Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-17 / 161. szám

tudományi Kb'ra naaocsi-ut x ... m ilPlipaajial. PÉCS, 104« JÚLIUS 17. SZOMBAT. V. ÉVF., 161. SZ. ÁRA 60 FILLER WtarM EURÓPA BÉKÉJÉÉRT 8j».‘ «untkor ajrotta. k k ellentét Az elmúlt hetek nemeztközí po­étikai életében Berlin Jelentette a legnagyobb aggodalmat mindazok számára, akik megcsdxnörlöttek két világháború pusztításaitól, ke­gyetlen embergyilkolásaitól és őszintén békét akarnak. Júltus t án az angolszász hatalmak és az , 6 követelésükre a íraucia kor­mány jegyzéket Juttattak el a Szovjetúnió kormányához a berlini helyzet megoldására. A moszkvai kormány most közölte válaszát a Jegyzékre. Az egész világ közvéle­ménye nagy érdeklődéssel és alig titkolt feszült várakozással fogadta * válasz jegyzéket, amefr .már az r«p nyilvánosságra amikgr * Szovjetunió azt átítynj'"“ A szovjet kormánynak hen az angolszászokkal és csatló­saikkal, lényegesen könnyebb a helyzete Berlin ügyében. A Szov­jetunió oldalán ugyanis az igaz­ság áll, érért nincs szüksége az óvatos diplomatizálásra, rafiné­riára és titkolódzásra, mert min* egóáz politikai iránya, a berlini Ügyben elfoglalt álláspontja is tel­jesen nyílt és világos. Könnyen hajlamos lenne az ember, ha nem forogna olyan nagy tét kockán — százezrek, sőt milliók békéje és nyugalma —, hogy mosolyogjon az egyenlőtlen harcon, amely itt iouzság és jogtalanság, nyíltság és köntörfalazás között íolyik. Az angolszász és a francia jegyzék Oerlinuel kapcsolatban a szabad I /spztek^Séfc )* iára bu aíko/i": é>, erre építi fel kívánságait és ja­vaslatait. A Szovjetunió azonban nem egy részt ragad 1« a problé­mákból, hanem az egész német kérdést vázegálja. Félreérthetetlenül veti fel a kér­dést, mi okozta berlini helyzetet, ki a felelős a dolgok idáig való tájolásáért, ki szegte meg a yaltai és potsdami egyezményeket? Az amerikaiak és csatlósaik a lényeg­ről mélységesen hallgatnak. A szovjet válaszjegyzék pedig éppen a lényegre mutat rá, amikor ki­jelenti, ■ hogy a felajánlott négy­hatalmi megbeszélések csak akkor lehelnek hatásosak, ha nem csu­pán Berlinre korlátozódnak, mert ezt a kérdést nem lehet elválasz­tani Németország négyhatalmi el­lenőrzésének általános problégiá- jálól. Ezekkel a problémákkal kap­csolatban felvethet ők a további kérdések is: ismételt figyelmezte- te? ellenére is ki vezette be szev- zödés,s7egés árán a külön nvugat- rő-me (országi pénzt? Ki igyekezett e*t a pénzt ráerőszakolni Berlin népére? Ki akarta a pénzbeveze- tést Németország kettészakítása szolgálatába állítani? Nem Mosz­kva felelős ezekért, nem Moszkva a szerződésbontó, nem a Szovjet­uniót terheli mindezekért a felelős* ség. Moszkva igaza tudatában hig­gadt választ adott a nyugati ha talmak jegyzékére. Félreérlhetet lenül leszegezte, hogy p Berlinber jelentkező válság nem berlini vál ság, az egész német problémára van szó. Aki csak a berlini kér dést akarja megoldani az nen akarja Németország kérdésé nyugvópontra vinni. />. moszkva jáwyzék világosan !eszegezi, bogi h&Un-dó az egész német kérdés rendezni, de nem hajlandó sen önmaga, sem a világ számára Iái szatmegoldásokat teremteni. Ki vánja és helyesli a négyhatalmi értekezletet, de nem helyesli a alapkérdés rendezésének elodázó sát. A berlini v.álság sorozatos ön kényességek, imperialista szerződés szegések következménye. Tftnel kezelés itt mit sem ér, komoly alapos gyógyításra van szükség. Végfoienül megnyugtató a bé két akaTÓk számára, hogy a Szov Jetúniónak. a mi nagy szövetsége sünknek a béke hatalmas előhar cosának a berlini válságban, szó val az egész német kérdésbei ennyire icja/p van. Re nem elég hogy igaza legyen, az Igazságl-o o: 5, haidlcin és ttfcgalc-.o is tel' hogy ennek segítségével az igaz ságot dindalra vihesse. A válasz jegyzékből árad a biztonság, a erő. Ezért nincs szüksége a Szov jetúniónak arra, hogy bárkive szemben is kényszerítő eszközök hoz folyamodjon. Ezért jelenthet te ki Moszkva, hogy hajlandó Bei lin nélkülöző lakosságának pajíi készletéből segítséget nyújtani, d nem hajlandó arra, hogy önmagé' a világ depiokrattkus kőzvélemé nyét és a némef népet ámítsa, i kérdések rendezésének a/, alapj csal: az egész néniéi problem megoldása lehet. A szovjet jegv zék erre az alapra téT vissza, i nyugati hatalmak önmaguk sem misftetlék meg azt a jogslapo amely a potsdami magállapodásé értelmében őket Berlin rész.meg szállóivá tetle. A Szovjetunió válaszjegyzék megnyugtató mindazok számáré akik a béke igazi h<vei és akik: Szóviétúnióval az élen az igaz far+Ae lsAl-o /ltján aknmnl? 'ávnl A lagyar-lsolpr barátsági szerződés megerősíti a tartós és demokratikus békét lléírfék e két orsság közötti tartós békét Pénteken délben a bolgár mfeiisz- ereínöloség palota iában magyar réséről Dinnyés l.ams minisnél el­nök és Molnár E>k Kfuigyniinisz-. tar, bolgár résről Dimitrov rri- nwzíerejpök és Kcxkrov kiilügymi- nfeíier aláírta a magyar-bolgár ba­rátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási egyezményt. Az a’áirási aktuson jelen voltak a magyar kormányküldöttség többi tagjai is". A, szerződés t írása után Di- imi’iov miniszter,;'nók r.-mgsúlyrzta beszédében* hogy er a szerződés újabb hozzájáru­lást jelent a tartós és demokra­tikus béke ügyéhez rs létrejötte régi óhaja a két népnek. A két nép részére éte‘,fontosságú, jhogy kölcsönös viszonyukat az őszinte baráisági érzelmek és az együttműködés szelleme hassa át [po’ifSbaf. gazdasági és kukturáíis íérpn eg varán;. Mindkét nép a szocializmus épf- j tésében látja jövőjét és rnind- I jcetfő előtt világos, hogy a közös I cél megvalósítása érdekében szük- [ ség van egymás kölcsönös segít- I s- pere. Végül az! a meggyőződéséi fejezte Iki, hogy ? tnagyar i*m®etet ugyan­ilyen érzések és szándékok vezetik, min! a bolgár népe' és kormányát. Dinnyés’ Lajos miniszterelnök vá­S frwc?a sajti kiveteif a ürs?sfás8k felvéisféS a Szovfefáiifévaf el­S Mri| Kcüíibebíeís Párt fetliívÉsa a sőtiia néphez A Görög Komm?tnisfa . Párt fel- *;ivás?al fordid: a demokratikus gö- fög hadsereg tagjaihoz te a görög üóphez. A feihívás utal arra, hogy ** athéni kormány egy hédappai belőtt megkezdeft erős támadása rr't'glúu.sult a felszabadító hsdrcmeg teüárd eáemáflás&i Az amerikaiak .Parancsára megindult mosdani tá- taadá? a Grammos-hegyi arc vom’ : e‘ten irányul te most az eggsz gö- 1 róg nép visszafojtott iéleik7f'""! ezekre a harcokra. A haza veszély-’ ben van — mondja a felhívás, — és sorsa a szabadság!'arcosok ke­zébe van lelőve. Ne 'engedjé1 ek az ellenséget ártörni, — mördja a fel­hívás, — fűzzétek szorosabbra so- nal'okiaf, hogy a Grammos-hegység csúcsán kiűzhessük . a népi demo­krácia gyozehnének zószitaját. Végül felhívja a kormánycsapa- :ok katonáit, hogy álljanak Mar­kényszerít ettek a munkásokat adottságot atakílottak. ' Ver eked p* az képmsei őházbnn szakszervezetek sztrájkjogának kor. táfozásáró!. A mimsrterelnök bo:<’- tenróse után a képviselőház folyosó­ján verekedés támadt. Togliatti egészségi állapota válto­zatlan. Csütörtökön már táplálé­kot vehetett magához. A péntek reggeli orvosi jelenfés szerint Tog'iattí állapoté rosszabbo­dott. Krsebbfokú tüdőgyulladás lé­pert fel. Az olasz köztársaság elnöke fél- őr ás kihallgatáson fog,adta de V - toriot, a szak srzeír vezeti szövetség elnökét, valaminf Nemní; és Scocci- mnrnot. , ., A világ minden részéiről- újabb és újabb tütabozó táviratok érkez­nék Rómába a Togliatti elleni me a fényiét miatt. tűéi Az a’esz képvise’öházösn csíitör- ökör verekedésre .1:erűit a sor. — Scébn •belügyminiszter a tünteté- ■sekrcil beszélt és eközben lépett a terembe Lacorn kommunista kép­viselő, aki osztoga'ni kezdte a szélsőbaloldali képviselők között az 11 Lavoro szákszervezeti újság különkiadá­sát. ^ Az elnök rmdreuiasíto'.ta a kép­viseled. akinek válaszé: a keresz­tény demokrata képviselők nagv zajjal fogadták. Általános zűrzavar támadt. ’ A képviselők sértő kifejezéseket kiáltottak egymásnak, majd összeverekedtek. A teremőröknek esek nagynehezen síke'ű'h szétvágsz la,ni ok a vereke­dőket. Gasneri minise'er elnök a kép vise- i löház'ban b*jde®te>t;e, hogy hamaro- i san I örvény javaslatot nyújt be a i Mélységes felháborodás világszerte n Togliatti elleni merénylet miatt A Szovjetunió nagyüzemeinek és kolhozainak dolgozói rögtönzött gyűléseken ítélték el az aljas me­rényletet és megälfapito: ták. hogy az imporiaüsdákaí kmolgáló De Gaspc-ri-kormány feleJős a minősít- hetoTén támadásért. A szovjc- tu­dományos akadémia fibakozását' fe- jezite ki az aljas merénylet máatr. , Az Egyesült ATamok 'kommimista pántja ugyancsak az Jmperiatfsta politikái tetté felelőssé a bűnesetek- ményérd. Románw minden részében népos févonulásokat é? tüntetésékeó ren­deztek és megbélyegezték az impe­ÍTlÓd­r telis ták és resíkciósók al!jas szereit. A cseh szlovák nemzetgyűlés el­nöksége fávkatban fejezte ki együttérzéséé az olasz munkásság­gal és -évi,ratet kűklótt a német szakszervesfeéi tanács is. A világsajtó egyöntetűen e’fféf a merényíetet, amely nemcsak az .otósz kommunista párt vezetői el­len, hanem egyben az egész olasz munkásság ellen irányul. _ A newyonld Daily Worker azt írja: eTöszial:, gyOkosság és bűn. hartgyjdzrik el mindenütt, ahová a Marsi rali-terv behatót. \ faszbeszédében a követezőket]« mondta: * Ez a szerződés nagyjelentőségű lépés a két nép történelmében és teljes mértékben megfelel a két nép hagyományos barátságának és kölcsönös érdekesnek. A ké* nép tőrlénetének sok ragyogó oldala van. de rengeteg megprőbáKaíás és szenvedés is zúdult rájuk, ami­kor vezetői szem elől tévesztették < népeik valódi érdekeit. A keserű csalódások és súlyos csapások tó- , nyűiből az a tanulság á!5 előtiönJT, hogy fokozott éberséggel őrködjünk népeink valódi érdekgi feled és eleve viszautasítsunk minden olyan kísérletet, amely bármilyen tonnában megismételné a közel- mutt hibáit és szenvedéseit. A Duna völgyében és a Balkánon ez Imperialisták gyakran frlhasz- 1 rá.'Iák sa^á- céljaikra Bulgáriát és Magyarországot Ma ez a helyzet • gyökeresen megváltozóik Bulgária és Magyarország hasz- 1 | nos és értékes eleme a népek közötti barátság poliMkájának és megvetette az űifáépítés és a demokratikus fejlődés szilárd . alapjait. • A két nép szervesen illeszkedik j . j hete a déíszláv népek arcvonaJáiba, í truer- egyedül ez az út biztosítéki 'a múlt katasztrófáinak megismétlő­ié se eilen és csak ez szolgálhat ja szabadságot, haladást és függőt-'* enséget. A magyar nép és vele együt; a bolgár nép Is hűséggé.) áll a Szovjetunió mellett és ezt kíiíö- nősen most időszerű leszögezni, amikor egyesi e! akarják ködö­sítem a rászabadító Szovjetúrfió szerepét, te te akarják bon tani szilárd’ béke- rontunk egységét. Ez nőm fog sikerülni, — fejezte be beszédét a nimsz terelnek. Ezután Nefcsev, a bolgár nem- :etgy(ifc prezidiumának elnöke át- idla a bolgár kormány kitüjrefé- ;eit a magyar kormár,yküldöItség Hgjasnak. Á kitömtetéseket Dínv- ryés Lajos miniszwelnök köszönte meg, majd átnyújtotta a bolgár Stem,férfiaknak a magyar kitünte­téseket. A Szófiában tartózkodó magyar cormáoyküldöttség fw-teteiére Ko- arov külügyminiszter pénteken dél­ien ebédet adott. A bolgár sajtó vezetőkeJyem fog­aik ozik Magyar orez ág gai és a barátsági szerződés jeeritőségéveJ. A bolgár kommunista párt, vatemint > Hazafias orcvanai lapjai vezér­lik kfefefl méltatják a szerződés je­lentősé gót és külön cikkekben te «mertétik a magyar demokrácia fejlődését. jii olás z szakszervezet megsziinletle as általános TosIisUi oUrni wcrÍMivIH a dritnoUrntsItis« erői« ellen is irnnynl gyár elhagy ásás®. Egy másik gyárban könnyfakasztó gázzal akarták őket elkergetni az épületből. Nápoly mellett Törne Armunzia- i óban a tüntetőír megrohanták a keresztény demokrata párt székhá­zát és a rendörpazamcsmokságof. Néhány an megsebesültek. Cremonéban is összetörés volt a tüntetők és a rendőrség között. A munkások msgszáílfák a tori­nói Fiat-műveket, A sztrájkéi ók Moscaielfi rzenátor elnöklésével hí­t\/. á>.cr>/ •> . ,7 . > ■ ' /-• ~ i V \ /JK ‘<.1 7-O.KJ ' V l 'Vg »érieken délben megszüntette az V{alános 'üjakozó sztrájko*, melyet ) Togliattii rften? merfeiySet • miatt vndettek ef. A hali roar nyomán íórrw pénteken (Mutin ismét visz- . izanyerte rendes képét Az újságok , még jelentek. A rendőrség a tüntetések során 1 160 ember; tartóztatott te. Római jelentés szerint az o’asz •er.dőrség egyre erőszakosabban, óp fel a mtmkások ellen. Az egyik j: -níA-ói gyárban kézigrá n át okkal i \

Next

/
Thumbnails
Contents