Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-12 / 183. szám

1048 AUGUSZTUS 11 DUNÁVTÜLI NÄPLÖ NEKEM IS ITT AHELYEM A KISPARASZTOK KOZOTT •Harmincöt mássá gabonái szolgáltatott be a cséplő­géptől PUCHER REZSŐ, kosár mi&lenyi 22 holdas gazda Kanyargói kocsiút vezet le Kozármisleng községbe. Ás út két ol­dalún kukorica, burgonya, cukorrépa és dohánytáblák váltják egy­mást. Maga a község egy vőlgykatlanban és a domboldalon terül el. 1 vasárnapi csendet a cséplőgép ütemes bugása veri fel. A dombon évö szérüskertekben katonást rendben sorakoznak a kicsépelt szalma- kazlak. A cséplőgép elevátorán egymásután tűnnek el <r kévék, hogy i hatalmas zsákok hamarosan kövér búzaszemekkel teljenek meg. Varga Antal 12 holdas újgazda, Mosolyogva tartja « zsákot a gép Idáién, Meleg tekintetéve* simogat- 0 az arányló gabonaszemeket és üszkén gon dói az évi munkájának rediményére. — Nézze meg, milyen tiszta — mondja szomszédjának, — én nem konkolyt, hanem nemesített búzát termelek. dost fejezik be Varga gazdánál a '.séplést két és fél holdon 33 mázsa lűzája termett. — A földem. olyan niat a családom, úgy szeretem és lem is sajnálom a trágyát tőle, — nondja, — mert a sovány földnek, sovány a ter­mése. Ízt tartom rrtndig ^szemelött, ezért Zyekszem minél több jószágot tár­ám. Az idén jól fizet a fóld, a ku- toricám olyan szép, hogy előrelét- latólag két-fás fél: holdon 75—80 Mázsát hoz, ezenkívül még cukor- épét, burgonyát és napraforgót Is érméiéit. Nem szégyenlek mindig újat ta­nulni, Mert tudom, hogy csak Így lehet öbbet kihozná a főidből. A beszolgáltatást még innen a jéptől el is intéztem. Még a sógoromét is beszolgáltat­tam, mert ö csak csütörtökön fog csépelni. Kuti Pál ellenőr büszkén mutatja * gabonakönyvet, amelybe már 18 fagou gabona van bevezetve. Naponta 120—140 mázsa gabonát Csépelünk, — mondja — pedig itt nálunk sok a kisbirtokos és sokszor kell helyet változtatni. A beszolgáltatást mindenki 100 százalékig teljesíti, itt nincs aki a beszolgáltatás ellen Izgatna, Miért ha volna, akkor a község la­kosságával látná magát szembe. Azért dolgozunk, hogy az elsők ko­cáit legyünk az onsafgos beszolgál­tatás! versenyben. — Én sem akarok az utolsó len- Mi — mondja if j. Jantal Pál a csép­lőgép tulajdonosa. A múlt héten Itt a községben le­égett egy gép, most arra törek­szem, hogy a kettős feladatot el­végezzem. — -Mi itt közösen összedolgozunk, egymásnak segítünk a munkában — •Mondja Nagy Pál József tíz holdas jjjgazda. A múlt héten leégett Ba- “jg János kilenc családos gaizdá- fsk az egész évi gabonája. Erre az f?ész falu elhatározta, hogy közö- **m megtérítjük a kárát. össze Is gyűjtöttük a fejadagját és vetőmagját. Nekem is ifit a helyem a kispa- '®sztok között — kapcsolódik a be­idbe Puchw Rezső 22 holdas gaz da. harmincöt mázsa gabonát mind­járt a géptől szolgiltatam be T mondja büszkén. — Nyolc holdon hittelek búzát, holdanként tíz má- f8® termésem volt. Dohányt is ket- |*M termeltünk az idén először, úgv Mutatkozik, hogy jó termés lesz. A DUNÁNTÚLI NAPLÓ POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZAMA: 318.064 kukorica, a burgonya és a cukor­répa is mind szépnek Ígérkezik. Azelőtt soha nem tudtam volna ilyen eredményt elérni, ezért tu­dom mivel tartozom a demokrá­ciának. — Így beszél Puoher Rezső és Így beszelnek a többi kozármis’enyi 10 — 15 és .20 holdasok is, akik szembe­fordulva a magyar gazdákkal meg­találták végre saját helyüket a nép oldalán. . ... Késő délután van már. A nap rőtt fényekkel bukik a kozármisle­nyi dombok mögé, piros koszorút fon a kis házakra a munkából ha­zatérő parasztokra, akik bizakodó hittel építik mindannyinak boldogabb jövőjét Akik a könyvek VIGYÁZNAK %' A szaporodó üzemelt és falusi könyvtárak munkát adnak a k ö ny kötőknek is Az asztalon ragasztóval teli bá­dogtartály, olló és néhány nines papírdarab. A könyvkötő előtt vastag karton, azt szabdalja szét églaalakura. A könyvkötészet o legérdekesebb foglalkozások egy­ke. Mindenki látott már díszes kötésű könyveket, amelyeken a mes­terek néha heteken át dolgoztak- Ma már változott az ízlés, eltűntek cirádák, az egyszerű, sima borí­tólap hódított teret. — A könyvkötés szorosan össze­függ a könyvkiadással, — mondja Vörös István-, a könyvkötők szak­osztályának elnöke. — A felsza­badulás utáni első években a pa- oírhiány miatt nehézkes volt a könyvkiadás, de az ezévi könyv nap azt bizonyította, hogy hama­rosan megkezdődik a fellendülés. Ma már a nyersanyag tekinteté­ben is nagy javulás állolt be. .Négy papírgyár működik és ellátja a könyvkötészetet is. A nehézség csupán az intézmények pénzszűke miatt áil fenn. —• Igaz ugyan, hogy a régi, drá­ga kötések teljesen eltűntek. A könyvkötő ma egyszerű, sima kötéseket készít, a sokfajta bor- dázás, aranyozás már divatjamúlt lett.. Ezzel tulajdonképpen a könyv­kötők munkája egyszerűsödött le. Ki emlékszik ma már a könyvszé­lek márványozására, amelyet az ndiai moha felhasználásával, nagy műgonddal készítettek. Most a pénztárkönyvek széleit egyszerűen másolópapír segítségével márvá­nyozzák. A pécsi könyvkötők szakosztá­lyának elnöke elmondja azt is, hogy a régi könyvek restaurálása •elent ma különlegesebb munkál i könyvkötőknél. Első feladatuk a papírlapokat pusztító könyvmoly •Ipusztítása. A régi mesterek sok­kal tartósabb kötéseket készítet­ek, miyt ma. A moly rendszerint i könyv támlájánál kezdi meg pusztító hadjáratát. Innen kell őke! 'liávolitani, hogy a könyv életéi meg tudják hostabbitani. Az oxi­dálódott könyvlapok szélei rend­szerint széttöredeznek. Eteket ház­értéssel kell újból tartóssá tenni. — Örömmel látom, hogy ma a hivatalos szervek mennyit hangoz­tatják a könyvek olvasásának szükségszerűségét. Egymás után alakulnak meg a falusi, üzemi könyvtárak. Biztos vagyok abban, hogy néhány éven belül a könyv­kötő szakma visszanyeri régi hír­nevét. 20 kilóról napi 110 kitóra emelte a termelést 8 Z00I8 A dupladohos kártoló, — bun- dázógép — zakatolva bontja izét a „nyers“ gyapjút, melynek vé­kony szálai mint frissen hullott hó tapadnák a lassan forgó dob­hoz. A légnyomás folytán 'egyes szálak elkalandoznak, fehér paró kát varázsolva a gépkezelőre, egy másik gépen pedig, az úgynevezett lőszálazó hengeren vastag szálai, helyezkednek el egymás mellett. A fonoda emeleti helyiségében dolgozik az, üzem büszkesége, a 160 orsós gyűrűs fonógép. Éppen a csévéket cserélik. A pillanatnyi .sendet kihasználtuk egy rövid beszélgetésre. , Sári Sándor, üzem­vezető elvt&rs felvilágosított min­ket, hogy a fonodát 1947-ben, a pécsi földmflvesszövetkezet kapta a juttatások alkalmával, egy 97 éves kártoló-bundázó-szálazó és egy hatvan' orsós kézi fonógéppel. Azonban Szarvas Lajos fonómes­ter sehogy sem tudott megbarát­kozni a „régi divatú“ hatvanorsós géppel és addig tervezgetett, 'amíg sok utánjárás után eljutottak,' oda, hogy a hatvanorsós gép a sarokban pihen és a helyén most a többszörös teljesítményű gép fonja és csévéli a gyapjúszálakat. — Az üzem ezelőtt — folytatja Sári elvtárs, — körülbelül 20 kiló gyapjút dolgozott fel naponta, mi­óta a szövetkezet kezelésében van, a napi teljesítmény 150—160 kiló. Mi kizárólagosan cserefonalat ké­szítünk a textilipnrigazgatóságtól kapott elsőrangú nyersanyagból. Ennek feldolgozása az üzem tizen­hat munkásának feladata, akik több műszakban váltják egymást. Így a kártolók három, a fonók pedig két műszakban. Az üzem éjjel-nappal működésben van, mert minden raktárunk, sőt még a pad­lás Is tele van feldolgozásra váró nyersgyapjúval. Rövidesen az üzemen belül meg akarják valósí­tani a gyapjú cémázását is, ami az üzemi költségeket tíz-tizenöt százalékkal, ,és ugyanakkor a se- lejtet is csökkenteni fogja. Az új •árnázógép csupasz váza már ké­szen áll a jövendő helyén. Ebben az irányban nemrégen kísérletez­tek, és amint a finom fonál mu­tatja, a kísérlet eredményesen be­vált. Minden lehetőség megvon ar­ra, hogy kielégítő munkát lehes­sen végezni. A régi vezetőség azonban mégis a esőd szélére jut­tatta a kis özemet. Egyéni érde­keiket tartották szem előtt, a munkások bérét nem fizették, adó­sak maradtak az OTI-nak, és a kedvezőtlen gazdálkodás . folytán még a telefont is kikapcsolták. —> Mi, — mondja Sári elvtárs, — jól megértjük egymást a dol­gozókkal és azon vagyunk, hogy a régi csorbát kiköszörüljük és méltó tagjai lehessünk a szövet­kezetnek és ezen keresztül a dol- , bzó társadalomnak. SSzeVieiútiié ifjúsága a Síéhéérl dolgozik ‘ A iientokraliltus pártot és tümegszervetelek felhívása oz ói tenyár ünnepének tteo'etelezésére A demokratikus pártok és tömeg- szervezetek az alábbi felhívást in­tézték vidéki szervezeteikhez: Felhívjuk vidéki szervezeteinket, hogy augusztus 20-án, Szent István király napján minden községben és ^^^^^^Hn'lnden megyei városban szervezzek A dolgozó ifjúság varsói érfekez-émeg a betakarítás, az „új kenyér kién Klimov szovjet megbízót! lei-£ ünnepét”. Az ünnepélyeket és gyü- szólaláséban a szovjet ifjúság sza-S|cseket mindenütt a nemzeti össze- bad alkotómunkájáról számolt be. Efogás, az új Függetlenség! Front és A szovjet ifjúság tudja, hogy a|a munkás—paraszt szövetség je­nép javára dolgozik és a maga|gyében rendezzék, jövőjét építi. Ezzel szemben a| Juttassák kifejezésre az elmúlt 3 kapitalista államokban munkánál-í esztendő kemény küzdelmének és küíiség vár az ifjú nemzedékre, ^munkájának hatalmas eredményeit, Végül rámutatott arra, hogy miit-»amelyek lehetővé tették, hogy or- den demokratikus erőnek egységes tszágunk fejlődése, azon felül pedig és határozott fellépést kell szembe-^dolgozó parasztságunk politikai, gaz- áilítania a béke és a haladás ellen­ségeivé!. A világ ifjúságának is tömörítenie kell sorait és egyesül­nie kell a békéért való harcban. —- Klimovot az ülés tagjai lelkesen ün­nepelték és éltették a Szovjetuniót és Sztálin generalisszimusz*. A,modern tudomány a minőségi TEEMELÉS szolgálatában a irpri iaboratorkU« ái eliárássk Rfáa kifát Minden laboratő räum önkéntelenül is áhítatot kelt a látogatóban, aki csodálkozva tekint a titokzatos szerkezetű gé­pekre, a lombikokra, amelyekben mindenféle színű folyadék forr. — A pécsi bőrgyár laboratóriumában ugyan nem születnek világrengető fölfedezések, mégis enélkül a terem nélkül, ahol néhány sárgaköpenyes fiatalember dolgozik dr. Tóth elv- társ irányításával, akadozna az üzem termelése. A bőrgyár legfon­tosabb nyersanyaga a cserzőanyag. A növényi cserző- anyagot külföldről szállítják. A la­boratóriumban minden szállítmány­ból mintadarabot vesznek és ezt alaposan átvizsgálják. Miért szüksé­ges ez? Előszöris megállapítják, hogy vájjon a oserzőanyag csersav tartalma egyezik-e a feltüntetett adatokkal. A kevesell) csersav tar­talmú anyagok eJcaobbak, tehát u anyagi szempontok ve-1 felvevőképességének meeghatározá--és fél év alatt való megvalósít*'ÁT A vizsga.átok második célja, | sa._ A bőr hamu tartalmát kísérleti|gs népünk boldogulását. I Magyar Dolgozók Pártia. Függ. tartalmát és azt is, hogy a OÚJ Kis?azda^rt, Nemzeti Paraszt- bőrben megtalálható-e a szükséges] zsírmmnyiség. Végül az elkészült] bőröket szakítás}—szilárdsági próbá­nak. vetik alá. Csakis- ezekután ke­rülhet a kész áru a raktárba és a fogyasztókhoz. / ellenőrzést zetik. :: hogy megállapítsák, hogy 'egyes I villamos kemencében kutatják ki.— cserzőanyagokkal milyen minőségű Megvizsgálják a bőr cserzőanyag bőröket dolgozzanak fed. dasági és kulturális felemelkedése megvalósuljon. Az új kenyér ünne­pén mutassa meg erejét a dolgozó .parasztság azok felé, akik meg akar­ják akadályozni országunk és né- " pünk felemelkedését. Jutassák ki­fejezésre, hogy a Függetlenségi Fronthoz tartozó demokratikus pár- jók és tömegszervezetek jólétet, rendet, országunk függetlenségének megvédését és tartós békét akarnak Is ennek érdekében szoros- egyött- jmükődést a népi demokratikus álla- l.mokka! és a béke legfőbb őrével, 'fit nagy Szovjetunióvá!. Az új ke­li nyúr ünnepén Is erősítsük a demn- »kráclát és felemelkedésünk zálogát, fa munkás—paraszt szövetséget és i tegyünk hitet arra, hogy munkánk­ig kai és kötelességünk teljesítésével f támogatjuk a hároméves tev k*f Két üvegiartálybó! álló kis szerkezetet hajt a villany- motor. Ezen történik a próbacser- zés. «Az üvegekben természetesen nem bőrdarabok, hanem finoman megőrölt bőrpor rázódik a cserző­anyaggal együtt. A cserzőanyaggal megte’iíődött bőrport azután alapo­san megvizsgálják a mikroszkóp alatt ás megállapítják, hogy milyen eljárással nyerhetnek jóminőségű bőröket. Külön feladatni jelent a kész bőrök vizsgálata. Az olvasó nem is sejti, hogy a lábán lévő ci­pő bőrét mennyire gondosan átvizs­gálják, amig lábra kerül. Az elké­szített bőrök nedvességtartalmát is a laboratóriumiban állapítja': meg. A vizsgálatuk célja még a bőr víz­part, UFOSz, F-POSz. FÉKOSz, MNDSz, A laboratórium dol­goséi állandóan kint járnak az üzemrészekben. Gondosan ellenőrzik, hogy a termelés a kiadott utasítások alapján történjék. A vegyészek alapos munkájukkal alkotó részesei.a gyár termelésének. Időt és pénzt takarítanak meg az­zal, hogy eg*y-egy eljárás módját előzőleg a laboratóriumban kipróbál­ják. A tímárok és a vegyészek kö­zös. munkájával teremtődik meg a jóminőségű, tartós bőr­Malária lanfo'yamok liezdííánrtí Kapos várót! Kaposvárott a hatósági orvosok részére a népjóléti minisztérium és az Országos Közegészségügyi In­tézet maláriatanfolyamot szerve­zett, amely a napokban indult meg. Ezeken a tanfolyamokon két tur­nusban 40 hatósági orvos vesz részt/Vhogy elsajátítsa a malária- megbetegedések ' gyógyításával összefüggő elméleti és gyakorlati ismereteket. A tanfolyamok gya­korlati részében bemutatják a leg­újabb sziínyogírtószereket és'a ve lük kapcsolatos eljárási)'. »

Next

/
Thumbnails
Contents