégis az asztalos munkáját jóval könnyebbé és gyorsabbá teszi. Ging eivtárs a „VILLÁM” nevet adta találmányé- nak, -mert a szorításnál eddig hasz­nált csavargató mozdulat helyett egy villámgyors mozdulattal el le­het végezni az enyvezendő dara­bok összeszorítását. De ezenfelül maga a szerszám is olcsóbb, mint az eddig használt csavaros szorító, az előállítása feleannyiba sérti ke­rül, mini a régié. Az újítás jelentőiségét bizonyítja, az, hogy ilyen szerszámból minden asztalosüzemben igén sok szüksé ges, különböző méretekben és mi­vel használata gyakori, az új szo- rköval elért időmegtakarítás is MEGHÍVÓI A M. D. P. s itfeüvéro i szerveret« Ahjos-u. 2/r MA 1943«zept. 19-én, vasárnap d. u, 5 ó.aí k, z lettel tom­bolával, szét,ség- és lánc versennyé! és kívánsághangversennyel egybekötött IMIJIILäTSÄCiO T rendez, nie-vre -zereteMel meghívja ugv a párt tagjbi', mint a párton kívül ál­lókat. Kitűnő ételekről és ttrlokról, va­lamint elsőrendű tánc-zenéről gondos- kodá_*._t dr tfn i W RENDELET ess osztályozásról A hivatalos lap szombati száma közli az új népiskolai, általános isko­lák középfokú és középiskolai, szak­iskolai és tanonciskolái, továbbá a különböző gyógypedagógiai intéze­tek új osztályozási módjait. Ezek­ben az iskolákban ezentúl a tanuló­kat egységes eljárás «zérót keli «I- bírálni és osztályozni. Nagy felhozutni a szombati piacon A szonibáti pécsi hetivásárt Is­mét nagy felhozatal jellemezte valamennyi pécsi piacon. Az árak néhány cikk kivételével nem vál­toztak a muH hetihez képest. Fontosabb cikkek árai a kővetke­zők voltak. (Ahol változás van, ott a zűrjeiben közöljük a múlt- heti árakat.) Fejes káposzta 30— 40. kelkáposzta 70—1.— (60—80), zöldbab 1 — 1.40 (1.40—1.60), főzfl- tök 25—30 (30—35), paradicsom 30—50 (30—70), burgonya 40—60 (50—60), zöldpaprika 80—1.60 (1.20—1.40), vöröshagyma 50—80 (60—70), szemes tengeri 60—1.40, bab 1*—2.50 (1.50—2.50), lencse 2—2.50 (3—2.80), dió 4—«.— (5—6.—),. mák 7—10.—, őszi­barack 1.60—5.— (2—4.—), alma —.80—2.— (1.20—2.40), körte 1.60—3—, szilva 1—1.20 (1—1.50), szőlő 2—3.60 (2—4.—), tojás 80— 00 (70—85). llG!F6RSBL8MBttt Érvényes 1948 október 3-tól 31-ig. Hétközi) a punként 14.03 i. BUDAPEST é. 16.00 14.55 é. PÉCS i. 15.10 MÜSZOVLEf DIüs- és áruforgalmi 1 R O 1)4, . Széehenyi-tér 9/10. Telefon: 26—23.

Next

/
Thumbnails
Contents