Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-22 / 191. szám

DUNÁNTOW NAPLÓ aoosarat» n Anglia, politikája isfeM&s j TZTOÉK A LEJTŐM a nemzetközi ficlyseetépt & Daily Hirres bírálata a barit kormány kfilpolillkdfárél A Dally Mirror folytatja cikk­sorozatát a béke megőrzésének kérdéséről. Rámutat arra, hogy Anglia a hatalmi «gy«a»ily aisg- 6raé*éé;t mindig eroyj«í*ll*n«í külpolitikát folytatott. Tt * politika segítette hatalomra M'tlert és azt a politikát foly­tatják ma is az angolok. 1945 óta sok minden történt, ami megerőeítfaoíte a Szorjoíúnió gya nakvAsát. Anglia sohasem törődött a délkeleicurópaí államok b-el- Ügyelve!, még akkor sem amikor Hitler . tgyaksaott rávamnt éket m Angiiéval fcssntajrtott kßraako dobni kapcsolatok megrssakítá- sára. A háború, ötén Angii« «gy**«rr» aggúdnl kcatett aa*n államok á mokráciájáivek jóvójáér-, holott ezekben sr. országokban, dsmoktá- cia sohasem voít. TcméoartM, hogy a Szovjaitónió úgy jnagy«- ráais politikánkat, hogy ki folytatása a réginek. Amíg nőm hozunk létre olyan európai megegyez é«ft, amely megmutatja, hogy a Ssovjetúnló- nak c/yanokTáíra kíhz-s oka, nem tudunk megegyezni Németország kérdésében — fejezi be fejtegeté­seit a Daily Mirror, a ■ Ere*#! fcfrtn A Reutíir-troda moszkvai íodd- ■ftójúrak úri*söiá*« «rarint «gy- íánrfil as Egyesült All am ok és Anglia, mAaréouő! Franciaország között a moszkvai tárgyalások so­rán a Bohr vidék oüeA őrzése írével é- •därw» «msüU fel vélem Anyka- l&nbaág, Frandaorezág ugyani* a Rufer-ví- dék négyfea tetei ellenőrzése terén Amerikával *0 Angiikra! «Hantiéi­ban messze menő engadjatoyeket káa* taawuri anj. Au angol tudóéi tó «serin; a* ekörül folyó vftn trv'et; nem. kértek a nyugati hatal­mak moszkúaS képviselői" péntekre újabb kfhallgetáat Molotov kiil- ttgrjmkniszteríőL A németorsiági francia övezet­ben a gyárleszerelések és lefogla­lások óriási méreteket öltenek, úgyhogy az a látszat, mint hogy ha a francia hatóságok még egy zitolsó kísérletet tennének arra, hogy Trieoni* megalakítása előtt minél több értéket szállítsanak ki Franciaországba. Fagy meglepetést keltett a fran­cia kormány új állásfoglalása a német határok kérdésében is. Pfalz és Rajnü-Hesseu tartományokat a Saar-vidékhez kell csatolni. Kob­lenz és Trier vidékéből pedig újra Re jón-államot kell létesíteni — hangzik a francia követelés. U Wfc?$rsas£e? M^winUitazfer kWr ni gpgai tRMft&rftifltoz Jullo Ahrarez del Vajo, e köz- társasági Spanyolország volt kül- űgymínisz'ere nyílt levelet intézett az angol munkáspárthoz az ameri­kai „Nation”-ban» A nyílt levél a Tribune című angol hetilapban ’s megjelent. Eles szavakkal bírálja a munkás­párt mostani politikáját és emlékezteti Altié miniszterelnö­köt, amikor munkáspárti vezérkén- meglátogatta a köztársasági Spa­nyolországot. kijelentette, hogyha halaimon lehetnének, megsegíte­nék a kört Areas égi Spanyolomé giot. Amióta a brit munkáspárt ha tel ómra került tevékenység« utavsak • spanyol *x«claH*tá- kanén « jrfiág vOsMensvl szocialistáiét Is szívfájdalommal 'és szégyennel tölti el. Az angol teunkéepártnak erre sém- mi mentsége nem lehet. Bevin megcsalt*. « spanyol körstAxM*ágia­kat. Az angol munkáspárt 1945-ben választási jelszókén- használta fel a spanyol kérdést. Három év tolt aí ezóta, d* a párt neon ;<dj&riíatlo kötcteoeé- ffét. Az elmúlt héten ismét szocialis­tákat lőttek agyon Spanyolország­ban. Ezeknek nevében fcüMőm le­vele*»«: — fejezi be a volt Sjfll- ügyíaiiiltwíer. Mit vMíiM Sasiig Washiagtoofetm tomméllttották azoknak ex áruknak a jegyzékét, * melyeket ex angolok new, vagy csuk bi­zonyos ieJtÚt «fekkel a* Alii ihat­nak « SrorjetÚBióbo és Xeíet európábe. Az amerikai hadügyminisztérium a tárgyalások során mindenképpen raog akarta akadályozni a Kelot- óa Nyugat aurópa kösötti üceresäre- deletn kibontakozását. A demokráciának Görögország­ban való megteremtésén fáradozó liga a görög nép nagybritanniai barátainak nevében emlékiratot iníéxet Bevin kül- ügytnsialatlerhoz és ez. Javasolta, hogy Beviu kez­deményezzen tárgyalásokat Görög­országban Markosz tábornok mi­napi békeajánlata alapján. Bevin elutasította « Javaslódéi és arra t«u veit hajlandó, hogy fogadja a küldötte éget, «moly ez­zel kapcsolatban fel akarta ke­resni. a C. S, T, a iMgae#« A franci« «aek»serv*w«tl köz­pont főtitkára a föktodv** oawk- szorvewn kiküldő ít«i «lőtt k»«r-| tett« « *aak*B«rv*Mrti k*zjw»t 4S-C lánpotttjélt az ár- és búrkéntérfbon, A CGT követ«!! a 13.93« frankot. J létmtnlmumot, a húntónúk reví­zióját én ax árak emeUceMaóvel 8 párhuzamot«» a bérek «sneMaáí. |j Ezek a követelések ásóiméi fel je-> síthetök, mihelyt csökkentik: a ka-’ pitalistái hatalmas nyereségeit. Aí főt tikár hacaójyozta, hogy csak aí tauo&é*o««ály ayj-ség» failafwöiat-i ja kudardba a konnány munkáséi-! lenes és antidemokratikus politiká-| jár. Szövetkezeti konferencia Pécsett ft! a rángd S órakor Baranyáim gye mintegy 850 szOvctkeze! vezetőjének réazvételével tartják a Muiíkáskaszlnuban a Magya* Do! gezók ?ártja *ie<S megyei szövetkezeti konterenvMj.lt. A kccifarenv! kSzpantl szónok« Magos Gábor a MDP aaSvetkezetpoStiiäl oav tályának helyette« vazetCje. A megye szövetkezeteinek kérdésért! A c z é! György eivtirs tart beszámolót. A konferenciára meghívtál Boros Gergelyt, s sarkad) fGldmüvesszövetkezeí Kossuth díj** ügy aIH a KirW.iiiUlr (KB) Világszerte mélységes megdöbbenést váltott ki a hir, hogy Tito határőrei megölték Arszo JoYsnovics eivtársat, a jugoszláv hadseitg volt vezér­kari főnőkét, aki két társával együtt Romániába akart át­jutni. Miért kellett menekülni Jovanovics tábornoknak, a fel­szabadító harcok legendás bíró hősének? Miért akarta elhagyni hazáját, amelyért éveken át har­colt, amelyért ezerszer szembe­szállóit a túlerőben lévő német megszállókkal? Azért, mert mint népének hú fia, társaival «Kern­be fordult ntóék politikájával, állást foglalt a Tájékoztató Iroda bírálata mellett és, mint a már korábban börtönbe vetett Heb- rang és Zsajodea abrtársak, kár­hoztatta Tito és táránI Mscab*- hí.Syezkedéwtt a Szovjetúnií «S» a többi kommunista párt politi­kai irányvonalával. Ez volt a „bűne“ Jovanoedca tábornoknak, azért kellett el- menekf'tnre TKóék terrorja alól ás ««ért árt* utó! a gyilkos golyó a határ mentén. Tovujk»- vte* tábornok newi volt hajinndö árulóvá válni és a bekövetkezett fordulat után íz bátran és kö­vetkezetesen hangoztatta, hogy Jugoszlávia sohasem térhet le e Szovjetúnióval való baráti és testvéri szövetség egyedül jár­ható útjáról. A jugoszláv nép legjobbjai, a mártírhalált halt Jovanovics elvtárs és bebörtön­zött társai, megalkuvás nélkül hirdették és hirdetik, hogy nem szűnt meg a harc az lroperia- lltzák eHea és ezt a küzdelmet a Ss».»vj«túnié vezeti a nép! de­mokráciák békefrontján«k dée. Tíőték és társaik hiába han­goztatnék álszerit szovjetbarét szólamokat Jovsuuoviea elvtárs halála és a Jugoszláv Kommu- -nieta Párt legutóbb lezajlott kongresszusa bebizonyított;*, hogy Jugoszlávia vetőtől végze- tMaa ráléptek a tejtó útjára. Miközben a Szovjetúnió felé ba­ráti szólamokat hangoztatnak, tűzzel-vassal Irtják azokat, akik a Tájékoztató Iroda «Dáafoglnlá- sávvá moMMtttják magukat. Nyíl­tan bejelentették, bogy a Tájé­koztató Iroda határozatát pol­gárháborúm Toló felhívásnak te­kintik éa azokat, sJJk elfogad­ják Sztálin bírálatát, mint pArt- •Jteocs aienchat kfsnétettonül ki­közösít fk, mert soerintük „nem­esek a párt egységét veszélyez­tetik, hnnetn országunk népeinek egységét íz", Varrta, aki hé bkitsmI a kom- tunsülrta pártok »«mastícösi hS­sőrségéhez, aki elfogadja a Szov­jetúnió Ksvtíwinnlsta (bolsevik) Pártjának btrálatát, az tegyou bár a fateaatetdltó hare Uig­él Mbröu « jwutatwfe»}» kall, UJ Mazxbedfté fezre Mull meg tehát a sokat szenvedett Jugoszláviák«». Azok szervezik, «köt nem la olyan rég«« még a náci elnyomás megszüntetés® el­len küzdöttek. Es azok vesznek benne részt, egyre sokasodó lét­számmal ér hősi«* elszántsággal, akik tudják, hogy terrorra! »««a lehet elfojtani az igazságot. Jova­novics elvtárs mártírhalála újabb lendületet adott a szervezkedés­hez, amelynek győzelme nem lehet kétség«*. Tltóék kesébe« ma már kosnsnusitta vér tapad és ezért a bünhödés nem ma­radhat el. Érés, fél felépített iépbadsereget kell szerveznOnk Darvast íotváu bcstaéít a honvédek és rendőrök első pécsi taláikoxzáján Csütörtökön este a Munkás­kaszinó nagytermében tartotta ta­lálkozóját a honvédség és rendőr­ség. Az első Ilyen találkozó volt ez és » demokrácia két fegyveres erejének egymáshoz közelhozásál célozt a. A Himnusz elhangzása után Kovács Ferenc rendőrszáza. dós mondott beverető beszédet. Ebben hangsúlyozta, egg célt *zol- gál mindkét fegyveres testület, tehát nincs és nem is lehet káz/it- fflár semmiféle ellentét. Ahogy a belső rend fenntartásában a rend­őrség támasza a honvédség, ugyan­úgy a honvédség számíthat adotí esetben a külső ellenség leküzdé­sében a rendőrség segítségére. A bevezető beszéd után szavalat következett, majd Darvasi István rendőrszázados, az est ünnepi szó­noka emelkedett slóiéira. Beszédé- ben hangoztatta rjj>j erős is jól- fcgyelmezett néphadsereg kiépíté­sének fontosságát. A kiépítésnek nem csupán anyagi, hanem sokkal Inkább ideológia! előfeltételei vannak. A pecfílzttiua' kHMi a uange. igazét védő náp kezéből a fegy­vert, tehát a nép ellenségeit szol­gálja. \ Darvasi István méfyejiaeáeló be­szédét lelkes taps fogadta. Több hossárzólé* után szavedsv tok, népi táncok és e tüzérek nép- lalkőrusa élénkítették a jóisikerült est műsorát. Záróbeszédet Lepres \ndriU honvédfőhadnagy mondott. A rendörparancanokságot Ke- szöcze Endre rendőrezredes, a honvédpsrancsnokságot pedig Má- riássy Ferenc százados képviselte. iépái Sándsr államtitkár a hatánradászsk zásztéavatásáei Ax Ormánsági Napok során ma vasárnap kerül sor a legkiemel­kedőbb ünnepi aktusra. Déleiül! fél 11-kor adják át és avatják fel az Ormánság népe által a 10-«* határvndáaa *á**hWlJo*k ajándéko­zott caapfttxAnrfót. Az ünnepi al­kalomra szombaton este Pécsre érkezett, a kftktársasági elnököt képviselő Nógrádi Sándor minisz­terelnökségi államtitkár, Sealvay Mihály vezérőrnagy, a határőrség főparancsnoka és Simonldesz Lajos ielkáM cjradM. Raggal utaznak Vajíz! óra, hogy az ünnepségen résztvegyenek. A délelőtt! zószlóavató tinnepzá- g«t ötszáz sseisúlyr« mámltott df«s* ebéd követőit, défatAn pedig a tev tirvadáM honvédek nagyszabású sportbemutatói, fegyvergyakorlatai, futbal- és vizilabdamérkózései szó­rakoztatják a közönséget. A he tár- vadászok ezt« gazdag kultúrműsort adnak a sportpályán felállított azabadszínpadon. Kilátnék az Ésiyi (ssóz!i wéuyl A budapesti rögtön ítélő bíróság szombaton tárgyalta Bodor János, Skultóty Sándor, Komáromi Mik­lós ás Karínéi Bála abonyl fiatal­emberek bűnügyét, akik a vádirat szerint ez év júniusában éjszaka elvágták a ssoojtt telefonhnzalt és súlyosan megsebesítettéi a szovjet hadsereg egyik őrmesterét, akit azonban sikerült megmenteni art életnek. A vádirat saerint a négy rntmmmimv-sir'ís* Stertina István DmerSlíéSió! SQ fieSüramds fiónyaiámpéí küld a Mii ilgaztBÉ Martina István, a Clevelandbnn lő bányászvezető, levelet irt szülő- talaja, Dunasztkcső jegyzőjének. Martina Istvánt a nemrég itthón- járt amerikás magyart már bemu­tattuk olvasóinknak a Dunántúli Naplóban. Mikor itthon járt Ul­met készített a felszabadult Ma­gyarországról. hogy ennek segítsé­gével hatásosan tudjon szembeszáll­ni az imperialisták zsoldján ott élő hazaáruló magyarok hazúg propa­gandájával Á levél tulajdonképpen válasz Devecscrl jegyző levelére, <7melyben ő tudósította Martina !s‘váni az újjáépítés legújabb ered. ménydről. Sálával köszöni a levelet, amely rat küldenek. Martina meg is ren- lelf már 250 darabot ezekből “ ampákból, amelyeknek'költsége a elszereléssel együtt kerek tízezer tollár. A gyűjtés munkája már neginduU és az első lámpakülde- nény, amely 60 darab lámpái hoz — októberben érkezik meg. Ezt a küldeményt Komló bányászainak \pánta Martina Az a kívánsága, togy az amerikai magyarok aján- tékát dr Gyétvai János főispán ad- <a át ünnepélyesen a komlói bá- lyászohnak. Levele végén Martina bevallja, hogy mióta itthon járt és látta a felszabadult ország és nép alkotó lendületét, azóta le! 'ihatatlan hon­vágy kínozza. Kéri barátjáfcr jegy­zőt, hogy nézzen neki egy megvá­sárolható kisbirtokot. Itthon akar dolgozni a szockdismasi építő Ma. vádlott ízotJet katonák meggyil­kolására szövetkezett. A vádöbasxódsk elhangzása után az esti órákban hirdette ki a rög- tönft&ö bíróság az ítéletet. Bodor Jánost gyilkosság elköve­tésére irányuló szövetség bűntett« miatt halálbüntetésre ítélték. Skul- íéty Sándor 15 évi fegyházat. Ko­máromi Miklós életfogytiglani fegy- liázat kapott, Kaxinei Bélát 10 évi fegyhézra Ítélték. Az ítélet indo­kolásában a bíróság megállapí­totta, hogy a rögíönítélö bíróság minden kétséget kizáróan bebizo- nyitottnak vette, hogg a vádlottak elkövették a terhűkre rótt bűncse­lekményt. A* indokolás befejezése után az elnök megkérdezte a ha­lálraítéltet, kíván-e kegyelemért folyamodni. Bodor János igennel válaszolt. Rövid tanácskozás után Hz elnök kihirdette a kegyelmi tanács döntését, amely szerint Bodor Jánost nem találta kegye lemre méltónak. Az ügyész ezután közölte a ha­lálraítélttel, hogy a halálos íté­letet szombaton este a gyíijtőfog- ház udvarán végrehajtják rajta. 1 KMTE—PVSK 8:0 (6:0). Kapos vár, 2000 néző. Játékvezető: Ko-> v&c*. DwMkam Magyarság r'T ?:* újabb támogatást nyújt neki az amerikai közvéleményt felvilágosí­tó munkájában. El is vitte hir~t * minden magyarlakta vidékre anr. \ amit Itthon látott és bemutatta a filmet is amit itthon készített. „Eze­ket \a tényeket nern lehetett meg­cáfolni, a gáncsvető magyar reck, dónak sem, amely az imperialisták és háborús uszítok zsoldjában öltő. tfeti nyelvéi az egyre erSsbndő demokratikus Magyarország felé." — Írja a levélben. Martina István ezzel a felvilágo­sító munkával nagy Szolgálatot tesz szabad hazájának, de ő többet akar tenni ennél: Részt akar venni az újjáépítés munkájában és azt akar­ja, hoov ezt tép ve a több> hazáját. Szerető amerikai magyar is. Ez a fáradozása, mint levelében írja sí- kerrel is jár, meri az amerikai ma. gyerok elhatározták, hogy a péc*. vidéki bányászoknak modem vlí- lonyrővel mii ködő báapJtnzláuipá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents