Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-11 / 156. szám
fjj ffgggctlenségi Front IGcrő Ernő eMárs nagy beszéde az MDP szövetkezeti politikájáról A szövetkezésnek olyan formáit alkalmazzuk, amelyeket a dolgozó parasztság maga kíván megvalósítani Ai új Püggetlenségi Front megteremtése egyre sürgetőbben nyil- vénül meg belpolitikai életünkben Sőt ma már ennél többet is mondhatunk: A gondolat egyre megfoghatóbb testet is ölt. Az ország milliós tömegei előtt szinte ugyanazon órákban, egyértelmű nyelven szólnak a Függetlenségi Frontról a demokratikus pártok szónokai. Mag« a Függetlenségi Front gondolata nem új. Az összeomló országot ez a gondolat állította talpra és indította el 1944 telén. Kezdeti eredményei nem vitathatók mintahogy az sem vitatható, hogy a diadalmas Vörös Hadsereg és a szocalista Szovjetúnló nélkül ezek » lépések legjobb esetben remény- leien botorkál ások lettek volna, hzlnte még füstölögtek a romok, «mikor « Szovjetúnló a fegyverszünetet megkötötte velünk Cs • •»agyar nép képviselőit tárgyaló félnek tekintette. A magyar dolgozó népért és »cm másért tette ezt a Szovjetunió. Azóta akadtak olyanok eb- ven az országban, akik ezt a gesz- 'üst elfelejtették és a magyar néppe] is szerették volna elfeled- leint. Tették ezt azért, mert rádöbbentek, hogy a kialakuló új ország függetlensége nem az <5 ''•“Bgetlenségük", hanem a népé. *** » népé, amely immár senki aedv<^rt sem hajlandó kalandokat ergetjjj hanem az épitö, termelő "•»»kábán és a dolgozók jólétének '"erjíeTemtésében látja felemelkedésének útját. Az ehhez való erőt Pedig megtalálta önmagában és a szomszéd népek barátságában, első sorban a Szovjetunióban. Ezt a hl- 'et próbálták megrendíteni a régi írj világ és az imperializmus ügynökei, akik örlö szóként rágták szét áz első Függetlenségi Front épületét Már már úgy látszott, hogy az Eredmények veszendőbe mennek a további építőmunka lebetet- enné válik, amikor a munkásosz- «ly erős kézzel ragadta meg a •ossz irányba fordult rudat és a lö út felé fordította. A marxi- lenini elmélet harcosai nagyon lol tudják, hogy a munkásosztálynak ez a szerepe nem véletlen és nem is végezhette el helyette más ‘ársadalmi osztály. A haladásnak c9yetlen és következetes osztálya szüntelen harcokban izmosodott ®Teje és a nemzetközi küzdelmek ben bevált elmélet: a marxizmus- foninizmus tette hivatottá erre t szerepre. Éppen Így történelmi el hivatottság parancsolta azt is n°üy ehhez a. szelephez a munkás osztály minden ereje eggyé kovS- nsolódjék. Ez a felismerés forrasz- *£tta egybe a kél munkáspártot e* hívta éleire a Magyar Dolgozók Pártját. A munkásosztály így erőben és 5lvi tisztaságban megnövekedve vitathatatlan vezére és Irányítója lett a magyar nép útjának. Nem kétséges az se*n, hogy az MDP, az ország vezető pártja ne*n csupán a gyári munkások, a városi dolgozók pártja többé, hanem az egész magyar dolgozó nép legjobb legtevékenyebb fiait foglalja magába. A munkások mellett a parasztság és értelmiség leghaladóbb és népét legjobban szerelő harcosainak százezreit sorakoztatja fel Ezért elvitathatatlan az történelmi szerepe, hogy az országnak és a népnek Irányt mutasson. Bármennyire Is szükségesnek tartjuk az élenjáró elmélet^ pártjának vezető szerepét, semmiképpen sem hagyjuk figyelmen kívül azokat a becsületes haladó erőket amelyek más demokratikus pártokban foglalnak helyet és szövetségesként küzdenek a népi demokrácia megerősödéséért és a dolgozó magyarnép felemelkedéseért. A ,,fordu!at évének" harcaiban megmutatkozott, hogy igenis vannak fegyvertársak aminthogy az ellenség lelepleződött. Az odújából nyíltan vagy álruhában porondra lépett ellenséget lelepleztük és felszámoltuk, de a népi demokrácia termő talaja alatt sok helyütt akad még gyökeret rágó féreg. A határainkon túl pedig nemcsak barátaink vannak, akikkel közös cél felé menetelünk, ha nem ellenségek is, amelyek a né- pék szabadságát, függetlenségét és békéjét fenyegetik. Fenyegetik az eredményeket, amit három és fél-, éves szorgalmas és céltudatos munkával eléri a magyar nép amelynek sorsvonala most már felfelé ível. Ezért van szükség az. új Függetlenségi Frontra, hogy a reakció maradék erőit végleg felszámolhassuk és a munkásság, parasztság és dolgozó értelmiség ösz- szefogásával mindenki ellen meg védhe6sük hazánkat, amelvet új honfoglalással hódítottunk meg magunknak az elnyomóból, a népet századokon át kizsákmányoló főuraktól, a kapitalistáktól. Az új Függetlenségi Fronl, amelyet a magyar nép egységes akarata hív életre, nem egy párt lesz, ennél sokkal több: a demokratikus haladó szellemiségét kifejező pártok önkéntes, szoros szövetsége, élén a Magyar Dolgozók Pártjával amely erejével alkotó lendületével, politikai elméletének tisztaságával kivívta az egész magyar nép megbecsülését. Az új Füqnet- ienségi Front ilyen adottságokkal valóban képes lesz megoldani történelmi feladatát, amely Révai József elvtárs megfogalmazásában így hangzik: „Függetlenség és demokrácia, nép és haza egy lesz végre és soha többé nem lehet szétválasztani." Ruzsits Endre ia’ ho. Szombaton reggel kezdte meg tanácskozásait a Magyar Dolgozók Pártjának szövetkezeti konferenciája a párt politikai bizottságának, a megyei párttátikároknak, a megyei és járási szövetkezed felelőseknek, az Országos Szövetkezeti Központ, valamint a Kossuth-díjas azövetke- eetek és gépállomások vezetőinek részvételével. A konferenciát Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezet-ügyi rmtriszter nyitotta meg. — Szövetkezeti mozgalmiunk cél- - mondotta többek között. — ogy, döntő szerepet biztosítson elsősorban a földmives szövetkezetek nek. Azt akarjuk, hogy a falu életében és a szövetkezetek vezetésében ne kuiákok, hanem a dolgozó parasztság vigye a szerepet. —• Azt akarjuk, hogy az ipari áruk, háztartási cikkek, minél _ nagyobb számban és a legjobb _ minőségben ■jussanak a falu dolgozóinál-. Ebben döntő szerepet szánunk a föld- mívesszövetkezetek mellett 3 kisiparos és kiskereskedői szövetke- reteknek. Nemcsak olcsó hiteire, de fizetési ;ho kedvezményekre, vetőmagakciókra ve stb. var szükség, hanem arra is, hogy megfelelő termelőeszközöket bocsássunk a szövetkezetek és rajtuk keresztül a parasztság rendelkezésére. Szükséges a termelési szerződések rendszerének kiépítése, s mezőgazdasági szakoktatás kifejlesztése, hogy megbfriiató szakemberek ru velőd jenek ld a dolgozó paraszttá soraiból. A szövetkezet a falvak bar, a demokratikus nemzeti egység legfontosabb alapjává válik azzal, hogy az áruforgalom mellett ter- máökapcsolatot létesít a város és a faJu között. Megveti az alapját a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének. Demokratikai Rzöretkezeti «za I< emberei* et. — A szövetkezeti kérdés, — folytatta a minise tér, — * tévőéről sem korlátozódik a terme!ő sz övert-kezetek- re. Falvakban nemcsak termedéi, hanem fogyasztási-, értékesítő-, MM-, tej- és egyéb szövetkezetek is vannak. Ezek a szövetkezeti típusok igen hasznosak abból a szempontból, hogy velük megvédjük a dolgozó parasztságot a kufákok és más spekuláns elemek kizsákmányolásával szemben. Az országban jelenleg mintegy 2.5 mfllió szövetkezeti tag van. Ezeknek körülbelül 70 százaléka a falvaikra esik. Szövetkezeteink vezetésében azonban még mindig a nem demokratikus elemek vannak túlsúlyban. Ennek nem utolsó oka az, hogy részben kényszerűségből átvettük a régi szövetkezeti szervezetet anélkül, hogy azon lényeges politikai és szervezeti változtatást hajtottunk Magyarországra menekült egy jugoszláviai képviselő, mert le akarták tartóztatni . Mint a Magyar Távirati Iroda jl.etékes helyről közli, Dudás Lato8.. a szerb népköztársaság országul yű* és j képviselője, aki 1926 ó a ajria a jugoszláv kommunista Pártnak és kommunista működése miatt '-’•»szőr szenvedett börtönbüntetést a régi rendszer alatt, most Magyarországra menekült. Dudás Lajos július 5-én Szabadka környékének kommunistái előtt ‘ártott érekezleten a Tájékoz ató Iroda határozaté- he'végétté és emiatt le akarták tartóztatni. A titkos rendőrség üldözése elő! kommunista párrhíveinek segítségével sikerült elmenekülnie két kommunista munkással egy üt. Dudás Lajos:, akit kommunds-a politikai meggyőződése miatt Jugoszláviában üldöznek. Magyarországon a forradalom -‘tol harcosainak kijáró menedékjogban részsesítik. A magyar demokrácia hasonló jogot biztosít a Dudás Lajossal menekült két kommunista munkásnak is. n faliak kizsákmányoló! ellen Ezután Gerő Ernő közlekedés- ügyi miniszter ismertette az MDP szövetkezeti politikáját. Rámutatott arra. hogy amíg az ipari termelésben, a bányászatban, a közlekedésben és hiV.iszervezeéiban a szociafiVa gazdasági elemek jutottak döntő -íilyra. addig a mezőgazdaságban még mindig jelentékeny szerepet játszanak a tőkés termelést képviselő nagygazdák, ezek ellen pedig fokozottén' védeni kell a dolgozó parasztságot 0 kizsákmányolok korlátozásával és terjeszkedésük meggátlás-ával. A -zöveíkezet az egyik legjobb fegyver a munkás osztály és a do1 gozó parasztság kezében a kizsákmányo'ó e’emekkel szemben. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetek kifejleszti'se megköveteli a dolgozó parasztság teljes és önkéntes ehatározását és tényleges részvételét a szövetkezetben. — A mezőgazdasági -zövetkeze- tek kifejlesztésének döníő előfeltétele a kulákságnak, mint a falut kizsákmányoló eleminek az eddiginél fokozottabb korlátozása, etezigete’e- se és a dolgozó paraszti tömegeknek kiszabadítása a kuiákok befolyása alól. A szövetkezeti mozgalommal szem ben számolni kei a zsíros parasztság fokozott ellenállására. — Ennek ■elei máris mutatkoznak, pedig még alig hoztunk egy-két olyan rend szabályt. eme!y_ a kuiákok krzsáik- mánvöíási lehetőségeit csökkenti Hangsúlyozta ezután a minis 7. ter, hogy a szövetkezetek nem erősödhetnek és nem fejlődhetnek ki a munkásosztály, valamint a demokratikus államhatalom pénzügyi támogatása nélkül. Emellett a városi és falusi burzsoázia igyekszik a szövetkezeteket tőkés jellegű vállalkozásokká átformálni Befurakodnak a szövetkezetek vezetésébe, álsző vetkező te. két alapítanak, kihasználják a parasztság taroasztaJatianságát vagy mcgszomilt&ágáé. — Egy másik veszély abban jelentkezik, — folytatta Gberő Ernő, — hogy a kőzépparasztot nem akar iák beengedni a főldmívesszövetkeze- tekbe és ezzel azokat a kulákok kar jaiba taszítják. — Egy másik veszély viszont abban rejlik, jiogy a szövetkezeti gazdálkodásnak atyán problémáját akarják hírleien megvalósítani; amelyet a parasztság tömegei még nem értenek meg és ezért nem fogadnak el. Ezt a hibát követték el a Jugoszláv Kommunista Pár! vezetői is. • Miután szövetkezeti mozgalmunk súlypontja a falun vau, szervezeti változtatást hajtottunk volna végre. Elhanyagoltuk a demokratikus szövetkezeti szakemberek képzését is. ff. ilypomtja a falun van, minden rendelkezésünkre álló eszközzel támogatnunk kell a falusi szövetkezetek értékesítést és elosztási tevékenységét. Az elsó éia döfiíő támogat!«« a mező- srazdasá«' aépe«ítése Az első és döntő támogatás 0 mezőgazdaság gépesítése az állami mezőgazdasági gépüzem útján. — Csak ezzel lehet a kezdetleges termelési eszközökkel korszerűtlen gazdálkodást folytató parasztgazdaságokat a számukra- és az ország számára is sokkal előnyösebb és jövedelmezőbb nagyüzemi terme'.és - re átterelni. A mezőgazdasági ‘ gépüzem jelentős eszköz a kuiákok háttérbe szorítására is. Jelenleg mintegy 40 mezőgazdasági gépüzeni működik. Számuk az _ év végére 120-ra emelkedik, a jövő év végéig pedig eléri a 350-et. Végső fokon 750 mezőgazdasági gépiizem működik majd az ország területén, úgyhogy minden négy falura fog futni egv gépüzem. — A falusi szövetkezeteket a ■termelési szerződések rendszerének megvalósításával, továbbá a föld- bériő szövetkezetek kifejlesztésével is segítenünk kel. — A szövetkezeti mozgalom he- 'yes fejlődése érdekében szükséges a MOSzK olyan átszervezése is, hogy a gyakorlati munka súlypontja a megyei kirendeltségekre terelődjék át a megszervezendő megyei szövetkezeti központok révén. A Hangya Szövetkezeteket tneg kel» tisztítani demokráciael'enes vezetőitől, és elő kel segíteni, hogy beolvadhassanak a földmívesszövc.'- kezetekbe. A városi fogyasztási szövetkezetek működését összhangba kell hozni, kifejlesztve közöttük az egészséges versenyt. — A kisipari szövetkezeti központot úgy keli megszervezni, hogy elősegítse a kisiparosok széles rétegeinek a tervgazdálkodásba való bekapcsolódását. Az állami és közületi megrendeléseknél előnyben ke1!! részesíteni a szövetkezetekbe tömörült kisiparosokat. — A szövetkezeti mozgalom he. lyes megszervezése és kifejlesztése sokkal bonyolultabb, mint hármelv más írtadat, amelyet eddig megoldattunk, — fejezi te be Gero Ernő miniszter, — a megoldásra azonban most sokkal nagyobb lehetőségeink vannak, mint voltak eddig, mert az államhatalom szilárdan a nép kezében van és a dolgozó parasztság zöme támogatja a demokráciát. A történelmi fejlődés állta’ elénk állított ezt az új és nehéz feladatot is meg fogjuk oldani olyan formában, amelyet a dolgozó parasztság maga kíván megvalósítani. Ezután Hegedűs András, 0 MDP szövetkezeti osztályának vezetője tartott előadást a szövetkezeti mozgatóm fejődése terén reánkváró feladatokról.
