Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-04 / 176. szám

1948 AUGUSZTUS 4 DUNAKTÜU NAPLÓ 5 AZ ÜNNEP UTÁN JÖNNEK A HÉTKÖZNAPOK Új versenyre késsülnek a pécsi üsemekben Az élmunkáskongresszus határozati javaslatot fogadott el, amely­ben felhívja az ország valamennyi dolgozóját, hogy a most kezdődő termelési program végrehajtását a munkaver seng további lendületes bújtatásával tegyék sikeressé és eredményessé. Sorbalátogattuk a legnagyobb pécsi üzemeket, hogy nyilatkozzanak a dolgozók az új munkaversenyről és a lezajlott verseny tapasztalatairól. hosszú acél­késével husolja a betonlapra kifeszített bőrt, ami­kor átmegyünk a meszesműhely kénesillatú tartályai mellett. Kér­désünkre így felel: • — A most meginduló újabb mun- kaversény azt mutatja, hogy a dol­gozók nem tartják a munkaver- senyt egy rövid lezajlású esemény­nek, hanem állandó jellegű, nemes diadalnak, amelynek célja, hogy az általában elterjedt hiedelem mind magasabbra emelje a terme­lést. Az elmúlt munkaverseny egyik hibáját abban látom, hogy sok üzemben, így nálunk is, csupán a mennyiségi emelkedést tekintették o fontosnak. Elfeledkeztek a mi­nőségi termelés fontosságáról. Mi átlagosan 140—160 százalékot érünk el. őszintén megmondva, erőfeszítéssel még többet is tud­nánk termelni. Azonban minden százalék a mennyiségnél a minő­séget rontaná. Azt pedig nem en­gedhetjük meg, hogy az üzemből értéktelen, sekjtes áru kerüljön ki. Arra is ró kell mutatnom, hogy «lel szemben, a munkaverseny nem * puszta fizikai erő legriagyobb- fokú- kihasználását jelenti, hanem apró leleményességet, új munka- módszert és racionalizálást. Ezen * téren kell továbbvinnünk az eredményeket az uj, munkaverseny- ken. Zaracsi Járná csomagolónő eppen az üzemi jbédlöbe-----------------­------------------------tart, ami­<0 r megszólítjuk. Középtermetű, íjesebb munkásasszony, egyike a 2°hánygyár legrégibb munkásainak. “ ezt mondja: — A Dohánygyár valamennyi dol­gozója üdvözli az élmunkás kong- Msszus határozatát. Biztosak va­dunk abban, hogy a most elindult ’’hónapos munkaverseny még szebb íNményeket hoz, mint az előző. I* elmúlt munkaverseny hibájának ,,rtom, hogy nem fordítottunk elég "™t a helyes önbirálatra. Holott az eredmények hangoztatása- i?' nem tudunk eló're jutni. A Do- árban károsnak tartom az ?zo munkaverseny túlzó versen­yét. Az ebédidő megkezdésekor JJWául alig lehetett „kizavarni” a Mukásnőket a teremből. Ha ki­ttek is, bekapták az ennivalót }. tíz perccel a munkaidő megkez­dő belopakodtak a munká­sokhoz, hogy minél nagyobb ced- se”yt érjenek el. Ez a munkaver- ÍJy helytelen felfogása. A nyugodt Síelésre és pihenésre szükség van, JItrt csakis így lehet tartóssá ten- j' *z elért eredményeket. Nem ki 'arolni kell a munkaerőnket, hanem kertien gazdálkodni vele. Öraskoczy Ferenc elmúlt ^ lakalOS munka­i ii ■ in i ii verseny fontos eredményének tartom Munkafegyelem megszilárdulását. ,r(,ius 15-től kezdve a Kokszmű- £nél teljesen megszűntek a késé- : A dolgozók felismerték, hogy . hell venniök a részüket az egész lúgban folyó termelési csatából. , ónak tartom, hogy még mindig ikt, tudatosodott eléggé a dolgo- “an a munkaverseny célja. EI- "VaRolták a legtöbb üzemben ^ulitikai nevelést. Holott a műn- t tr,enyt eredményesen csakis , öntudatos, meggyőzödéses mun 'UhV tudják diadalra vinni. A ^»verseny tehát nem csupán ■elés; kérdés. Rendkívül he »kS; 'kyik lyesnek tartom az üzemek dolgo­zóinak kölcsönös látogatását. így adhatják ót az elért tapasztalato­kat, egyéni munkamódszert egy­másnak a dolgozók. Hiba lenne, ha á munkaversenyt úg- fognánk fel, hogy csakis azért, mert kiváló eredményt akarunk elérni, nem tájékoztatjuk helyes munkákról á más gyárak munkásait A követ­kező öthónapos országos munka­verseny szerintem ebben a tekin­tetben is nagy eredményekkel jár hajd. B:cz Jet!ö IÄ borongjon p>ndol­......—- — ózni kezd­am ikor a munkaverseny jelentősé­géről és a tapasztalatairól kérdez­zük meg őt. Leállítia a forgó ko­rongot és könyökével a munkapadra támaszkodik. — A mnukaverseny döntő célja a hároméves terv sikeres elvégzése. Szerintem ezt a tényt nem hang­súlyoztuk eléggé. Tehát a munka­verseny folytatásával párhuzamo­san az üzemekben ismertetni keli, hogy egy-egy időszak alatt mennyit tudtunk teljesíteni a tervből. 1 Bocz elvtárs hasonlóképpen a I minőségi munkát tartja fontosnak." — A beszélgetés közben elmondja, hogy a Zsolnay gyárban a koron- gozó gépek kapacitásának kihasz­nálását szerinte lehetne még fo­kozni. Elgondolása szerint a nagy por-ellánszigetelőket készítő mun­kások mellé segédmunkásokat kel­lene beállítani, akik oda vinnék az anyagot, hordanák a megtermelt and Ezzel jelentős munkaidő ki­esést takarítanánk meg. — Az új öthónapos munkaver­seny megindulása újabb élmunkáso­kat ad majd a dolgozók közül, — mondja búcsúzás közben. — A pél­damutatásra való törekvés egyik legfontosabb rugója ennek a nem­zeti mozgalomnak. Katkó István. Júliusban rmsIkedfeV az adóbevételek — javult a közbiztonság Ülésezett a városi közigazgatási bizottság A váró« közigazgatási bizottsága Krancz Pál polgánmes'.er eln-ök- 'tiee melelt: kedden tartotta szoká­sos havi ülését. A közigazgatási ágazatok jelentéseinél a tisztifő­orvosé a sziamárhurut megbetege­dések számát 48-ban jelölte meg, emiatt három ovodát újabb három hétre lezártak. A halálozások száma Pécseit iú. Húsban 69, míg a születéseké 83. A természetes szaporodás -ehá.t 14 volt. A pénzügyigazgatóság sze­rint az adóbevétel ötmillió forint volt júliusban, ami már jelentős emelkedés- jelent az előző havi­hoz képest. A pénzügyigazgatóság képviselője egyút'al bejelentette hogy a pécsi, pénzügyigazgatóság be­lekapcsolódott a munkaver­senybe. A :anfelügyelőség jelenítette, hogy az. általános iskolai beiratások idő­pontjának megállapítására most hívtak össze értekezletet. Hozzá­szólásra válaszolva, a tanfelügye­lőség képviselője közölte, hogy a tanulók területi elosztását szi-J si ette. gorúan végrehajt' ák. Senki sem járhat másik iskolába, mint aho­va eddig járt. Az általános iskolák '«oulsnányi eredményei kitűnőék voltak. Első helyen áll a belvárosi leányiskola. Kimagasló eredményeket értek még e! az Egyetem-utcai és az iz raelita általános iskola. A gazdasági felügyelőség jelen­tése szerint Baranyában az átla­gos termés búzáiból és rozsból 8.5 őszi árpából 11, kukoricáiból 20, burgonyából 45—50, cukorrépából 90, napraforgóból 8 mázsára be­csülhető. Az állatorvos jelentése szerint a pécsi vágóhídon júliusban 46 lovat Í34 marhát és 22^ sertést vágtak !e. A rendőrség jelentéséből azt láttuk, hogy városunkban jelentő­sebb bűncselekmény júliusban 5em fordult elő A rendőrség gazdasági csoportja azonban 44 közellátási bűncselekményben folytatta le az eljárást , A közigazgatási bizottság jelen­tése megállapítja, hogy az első tervév beruháizásait a város telje­Megbeszéltük, hogyan leftstós még nagyobb eredményi elérni — mondják a kongresszusról hazaiért bá ny ászéi munkások Kedden reggel érkeztek meg Bu­dapestről a Meszhart üzemek él- munkásai akik a pécsi szénmeden­ce dolgozóit képviselték az élmun- kássok kongresszusán. Beszámolunk munkatársainknak, hogy mit tapasztanunk a kongresz- szuson, rpondják Lukács Mihály, Horváth Jakab, Sudár Ferenc, Pal- iai Antal és Szlavek Antal élmun­kás elvtársak. A kongresszuson 500 férfi és 100 női élmunkás vett részt Az elhangzott felszólalásokból kitűnt hogy az az üzem tudta legjobban emelni a termelést, amely az _ új munkamódszerektől nem riadt visz- sza. Harusnyák József a szaktanács elnöke, külön a lelkűkre kötötte az ^munkásoknak, hogy az újításokat jelentsék be a szik’anácsná’, hogy a többi üzemekre is, tudják alka'- tnazni. , A bámyászkiküldöttek elmondták, hogy a kongresszuson jelenlevő él­munkások egy albumot kaptak aján­dékba és minden é'munkást elvit­tek a Margit adge'.re. Az ott tar­tózkodásuk alatt a szaktana :s ven­dégszeretetét élvezték. ÉRTELMISÉGI KONGRESSZUS WROELAWBAN Lengyel és francia értelmiségiek kezdeményezésére augusztus má­sodik felében Wroelawban világ- kongresszust hívnak össze, amely­nek tárgya: Európa békéjének és kulturális egységének megvédése. A tanácskozásokba két amerikai hang is bekapcsolódik a rádió se­gítségével. Wallace és Einstein szólal meg, s közük a kongresz- szussal gondolataikat a tudomány kötelezettségéről az emberiséggel szemben. Ismerjük fel az összefüggéseket! Hozzászólás a Dunántúli Napló ankétjákoz A Pécsi Kokszmüveknél a munkaversenyben tapasztalt néhány hiba nyilvánosságrahozatalábó! rövid, de igen tanulságos vita indult meg a Dunántúli Napló hasábjain, Most attól eltekintve, -hogy a vita többé-kevésbbé azt a benyo. más,t keltette, mintha valaki valakit támadott volna, 6 a megtá­madott fél védekezni kényszerült, arra szeretnék rámutatni, hogy ez a vita is mennyire bizonyítja a termelés egyes tényezőinek szo­ros összefüggését. A vitát megindító kritika ugyanis csupán egy üzemet, a Péc6i Kokszmüveket érintette, de már a kritika nyomán indult vjtában érdekelve volt a Kokszműveken túlmenően a MESz- HART és ha ugyanezt a vitát folytatnánk, rövidesen valamennyi számottevő iparág belekapcsolódna. Csak helyi példákra szorítkozva: A MESzHART széntermelésének minőségétől függ elsősorban a Kokszmüvek termelése, a Kokszmü látja el gázzal a Zsoinay-gyárat, a Zsolnay-gyár szigetelőket gyárt, a szigetelőket az áramfejlesztők használják fel, az áramfejlesztők árama viszont számtalan más üzem termeléséhez nélkülözhetetlenül szükséges. Már ez a sebtében ki­ragadott durva példa is szemlélteti azt, hogy milyen tanulság gyökerezik abban a módszerben, ahogy a Kokszművek az adott kri­tikára válaszolt. Ez a tanulság pedig az, hogy a szocialista termelés kiépítésének alapja a termelés társadalmi megszervezése, az egyes üzemek termelésének összhangbahozása és beillesztése a nemze'i termelés egészébe. Mit sem érne az egyes üzemeknek a munkaver- senyben eíért bármilyen nagy eredménye, ha nem járna ezzel együtt a többi üzem iparág fejlődése. Hiábavaló lenne az egyes munkás erőfeszítése, nagyszerű gondolata, ha nem lenne ez kiha­tással az egész munkásságra. Az, hogy Toller elvtárs, a Kokszmü­vek részéről adott válaszában a bányászok állítólagos hibáira hi­vatkozik, még nem jelenti ezeknek az összefüggéseknek ilyenirányú megismerését, csupán bizonyítja ennek létezését, de Jéhn elvtárs­nak a vitával kapcsolatos javaslata, hogy az ütemek dolgozói lá­togassanak el más üzemekbe, már tanúságot tesz arról, hogy a munkásságban él az összetartozás tudata. Ezt a tudatot, a legkülön­félébb termelési ágakban dolgozók összefüggésének érzését kell hasznosítanunk, ha a termelés társadalmi megszervezését tökélete­síteni akarjuk és azért helyes hasonló viták kezdeményezése és folytatása, mert a dolgozóknak ezt az érzését felszínre hozza. De fovább kell mennünk; minden dolgozónak tudnia kell, hogy azért kell több és jobb munkát végeznie, azért kell tanulnia és ha ta­nult. társait felvilágosítania, mert ezzel az egész munkásosztály érdekelt viszi előre. És nemcsak tudnia kell ezt, hanem így is kell cselekednie. Ha ezt elérjük — és ennek elérésében a hibák megvitatása feltétlenül elősegít bennünket — megtudjuk oldani a szocialista nevelés nagy és fontos kérdését. • MÉSZÁROS FERENC Lesz lélen zsírunk Sertéshizlalási akciót indítanak a gazdók között A vármegye tisztavérű manga- licaállömánya a háborús esemé­nyek következtében lényegesen le­romlott, s ezért feltétlenül szük­séges, hogy az egész Európában egyedülálló és külföldről nem pó­tolható magyar mangalica sertés- állományt felújítsák és tisztavér­ben tovább tenyésszék gazdáink. Az állattenyésztő szervezetek a mangalica állomány törzskönyvezé­sét megindították és ezidő szerint már 60 községben rendelkezik me­gyénk törzskönyvezett mangalica állománnyal. A MOSzK is teljgs mértékben támogatja ezt a törekvést, úgyne­vezett törzstenyészetek felállításé-' vai. Sertéstenyésztésünk és főleg a hizlalás nemcsak az ország zslr- és húsellátása, hanem export szem­pontjából is fontos tényezője mezőgazdaságunknak. Ebbő! a cél­ból a MOSzK sertéshizlalási akció*, indított, amelynek keretében a gazdák a beállításkor számottevő készpénzelőleget kaptak. Az idei csapadékos nyár követ­keztében meglehetősen jó tengeri­termés mutatkozik, tehát a gazda- közönségnek alkalma és lehetősége lesz arra, hogy a sertéshfzlalást kiterjessze és fokozza, és így biz­tosítja az egész ország zsír- és húsellátását. Eddig 50.000 mázsa búzát szolgáltattak be Baranyában A közellátási felügyelőség sze­rint most már kis számban for dúlnak elő cséplési visszaélések. Ezek is kisebbméretűek. Megye- szerte összesen mintegy negyven1 komolyabb természetű cselekmény fordult élő a cséplés elején. A jól megszervezett ellenőrzés elveszi a kedvet a próbálkozásoktól. A be­szolgáltatás is szépen és zökkenő nélkül megy. A négy nappal ezi előtt összegezett jelentések sze­rint eddig 60.720 mázsa búzát szol­gáltattak be. A közellátási fel­ügyelőség emellett folytatja a mal­mok ellenőrzését is. öt malom­tulajdonost 2000 forint bírsággal büntettek, míg másik hét ellen' bűnvádi eljárás indult különböző szabálytalanságok miatt. Szabó árpát! temetése Lakásuzsora Az elhunyt Szabó Árpád volt földművelésügyi minisztert kedden búcsúztatták a Kerepesi temető ha­lottasházából. — A kormány részé­ről a - gyászszertartáson Dinnyés Lajos miniszterelnök, Veres Péter és Ortutay Gyula miniszterek je­lentek meg és képviseltették magu­kat a dem-okrátikus pártok is. ■ Az egyházi szertartás, után Dobi István földművelésügyi miniszter búcsúzott a Kisgazdapárt nevében a halottól, majd a pártok koszorú­ját helyezték el a ravatalra . Szabó Árpád földi maradványait szerdán Mezőberényben helyezik örök nyugalomra. A rendőrség feljelentés alapján nyomozást indított egy lakás­uzsora ügyében. Gerő Ferenc hen­tesmester, Vámbáz-utea 66. szám alatti lakos eladni készült szoba- konyhás lakását. Feltételként ki­kötötte a bútorzat átvételét is. A rendőrség nyomozói jelentkeztek nála az ügylet megkötésére és megállapítottak, hogy a „bútorzat“ 12 mázsa szén, fél öl fa és egy használt üst, mindezért 2500 fo­I rintot kért. A nyomozó megvette a lakást, majd a tétlenért Gerőt őrizetbe Vette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents