Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-28 / 196. szám

5 I dunántúli napló 1948 AUGUSZTUS M A világ értelmisége válaszúton van Vagy a barbarizmus áldozata lesz vagy az új világ előkészítője Lukács György és Ehrenburg bessédei a wroclatci kongresszuson * A wroclawi érte! miségi világ- kongresszuson tegnap szólalt fel nagy figyelem közepette Lukács György, a magyar küldöttség veze­tője. A haladó értelmiség köteles­sége — mondotta — szembeszállni még a látszólag ártatlan reakciós ideológiákkal is, az irracionaliz­mussal és a miszticizmussal. Nietz- ' sehe, Spengler és Heidegger filo­zófiáján át egyenes út vezet a hitlerizmushoz. Megállapította a továbbiakban, hogy az új fasiz­mus, bár gyökere szintén az impe­rializmus, nem azonos a hitleriz- mus ideológiájával. Az amerikai imperializmus gazdasági jellege más, mint a németé volt. Amerika félvilág feletti uralmát ki akarja terjeszteni áz egész világra. A né­met imperializmust cinikus bestia lilás jellemezte. Az amerikai im perializmust pedig képmutató nihi­lizmus jellemzi. Az amerikai impe­rialisták a demokrácia nevében semmisítik meg a népek külső és belső önrendelkezési jogát. A népek nem engedik elnyomni magukat Foglalkozott ezután Lukács György Toynbee angol történész filozófiájával, amely a forrada­lomról azt tanítja, hogy hiába­valóság* Ez az ideolgógia kedvez az atomháború tervezőinek, mert végsőfokon azt akarja, hogy a népek hajtsák a fejüket az elnyo­mók igájába, a megadás szelle­mébe. Lukács befejezésül kijelen­tette, az egész értelmiség válasz­úton van, választhat, vajon a bar­barizmus tehetetlen áldozata lesz-e, mint a huszadik száz ul német ér­telmisége, vagy pedig egy új világ előkészítője, mint a tizennyolcadik­századbeli francia értelmiség és a tizenkilencedik századbeli orosz in­telligencia. Hja Ehrenburg nagy érdeklődés közepette azzal kezdte beszédét, hogy akik félnek a jövőtől, nem szeretik a múltat sem. Hiába ne­vezik magukat tradicionalistáknak. ezek az emberek könnyedén vetik oda nemzetük legnagyobb értékeit az amerikai kereskedelmi utazók­nak. Csak az újak, a fejlődést sze­rető emberek lehetnek a kultúra igazi védői, mert a kultúrát nem­csak megtartani kell, hanem foly­tatni. Ezután felvetette a kérdést, le het-e ellentétről beszélni a nyu­gati és az orosz kultúra között. Az angol és a francia irodalom fejlődésében kétségtelenül szerepet játszottak az orosz írók, éppen úgy, mint ahogy a nyugati zene történetéből sem lehet elsikkasz­tani Muszorgszkij és Csajkovszkij nevét., Az orosz kultúra és a nyu­gati kultúra tehát nem ellentétes fogalom. A Szovjetúnió millióitól sokat tanultak más népek, a nyu gáti népek milliói is. Végtelenül műveletlen amerikai szenátorok védik csupán a nyugati kultúrát Chaplintől, tudatlanok, pénzimá­dók, képmutatók állítják, hogy védik a nyugati kultúrát. Nem a keleti és nem a nyugati kultúra forog veszélyben,, hanem az egész világ kultúrája azok miatt, akik fenyegetik, azt állítván, hogy ők a nyugati kultúra védelmezői. A szónok ezután az amerikai delegáció felé fordult és a követ­kezőket mondotta: — Barátáim, mondjátok meg otthon, találkoztatok itt több nem­A fodrászok új zárórája A kereskedelem és szövetkezet- ügyi .minisztériumban elkészítették a fodrászok és borbélyok új zár­órájáról szóló rendeletet, amely már a legközelebbi napokban megjele­nik. A rendelet értelmében a fod­rászüzletek reggel 7-től este 10 óráig tarthatnak nyitva abban az esetben, ha alkalmazottaikat váltott rendszerben dolgoztatják. Vasárnap váltott rendszerrel dolgozó üzle>- tek reggel 8-tól déli 1 óráig tart­hatók nyitva. A rendelet hangsúlyozza, hogy ez záróra nem kötelező, csak lehetö- séget nyújt a hosszabb nyitvatar- tásra. Az alkalmazottak első cso­portjának . munkaideje déultán fél zet tudósaival, művészeivel, köz­tük vörösökkel is, ahogy bennün­ket az Egyesült Államokban hív­nak. Mondjátok el, hogy mi nem akarunk mást, mint országunkat tovább építeni. Nagyra értékeljük Amerikát. Roosevelt Amerikáját, a nagy írók Amerikáját, a nép Ame­rikáját. Az értelmiségiek wroclawi kon­gresszusa végéhez közeledik. Pén­teken volt az általános vita má­sodik napja. A kongresszus szom­baton zárul. Pénteken Jósé Giral, spanyol köztársasági kiküldött, volt mi­niszterelnök volt az első felszólaló. Politikaiing, gazdaságilag, erkölcsi­leg el kell szigetelni Franco kor­mányát. Csak a Franco-kormány megsemmisítése ufán illeszkedhet be Spanyolország a szabadság szerető népek családjába. Ilyen ér­telemben határodat meghozatalát kérte a kongresszustól. A következő felszólaló Petros Koralisz, a demokratikus görög kormány közoktatásügyi minisztere volt. Hangoztatta, hogy a szabad Görögország bátran küzd az embe­riség békéjéért, biztonságáért. A görög értelmiség teljes erővel résztvesz a nép harcában. Iskolai beiralások A Pécs—gyárvárosi dolgozók polgári és ál‘alános iskolájában a beira ásókat augusztus 28—31- ig tartják meg. Beiratkozhatnak azok a férfiak és nők. akik kö­zépiskola és általános iskolai ta­nulmányoka' eddig önhibájukon kívül nem foly athal .ak, vagy e tanulmányaikat nem végezhették be. A tanítás szép ember 1-én kezdődik és március 1-ig ‘art, A tanítás az esti órákiban folyik Az iskolák látogatása teljesen díj­talan. A beiratáshoz szükséges iratok: iskolai bizonyítvány, 6zü letési anyakönyvi kivonat, poli i- kai megbízhatóság igazolása mun­kaadó igazolvány: polgári iskolai tanulóknál a Szakmaközi. Bizott­ság engedélye. Bővebb felvilágosi, tás- a gyárvárosi általános isko­0 dolgozó parasztság védelmében Alig egy héttel ezelőtt hang­zott el Rákosi Mátyás beszéde a kecskeméti istvánnapl „új ke­nyér ünnepén" és az ott elhang­zottak máris valósággá váltak, A kormány és a Gazdasági Fő­tanács rendelkezései Ismét bebi­zonyították, hogy „Rákosi Má­tyás mindig betartja a szavát", bebizonyították, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártja komo­lyan veszi a dolgozó parasztság megsegítésének a jelszavát és a gazdákat a példásan telje­sített beszolgáltatásért egyre nagyobb kedvezményekkel ju­talmazza meg. A GF rendelete által biztosított könnyítések már mindenki előtt ismeretesek: 50 kiló gabonát őröltethetnek a gazdák lakodalomra, arany és és ezüst.lakodalomra és keresz­telőre, szabadon rendelkezhet­nek a beszolgáltatás teljesítése után visszamaradt gabonájuk kai, azt elajándékozhatjág, vagy szabad áron eladhatják gyűjtő kereskedőnek, szövetkezetnek és vásárlási igazolvánnyal ren­delkezőknek. Nagy segítségei jelent a falunak és különösen az érdekeiteknek, hogy a mező­őrök és családtagjaik halósági készletekből kapják meg tej­adagjukat. Ezen túlmenően a Gazdasági Főtanács magáévá tette Rákosi Mátyás javaslaté* és kétmillió iorinttal jutalmazza a kötelezettségüknek példamu­tató módon eleget tevő gazdá­kat és magáévá tette Rákosi elvtárs jelszavát: „ha a beszol­gáltatás menete az eddigihez haeonlóan jól folytatódik, ?kkor újabb könnyítéseket javaso­lunk a dolgozó parasztság­nak." Ezek mellett a segítségek mellett nem kisebb Jelentőségű a kormánynak az az intézke­dése, amely végetvet a földek adás-vételével kapcsolatos 6pe. kulációnak, megszünteti-a ki­váltságosok részére biztosított földelővásárlási jogot és azt a dolgozó parasztság érdekében a még ki nem elégített törpebir tokosok és nincstelenek kérdé­sének rendezésére gyakorolja Jól tudjuk, hogy a föld adás­vételéből eddig elsősorban a szegény parasztság volt kire. kesztve. Mig a nagy urj birto­kok, a falu zsírosparasztjainak a földjei növekedtek, addig a kisparasztok parcellái összezsu­gorodtak. A kormány rendelke. zése végre megszünteti a földuzsorát és ezzel is elveszi a falu kizsákmányolóitól a lehe­tőséget a dolgozó parasztság politikai és gazdasági elnyomá­sára. A föld most már nem lesz szabad préda, hanem a rajta verítékező dolgozó parastzság jólétét fogja előeegiteni. Ugyan. Ilyen jelentős a nagybérletek megszüntetése, azaz a földbér­leteknek elsősorban a szngény- paraszfság és a földmüvesszö- vetkezetek, földmunkások bé''- lŐ6zöveíkezetei számára való biztosítása. A falusi kizaákmá. nyoiók politikai és gazdasági befolyása egyre jobban csök­ken és ezzel erősödik a dől gozó parasztság, amely napról- napra tapasztalhatja, hogy a demokrácia kormánya mellette áll, minden lépésével segítve a jólét és a felemelkedés útján. Hány holdat köteles felszántani a trahtorlulajdonos ? kétharmadát ősszel, egyharmadá pedig tavasszal kell eljesíteni. A traktorok és a többi gépi alaj- müvelő eszközök tervszerű fel- használására községenkérv traktor- bizotság a’-akul, amelynek elnöke a gazdajegyző, vagy ha gazda­jegyző még »nincs a faluban: a helyi termelési bizo tság elnöke A községi traktor-bizottság a :endeletben megállapító :t módon és határidőre szántási tervet készít A földművelésügyi miniszter 228.700/1948. F. M. számú rende­letében megállapí ja a traktgjok és traktorekék birtokosainak szán­tási köelezetségét. A rendelet előírja, hogy a mezőgazdasági raktor birtokosa évenként 30 ló­erőnél kisebb traktorral legalább 3.30 kát. holdat 30—50 lóerős traktorral legalább 390 kát. holdat az 50 lóerős, vagy ennél nagyobb traktorral pedig 510 ka\ holdat köteles középmélyen megszán'ani. Tarlóhántás, tárcsázás, kuitivá- 'orozás felében, őszi mélyszántás pedig kétszeresen számi be a tel jesítésbe. Az előírt kötelezettség és és nyilvántartásba veszi a köz­ségben felfalálha ó üzemképes, valamin.; szántásra alkalmassá te­hető üzemképtelen raktorokat. — Abban az esetben, ha a község­ben a szükségesnél 'öbb. vagy kevesebb traktor van, a helyi haktor-bizo-ttság ez: a tényt köteles jelenteni a járási trak­tor-bizottságnak. A rendelet intézkedik a traktor- ekék és egyéb gépi talajművelő eszközök ervszerű felhasználásá­ról. Ha a traktor birtokosa az elő­írt kötelezettségnek nem tesz ele- get, a földművelésügyi miniszter a traktort véglegesen, vagy ideig- lenesen, térítés nélkül igénybe veheti. A rendelet hatálybalépésétől kezd­ve kedvezményes mezőgazdasági gépalka'rész- és üzemanyagelláitás- ban csak a szántási köteleze tsé- get teljesítő traktor-birtokosok ré­szesülhetnek. Kongresszust rendeznek a volt hadifoglyok A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szö­vetsége szeptember 26-áu és 27-én tartja országos nagygyűlését. — A kongresszus eliső napján avatják fei a szövetség Múzeum utca 7. számú székházat. A nagygyűlésen résztvesznek a szövetség vidéki vezetői is. A kongresszuson rész­letesen beszámolnak a szövetség tervben való részvételről és ismer­tetik a szövetség céljait. ; A fogam nyomatékosan jelent­kezett. Cudarul sajgott ott belül a csont, végignyilalva az agyvelőtől egész <t lábujjamig. Nem segített sem a hideg, sem a meleg boro­gatás. Raktam rá forró sót, párolt vöröshagymát, gőzöltem kamilla­teával és htrbával — mindhiába, l.eírhatatlan világfájdalom vett raj­tam erőt, képtelen voltam meg­érteni, hogy az emberek az utcán boldogan sétálnak, újságot olvas­nak, beülnek a kávéházba és a pádon kislánynak udvarolnak. Szerencsére ekkor jutott eszem­be az ismerős fogorvosnő neve. Úgy ugrottam fel, mintha puská­ból lőttek volna ki és bekötött fejjel rohantam fel a lépcsőn. Rö­vid csöngetés után kinyílt az ajtó és megjelent a mentőangyalom. — Á, nehezen ismertem önt föl ■— mutatott a bekötött fejemre —, fáradjon beljebb. — A szépen ’be­bútorozott szobában egy kisgyer­mek ült a kanapén. .4 fogorvosad tényleg megörült nekem. — No és hogy van, olyan régen nem láttuk egymást... — Rettenetesen fájnak a fogaim — tértem rá a tárgyra. — És már régóta? — Két napja... Azt hittem, hogy majd magéitól elmúlik, de most...-— Maga még mindig a régi pe­ches ember, üldözi magát a go­nosz. A fogakat bizony kímélni i kell. Biztos elhanyagolta.., i IsfnCc&S’äfn — A fájdalom marta az állkapcso­mat, jéghideg láz szaladt végig a testemen. — Igen, óvni kell... — nyög­tem félhangon. — Látja, az én fogaim milyen egészségesek — mutogatta fehér szemfogait az asszony. Becsuktam a szememet, amelyek előtt fehér körök forogtak és kö­nyörgő hangon esedeztem: — Meg szeretném kérni, hogy nézze meg őket... — No nem baj, megnézhetem, — vetette oda és felkelt a helyé­ről. A kisfia közben harapófogóval húzta ki a szegeket a kanapéból Megrettenve néztem rá. — Á, maga még nem ismeri a kisfiámat? Trüncsikc gyere, mutat­kozz be a bácsinak — szólt el- bájolóan. Trüncsike ismerkedésül alaposan sipczonton rúgott, amihez én meg­próbáltam jó pofát vágni, miköz­ben olyan érzés fogott el, mintha a koponyámat egy mozsárban tö- rögetnék apró darabokra. — A csoda vigye el — szólt a fogorvosnő —, mintha elfelejtettem volna a maga nevét. Pedig milyen 1 jól emlékeztem még rá nemrégen. 1 Ugye maga a... Olyan szemekkel néztem rá a i szörnyű sajgástól, mintha vala- i honnan a túlvilágból tekintenék a < földre s közben egyáltalán nem jutott eszembe a saját nevem. Ekkor kelt fel a nő másodszol a helyéről és résztvevő pillantás­sal kérdezte: — Fáj? — Rettenetesen ... nagyon erő­sen. — Nagyon erősen? Ugyan, ei csak érzéki csalódás. Higyje el kérem, -ismerem ezt a praxisból, van úgy, hogy az idegvégződések eklektikus csomói körforgásszerüen reagálnak a különböző konglome­rátumokra. Ezt úgy nevezik, hogy is nevezik?..-. — Nem tudom — böktem ki elkékült arccal. Végre hozzányúlt az arcomhoz és szélesre nyitotta az állkapcso­mat. Olyan érzés fogott el, mint ha tüzes tőröket döfködnének a hordáim közé, csaknem felordítot­tam a fájdalomtól. — Anyuka ... Ee .. — hangzott ekkor a sarokból, mire ismerősöm ismét otthagyott, majd gyermeké­vel negyedóra múlva jött vissza. A fájdalmat a kábultságtól ekkor már alig éreztem, a kezem és a lábam azonban úgy reszketett, hogy hirtelen le kellelt ülnöm. — Azért jöttem kérem... — nyöszörögtem — csináljon valamit isten szerelmire, megőrülök afáj- ialomtól. — Ne örüljön! Hiszen maga égi valóságos hős. Egy pillanat, csal a kezem mosom meg. , Félóra múlva jött vissza. Köz ben hallottam, hogy a konyhábai ■ megbeszéli a szakácsnővel az az . napi étrendet. — Látja, milyen házias letten — dicsekedett. — Igen... de nem tudná injek­cióval megölni az ideget, vagy , anélkül is kihúzni a fogamat — r kérdeztem megadóan. Közben megérkezett a férj Is. — Látod, ez az ismerősöm, akiről , annyit beszéltem — mutatott bt — személyesen ismerte Polrehákot az akadémiai festőt. A férfi hirtelen rámnézett és résztvevő arccal szólt: — Mi van magával? — A fog... a fogam fáj, ke­gyetlenül ... — Hál akkor menjen tüstént orvoshoz, miért halogatja?l Lágy hangon szólalt meg ekkor a fogoroosnő. — Nagyon sajnálom, de én el- ndfam a rendelőmet. A dühtől és a méregtől elsápad­tam. Egy újabb nyilalós könnye­ket csalt a szemembe. Hirtelen fel­ugrottam és félőrültként kiabál­tam': — Hülyék ... Potrehák ... aka­démikus festő ... fogfájás . .. hogy jönne beléd egyszer ez a fájás ... — És kiszaladtam a fülledt szo­bából.

Next

/
Thumbnails
Contents