Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)
1948-08-28 / 196. szám
5 I dunántúli napló 1948 AUGUSZTUS M A világ értelmisége válaszúton van Vagy a barbarizmus áldozata lesz vagy az új világ előkészítője Lukács György és Ehrenburg bessédei a wroclatci kongresszuson * A wroclawi érte! miségi világ- kongresszuson tegnap szólalt fel nagy figyelem közepette Lukács György, a magyar küldöttség vezetője. A haladó értelmiség kötelessége — mondotta — szembeszállni még a látszólag ártatlan reakciós ideológiákkal is, az irracionalizmussal és a miszticizmussal. Nietz- ' sehe, Spengler és Heidegger filozófiáján át egyenes út vezet a hitlerizmushoz. Megállapította a továbbiakban, hogy az új fasizmus, bár gyökere szintén az imperializmus, nem azonos a hitleriz- mus ideológiájával. Az amerikai imperializmus gazdasági jellege más, mint a németé volt. Amerika félvilág feletti uralmát ki akarja terjeszteni áz egész világra. A német imperializmust cinikus bestia lilás jellemezte. Az amerikai im perializmust pedig képmutató nihilizmus jellemzi. Az amerikai imperialisták a demokrácia nevében semmisítik meg a népek külső és belső önrendelkezési jogát. A népek nem engedik elnyomni magukat Foglalkozott ezután Lukács György Toynbee angol történész filozófiájával, amely a forradalomról azt tanítja, hogy hiábavalóság* Ez az ideolgógia kedvez az atomháború tervezőinek, mert végsőfokon azt akarja, hogy a népek hajtsák a fejüket az elnyomók igájába, a megadás szellemébe. Lukács befejezésül kijelentette, az egész értelmiség válaszúton van, választhat, vajon a barbarizmus tehetetlen áldozata lesz-e, mint a huszadik száz ul német értelmisége, vagy pedig egy új világ előkészítője, mint a tizennyolcadikszázadbeli francia értelmiség és a tizenkilencedik századbeli orosz intelligencia. Hja Ehrenburg nagy érdeklődés közepette azzal kezdte beszédét, hogy akik félnek a jövőtől, nem szeretik a múltat sem. Hiába nevezik magukat tradicionalistáknak. ezek az emberek könnyedén vetik oda nemzetük legnagyobb értékeit az amerikai kereskedelmi utazóknak. Csak az újak, a fejlődést szerető emberek lehetnek a kultúra igazi védői, mert a kultúrát nemcsak megtartani kell, hanem folytatni. Ezután felvetette a kérdést, le het-e ellentétről beszélni a nyugati és az orosz kultúra között. Az angol és a francia irodalom fejlődésében kétségtelenül szerepet játszottak az orosz írók, éppen úgy, mint ahogy a nyugati zene történetéből sem lehet elsikkasztani Muszorgszkij és Csajkovszkij nevét., Az orosz kultúra és a nyugati kultúra tehát nem ellentétes fogalom. A Szovjetúnió millióitól sokat tanultak más népek, a nyu gáti népek milliói is. Végtelenül műveletlen amerikai szenátorok védik csupán a nyugati kultúrát Chaplintől, tudatlanok, pénzimádók, képmutatók állítják, hogy védik a nyugati kultúrát. Nem a keleti és nem a nyugati kultúra forog veszélyben,, hanem az egész világ kultúrája azok miatt, akik fenyegetik, azt állítván, hogy ők a nyugati kultúra védelmezői. A szónok ezután az amerikai delegáció felé fordult és a következőket mondotta: — Barátáim, mondjátok meg otthon, találkoztatok itt több nemA fodrászok új zárórája A kereskedelem és szövetkezet- ügyi .minisztériumban elkészítették a fodrászok és borbélyok új zárórájáról szóló rendeletet, amely már a legközelebbi napokban megjelenik. A rendelet értelmében a fodrászüzletek reggel 7-től este 10 óráig tarthatnak nyitva abban az esetben, ha alkalmazottaikat váltott rendszerben dolgoztatják. Vasárnap váltott rendszerrel dolgozó üzle>- tek reggel 8-tól déli 1 óráig tarthatók nyitva. A rendelet hangsúlyozza, hogy ez záróra nem kötelező, csak lehetö- séget nyújt a hosszabb nyitvatar- tásra. Az alkalmazottak első csoportjának . munkaideje déultán fél zet tudósaival, művészeivel, köztük vörösökkel is, ahogy bennünket az Egyesült Államokban hívnak. Mondjátok el, hogy mi nem akarunk mást, mint országunkat tovább építeni. Nagyra értékeljük Amerikát. Roosevelt Amerikáját, a nagy írók Amerikáját, a nép Amerikáját. Az értelmiségiek wroclawi kongresszusa végéhez közeledik. Pénteken volt az általános vita második napja. A kongresszus szombaton zárul. Pénteken Jósé Giral, spanyol köztársasági kiküldött, volt miniszterelnök volt az első felszólaló. Politikaiing, gazdaságilag, erkölcsileg el kell szigetelni Franco kormányát. Csak a Franco-kormány megsemmisítése ufán illeszkedhet be Spanyolország a szabadság szerető népek családjába. Ilyen értelemben határodat meghozatalát kérte a kongresszustól. A következő felszólaló Petros Koralisz, a demokratikus görög kormány közoktatásügyi minisztere volt. Hangoztatta, hogy a szabad Görögország bátran küzd az emberiség békéjéért, biztonságáért. A görög értelmiség teljes erővel résztvesz a nép harcában. Iskolai beiralások A Pécs—gyárvárosi dolgozók polgári és ál‘alános iskolájában a beira ásókat augusztus 28—31- ig tartják meg. Beiratkozhatnak azok a férfiak és nők. akik középiskola és általános iskolai tanulmányoka' eddig önhibájukon kívül nem foly athal .ak, vagy e tanulmányaikat nem végezhették be. A tanítás szép ember 1-én kezdődik és március 1-ig ‘art, A tanítás az esti órákiban folyik Az iskolák látogatása teljesen díjtalan. A beiratáshoz szükséges iratok: iskolai bizonyítvány, 6zü letési anyakönyvi kivonat, poli i- kai megbízhatóság igazolása munkaadó igazolvány: polgári iskolai tanulóknál a Szakmaközi. Bizottság engedélye. Bővebb felvilágosi, tás- a gyárvárosi általános isko0 dolgozó parasztság védelmében Alig egy héttel ezelőtt hangzott el Rákosi Mátyás beszéde a kecskeméti istvánnapl „új kenyér ünnepén" és az ott elhangzottak máris valósággá váltak, A kormány és a Gazdasági Főtanács rendelkezései Ismét bebizonyították, hogy „Rákosi Mátyás mindig betartja a szavát", bebizonyították, hogy a Magyar Dolgozók Pártja komolyan veszi a dolgozó parasztság megsegítésének a jelszavát és a gazdákat a példásan teljesített beszolgáltatásért egyre nagyobb kedvezményekkel jutalmazza meg. A GF rendelete által biztosított könnyítések már mindenki előtt ismeretesek: 50 kiló gabonát őröltethetnek a gazdák lakodalomra, arany és és ezüst.lakodalomra és keresztelőre, szabadon rendelkezhetnek a beszolgáltatás teljesítése után visszamaradt gabonájuk kai, azt elajándékozhatjág, vagy szabad áron eladhatják gyűjtő kereskedőnek, szövetkezetnek és vásárlási igazolvánnyal rendelkezőknek. Nagy segítségei jelent a falunak és különösen az érdekeiteknek, hogy a mezőőrök és családtagjaik halósági készletekből kapják meg tejadagjukat. Ezen túlmenően a Gazdasági Főtanács magáévá tette Rákosi Mátyás javaslaté* és kétmillió iorinttal jutalmazza a kötelezettségüknek példamutató módon eleget tevő gazdákat és magáévá tette Rákosi elvtárs jelszavát: „ha a beszolgáltatás menete az eddigihez haeonlóan jól folytatódik, ?kkor újabb könnyítéseket javasolunk a dolgozó parasztságnak." Ezek mellett a segítségek mellett nem kisebb Jelentőségű a kormánynak az az intézkedése, amely végetvet a földek adás-vételével kapcsolatos 6pe. kulációnak, megszünteti-a kiváltságosok részére biztosított földelővásárlási jogot és azt a dolgozó parasztság érdekében a még ki nem elégített törpebir tokosok és nincstelenek kérdésének rendezésére gyakorolja Jól tudjuk, hogy a föld adásvételéből eddig elsősorban a szegény parasztság volt kire. kesztve. Mig a nagy urj birtokok, a falu zsírosparasztjainak a földjei növekedtek, addig a kisparasztok parcellái összezsugorodtak. A kormány rendelke. zése végre megszünteti a földuzsorát és ezzel is elveszi a falu kizsákmányolóitól a lehetőséget a dolgozó parasztság politikai és gazdasági elnyomására. A föld most már nem lesz szabad préda, hanem a rajta verítékező dolgozó parastzság jólétét fogja előeegiteni. Ugyan. Ilyen jelentős a nagybérletek megszüntetése, azaz a földbérleteknek elsősorban a szngény- paraszfság és a földmüvesszö- vetkezetek, földmunkások bé''- lŐ6zöveíkezetei számára való biztosítása. A falusi kizaákmá. nyoiók politikai és gazdasági befolyása egyre jobban csökken és ezzel erősödik a dől gozó parasztság, amely napról- napra tapasztalhatja, hogy a demokrácia kormánya mellette áll, minden lépésével segítve a jólét és a felemelkedés útján. Hány holdat köteles felszántani a trahtorlulajdonos ? kétharmadát ősszel, egyharmadá pedig tavasszal kell eljesíteni. A traktorok és a többi gépi alaj- müvelő eszközök tervszerű fel- használására községenkérv traktor- bizotság a’-akul, amelynek elnöke a gazdajegyző, vagy ha gazdajegyző még »nincs a faluban: a helyi termelési bizo tság elnöke A községi traktor-bizottság a :endeletben megállapító :t módon és határidőre szántási tervet készít A földművelésügyi miniszter 228.700/1948. F. M. számú rendeletében megállapí ja a traktgjok és traktorekék birtokosainak szántási köelezetségét. A rendelet előírja, hogy a mezőgazdasági raktor birtokosa évenként 30 lóerőnél kisebb traktorral legalább 3.30 kát. holdat 30—50 lóerős traktorral legalább 390 kát. holdat az 50 lóerős, vagy ennél nagyobb traktorral pedig 510 ka\ holdat köteles középmélyen megszán'ani. Tarlóhántás, tárcsázás, kuitivá- 'orozás felében, őszi mélyszántás pedig kétszeresen számi be a tel jesítésbe. Az előírt kötelezettség és és nyilvántartásba veszi a községben felfalálha ó üzemképes, valamin.; szántásra alkalmassá tehető üzemképtelen raktorokat. — Abban az esetben, ha a községben a szükségesnél 'öbb. vagy kevesebb traktor van, a helyi haktor-bizo-ttság ez: a tényt köteles jelenteni a járási traktor-bizottságnak. A rendelet intézkedik a traktor- ekék és egyéb gépi talajművelő eszközök ervszerű felhasználásáról. Ha a traktor birtokosa az előírt kötelezettségnek nem tesz ele- get, a földművelésügyi miniszter a traktort véglegesen, vagy ideig- lenesen, térítés nélkül igénybe veheti. A rendelet hatálybalépésétől kezdve kedvezményes mezőgazdasági gépalka'rész- és üzemanyagelláitás- ban csak a szántási köteleze tsé- get teljesítő traktor-birtokosok részesülhetnek. Kongresszust rendeznek a volt hadifoglyok A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége szeptember 26-áu és 27-én tartja országos nagygyűlését. — A kongresszus eliső napján avatják fei a szövetség Múzeum utca 7. számú székházat. A nagygyűlésen résztvesznek a szövetség vidéki vezetői is. A kongresszuson részletesen beszámolnak a szövetség tervben való részvételről és ismertetik a szövetség céljait. ; A fogam nyomatékosan jelentkezett. Cudarul sajgott ott belül a csont, végignyilalva az agyvelőtől egész <t lábujjamig. Nem segített sem a hideg, sem a meleg borogatás. Raktam rá forró sót, párolt vöröshagymát, gőzöltem kamillateával és htrbával — mindhiába, l.eírhatatlan világfájdalom vett rajtam erőt, képtelen voltam megérteni, hogy az emberek az utcán boldogan sétálnak, újságot olvasnak, beülnek a kávéházba és a pádon kislánynak udvarolnak. Szerencsére ekkor jutott eszembe az ismerős fogorvosnő neve. Úgy ugrottam fel, mintha puskából lőttek volna ki és bekötött fejjel rohantam fel a lépcsőn. Rövid csöngetés után kinyílt az ajtó és megjelent a mentőangyalom. — Á, nehezen ismertem önt föl ■— mutatott a bekötött fejemre —, fáradjon beljebb. — A szépen ’bebútorozott szobában egy kisgyermek ült a kanapén. .4 fogorvosad tényleg megörült nekem. — No és hogy van, olyan régen nem láttuk egymást... — Rettenetesen fájnak a fogaim — tértem rá a tárgyra. — És már régóta? — Két napja... Azt hittem, hogy majd magéitól elmúlik, de most...-— Maga még mindig a régi peches ember, üldözi magát a gonosz. A fogakat bizony kímélni i kell. Biztos elhanyagolta.., i IsfnCc&S’äfn — A fájdalom marta az állkapcsomat, jéghideg láz szaladt végig a testemen. — Igen, óvni kell... — nyögtem félhangon. — Látja, az én fogaim milyen egészségesek — mutogatta fehér szemfogait az asszony. Becsuktam a szememet, amelyek előtt fehér körök forogtak és könyörgő hangon esedeztem: — Meg szeretném kérni, hogy nézze meg őket... — No nem baj, megnézhetem, — vetette oda és felkelt a helyéről. A kisfia közben harapófogóval húzta ki a szegeket a kanapéból Megrettenve néztem rá. — Á, maga még nem ismeri a kisfiámat? Trüncsikc gyere, mutatkozz be a bácsinak — szólt el- bájolóan. Trüncsike ismerkedésül alaposan sipczonton rúgott, amihez én megpróbáltam jó pofát vágni, miközben olyan érzés fogott el, mintha a koponyámat egy mozsárban tö- rögetnék apró darabokra. — A csoda vigye el — szólt a fogorvosnő —, mintha elfelejtettem volna a maga nevét. Pedig milyen 1 jól emlékeztem még rá nemrégen. 1 Ugye maga a... Olyan szemekkel néztem rá a i szörnyű sajgástól, mintha vala- i honnan a túlvilágból tekintenék a < földre s közben egyáltalán nem jutott eszembe a saját nevem. Ekkor kelt fel a nő másodszol a helyéről és résztvevő pillantással kérdezte: — Fáj? — Rettenetesen ... nagyon erősen. — Nagyon erősen? Ugyan, ei csak érzéki csalódás. Higyje el kérem, -ismerem ezt a praxisból, van úgy, hogy az idegvégződések eklektikus csomói körforgásszerüen reagálnak a különböző konglomerátumokra. Ezt úgy nevezik, hogy is nevezik?..-. — Nem tudom — böktem ki elkékült arccal. Végre hozzányúlt az arcomhoz és szélesre nyitotta az állkapcsomat. Olyan érzés fogott el, mint ha tüzes tőröket döfködnének a hordáim közé, csaknem felordítottam a fájdalomtól. — Anyuka ... Ee .. — hangzott ekkor a sarokból, mire ismerősöm ismét otthagyott, majd gyermekével negyedóra múlva jött vissza. A fájdalmat a kábultságtól ekkor már alig éreztem, a kezem és a lábam azonban úgy reszketett, hogy hirtelen le kellelt ülnöm. — Azért jöttem kérem... — nyöszörögtem — csináljon valamit isten szerelmire, megőrülök afáj- ialomtól. — Ne örüljön! Hiszen maga égi valóságos hős. Egy pillanat, csal a kezem mosom meg. , Félóra múlva jött vissza. Köz ben hallottam, hogy a konyhábai ■ megbeszéli a szakácsnővel az az . napi étrendet. — Látja, milyen házias letten — dicsekedett. — Igen... de nem tudná injekcióval megölni az ideget, vagy , anélkül is kihúzni a fogamat — r kérdeztem megadóan. Közben megérkezett a férj Is. — Látod, ez az ismerősöm, akiről , annyit beszéltem — mutatott bt — személyesen ismerte Polrehákot az akadémiai festőt. A férfi hirtelen rámnézett és résztvevő arccal szólt: — Mi van magával? — A fog... a fogam fáj, kegyetlenül ... — Hál akkor menjen tüstént orvoshoz, miért halogatja?l Lágy hangon szólalt meg ekkor a fogoroosnő. — Nagyon sajnálom, de én el- ndfam a rendelőmet. A dühtől és a méregtől elsápadtam. Egy újabb nyilalós könnyeket csalt a szemembe. Hirtelen felugrottam és félőrültként kiabáltam': — Hülyék ... Potrehák ... akadémikus festő ... fogfájás . .. hogy jönne beléd egyszer ez a fájás ... — És kiszaladtam a fülledt szobából.
