Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)
1948-08-10 / 181. szám
1948 AUGUSZTUS 10 DUNA «TOLI NAPLÓ 5 m ttT Mii! Boldogan adják a kenyeret a városnak az egykor ,,pusztulásra ítélt“ ormánsági falu gyarapodó gazdái 'ogádmindszent előtt érünk a tüzetes ormánsági tájra. Lapály ami csak néhol vet szelíd hul- 1okát. Az alacsonyabban fekvő ■ökön éles fü között, dús, kelő mb ú fák magaslanak. A ntófőldeken sok-sok hold terü- n kint fekszenek még a búzaesztek, amelyeknek aranylő iét az eső és á perzselő nap rkésbarnára fonnyasztotta. A még friss, gubancos keresztjei színfoltot jelentenek a verébeke aszott búza között. A tarló- 'lás körül is sok a kívánnivaló lelyenkint látható azért, hogy nap tüzében égő mezőn izzad- rakják fpl a kocsikra ga bon alt eresztene* út mentén barnabőrű, bogármű lányok lépdelnek űnneplő- Ez az ünneplő azonban már i a drága selyem, sokszoknyás bánsági népviselet, hanem a osban most dívó piros, kék il csíkos, hosszúszoknya, amit élőként libegtél a forró szél. köves útról széles földút vezet eneére, amelynek nevét Kódolt „Földindulás" című, filmre >ett regénye tett ismertté. Az- néhány év eltelt és mi n mce nevével beidegzett égyke- bléma nyomán elkomorult nmei keressük a kihalt házak tegezett ablakait és ajtóit. Ke 'ók, de nem találtunk egyet i.- Nagyon haragszunk arra a Mányira — robban ki a szó hatvanadik évéhez közeledő Pelei János bácsiból, — de lehet, iy ő is haragszik ránk, mert halálra ítéli bennünket, mi nem vagyunk hajlandók Ihatni. Ország-világ csúfjának lőtt oda bennünket — dohog He tovább a méltatlankodás Sok huncutság , volt abban a 'ben. Megmondhati mindegyik eticei, mer’ minden megnéztük Hmct. Egyetlen olyan besiege- ' ház vót, de mindig csak az 'zott a filmen. Elhessegették a 'ekeket, hogy minél kevesebb tek legyen a filmen. Aztán a tilakkal is összekevertek benotet, az ű bűnüket is ránkkeny•lo.y „ falu bírája, Nagy István beleszól: ~ Nem tudom hogyan kezdo- 'I, de valami megváltozott a '‘ban. jUa minden házban legalább kétgverei* »an Bérencén j'em is kettő van. A földem Itt [ú, általában ez a legnagyobb ,0k Besencén. Kevés ez két gyedek, dekát majd csak az idő- 'bik - marad a fődnél. A kisebbik meg tanuljon, úgyis elevenebb eszű. Meghát most már tanulhat is könnyebben, mint azelőtt. Talán katonatiszt lehet belőle, mert most nár a parasztember fiából is lehet aranygalléros tiszt. A demokrácia meghozta ezt is. Nagy István bíró, már a fiatalabb nemzedékből való. 42 éves. Sok tekintetben forradalmi felfogású. Az Ormánság gondolkodómnak fordulását így jellemzi: — Azelőtt az öreg,szülök dirigáltak és a felnőtt gyerek szó nélkül fejet hajtott, még akkot is, ha igaza volt. Ma meg harcba- száll a fiatal az Öreggel, mert a világ kereke nem állhat meg. Pelencei bácsi közbeszólva a bibliát ismerő református komolyságával idézi Krisztus forradalmi gélt: — „Visszavonást támasztok ityák és fiák között.. — UgiJ is van — helyesel a bíró —, ha pz öregeken múlna, talán még ma is faekével szántanánk és termelnénk holdankint S—S mázsa bolettás búzát. Pedig traktor is van már. Lám at öregek még a villanyt se akarták. Ma is van egy öreg, aki úr a portáján és nem kell neki a villany. Makacs ember az öreg. Tudja, hogy nincs igaza, de kitart, pedig min- lenki kicsúfolja. A beszélgetés további során meg- 'udjuk, hogy a 48 gazdát és 250 lelket számláló község határa mindössze 847 hold. Épnek is feli- erdő és legelő. I m»«?v»*z5iyci»-y néhány holdnak kell mcs> teremni •/- életfenntartáshoz valókat. A legtöbb gazda hármas vetésforgóval gazdálkodik, összesen négy újgazda van. A határ a 12—Ui holdas gazdák között oszlott meg Vem. volt felosztani való föld. így ok a szentlőrinci járás Giluánfa községéből kaptak földet, a Tyőszits Sándor nagybirtokából. — Erősen dolgoztunk — mond ja Nagy bíró —, de a kevés földhöz nem lehetett hozzászerezni. Ezért fordultunk az állattenyésztés felé. A besencei és környéki lovak keresettek voltak Európa több országában. Törzskönyvezett magyar mangalica sertéstenyésze- iiink országosan is az első helyen áll, de a ló helyett jobb lenne a traktor, mert gyorsabb és nem kell neki akkora ajnározás, mint a lónak. , — De mit is ■" kezdene egymaga egy traktorral a 12 holdon? — tereljük a beszélgetést. — Miért nem a szövetkezel vesz- egy traktort. Az ellátná az egész határt. — Ami igaz, igaz — véli a bíró, — dehát nagyon sok még a ma- gánakvaló ember. Ezért nincs szövetkezet. A vajszlói földműves- szövetkezetbe visszük eladni, amink van. •Pedig azért jó lenne egy szövetkezet nálunk is. Ott van a tejkérdés. A tejgyüjtönél mindig becsapódunk. Akármilyen kövér a tej, mindig csak 8.5 fokosnak mérik és 79 fillért kapunk / érte. Milyen más lenne, ha magunk ' loholhatnánk. — Van itt még más is, — foly- 'atja élénken a bíró. — 1908 ban Uenderáztatót létesített a község, Nagymányok kétszeres é’üzem bányatelepét három oldalt erdővel borított iankás dombok veszik körül. A kis telep utcái szélesek és rendezettek. A legtöbb ás bejáratát szőlővel befuttatott lugas veszi körül. Előtte az udvarokon gyerekek játszadoznak. A bánya palahány ója ott terül el a telep, lábánál. A ledöntött pala az oldalán ég és körülötte széngáz lerjeng. Az üzem épületein'meglátszik az idő vasföga. Az 1880-as években épül* és azóta semmi korszerű Változtatást nem végeztek rajta. A berendezése ósdi és elavult. Az elmúlt rendszer kapitalistái csak arra törekedtek, hogy mirmél több szenet bányásszanak ki. A munkások azonban ezek a nehézségek ellenére komoly eredményeket értek el. — A hegyoldal szikláiból sötéten mered felénk a „Szarvas” és „Rezső” lejtakna bejárata. Felettük a munkaversenyt hirdető feliratok ékeskednek. Á Szarvas táró sötétjéből „Bandi”, a gőzmozdony prüszkölve törtet előre, mögötte 10 szénnel megrakotl csille gördül. A csillék (különös csattogással ütődnek össze, amikor megérkeznek a célhoz négy hold erdő árán. Föl, egész Szigetvárig, idehozták kenderüket a népek. 50 éves engedélyünk volt erre, de sértette a vitéz Kiss Mihály földbirtokos érdekét és az urak úgy forgatták a törvényt, hogy neki lett igaza, elvették az engedélyt és — felrobbantották a zsilipet. 4zóía parlagon hever i két hold.- Pedig alkalmas lenne izstermelésre. 50 mázsa rizs teremne rajta a községnek. Csak •gy hárömezerforintoi vízemelő ’dllanymótor kellene, — no meg gy földmüvesszövetkezet, — állapítja meg a bíró. A községházánál csoportosan üldögélnek a gazdák. Beszélgetünk a cséplésröl és beszolgáltatásról. 1 községben egy cséplőgép van. I Egy hete kezdődött a cséplés. Akinél elcsépeltek, 100 százalékig teljesítette a beszolgáltatást, már a cséplőgéptől. János élmunkás vájár, * Csizmadia János vájár csapatvezető, Ferenc József, Tóth Gyula, Mózer János, Hucker András, Rózentahl József, Schi k kér Ferenc vájárok, Kovács János segédvájár, Faragó Gyula és Vadon Gyula csillések. Kovács János élmunkás irányítása mellett már négy hónapon keresztül ilyen kiváló te’jestiményt nyújtanak. A többi csapatok is igyekeznek felzárkózni mögéjük. — A fisztáritermelésre igen nagy súlyt helyezünk, — mondja Sziklás Károly elvtárs, az MDP elnöke. A széntelepülések zavártak és nehéz tisztán termelni, de az üzerh db!-, gozői mindent elkövetnék, hogy minél jobb szenet adjanak. A palaszázalékban a munkaverseny kezdete óta hatalmas javulást értünk el. Majdnem 50 százalékkal lecsök- kentjük palánkat, ma átlag 4—5 százalékos a pala. Ez az eredménye annak, hogy a mi kisüzemünk másodszor lett élüzem. — Szívesen adtuk — mondja egy őszülő, nagybajuszú gazda. — Buta ember az, aki azt mondja: Magamnak legyen ölég, amit termelek. Nemcsak kenyér kell, hanem ing, gatya, abroncsvas meg kocsitengely is. Honnan vennénk, ha a gyári munkás nem dolgozna. Már pedig kenyér nélkül az sem dolgozhat. — Szent igaz, — szól egij másik, bronzarcú gazda, — senki sem rekesztheti körül magát. Csak így lehet jobb a sorsunk. — A föld nem lesz nagyobb, azt .már látjuk, — szól a bíró, Nagy István, — de . nagyobbak a lehetőségek Kis földből is lehet paradicsomi bőséget teremteni, ha gépünk, meg okos hajlandóságunk van és még segítenek is bennünket. A gyerekből lehet jegyző, mérnök, szövetkezeti igazgató, meg tanár is. Csak tanulni kell, fiatalnak is, öregnek is... Ormánságban valami fordulat történt. A tespedő magábazárkó- zás helyett ez a nép dacos optimizmussal néz a holnap felé .. . Ruísití Endre/ többi munkástársam rendelkezésére boc-sássam. Az ország érdeke és mindannyiunké, hogy többet termeljünk. „Kovács elvtárs nemcsak a termelésben jár az élen. ö az MDP propaganda osztályának a vezetője, a szakszervezetben is vezetőségi tag és jelenleg egy szemináriumot ve- zét, ahol 37 elvtárs vesz részt. — Ideológiai felkészültség ép olyan fontos, mint a kiváló szakmunka és az a célom, . hogy mmél több munkatársamat mind a kettőre megtanítsam — mondja. Ez az eredménye annak, hogy a nagymányoM dolgozók olyan nehéz körülmények után is' az elsők k1 - zött vannak a terme'ésben. V. A. _ >, Jobb rugözáit Nagyobb teherbírást így lett élüzem ___NAGYMÁNYOK. ah ol egymást tanítják új módszerekre a bányászok Véres verekedés Kákicsén ^ dinnye miatt kapott össze a két család — az egyik sérült meghalt a klinikán ^kics községben halálosvéqű /kedés törién* vasárnap dél- ‘1 Rác Miklós felesben dolgo- öohánykerfész és felesége kittek a hat-árban levő földre, ,e*yen dinnyét is termelnek, ^állapították, hogy valaki ^smálja a dinnyét. Jtyomokon haladva, a szomszé- !, földön, amelyet Raslkó András ,, lykertész művel, dinnyehéja. /«lábak. / nyomozás eredményét össze iw*. a falu felé indullak. Men- :.-n összetalálkoztak. Rask.óva! /Ínségével. Rác vallomás^ sze- /Rískóné látva a bűnjelkén! i/k'ben i£vö fél dinnye héját, ' szólt: ‘ ^j'.az, a ti földeteken fél diny^k (eremnek?" í. /’ék feldühödve a kihívó ma- r son — nyíltan meggyanúsították Raskóékat a dinpye’.opás- sal, amit a megvádoltak felháborodva utasítottak vissza. Raskó — Rácz vallomása szerint, letérve az útról, karót ragadott. A példát kövede Rácz is. A két házaspár így felfegyverkezve egymásnak eselt átlós alakban. Rác földire teperte Raskó feleségét és viszont a nehezen kiderílhető go- molya győztese a Rácz-házastpár lett. Raskó arcán és fején 20 na- pontú!_ gyógyuló sérüléseket szenvedeti, míg feleségét súlyos fejsérülésével a mentők szállították be Pécsre a sebészeti klinikára, ahol néhány óra mulva kiszenvedett. \ sérülésmentes Rácz-házaspár a rendőrség halált okozó súlyos tesitisértés. bűntettével vádolva, ajltftügyészségnek. Az üzemvezetőség irodájában az üzemi négyszög ülésezik. Tágjai: Máté Gyula üzemibizottsági elnök. Szőke Ignác szakszervezeti elnök, Sziklás Károly MDP elnök", Sipos Antal felügyelő és Bukovszky Já nos igazgató. A nagyniányoki bánya kimerűlő- félben van — mondja Máté Gyula elvtárs, de ■ Váralja felé kutatják a telepet, mert két kilométer hosszon érintetlen a szén. Hidasbánya feltárása is_ folyik, úgy. hogy a munkások részére biztosítva van "a munka. — Hogy élüzemek lettünk, azt az üzem dolgozóinak köszönhetjük níondja Bukovszky János igazgató A munkások hatalmas egyéni teljesítményeket nyújtanak. Az elővájásban a 36-os csapatunk’ a kerületben a. legjobb teljesítményt nyújtotta, első lett 2.042 ponttal. — Ebben a ^csapat ban dolgozik Kovács Munkásaink soraiban négy élmunkás foglal helyet, névszerinti Kovács János 5, Kcz József, Borsós István, Kovács György. Ezek a munkások mindenhol igyekeznek a fiatalabb munkatársaikat oktatni, hogy az ő módszerükkel könnyebben termeljenek többet. 0 A munkaversenyben a teljesítményt igyekeztünk mindig felülmúlni, — mondja Kovács György élmunkás vájár, a szarvasi kilences telep legjobb munkása. A teljesítményit volt úgy, hogy 156 százalékra is feltudtunk fokozni. Az újítástól nem riadtunk vissza, fejtésünkbe bevezettük a motorcsúzdát, ami jóval megkönnyíti a szén elszállítását és így többen tudunk a szén termelésén dolgozni. . Az előirányzott négy csille norma helyett hat csille szenet szállítunk. Az előkészítésben is hatalmas eredményt értünk el, 56 méter feltörést hajtottunk végre. Keresetem 800— O0Ö forint között váltakozik. Célom, hogy az eredményt tovább tudjam fokozni éis szaktudásomat n Hosszabb élettartamot nyújtanak teherautóján az úi 7.50-20 (34X7) ttzbetétes Körzet-kipviseiei: > SOMOGYI iHtószaknztet Széehenyl-tér Sí iráni Telefoni 14-85 12206
