Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-29 / 197. szám

2 JUNANTÜLI NAPLÓ 10« AUGUSCTOS » Megkwyliik az álíaipeigárság leiszerzésél A belügyminiszter új rendelet« eltörli az illetőséget Elkészült a magyar állampolgár­ságról éa községi illetőség meg­szüntetéséről szóló törvényjavaslat. A belügyminisztériumban elkészül­tek a magyar állampolgárságról szóló új törvényjavaslattal. A ja­vaslat az állampolgárság megszer­zését á leszármazáshoz, a házasság- kötéshez és a honosításhoz köti. A régi törvényben szereplő „tör- vényesités” megszűnik, mert a ma­gyar törvényhozás a törvényes és törvénytelen gyermekek között nem tesz különbséget. A magyar áliim- polgárrel való házasságkötéssel azoK a nők is magyar állampolgárságot szerezhetnek, akik honU'mok, tagv kettős állampolgárságuak. A hono­sításnak csak két feltétele lesz és pedig az, hogy az illető a kérelmet megelőző há­rom évben Magyarországon "la­kott és, hogy a honosítás nem mutaí- kozik hátrányosnak a magyar ál­fám szempontjából. Volt magyar állampolgárok 'leszármazóinál külö­nös méltánylást érdemlő esetben a helybenlakás is mellőzendő. Hasonló könnyítéssel lehetővé válik a volt magyar ál­lampolgárok vísszahonosííása Is. A javaslat végérvényesen rende­zi a trianoni békeszerződés a fegy­verszüneti egyezmény következté­ben hontalan, vagy kétes állampol­gárságúvá vált személyek helyzetét is, •mennyiben megnyitja előttük a magyar állampolgárság elnyerésé­nek útját. A javaslat lehetővé teszi a gyors és egyszerű visszafionosl- * tést még abban az esetben is, ha az illető Időközben megszerezte vol­na a külföldi állampolgárságot. A javaslat az áilampogárság auto­matikus elvesztésének eseieit az elbocsátásra és házasságkötés, e korlátozza. A honosítás kérdésében mellőzi az adózás, valamint a va­gyoni állapot igazolását, eltör', az örökbefogadással kapcsolatban fenn­álló szabályokat A javaslat érvény- reemelkedése után senkisem veszt­heti el magyar állampolgárságát azon a címen, hogy 10 év óta kül­földön tartózkodik, ha pedig a 10 éves határidő le­járt, akkor megkönnyíti a vlaz- izahonosftást. A belügyminisztériumban elkészült második törvényjavaslat megszün­teti a községi illetőséget. Egyezmény a „sajtószabadságról" Az Egyeeült Nemzetek emberi jogok bizottsága két hetes munka után befejezte a hírszolgálat és » sajtó szabadságáról szóló egyez­mény tervezet kidolgozását. A bizottság a Szovjetunió, Fehérorosz­ország és Lengyelország meggyőző érvelése ellenére is elfogadta a nyugatiak módosításával meg inkább elrontott amúgy is rossz szö­vegű egyezménytervezetet. A szavazás után a Szovjetunió képvise­lője kijelentette, hogy az elfogadott egyezménytervezetet nem ta­lálja kielégítőnek és fenntartja kormánya számára azt a jogot, hogy az Egyesült Nemzetek közgyűlésén a további megvitatás esetén meg­felelő előterjesztést tegyen. fi Dnnántóli Napló kedvezménye ój előfizetőinél Díjtalanul olvashatják a Modern KBicsfirtó&nyrtár kSnywi A Dunántúli Napló kiadóhiva­tala messzemenő kedvezményt j nyújt a hatalmas olvasótáborunk­hoz szeptember elsejétől csatla­kozó új előfizetőinknek. A kiad6- I hivatal megállapodást létesített a Tempó Htrlapiroda népszerű Mo­dern kőlcsönkőnyvtárdoal és ennek ) r megállapodásnak értelmében mindazok, akik szeptembertől kezdve előfizetik a Dunántúli Nap­lót, külön térítés nélkül tagjaivá válnak a kölcsőnköngvtárnak ts. A kölcsönkőnyvtár egy hónapi előfizetési díja S forint, tehát a Dunántúli Napló új előfizetői 12 j forintos lapelőfizetés fejében 8 fo­rintos ajándékot kapnak. Ha pedig a lapelőfizetés három hónapra szól, úgy ez kéthónapos ingyenes könyvtárlátogatást biztosít. A Ferenciek utca 2. szám alatt lévő Modern könyvtár nevéhez mél­tóan a demokratikus magyar és külföldi irodalom minden újdonsá­gát megvásárolja olvasói számára és a többezer kötetes könyvtárban mindenki megtalálhatja az érdek­lődéséhez legkűzelebb álló müvet. A Dunántúli Napló új előfizetói a kölcsönkönyvtárbái egyszerre két könyvet vehetnek ki és azokat ki­olvasás után bármikor újakkal cserélhetik ki. Váron a faluért falu a városért Ma délelőtt 10 ónkor a Munkás- kaszlnóben rendezik a pécsi és ba­ranyai asszonyok első találkozó iát, amelyen a Magyar Nők demokra­tikus Szövetsége nevében Törökné a Szakszervezeti Tanács részéről Acs Erzsébet, a FEKOSz részéről Horváth Jánosné szólal fel. Az ün­nepség sorén megajándékozzák egymást a falusi és városi asszo­nyok. Értesülésünk szerint a nagy­arányú „Falu a városért, város a faluért” megmozdulásra tőbbszáz vidéki résztvevőt várnak. 20.009 volt gazdasági alkalmazó!? kanja vissza nádiját A kormány legújabb rendelete mintegy 20 ezer*,öreg gazdasági cseléd és egyéb gazdasági alkal­mazott részére 200—400 forint ösz- szegű nyugdíj, Uletve kegydíjat állapított meg. Azok, akik eddig a nagybirtok felosztása során kegy- díjukat elvesztették, kérvényüket az illetékes vármegyei gazdasági munkaügyi feWgy«őséghez nyújt­sák be. Ezekre a jelentkezésekre a rendelet három hónap időt sza­bott meg. A kérvényhez csatolandó okmányokról a községi jegyzők adnak felvilágosítást. PJ-csi cseh fa potyátok Messze kell az Időben o'sszamen- nünk. Még a második philadelphiai kongresszus idején vagyunk * elő­ször ismeri meg a világ Washing­ton György nevét. A másik világ­tájon pedig Pugacsev kozákvezer forradalma ejti rettegésbe a na­gyokar, de a tő-becsaít vezér lejét veszi a cári jóvátétel. Franciaor­szágban kitör a' liszlháború s az ideges kontinens egyetlen vigasz- díját Mária Terézia nyeri el azzal, hogy törvénnyel rendezi a sze­gényügyei s elrendeli járásonként a szegényházak felépítését, A távolban fel-tellobbanó tüzek fénye alig ért el a még ősi vege­tációban dús Mecsek lejtőjéig, ahol 1775. évben a vastag várfalak mö­gött a céhélet biztonságos társa­dalmi szerkezeiében xgy családként éli a hétezerötszáz lakos. De már hetven éve tartott a szakadatlan küzdelem a jogi felszabadulásért, vagyis hogy p város a püspöki földesúri hatóságból szabad királyi várossá legyen. A hetven éves jogi harc, a rengeteg bécsi deputációzás a helytartóságnál és a királyi kan. cclláriánál, a császári tisztviselők örökös „dugsegétye", a jogi szak­értők javadalmazása többízben a teljes anyagi csődbe juttatták a vá­rost, (Volt olyan kancelláriai ta­nácsos, akinek lucullusi hajlamait többszáz teknősbékával udvarolta körül a pécsi futár, Horvátország­ból szeretve a fulladást nem ked­velő állatokat J ____ „ E küzdelem alatt á kiváltságos jogokkal bíró pécsi nemességnek gyakori ellentéte volt a várossal adóztatás és szolgáltatások kérdé­sében, de magát a jogi harcot jó­indulatú semlegességgel nézte. A polgárság e rokonszenves tétlensé­get ügye elé akarta fogni s enged­mények fejében hajlandónak mu­tatkozott a szabad királyi rang el­érésére szükséges pénzt a nemesek­től is igénybe venni. A nemesség hajlott a jó szóra s az utódaikra is kötelező hatállyal az alábbi nagyjelentőségű politikai kiegye­zést javasolta a város felé. 1. A nemesség adóhátralékát le­tétbe helyezi, de azt a Tanács ki­zárólag csak q felszabadulás ügyé­nek továbbvitelére fordíthatja. 2. A nemesek a ház és a telek­adót is befizetik azt kérvén csu­pán, hogy az adókivetésnél a ne­messég képviselője is jelen legyen. 3. A katonai beszállásolást — bár ez szabályellenes — szintén vállalja a nemesség, még pedig úgy, hogy a királyi komissio által kivételt osztály szerint a beszálló- sóidat pénzben megváltja. 4. A nemesség önként hozzájárul a felszabadulás költségeihez, telkei arányában. 5. Azok a nemesek, kik ezen túl­menően sz-mélyes szolgálatukkal is közreműködnek a felszabadulás érdekében, ha akár beházasodás vagy beköltözés folytán Pécsett ma­radnának, minden megszorítás nél. kül vétessenek fel a polgárok sorai­ba, azok jogaikkal együtt, 6. A nemesek előző jogaikkal, de a polgárságot nem sértőn, továbbra is élhessenek. 1. A választóit tisztviselők i* külső tanács tagjai közé nemeseket is felvehessenek. 8. Újabb adósságok növelését a nemesek azonban nem vállalják s a leiszabadulás költségein kívül származónk kizárólag a városi pol­gárságot illessék. 9. Mivel a szabad királyi város polgársága, éppen függetlenségét elnyerendő, senkinek többé előfo- gatadással és közmunkával nem tartozik, a kedvezmény a nemes­ségre is vonatkozzék. A fenti békeajánlatot rendkívüli tanács tárgyalta meg Érthető volt a kérdés ünnepélyesség% hiszen szerte a világon a nemesi rend ki­váltságainak ősi bástyái mögül fé­lelemmel nézte a polgárság, a har­madik rend feltörését, amely a XV1I1. századi Pécsett éppen e jogi harcban próbálta ki ereiét. A pécsi nemesség fenti kiegyezési ja­vaslata szinte vertikálisan törte át az ismert merevséget $ ez csak az erdélyi nemesség józanságára em­lékeztetett. A Tanács egyhangúlag a polgár­ság számos képviselőjének jelenlé­tében kimondotta, hogy a polgárság a nemességgel a törők uralom ki­űzése óta a legteljesebb egyetér­téssel szolgálta a közösséget. Ez csak megerősödhet a biztató jövő. ben. Mivel teljes remény van a vá­ros felszabadulására, hiszen ezt biztosi!ja ..Mária Terézia őfelsége anyai kegyessége is", csak öröm. mel töltheti el a város lakosságát u tudat, hogy rendi hovatartozás nélkül, kik a közjó és szakad lélek sikeréért együtt fáradoztak. azo­kat összefűzze a közös jog. A Ta­nács kijelentette, hogy a nemesség suaM közreműködő tagjait, kikei a A varas és falu asszonyainak testvéri kézfogása Felemelő, ünnepi találkozóra jönnek össze ma Pécsett a baranyai falvaik parasztasszonyai é* a pécsi üzemek munkásnői, a városi asszonyok. Eljönnek és kezetszorííanak egymással a munkaverseny hősei és a falusi szövetkezetek legjobb asszony, vezetői, a harcos újgaztlák fe­leségei és azok a városi anyák, akik a népi demokráciának ne­velik az új nemzedéket. Fiatal lányok, akik előtt az új és fel­szabadult világ vár, amelyben szakmát tanulhatnak, amelyben I orvosok, mérnökök, a társadalmi és gazdasági élet vezelői lehet­nek és idős, dolgozó asszonyok, akiknek gondban, fáradtságban, küszködésben telt el az életük, de megadatott nekik, hogy sa­ját szemeikkel lássák felcsillanni egy új és boldogabb jövő haj­nalát. Összejönnek az asszonyok akiknek közös volt a sorsuk a múltban, közösen szenvedtek a régi, népelnyomó rendszer alatt, egyformán féltették fiaikat, fér­jeiket, apáikat a gyilkos hábo­rútól és egyformán szenvedtek a nélkülözés, a munkanélküli­ség, a boletta és agrárolló ke­serves esztendeiben. Közös volt a sorsuk a múltban, de közös az útjuk a jelenben és közös a jövőjük is. Felszabadultan léptei» rá az új útra, amely nem csalt a munkásnak és parasztnak adott jogot, szabadságot, emberi megélhetési, kultúrát, hanem az asszonyt is felszabadította egyenrangú társává tette a fér­finek, olyan emberré, aki többé nem megalázott tagja a társa­dalomnak, hanem szabadon részlvehet a politikai és gazda­sági ügyek intézésében, a tár­sadalmi élet vezetésében. Az i asszonyok barátsága pecsételő. I dött meg az iskolák államosí­tásáért folytatott harcban Is, amikor az egyházi reakció az asszonyokon keresztül próbálta meghiúsítani azt, hogy a kultúra végre a dolgozó nép közkincsé­vé legyen, hogy a szabad isko­lából olyan munkás és paraszt- fiatalok kerüljenek ki, akikből katonatiszt, tanár, orvos vagy politikus lesz. Az asszonyok nagy többsége könnyen felis­merte az egyházi reakció ter­veit és szülői értekezletek szá­zai követelték az iskolák álla­mosítását Pécsett és Baranya megyében is. Amikor a demo­krácia törvényerőre emelte az államosítást a MNDSz-ben, a FÉKOSz-ban és más szervezetek, ben tömörült nők együtt fogtak hozzá az elhanyagolt iskolák helyreállításához, hogy gyerme­keik világos, tiszta és egészsé­ges Iskolákban kezdjék meg a tanulást. A falusi asszonyok a beszolgáltatás teljesítésében is példát mutattak, építve, erősít­ve a munkás-paraszt összefo­gást. Az asszonyok megállták a helyüket a demokrácia min­den frontján, kiváló teljesítményt értek el a munkaversenyben és a falusi asszonyokat üdvözlő pécsi munkásnők között nem egy ébnunkás is foglal • lyet, megállták a helyükéi falun, ahol már elöljárók, a népi szervek vezetői, községi' bírók kerültek ki a soraikból. A Magyar Nők Demokia'ikus Szövetségének ve. zetésével egyre tevékenyebben veszik ki részüket a politikai harcból, a népünk felemeléséért folytatott mindennapi munkából. Ezeknek a harcos és öntudatos asszonyoknak a találkozója lesz a mai nap, amely nemcsak megoecsételi város és falu talál­kozását,. hanem egyben Irányt mutat új sikerek, új, szebb holnapok felé. Rltecz Margit, a FÉKOSz megyei nőtl’kára Iái a fűtési rendelet A téli fűtéssel és a melegvízszol­gáltatással kapcsolatosan illetékes helyen a kővetkezőket mondták: — A bérbeadó csak akkor nem köteles központi fűtőberendezési üzemben tartani, ha a fűtőanyag­nép közakarata kíván, örömmel be­fogadják úgy a belső, mini a külső tanácsba. Engedjék meg mégis, hogy a közős teherviselés kérdésé­ben külön bizottság tárgyalhasson szakférfiak bevonásával. Azonban most is ígéretet lesz aziránt, hogy az igazság és méltányosság érdeké! követőn mindent előmozdítanak en­nek sikerére. Befejezésül felkérték a nemességet, holy a haladásban oly szépreményű Pécs érdekében együtt küzdjenek, hogy a rég óhaj. tott békét és boldogulási elnyer­hessék. A megegyezés Pécs város első történelmi ..koalícióin" meg ir, tör. tént és öt é” mállón, 1780 évben a város elny rle önállóságát ami­kor törvényhatósággá alakult. A város betarto'ta ígéretét. A nemesek legkiválóbbjait, Pe'rwszkj Józsefet, Rauska Ferencet, Zombori Mihályt Szültö Antalt, Pethö Imréi és Erdődy Andrási a város polgá­rai közé vette. Ezek aztán a város fejlődését mindvégig kiváló Szerep, pel szolgálták és leszármazó tűik pedig a szabadságharc elsői közé kerültek a sokat szenvedett város, ban. A nemesség Is állot'a szavát. Egész az ÍTÍ4. évig visszamenően a legjelesebb pontossággal á'vizs- gálláh szolgáltatásaik mérfékét és ötvenhat év anyagi restanciáid' rendezték az 1780. évi hatalmas ünnepen. A társadalmi öss-'fogás, az al­kotó egymásratalálás kölcsönös tisztelete régi mécses fényével int felénk, városunk messze múltjából, honnan még napjainkat is önérzet, tel eltöltő büszke lapok maradtak lenn, Y őrit M ági o n dr. ról kellő időben nem volt mód­jában gondoskodni és ezt a MÁSz nyilatkozatával igazolja, vagy pe­dig, ha az épületet romháznak nyilvánították. — A fűtőberendezést az év ok­tóber 15. napjától a következő év április 15-ig köteles a háztulajdo­nos üzemebn tartani, mégpedig úgy, hogy a fűtött helyiségek hő­foka elérje a 20 Celsius fokot. — A fűtőberendezés üzemben- tartásához szükséges különdíjat nemcsak a fűtést kívánó hatvan százalék többségnek, de az azt nem kívánó negyven százaléknak is fizetnie kell. IX. ÚJJÁÉPÍTÉSI ÁLLAMI | SORSJÁTÉK. FŐNYEREMÉNY: 60.000.— FORINT. N yenemén yak összértéke 720.000.­- F»t. N veremén yek: 1x60.000. —, 1x30.000,--, , 4x 10.000.— , 6x5.000—, ÍOx 2.000 __, 50 x1.000,— sb. , síb. Húzás : BpeSten 1948 szép­teirrber 7-én déli 12 ó iakor a ktttójövrdéki igazgatóság­nál, Bp. V.. Szalay-u. 10— 14, alagsor 7. szám. SORSJEGY ÁRA: Egész: 6.— Ft. Fél: 3._ Ft. 3 Sorsjegyek kaphatók a loí- 3 tójövedéki igazgatóságnál $ (Bp. Szalay-u. ÍO—14, fél- {? omelet 48.), azonkívül min- a den doliányáruanál és osz- L tál ys ars jegy főárusítónál, vá­jj lamim egyes pénzintézclok- I nél. A pénz előzetes bdk'iil- | dése esetén a lottó jövedéki I igazgatóság a sorajegveket | poriiómentcsen küldi m«g.

Next

/
Thumbnails
Contents