Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-24 / 192. szám

' A-1'TOL! NAPLO 1948 AUGUSZTUS 24 As ormánsági napok hereiében felavatták a liatárvadászolt asászléjáíj Nógrádi Sándor államtitkár a kox-iársatági elnök képviseletében] meítatta a dolgosa para»x9*ág és a honvédség testvéri éénfug&sd] tervgazdálkodásunk világraszóló sí­Ssükédl tanulság Az ormánsági napok legszebb és k-gmeg kapóbb ünnepségeit rendez­ték meg vasárnap Vajszlón. Fel­avatják a 10. határvadász zászló­alj új csapatzászlóját, amelyet az- Ormánság népe, a dolgozó parasztság ajándékozott a de­mokratikus hadsereg, egyik ala­kulatának. A község határában húzódó hatal­mas mezőn folyt le a zászló átadása és felavatása hatalmas tömeg és nagyszámú vendégsereg jelenteié­ben.' Délelőtt 10 óra után érkezett meg a köztársasági elnök képvisele­tében Nógrády Sándor miniszter­elnökségi államtitkár, a honvédelmi miniszter képviseleté­ben Szalvai Mihály vezérőrnagy, a haíárvadászok parancsnoka, ott vol­tak továbbá dr. Gyetvai János fő­ispán, Dögéi Imre az UFOSz or­szágos főtitkára, Kozma István al­tábornagy kerületi parancsnok, Kracz Pál pécsi polgármester és még sokan mások. Ormííissági paraszfa^szony, Szabó Jőzsefné adta át a hófehér •-m/.etiszínü-széiü csapatzászlót a zászlóalj parancsnokának. A zászlót szalagokkal díszítették fel, \ majd dr. Szenthelyi Molnár István katolikus, SzimonMesz Lajos pro- ’estáns és dr. Krausz Henrik izrae­lita tábori lelkész áldották meg a zászlót, amelyre a zászlóalj legénysége és tiszti­kara egy emberként tett ünnepé­lyes esküt. Ezután dr. Gyetvai János főis­pán Baranya megye dolgozói ne­vében köszöntötte a hatarvadászo- kat, kérve őket, hogy ércíalként álljanak őrt a hafármentén és véd­ték meg az országot külső és bel­ső ellenség ellen. Kozma István altábornagy arra emlékeztetett, hogy a Szovjetunió zúzt^ szét a fasizmust és indította el a magyar népet is az új, felszabadult élet útjára. Majd örömmel állapította meg, hogy ?z Ormánságban, a régi úri Ma­gyarországnak ebben a halálraitéit «zögietében is gyökeret vert már a demokrácia, Együtt akarunk menetelni a vi­lág haladó népeivel, elsősorban a hatalmas Szovjetunióval és minden más békeszerető ország­gal. De ugyanekkor éberen vigyá­zunk arra is, hogy a reakció ne hozhassa vissza a múlt sötét erőit — fejezte be beszédét Kozma al­tábornagy. Általános figyelem kisérte ezután Nógrády Sándor államtitkár felszó­lalását. A köztársasági elnök üd­vözletét tolmácsolta az Ormánság népének, majd arra rflutatott iá, kereí és a dolgozó parasztság hely-j zetének javulasa mélyreható váltó- { zásokat eredményeztek a magyar i falvakban is. .Nógrádi Sándor: 4 dolgozó parasztság üjissük a tírmoͱrác3á!íi*n A dolgozó parasztság ma már lelkes híve a demokráciának és bizakodással tekint a jövőbe. A 'dolgozó parasztság teljes erővel bekapcsolódott az ország újjáépí­tésének nagy munkájába és testvéri közösségben a munkássággal olyan új életet teremt a magyar földön, amely mindenki számára biztosítja a jó­létet, a gazdasági és kulturális felemelkedést. A beszolgáltatásról szólva megálla­pította, hogy ,a kis és középparasz- j j tok járnak elől a közeilátás zavar- i I tálán, biztosításában. A szabotálok í ‘és feketézők a zsírosparasztok és reakciós bűntársaik sorából kerülnek ki, akik elveszik méltó büntetésüket. A nagy tapssal és éljenzéssel fo­gadott beszéd után a köztársasági indulót játszotta el a zenekar majd az alakulatok díszelvonulása követ­kezett. Dögéi Imre az ujjáazüíelő Ormánságról A közös ebéden Dögéi Imre, az UFOSz főtitkára mondott pohár-; köszöntőt. Utalt arra, hogy a demokrácia segítette elő az Or­mánság népének újjászületését, azt, hogy elindulhatott az új élet útján. Érthető tehát, hogy az Or­mánság népe is, hitet tesz a népi demokrácia mellett és1 fokozott munkával kíván belekapcsolódni ez ország újjáépítésébe. Majd a hon­védség fontos szerepéről beszélt és megállapította, mélyreható jelentősége van an- j nak, hogy az ormánsági paraszt- j ság zászlót ajándékozott a hon-) védségnek. Délután sportbemutatókká!, népi j táncokkal, leánykórusokkal szóra­koztatták a -hatalmas nézőközönsé­get este. pedig a határvadászok tnü-j soros estjén zúgott fel a közönség j elismerő tapsa. Az Ormánság apraja! nagyja együtt ünnepelt a határ- ] vadászokkal. A pékek törvémyellenessenl szüntették be a buemütést Kraircz Pál polgármester haladéktalanul fotézkedst?, hogy ftetitifű! Scezd^e megszűnjenek a visszaélések Krancz Pál polgármester hétfőn reggel meghívta hivatalába a pécsi sütőiparosokat, hogy a rendőrség és a közellátás utóbbi napokban több pék ellen folyamatba tett el­járások miatt előállott helyzetet megbeszélje velük. A helyzet az — mondotta a polgármester —, hogy a pékek egészen hamis színben tűntetik fel a hatóság eljárását, mintha az a bucisütés ellen irá­nyulna. Erről szó sincs. A napok­ban közzétett rendelet módot ad a sütőiparosoknak arra, hogy bucit süthessenek, amelyhez tíz százalék­ban felhasználhatják a porlási szá­zalékból és a hatósági kenyér­sütésből megtakarított EB liszt­mennyiségeket, más alkalmas ga­bonafélék lisztjének hozzáadásával. Süthetnek azonkívül rozsláng és finomlisztből jegyes fehérbneit is. de nem tették ezt, hanem a ható­ságokra hárítva a felelősséget, leálltak a bucisütéssel. A hatóságok megállapították, hogy eddig több pékmester a ha­tósági kenyér súlyára és minősé­gére hátrányosan elspórolt lisztek­ből készítette a bucit. A jövőben az ilyenek ellen kemény megtor­lást alkalmaznak. Felkérte a sütő- iparosokat, hogy haladéktalanul kezdjék meg már kedden a buci­sütést az engedélyezett keretek kö­zött. Vegyék példaképnek a mun­kások, a parasztok munkaverse- nyét és igyekezzenek azon, hogy minél jobb minőségű kenyér és buci kerüljön a város közönségé­nek asztalára. A sütők több felszólalás után köszönetét mondtak az iránymuta­tásért és ígéretet tettek az abban foglaltak teljesítésére. P A sütők után a vendéglátóipar képviselőit fogadta a polgármester és felhívta figyelmüket a város fontos idegenforgalmi érdekeire. Mialatt a magyar demokrácia sorozatosan éri el eredményeit a dolgozó parasztság gazdasági fel­emelése terén, addig a nép életére és kenyerére törő reakció tovább folytatja alávaló mesterkedéseit a dolgozók rendje ellen. Vereséget szenvedtek a nép ellenségei az iskolák államosításának kérdésében — kísérleteik a gabonabeszolgál. tatás szabotálására és a város ki- éhezíetésére is megbuktak a dol­gozói parasztság öntudatán, amely lelkiismeretesen teljesíti kötelessé­gét a demokráciával szemben. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy a népi demokráciát a mun­kások és parasztok millióit feleme­lő új rendet eszeveszetten gyűlölő urak, nagygazdák, spekulánsok újult dűlnöd t rohamra induljanak, megpróbálva felhasználni segéd­csapatul az magodó középrétege­ket Is. Hogy pártunknak a reakció eile, nj éberségre való felhívása nem falrafestett ördögnek szólt, azt az elmúlt napokban magunk is ta­pasztalhattuk Baranya megyében, amikor egyszerre kezdtek új rém­híreket költeni a parasztság meg­félemlítésére, egyszerre lépett mű- ködésbe az egyházi reakció, egy­szerre kezdődött meg a csépi ési visszaélések sorozata. Mindezt be­tetőzte a szőkédi nagygazdák pél­dátlan merénylete demokráciánk ellen. Az egerági jegyzőséghez tartozó Szőkéd községben napok óta kintjárt a városházi alkalma­zottak szakszervezetének patro- názscsoporíja, hogy az elhanya- golt egyházi iskolát újjáépítse. A piszokban és elhanyagoltságban hagyott iskola szelleme terjengett azonban a falu felett is, amelynek bírója sorozatosan kijátszotta a szegényparasztokat és a módos gazdák segítségével már tizenkét esztendő óla bitorolta a bírói tisz­tet Ezek az elemek nem jó szem- me! nézték az iskolák államosítá­sát, ezeknek nem tiszta, levegős, újjáépített jskola kellett, amely le­hetőséget ad arra, hogy a szegény J paraszt fiából orvos, mérnök vagy katonatiszt legyen, hanem tovább­ra is sötétségben és elmaradott­ságban tartott falu. Ezeknek az ele­meknek neon kellett az Iskola új­jáépítése, ezért próbálták már na­pok óta megfenyegetni a falu jobb­érzésű lakóit, hogy ne adjanak szállást az önzetlen munkára ké­szülő lelkes és áldozatkész iskola­javítóknak. így történt, hogy a faluba kiér­kező patronázscsoportot már kez­dettől fogva ellenséges hangulat fogadta, nem a szegényparasztok, nem a község lakossága, hanem a falu hangadói, a falusi reakció ró-, széröü. Egy táborban találkoztak szemben az iskolajavítókkal a nyu­gat os csendőr, a Horthy-rendszer őfszolgabfráit kiszolgáló bíró, az iskolaszék reakciós nagygazdéi és mindazok az elemek, akik gyűlöl­ték azt a rendszer, amely földet és emberséges megélhetést adott a szegényparaszt6ágnak, amely meg­fosztotta őket a paraszti munka szabad kizsákmányolásának lehető­ségétől. Ebben a légkörben történt meg, hogy a bíró és egyéb hivatalos személyek már előre kijelentették: nekik nem kell iskolajavítás, nekik jó az Iskola úgy is, ahogyan ez­előtt volt, nekik jó a tudatlanság, jó a sötétség is. A falujáról; ilyen fogadtatás ellenére is hozzáláttak a munkához — kezűk alatt cslno- sodott az iskola, a hiányokat ki­javították, a leomlott falat újra vakolták és befestették. Amit azonban egyik nap fáradságos munkával helyreállítottak, másnap reggelre ismeretlen kezek elpusz­tították, bemocskolták. Az Izzó hangulat parázs vitává csapott, amelyben a reakció már nem elé­gedett meg az uszítással, hanem „nyoznósabb" érvekhez folyamo­dott és az egyik nagygazda vas­villával hátulról nekitámadt és a sötétben véfesreverte a csoport vezetőjét, Rab Márton elvtársat. Eddig röviden a faluban történ­tek leírása, A jövő szempontjából azonban nemcsak az a fontos, hogy a bűnösök elnyerjék példás bünteté­süket — arai, mivel a rendőrség már őrizetbe vette a reakciós bírót nagygazdatársaival együtt, nyilván nem marad el —, hanem elsősorban az, hogy az esetből levonjuk • megfelelő tanulságot. Az a fontos, hogy egy pillanatra se feledkez­zünk meg éheségüükről, egy pilla­natra se hagyjuk abba a falu ki­zsákmányoló!, a gyűlöletet vető és véres verekedéseket provoká­ciókat arató kulákok elleni küzdel­met és ebben a harcban szívó* mindennapi munkával felvilágosí­tással állítsuk magunk mellé ax egész dolgozó parasztságot, amely­nek meg kell értenie, hogy a sző­kéd! merénylet nemcsak a váron, nemcsak a munkásság, hanem az egész dolgozó nép és különösen a dolgozó parasztság ellen irányult, amely számára a népi demokrácia felvilágosodást, kultúrát. Jobb éle­tet, a kulákok, a reakció pedig örök sötétséget Szőkéd árnyékát akarja osztályrészül juttatni. Kitüntetett ormánsági gazdák NÖVÉNYTERMESZTÉS; Hskui földmű vés sző ve 'kezet arany okle­velet, a vajsziói föklinűvesszövet­kezet pedig ezüst oklevelet nyert. Ballag Sándor, Vlsnyei Ferenc, Zstidó Mátyás vajszdój és Kasza Lajos drávapiski lakosok, kitüntető oklevelet, Gyöiikő Lajos Vajszló, Bogáldi József Cun, B. Váci Lajos BJELINSZKIJ ISIS június 7-én (görgkeleti nap- ;ár szerint május 26-án) halt meg V. G. fíjelinszkij, a múlt század ■rósz szellemi életének egyik leg- nntosabb személyisége. Polgári család sarja volt: atyja orvos, nagyatyja görögkeleti pap. Neve 1835 körül kezd szerepelni: mosz­kvai folyóiratok munkatársa, iro­dalmi kritikusa lesz, s csakhamar felfigyel hangjára az orosz köz­vélemény. Kritikai tevékenységét — főleg élete végének kiforrott al­kotásaiban — a realizmus követe­lése szabja meg. A művészetnek — hirdeti Bjelinszkij — az élet tel­jességét kell tükröztetnie, az iroda­iamnak a közösség problémáit ki­fejeznie. A társadalmi valóság leg­teljesebb elemzését a regényben látta megvalósíthatónak. Ez a termékeny és sokoldolá elme, aki mint színikritikus is ki­válót alkotott, vált az orosz nem­zeti klasszicizmus tulajdonképeni törvényhozójává és elméletírójává. Puskin, Lermontov méltó irodalmi értékelése tőle indult ki, s ö lett egyúttal az orosz realizmus meg­értő útegyenrjetöje. Gogoly és Tur- genyev pályáját indulásuktól fogva megértéssel kísérte. Személyes ba­rátságuknak Turgengev föl jegyzé­seiben megkapó emléket állított. Gogolytól azonban élete végén el­váltak útjai. Amikor a Halt lelkek immár országoshírü írója egy 18-17- ben kiadott művében a cári ön­kényuralom és a megcsonlosodott orosz maradiság védőjévé szegő­dik, a halálos Ibetegségére külföl­dön gyógyulást kereső Bjelinszkij éleshangú levélben rója megr bá­lát ja súlyos eltévelyedését. Az irodalmi kritikai melleit a po­litikus cs hazafi Bjelinszkij arca jelenik meg ebben a levélben, s ez az arc nem kevésbbé jelentős az előbbinél.. Egész élete hatalmas küzdelem az önkényuralom ellen, a jobbágyság fölszabadításáért Hisz az orosz paraszt helyzete ebben a karban kétségbeejtő. Az addig még patriarchális formák közt élő föl­desurak most a iizsákmánuolás kapitalista módszereire kezdenek rátérni. Huszonöt millió jobbágy áll szemben százezer földesúrral egy egyenlőtlen küzdelemben. Még a cári minisztérium egyes hala­dóbb gondolkozása tágjai is rémü­lettel látják ezt a helyzetet. Bjelinszkij minden erejével föl­veszi a harcot, bár szenvedés és rágalmazás lesz osztályrésze. A pa­rasztforradalom képét vetíti a ha­talmasok elé, ha még soká halo­gatják a jobbágykérdés megoldá­sát. Forradalmár, demokrata és hazafi egy személyben. Forradalmi parasztdemokráciában látja a jövő, útját, s meggyőződéssel vallja; a fölszabadult orosz népnek les; még szava az emberiség számára. De a felszabadulás útja nehéz: nemzeti önismeretre és a valóság fölmérésére van szükség. Nem elég, lm Európa megoldott egy felada­tot, a sajátságosán orosz problé­mákat is meg kell látni Ezért áll szemben a „szlávofiIek'\ ködös és egyoldalú rajongásával a hagyo­mányok és a cári uralom iráni, de szembenáll a „nyugatosok" el­vont világpolgárt ábrándjaival is. Oroszországnak — tanítja — az önállóság útján kell megindulnia, ez az út azonban a haladás útja legyen, ne pedig az elmaradott­ságé. Bjelinszkij fiatalon halt meg. 18i8 nyarának nagy eseményei s az európai szocializmus teljes ki­bontakozását már nem láthatta Még haldokolva is népe felé for­dult: betegágya mellett ülő fele­ségének hosszasan beszélt az orosz népről, üzent népének, kifejezte iránta való szeretetét, ragaszkodá­sát. Gondolatai pedig továbbéltek barátai, Csernyisevszkij és Herzen forradalmi demokráciájában, egyen­getvén a társadalmi és politikai haladás útját. Etnléke felé ma ke­gyeletiéi fordul nemcsak a szovjet nép, hanem az egész művelt em­beriség, amely a ' szocializmus, a teljes embert felszabadulás felé ve­zető át egyik nagy úttörőjét látja benne. Dr. Angyal Endre elismerő oklevelet kaptak. Gazda­képző Iskola Sellye ó3 Német Im­re FErics kitüntető. Tahi József Nagycsány elismerő oklevelét ka­pott. — MÉHÉSZET: Józsa Ferenc kitüntető és Scheffer Károly elis­merő oklevélben részesült. — LÓ­TENYÉSZTÉS : Szűcs Péter Majláth puszta, Kanizsai Imre Vajszló, Bo- rryár Ferenc Koros, Novák Dezső Vajszló, Simon Dezső Baranyahid- vég Cun Józef Magyarmecske és Czaké József kitüntető i Darabos József Nagycsány és Csurgyók Pé­ter Tengeri pedig oklevelet kap­tak. — FOGATSZÉPSÉGÉRT: Gáli Lajos Adorjás, Simon Dezső Bara- nyahdvég és Bonyár Ferenc Koros. — TEHÉNTARTÓ GAZDÁK: Far­kas József, Béniké. János, Szabó Béla és Egyed Gábomé vaj szí 6iák és Szabó János Luzsoki gazda. — KIVÁLÓ TENYÉSZBIKÁIKKAL KI­TŰNTEK: Eisner testvérek Vajszló, ifj. Horváth Lajos Ózdfalu, Sz árai Albert Kisszentmárton,. Basa Jó­zsef Hegyszentmárton, Aaracs Jó­zsef Vajszló, ifj. Bazsó.József Lu- zsok és Putnoki Péter Hirics. -— KIVÁLÓ SERTÉSEKET HAJTOT­TAK FEL: A kelemenligeti állami gazdaság, Sziárai Alber' Kisszerof- márton, Darabos Lajos Kiszen'- márion, Tóth Lajos Besence, B. Váci Lajos Vajszló, Nagy István Besence, Simon Jáno? Besence, Csordás Jenő Baranyahidvég. Tö­rök Vince Baksa és Hegedűs La­jos Okorág. — Borbás Lajos Hi- j rics, egy darab kosa kitüntető ok­levelei nyer*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents