Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-08 / 180. szám

Uj utakon a terv sikeréért Irta: Katkó laív fin K ét hét ót* nem múlt el nap hogy valamelyik pécsi Szemből ne érkezett volna hozzá­szólás a Dunántúli Napló ankét­jéhez, amelyet a Kokszmüvek le­lett gyakorolt bírálatunk és az arra adott válasz indított el. Ha sorba elővesszük a hozzászóláso­kat, amelyeket élmunkások, üzemi bizottsági tagok, vállalatvezetők és egyszerű dolgozók írtak, kitűnik, hogy legtöbben a bírálat és önbí- ráUt szükségszerűségét hangoztat­ták. A levelekben szó van még a minőségi munka fontosságáról és arról, hogy mennyire jelentős a többtermelés elérése érdekében a kölcsönös tapasztalatok kicseré, lése. Ha az ankét lezárásaképpen ki­értékeljük a hozzászólásokat és összegezzük a vita tanulságait, először ís néhány hiányosságra kell rámutatnunk, őszintén meg­mondjuk: keresetjük a hozzászó lások számát. Ebben annak bizo­nyítékát látjuk, hogy a pécsi üze­mek dolgozói még nem fordulnak a szükséges érdeklődéssel a ter­melés kérdései felé. Még nem is­merték fel kellően, hogy egy-egy Vila, vagy megbeszélés, akár la­punk hasábjain keresztül tudato­sítja bennük az elért eredménye­ket és ugyanakkor megvilágítja a jelenlegi hibákat. A másik hiá­nyosság a hozzászólásokban mu­tatkozik. Az elvtársak néhány hozrászólótól eltekintve, kevés konkrétumot Írtak leveleikben. Féltő óvatossággal elkerülték ttze. műk hibáit és az általános meg­állapítások körül mozogtak. M atakovics János elvtárs a Zsolnay-gyárj dolgozók ne. vében helyesen állapította meg, hogy ,,csakis az őszinte önbírálat útján tudunk előbbre jutni". Az ankét hiányosságai azt mutalják hogy ezen a téren van a legtöbb teendőnk. Helyesen idézte Jéhn József bőrgyár) élmunkás Sztálin szavait: ,.A termelési terv az em­berek millióinak eleven é* gyakor­lati tevékenysége". Tehát nem elegendő, hogy egy-egy üzemben a kijelölt teTvmegbízott foglalko­zik a hároméves tervvel, a többi dolgozó pedig csak éppen sejti a feladatokat Ez végső íokbn oda­vezetne, hogy a tervgazdálkodás csupán spekulatív tevékenység lenne, a dolgozók belülről fakadó igénye nélkül. A Dunántúli Napló hasábjain megindult ankét azonban számos Pozitívumot Is Jelentett. Először is « vitakézség kifejlődését. A hoz­zászólásokat sok ezer pécsi dolgo­zó olvasta. Érezték, hogy a min­dennapi műnkájukkáit foglalkozunk, azokkal a kérdésekkel, amelyek­kel ő a nap minden órájában ta- j lálkozik. Láthatták, hogy az ankét hozzászólói a szocialista murfka- verseny érdekében tesznek javas­latokat. T oller elvtárs a vitát megin­dító levelében „őntömjéne. zéssel” vádolta a pécsi üzemeket Ha ez a megállapítás általános is volt, mindenesetre jó adag igaz- I Ságot tartalmazott. Fereuczi elv j társ vájár őszintén igy tette fel a kérdést: ,,Azt mondhatjuk talár hogy mindenütt példás a munka­fegyelem, megszűnt az anyagpo csékolás hogy betartják e mindé nü;t a szükséges óvatossági rend­szabályokat, hogy a dolgozók ki cserélik már kellőképpen a mun­kaközben szerzett tapasztalato­kat?" A válasz erre, amelyet ő maga adott meg, az, hogy „ezt korántsem mondhatjuk, eöt bizony igen gyakran éppen ellenkező a helyzet." N em árt, ha alaposan meg­vizsgáljuk az „öntömjéne­zés" eredőjét. Az öndícséret leg-' főképpen a Jelentésekben és érte­kezleteken mutatkozik meg. Sokan hozzászoktak az üzem termelésé nek irányítói közül a hibák elken, dőzésére. A szakszervezetek veze. tőinek üzemi ellenőrzése során be igazolódott, hogy sok esetben a nagyhangú jelentések mögött mn la6z'tások húzódnak nreg. Számo­sán azt hiszik, elegendő csupán kijelenteni, hogy „a tervet végre, hajtottuk" és közben elterelni a szót olyan jelenségekről, amely előbb-utóbb akadályozójává válik a termelés menetének. Az össze­függéseket kell felismerni. Mészá. ros Ferenc elvtárs hozzászólásá­ban ezt Így fejezi ki: „A MESz­HART széntermelésének minőségé­től függ elsősorban a Kokszmüvek termelése, a Kokszmfi látja el qáz. zal a Zsolnay-gyárat. Ez szigetelő, két gyárt, a szigetelőket az áram­fejlesztők használják fel, az áram. fejlesztők árama viszont számta. lan más üzem termeléséhez teltét len szükséges. Mit sem érne az egyes üzemeknek a munkaver­senyben elért bármilyen nagy eredménye, ha nem járna ezzel együtt a többi üzem, Iparág fej­lődése.1' Az ankét tehát nem a Koksz­gyár és a MESzHART különügye volt, sőt azoké sem, akik resztvet­tek a vitában. A telvetett problé­mák valamennyi pécsi és baranyai üzemet érintették, még akkor is ha egyik gyár porcellánt készít, a másik cipőfelsőrészt. Ä z üzemek kölcsönös látoga­tása volt az. ankét egyik fontos eredménye. Jéhn elvtárs ja. vaslatát így indokolta: „A pécsi üzemekben előforduló hibákat könnyen kiküszöbölhetjük, ha meg­szervezzük a csepeliek mintájára az üzemek között a gyárlátoga­tást, amelynek során az egyik munkáscsoport megbírálja a má­sik gyárban mutatkozó hibákat és a szocialista szolidaritás alapján segítséget, baráti kritikát nyújt azok kiküszöbölésére." Ferencz elvtárs is csatlakozott ehhez a jaj vaslathoz, rámutatva arra, hogy' „ennek alapján itt Baranya me-J gyében is a MESzHART és a MÁSz bányáiban irányt vesznek arra, hogy a különböző aknák legjobb dolgozói szervezetten meg­látogassák és megbírál ják az egyes lemaradt üzemeket, segítséget nyújtva a hibák kijavításához." L áthatjuk tehát, hogy az an­két résztvevői valamennyien a bírálat és önbirálat jelentőségéi hangsúlyozták ki. így csúcsosodott ki a Kokszmüvek leveléből kiin­dult vita erre az egyetlen, rend kívül fontos feladat köré. Ha meg­indulnak a gyárlátogatások és ha az üzemi értekezleteken az önbí­rálat jegvében szólalnak fel a dől. gozók, akkor elmondhatjuk, hogy a két héten ái folytatott ankét nem volt hiábavaló és a gyárlá­togatások me"sTervezése, a részle­teknek kon' -tfzálása. az önkölf ségcsökkentés és a minőségi ter­melés felé fordulás új és nagy­szerű eredményeket von maga után a hároméves terv két és fél év alatt való megvalósításáért folytatott harcban. A nyugati hatalmak vissza­von ült ah a német kérdésben Truman és Marshall hallandó a keleti mórhét belezetni Berlin nyugati részében Molotov pénteken 17 órakor fo­gadta Chataigneau francia és Bedcli- jSmith amerikai nagykövetet, vala­mint Frank R ob értsél, Anglia rend­kívüli követét. A tanácskozás a Kremlben Molotov és a nyugati ha­talmak követei között 2 óra 40 per­cig tartott. Az üés után a köve- ek az amerikai nagykövetségre haj­tattak. Bedell-Smith tábornok csak annyit mondott az újságíróknak, „találkoztunk Molotovval”._ További kérdés ©ikre nem adott választ. A A londoni rádió jelenti: A Mo- lotowal tartott megbeszél ésröl, amely majdnem három óra hosszat tarrott, nem adak ki közleményt. A sajtótud ósítók Jelentése sze­rint a megbeszéléseket tovább? u Is a legszigorúbb titoktartással kezelik. Az angol—amerikai és francia ki­küldőit a Molotowal folytatón megbeszélés után több, mint kél óra hosszat táró tanácskozást folytatón az amerikai nagykövet­ségen. Trizónia megalakítása lekerül a napirendi Berlinből jelenti a Telepress: Meg­erősített hírek szerint angolszász részről megtagadták ? francia öve­zet tatomat tőkónhiarfvzajának az* a kérését, hogy angolszász támo­gatással biztosítsák a francia öve­zet élelmiszeradagjamak Bizónia adagjaival egyszintre való emelését. Politikai megfigyelők ebbő! arra következtetnek, hogy időlegesen megszüntetik a Trizónia megte­remtésére irányuló angolszász- francia tárgyalásokat, tehát a nyugatnémet külön állam kialakí­tása egyelőre lekerül a napirend­ről. Washingtoni jelentés szerint Tru­man elnök és Marshall külügymi­niszter helyesli a keleti márka be­vezetését egész Berlinbe. Jól érte­sült amerikai körök közük, Truman és Marhalt úgy határozott, hogy a kérdés részleteinek megvitatását az övezeti, főparancsnokokra bízza. Londoni jelentés szerint 45 brit munkáspárti képviselő levelet inté­zett Bevin .külügyminiszterhez, melyben követelik hogy a brit kor- lány kezdeményezzen. mielőbb' égyhaíalmi tárgyalásokat a néme' érdesben, továbbá dolgozzon ki jabb . javaslatokat az általános emzetközi leszerelésre, az atóm- nergia nemzetközi ellenőrzésére. B Dimaértefceztet visszautasította az anao?o» jogtalan * javaslatát szavazattal (az Egyesült A'lamok ? Ang'ia is a javaslat mellett 'za- azott, Franciaország tartózkodott szavazástól) elfogadta azt a jugoszláv java.- latot, hogy a szovjet tervezet szolgáljon a további tárgyalások alapjául. í határozat értelmében az érfe- ezlet munkáját a szovjet javaslat lapján végzi és az amerikai és an­no! indítványokat módosító indít- árnyként kezeli. Az értekezleten á.rgyalíák Angliának azt az indít- ányát, hogy az Idái. dunai meg- illapodás érvényreségének, vagy rvénytelenségének ügyét , . terjesszék a hágai nemzetközi bí­róság, vagy egy háromtagú bi­zottság elé. Szántó Zoltán a magyar küldöttség nevében határozatot nyújtott be, amelyben a magyar küldöttség kéri, hogy az angol javaslatot mint jog­talant utasítsák vissza. Carman ame­rikai és Thienry francia képviselő az angol javaslat mellett szólalt fel. Csehszlovákia és Bulgária kép­viselje a magyar indítványt tá­mogatta. Ezután Vismszkij, a szovjet kül­döttség vezetője újabb és újabb ada­tokkal bizonyította, hogy az ang 1 indítvány minden politikai és jogi aiapot nélkülöz. Az ülés végén az értekezlet 7 szavazatta? 3 ellenében elvetette az angol indítványt. Az értekezletet héttőn folytaják. A Francia Kommunista Párt po­litikai bizottsága határozatában megállapítja, hogy a francia nép a béke híre és hűséges védelme, zője. A bélke biztosításának egyetlen lehetősége a német kérdés meg- oldása, ami csak négyhatalmi tárgyalásokkal lehetséges. 4 francia Kommunista Párt kiáltványa harcra hívja a dolgozókat s kormány súlyos alkotmánysértése ellen A Reynaud-BIum féle felhatalma­zási terv hatalmas tiltakozási hullá­mot indított meg országszerte. A Kommunista Párt írásbeli kiáltványt intézett a francia néphez. A kiált­vány megállapítja, hogy a kormány a rendeleti kormányzással súlyosan megsérteti© az alkotmányt és ez­zel a parlamentet jogaitó' aka* ja megfojZTani. A felhatalmazási terv megszava­zása esetén a francia alkotmány megsértésével a kormány a gaz­dasági élet minden te'üü’.tén telj­hatalmat kapna. így a közigazgatás reformja címén akadálytalanul elbocsainainá a tisztviselők tízezrei;, a lárvi.hiom- biztositás átszervezésével pedig csökkentené a műnk álfátok által fi­zetett járulékokat és ugysnaKkor leszállítaná a munkások juttatásait. A felhatalmazási tervezet hatalmat adna a kormánynak az ipari és kereskedelmi vállalatok, valamint az államosított vállalatok átszervezésére, csoportosítására és jellegük megváltoztatására is. A kormány szükség esetén bel-vagy külföldi tőkecsoportnak adná át egyes államosított vállalatokat. A kormán/ a felhatalmazási javasla­tot a Marsh el-terv által teremtett gazdasági körüiménykre hivatkozva kéri és pedig meghatározott időre. Ezek alapján a francia Kommunista Párt fel­hívással fordul az összes dolgo­zókhoz, hogy közös és egységes munkával védjék meg a demo­kratikus szabdságjo gokat és minden eszközzel 'akadályozzák meg a teljhatalom bevezetését. Rajk László és Kádár János átvették hivatalukat .A külügyminisztériumban Paris László miniszteri ősz ályíónök bú­csúztatta Molnár Erik nagyköve- et, méltatva azoka; a komoly eredményeket, amelyek az 6 kül- ügyminisztersége alatt megszület­tek. Különösen kiemelte a Szovjet­unióval és a népi demokráciák­kal kötött barátsági szerződése, két. Ezután Rajk László külügymi­niszter üdvözölte. Molnár Erik az üdvözlésre vála­szolva, hangoztatta búcsúbeszédé­ben, hogy Magyarország korábbi í’.szige.el ségével szemben ma ér. ékes helyet foglal el a népi de­mokráciák táborában. Ennek kö­vetkeztében „ országunk nemzetközi súlya Is lényegesen megnövekedett. \ külügyminisz érium feladatai most új forrná; öltenek. Ezeknek a felada oknak a megoldását vállal­ta Rajk László, akinek tőrbe etlen akaratereje teremtet-e meg bel­ügyi kormányzatunk hatalmas eredményeit. Rajk László külügyminisz,tér mondo t ezután köszöne et az üd- vözlósér'.: „Abban a pillanatban, amikor leküzdöttük belső politikai neiézségeinket egymás után om­lottak le a bennünket a haladó né- pék családjától' elválasztó faiak. Csak a szabaddá lett népek, a né­pi demokrácia alapján megszerve. zet't országok és ezek közös front­ja képes arra, hogy felvegye a küzdelmet a reakció és az impe­rialistákkal szemben — fejezte be beszédé; Rajk László." Szombaton délelőtt ünnepélye­sen búcsúztatták el Rajk László: a belügyminisz‘.érium és az állam- rendőrség dolgozói és üdvözölték az új be'Ügymánisztert, Kádár Já­nost. A belügyminisztérium dolgo­zói nevében dr. Beér János mél­tatta Rajk László miniszter felej• _ heteden érdemeit. A belügyminisz­térium női s*erezete nevében virágcsokrot nyújtottak át Rajk Lászlónak és Kádár Jánosnak. Rajk László az üdvözlésekre vá­laszolva hangsúlyozta, hogy a mi- mszftériumiban á régi és az új tisz - viselők között nincs különbség, csak egy szempont alapján bírál:a el őket: a demokrácia és a nép iránti szeretetük és hűségük alapján. Ezuján Kádár János, az új bel- ügyminiszer szólóit: „A mi fel­adatunk — mondotta — a dolqo- zó nép ügye iránit i tőrbe'etlen hű­séggel és a dolgozó nép ellensé­geivel szembeni kérlelhe etlen szi­gorral alkotó munkánkat, népünk és hazáink igaz üg^á. védelmezni."

Next

/
Thumbnails
Contents