Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)
1948-08-25 / 193. szám
1948 AUGUSZTUS 23 DUNANTTTLI NAPLÓ S ¥é§íf efuiiS és (effida Mesén Utak, hidak, járdák készülnek a sokmilliós tervberuházások gyorsütemű végrehajtásává Minin Müzli mmm a sxuk szerveset eh 25—23 millió torinfo! költöttek nvaraStaíásra az üzemek Egy délelSttöítöi töltöttünk a folyamattan lévő városfejlesztési munkálatok megtekintésével. A hároméves terv második évét képviselő öthónapos szakasz alighogy megkezdődött, de a megtekintett munkálatok ütemén megéreztük, hogy a következő öthónap alatt egy évre. valót kell teljesíteni. Nem tekinthettünk meg mindent, mert arra kevés egy délelőtt, de amit láttunk az végösszegében kerek félmilliós beruházást jelent. Bs ez mégcsak a kezdet. December 3l-ig további 'milliók jelennek meg utakká, hrdskká és épületekké alakulva a város közösége előtt. Eltűnt a régi „halálhid“ Az egykori „rácvárosi” vámnál lévő új hídhoz robogtunk először. Nyoma sincs itt már a téglából készült boltozatos hídnak, amelyet nyugodtan nevezhetnénk halálhidnak is mert olyan szögben épült az útkanyarban, hogy nem egy halálos szerencsétlenséget okozott. Kész az új vasbetonhíd és mellette egy másik a gyalogosok számára. De az egész táj képe is megváltozott egyúttal. A régi hid alatt kanyargó árok szeszélyes tajlását is kiegyenesítették. Ha a rzemiétő a betonhid józan, kemény Vonalaira néz, nem is hinné mennyi minden van mögötte, mig eljutott idáig. A rakoncátlan vonalban tántorgó árok megvendszabályozását rnár 1936-ban tervbevette a város uiűszaki ügyosztálya, de nem lehetett belőle semmi, mgt a paftulajdonosok 12 évig sikerrel parírozták ki a rendezési terveket, amelyen vagyent szerettek vo'na keresni. A demokrácia negyedik éve meghozta a megoldást itt is. Megtört .íz ellenállás, az árok vize ma egy du- gadö't épület helyén talált úi medrei és ekészült a híd 40 ezer forintos költséggel Az öreg téglahid anyaga pedig békés és veszélytelenebb felhasználási nyer egy másik építkezésnél. UjjA«Mletnek a külvárosi utcáit A Hadapród metlett! Kürt utca egész hosszában folynak a vizfolyóka é- járdaszegélyezés munkái, I amelyet követ majd az úttest fendbehozása. A 800 méter hosszú lejtős utcát a lerohanó vizek alaposan kivájiák. Most megjelentek a 1 MOZIK MA I műsora APOLLO Szerelem Kriege Bűbájos, zenés, szerelmes filmregény iOHÁMIJÜ INGRID BERGMAN; Egy asszony aki mer p a a K Betty stockfield francia repülő filmje Levegőből nősülök kövező munkások, aztán jön majd a sokfelé elfoglalt hengermozdony és a külvárosi utca újjászületik 13 eze; forint költséggel. A vasút mellett a Mártírok útján lakók örök problémája az eső. Olt ilyenkor megszűnik a közlekedés, legalábbis szárazföldi járművek és méginkább gyalogosok számára. Sok-sok panasz hangzik el a házak alagsorában lakók részéről, mert a lakások is átnedvesednek. Magunk szemével láttuk, hogy a város vezetése nem hibás. A lefolyó a MÁV területén lévő árokba torkollik, sőt mondtatnánk árokrendszerébe, amelynek kitisztítását hosszú és ismételt átírásokban sürgették a MAV-nál. Ezelőtt két héttel végre meg Is kezdte a MÁV a legveszélyesebb szakasz kitisztítását, de akkora költséget igényei az árokrendszer rendbehozása, hogy arra a MÁV országos vezetésétől 15 ezer forint külön hitelt kell kérniök. Ezzel az összeggel Mecsekszaboics az elmúlt egy esztendő alatt kerek félmilliós összegű beruházáshoz ju- jott a csatlakozás szerencsés ténye folytán önmagára utalva évszázadok alatt sem kerülhetett volna sor ebben a községben ilyen összegű beruházásokra. A Dózsa György utcában, amely az új bányászházak egyik csoportjához vezet ütemesen zakatol a hengergép. A város két ilyen gépe közül csak az egyik van most üzemben. Ez a tizenkét tonnás nyersolajmotorral működő masina. Éppen ezért kétszer nyolcórás turnusban működtetik, váltott kezelőszemélyzettel. Hordják a* kavicsot az úttestre amit laposra tapos a súlyos gép. Barrm- bőrű, izzadthátú emberek faragják a járdának kijelölt partos útrészt. 4 város sesfítséae » hányá«ü!oknak — Sietnünk kell, hogy az őszi esős időre készen legyünk. A Szakszervezeti Tanács szociálpolitikai osztálya mérleget készt tett az idei nyár szervezeti üdül (ütéséről. Megállapította, hogy 1946 óta, araikor az üdültetés, a munkásnyaral tatás megkezdődött, óriásit fejlődött ez a mozgalom. ,4z idén negyedmillió dolgozó személy nyaralt az üzemi vagy szak- szervezeti akciók révén, a tavalyinak mintegy kétszerese. Az üzemi és szakszervezeti üdülők befogadó képessége is megnőtt. Ma már 193.352 fő nyaralhat egyszerre, a helyreállított üdülőkben. A negyed milliós számban nincsenek benne azok a tízezrek, akik hétvégén a Balatonhoz és más nyaralóhelyekre utaztak. Az üzemek ebben az évben 25- 2S millió forintot fordítottak üdültetésre, ezenfelül az ősszeg 20 százalékát gyermeküdültetésre. Tízezren vettek részt az IBUSz bel- és külföldi munkásutaztatásában. Az OTI négyhetes turnusokban 5000 tnoncot üdültefeft, kétszer annyit, mint tavaly. A bányászok két új üdülőt kaptak, a siófoki „Hullám" és „Sió“ hoteleket; amelyeket a háború erősen megrongált. Hamarosan felavatják a móri „Zöld-kastélyt“ is. A Beszkárt 2000 alkalmazottját nyaraltatta Széplakon, Iszkaszent- györgyön és más kisebb üdülőkben. Balatonfüreden 1200 vasutasgyermek nyaral az idén. Megállapítja a nyaralási statisztika, hogy jelenleg összesen 212 üzemi üdülő működik. A Gallyatetőn 500 cl munkás pihen, turnusokban. Lillafüred újjáépítése nagy iramban folyók. Az idén kezdte meg működését a népjóléti minisztérium fennhatósága alatt az Országos Fürdő- és Üdülőhelyi Központ. A Szakszervezeti Tanács 45 szakszervezetnek juttatott balatonparti telkeket és eddig körülbelül 100 kastélyt és más épületet különböző szakszervezeteknek. A pécsi üzemek ifjúmunkásai a baranyai iskolákért Nagyszerű munkát végeztek a lelkes SzlT-brigádok mint azt \ délelőtti szemlénknél az illetékes főpályamester elmondotta. Két héten belül kiutalják az összeget és akkor megindítják a félbehagyott munkát. Félmillió« bpruháziís Mecspksasabolcnon A Pécsváradi országút a leköze- 'lebbi állomása utunknak. Itt folytatják az iskola előtt végződő betonjárda építését. Itt 18 munkás dolgozik fross lendülettel és augusztus végére a 400 méter hosszúságú betonjárda felér a szabolcsi útnál lévő vámházig. Az itteni munka befejezése után a Megyeri kertvárosba vezető Táncsics Mihály utca betonjárdája kerül sorra. A Mecsekszaboics faluba vezető úton ugyancsak nagyarányú munkák folynak. Ezt is az öthónapos tervév második napján keizdlék el. A feladat az, hogy az út kanyarulatait szelídítsék, az utat kiszélesítsék, az autóbusz közlekedő'- számára alkalmassá tegyék, sőt melléje betonjárdát is építenek. Kereken egy kilométeres útszakasz ez, amely a Pécshez csatolt község szívéig visz és az autóbusz közlekedés révén most már valóban részévé válik a városnak. Ezekre a munkákra 110 ezer forintot irányoztak elő. Az OTI híven a Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozatához, amely szerint: „Fokozni kell a harcot a népbetegségek: tüdőbaj, nemibetegségek leküzdésére“, a legmodernebb fölszereléssel ellátott vándorambulanciát indított a dolgozók egészségvédelmére. A borsodmegyei kísérleti út után amely nagyszerű eredménnyel zárult — elsőnek Baranya megyében kezdte meg a vándorambulancia- szolgálat működését augusztus 17-én. Az OTI a legmodernebb gyógyászati és vizsgálati felszereléssel, röntgen, fogászati, gyermek-, szem- és belgyógyászati eszközökkel ellátott, külön áramfejlesztő készülékkel felszerelt és beépített öltözővel rendelkező hatalmas gépkocsit állított be a távoli falvak és tanyák dolgozói körében a népbetegségek elleni küzdelemre A bányász elvíársak egy kocsifuvar fát vagy szenet sem tudnának házhoz szállítani, ha nem készülünk el idején — mondja Bodó Imre főmérnök. Bizony sietni kell itt mindenkinek, mert a sok tennivaló egymást tói ja előre. A hengergépnek is 400 négyzetmétert kell most nyolc- óránkint elvégezni, az eddigi 300 helyett. Ez a lendület csendül meg a kőre sújtó kalapácsok hangjában és a földel omlasztő csákány suhogásában 12 hónap helyett csak öthónapnyi idő áll rendelkezésre, de semmi kétség, hogy elvégzik az eléjük szabottakat, mint ahogy minden területen szerte az országban R. E. Baranyába kinevezd pedagógusok Baranyába a következő pedagógusokat nevezték ki az általános iskolákba: Ács Margit, Balázs Ágnes, Bátori Adél, Bodó Kata Mű ria, Czimber László, Csizmadia Mária, Friedel Erzsébet, Káldi Mária, Krassói Etelka, Mánfai Györgyi, Papszt Vilmos, Resch Mária. Simon Ilona, Tóth Ilona, Witreich Magdolna, Kiár Piroska, Juhász Lajos, Bodonyi Etelka, Balázs Klára, Gábor István, Keller József, Kálczi László, ifj. Kiss Béla, Tóth Erzsébet, Zabory Béla, Hideg István. A nagyjelentőségű akciót Baranyában jól előkészített, tervszerű munka előzte meg. A hatósági orvosi kar dr. Hal József tisztifőor vos irányításával a védőnők, az MDP helyi szervezetek és a MNDSz lelkes asszonyai együttesen készül iek n tömegvizsgálat és. gyógyítás menetrendszerű lebonyolítására. Elsőnek Vajszló, Hirics, majd Halála és Csányoszró, Sellye és Bogdása községeket kereste fel az egészségügyi autó és dr. Keleti István OTI orvosigazgató, dr. Stren ger József OTI főorvos irányításával öt szakorvos, dr. Blaskó Búbért egy. m. tanár belgyógyász Ír Fischer Matild főorvos szemész, dr. Győrffy István gyermek gyógyász, dr. Ujj János és dr. Ko ronczay József fogász szakorvosok azonnal megkezdték a vizsgálatot és a gyógyító munkát. A „Dolgozók az iskolákért" par- ronázsmozgalomba az MDP pécsi ifjúmunkásai lelkes mur kávai kapcsolódtak be. Vasárnap és ünnepnapokon ifjúsági rohambrigádok rajzottak ki a baranyai fal vakba és miniden tőlük telhető elkövetitek, hogy a tanévnyitásra ragyogóan tiszta, napfényes tantermekben kéz- riődhessék meg a tanítás. A lelkes SzIT-isták közül a Fém- és lakatosárugyár dolgozói Mágocs községiben végeztek paEronázsmunkát. Gyönyörűen feldi szí’ették a tantermeket az iskola udvarán pedig egy röplabdapályát létesítettek. Rbbe a munkába belekapcsolódott a mágocsi EPOSz szervezet fiatalsága is. A Sopiana gépgyár SzIT csoportja Kátoly községben kimeszelte és kitakarította az iskola-, rendbehozla a rossz zárakat ezenkívül 50—60 darab vasláb- törlőt készítenek a lálbiödőkkel nem rendelkező iskolák részére. Az államosított Deutsch téglagyár fiataljai Nagykozárban működtek közre az iskola helyreA vizsgálat nagyszerű eredményt ért el, különösen eredményesnek bizonyult a vándorambulancia röntgen felszerelése és a „Kiváló munkáért“ jelvénnyel kitüntetett dr. Farádi László egy. m. tanár, bel klinikai adjunktus vezetésével tel jesített rohammunka, amikor is naponta mintegy 500—700 dolgozót vizsgáltak és gyógyítónak a helyszíneit. Majd Kémes, Diós- viszló, Harkány és Dráva Szabolcs, Alsószenlmárton és Beremend. 'Ugybarsány és Siklós következnek. így számos tuberkuiotikus, maláriás, daganatos és gyermek- betegség vált ismeretessé. A falvak lakossága, az OTI biztosítottak, a szegények és az iskolásgyermekek őrömmel fogadták és hálával nyilatkoztak a vándorambulancia- szolgálat áldásos munkájáról. állításában. A dekorációs munka elvégzésén kívül a tanítói lakás újra cserepezését Is vállalták. A gyapjúfonóüzem ifjúmunkásai a felnőttekkel együtt Szebény községben olyan rendet és tisztaságot teremtettek az iskolában, hogy ragyog minden a tanteremben, amelyet még gyönyörűen fel is díszt lettek. A Hamerli-keszf yügyér SzIT-istái Magyarsarlóson végeznek helyreállítási munkát, az OMTK fiatal dolgozói pedig a siklósi iskola javításában vették kj derekasan a részüket. A siklósi polgári iskola növendékeivel együ1» még földműnké- is végeztek. A Mauthner olajgyár fiatal dolgozói a drávaszerdahelyi iskola javításán dolgoznak és az iskola meszelését és udvarának helyreállításé; végzik el. A Zsoinay-ifik def or$r^ tárgyakat készítene* A magánalkalmazot ak SzíT csoportja egy hónapon kérész ül műsoros estjeik teljes bevételét a keszüi és kásád! iskola felszerelésére fordították. A Zsolnay-gyár fiataljai pedig vonalzók, hamutálcák, viráocse- repek készítésén buzgólkodnak A fiatalok túlórában készítik el ezeket a dekorációs tárgyakat. A lelkes SzIT csopor' azt szere né ha minden baranyai iskolának ju1- athatna dekorációs ajándéktárgyat. Végül az egészségügyi alkalmazottak fia aljai 100 darab vonalzó; készítenek és ezenkívül mentöszekrény felszerelést futtatnak mentőfelszereléssel nem rendelkező bárom iskolának. A SzIT csopor ok úgy állapon lak meg az iskolák igazgatóival, hogy szep'ernber 5-én tart iák meg az ünnepélyes lanévnyifást, amikor a fia'alok küldőt ségileg le- lennek meg a községekben és átadják a pécsi ifjúmunkások ajándékait az Iskolának. A fiatalok természe'esen a tab év megnyílása után sem szaki jék meg kapcso’ataika az iskolákká továbbra js fo!y*atják oaírondzs tevékenységűket és -anév köziben munkával és Pécsett kész! eh; be rendezés; tárgyakkal segítik maid az iskoláikat Harsasában is megkezdte möbödését AZ OTI MOZGÓ KLINIKÁJA Saponin 500 — 700 faluni do'gozót vizsgáltak meg és gyógykezel'el;
