Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-04 / 150. szám
1848 -TOUT'S 4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 Ilyen felekezeti iskolákban tanultak a falusi gyerekek a rozzant iskolaépület teteje beomlott, a falakat szétrágták az egerek, patkányok, nem volt tankönyv tíU(U*t He akad még valaki, aki szerint a felekezeti iskolák is megfeleld otthont nyújtottak a gyerekeknek és a tanítónak, ajánljuk, nézze meg a hirdi iskolái. Dülede ző léckerítés mögött omladozó épületet talál. Az oszlopos folyosó falán többéves porlerakódás barnái* Ük, négyzetméteres területeken hí ányzik a vakolat. A tető éppen osak hogy a helyén van, nem is olyan régen már megcsúszott, szerencsére, a tetőomlás éjszaka következett be, így emberéletben nem tehetett kárt. A cseréptetőn jókora nyílások tárulnak az ömlő eső elé, a padláson tanyát vertek eger ak é6 patkányok és a tanító konyhájában a fal egyrésze már olyan lesz lassan, mint egy kevésbbé használható szita. Állandóan rág iák az egerek. A vályogépületet nagyon regen tatarozhatták. Az ott lévő épületből még anya* got is kapnánk é s végre legalább három tantér: mes iskolája lenne Hirdn'k. 85 GYEREK EGY ROZZANT TANTEREMBEN Az iskolaépületnek egyetlen tanterme van, nem különb, mint maga az épület. Pedig 95 hirdi gyerek tanult itt. Éppen leltárkészítés közben találjuk ifj. Balogh Lajost, a vezetéssel megbízott tanítót. Nem sok leltároznivalója van. A padok még úgy-ahogy tűrhető állapotban vannak, de rejtély, hogyan fért el itt'95 gyerek, egytől a nyolcadik osztályig. Két rozzant szék van még a tanteremben, sásfonású mind a kettő. A tanító asztala fölött tenyérnyi tintafoltokkal ékesített fali olva- sóíábla és két térkép a tanítási segédeszközök. Az egyik szekrényben állanak a könyvek. Néhány tankönyv a felekezeti iskolák tanulói részére és egy csomó, amit a tanító maga vásárolt, hogy a nyolc osztálynak megfelelő anyagot adhasson elő. A KÖNYVTÁR: ’0 „SALÁTA“ Aztán itt van az iskola „könyvtára 1 is. Lehet vagy harminc könyv, de több semmíesetre sem. Valamennyi szakadozott, diáknyelven szólva: saláta. Úgy látszik, nagy az érdeklődés * könyvek iránt, de évek óta nem került ebbe a könyvszekrénybe új olvasnivaló. Ebben a teremben tanított ifj. Balogh Lajos tanító 26 első, n második, 15 harmadik, 22 negyedik (, ötödik, 5 hatodik, 4 hetedik és 2 nyolcadik osztályos tanulót. , A lanfolügyolőség rendeletére el készíteni a tatarozási, felszedi berendezési szükségletekről szóló kimutatást az összes államosított iskolákról, így természc- tesen a hindiről is. Csak a legsürgősebb kőműves, munka 12.000 forintot igényel. HÁROM TANTERMES UJ ISKOLA KELLENE A beszélgetés során egészen tüz- bejőtt a tanító és mutatja a tervet, amit maga készített az új iskoláról. Ahova nem az iskolaépület végére ragasztóit tornyos harangláb bejáratán keresztül lenne az egyetlen közlekedési lehetőség a tanulók részére, ahol nem kellene attól tartani, hogy előadás közben nem szakad-e rájuk az egész vályogtákolmány. Ahol rendsre, fegyelemre, tisztaságra és tudásra lehetne tanítani a gyerekeket és ahol a szemléltető ábrákat nem a harangiláb rozzant ajtajára vésett képekből tanulnák a jövő földművesei, bányászai és iparosai.,. így nézett ki eddig a hirdi felekezeti iskola. Végeredményben azonban nem lehet ezen csodálkozni, hiszen az iskola előtti kis kertben 1928-ban emelt feszületet is csak az elmúlt vasárnap áldotta meg a plébános. Talán ez a „hej ráérünk még“ magatartás adja meg a válaszd az omladozó, piszkos, hiányos felszerelésű hirdi iskola mostoha helyzetére is .., Tovább kell vinni az eredményeket! (K) A héten kintjártunk az egyik pécsi nagyüzemben. Az egyik munkás, akivel beszélgettünk, az üzem legjobb dolgozói közé tartozik. Amikor a mnnkaverseny került szóba, az illető Így fejtette ki véleményét; „Igen, törekedünk arra, hogy jó eredményt érjünk el, most ebben a hónapban rákap- csolunk, úgyis augusztus elsejéig tart a munkavereeny. Ez a hibás nézet nemcsak ebben az egyetlen pécsi üzem- ben terjedt el és nemcsak ez az egyetlen egy munkás mondja ezt. Piros László elvtárs az országos munkavereeny érte- kezleten erről a kérdésről a következőkében nyilatkozott: „Ez az álláspont teljesen helytelen mert a többtenneléa, a magasabb termelékenység megváló sitása állandó, hosszú feladat amelynek elvégzése nélkül de- mokráciánk nem tud továbbfejlődni. Az üzemekben már folyik a december 31-ig tartó 5 hónapos tervek kidolgozása. Tisztában kell tehát lennünk, hogy augusztus elseje után sem következhet be visszaesés.’’ A versenytitkárok feladata, hogy erre a hibás nézetre rávilágítsanak. Nem néhánvhetes, vagy hónapos 'vlrtu6kodásróí van szó. Még korántsem tartunk ott, hogy munkamódszereink elérték volna fejlettségük tetőfokát. Minden dolgozóra komely feladat vár még. Ez & t volt helytelen például egy másik pécsi nagyüzemben, hogy néhány órás munkaversenyt rendeztek két mühelyrész között. Az ilyen néhány órás „viadalok" többet ronthatnak a munkaverseny komolyságán, mint amennyit jelentenek a többtennelés terén. A munkavereeny Jelentős eredményeket hozott. Ez tette lehetővé a hároméves terv két és lél év alatt való végrehajtását is. Hogy az eredményeket tovább tudjuk vinni, hangsúlyozni kell, hogy «ok feladat vár még a dolgozókra. Csakis az állandó, fokozott tevékenység teszi lehetővé életszínvonalunk gyors emelkedését. Három hónapos munkaferve! dolgozott ki a Hadigondozottak Szövetségének pécskaranyai csoportja tagjainak tokozott támogatására örülök az államosításnak — MONDJA A tanító — Régen vártam az államosítást JT. 70* ezzel kapcsolatban a , t***ftó, a.kj a péosi püspöki Képzőben kezdte twulminyait. de UrLi" htján a p4paj állami képzőben fejerte be. — Kökényben tanítottam először, ott is ? iskolában, ott sem volt Jóbb a helyzet. Mindig állami Colában szerettem volna tanítani, de csak felekezetihez sikerült be- utnom. — Az államosítástól váam. „zereliek fel az iskolát, hogy «Wen tanítani. Adjanak elég áfvf ° ’ umer‘ eáyediil »y°lc osztályt nehezt tanítani. — Szívesen tam^ortbe 3 KÖZSé?be’ ,de csa,ód- m, most azonban ú|ra bízom. •MlÄ'kSöJ“ * “m"m &Ä? SLjE “ biztosít ^y8f*rre Dem *». ** állam mert * Foidhi- IMW WSI ka?asztr4,i« hold terü- p°tt a község erre a célra. „A Magyar Dolgozóik Pártja sfuraszáí! a hadigondozottak munkába helyezéséért, átképzéséért, fokozottabb gondozásáért és megsegítéséért”. A demokratikus szellemben átszervezett új érdekképviseleti szerv, a Magyar Hadigondozottak Szövetsége azonban nem hagyatko. zik teljesen a kormányra és a társadalomra, hanem rátér az önsegélyzés útjára. A szövetség pécs- banamyai csoportja Nyilas Sándor elnökkel az élén. báromhónapos munkatervet dolgozott ki az önsegély esés szellemében. A munkaterv főbb pontjai: a hadigondozottiak székház kérdésének megoldása, a hadigondozottak mun- kábaáliítása és a demokratikus szellemű nevelés megszervezése. A szak sz er vezetékkel együttesen azon dolgoznak, hogy a munkanélküli gondozottaknak megfelelő munkaalkalmat biztosítsanak. További feladatuknak tűzték ki a megye területén, a falvakban élő gondozottak hathatós megsegítését, felkarolását. A szervezés és demokratikus nevelés 'terén is serényen munkálkodnak. Uj vezetőiket nevelnek a szövetségnek és minden törekvésük arra irányul, hogy minél jobban érezzék a szövetségbe^ tömörült gondozottak a kollektív segítés eredményeit. Szerte a vármegyében Mohácson, Sáisdon, Palotabozsökon és Siklóson, Villányban és Szentlö- rlncen és még számos községben a népi szervekkel dolgoznak együtt a hadigondozottak helyzetének javításán. Az önsegély zés f :■* f 4! maguk kezdeményezik. A köztemetői sírgondozó vállalkozást racionalizálják, vagyonőrző vállalatot létesítenek és megszervezik a háziipari. A szociális munkál is kiszélesítik. A hadigondozottakat felkeresik otthonukban és ügyes-bajos gondjaikon a szövetség és társadalom támoga. tusával nyújtanak segédkezel. Gazdajegyzőt kér Hefvehely ahol aa MDf* vesetői én tagjai a legtel jesebb harmóniában együtt dolgosnak a faluért A vadregényes Mecsek szerpentinjein ereszkedünk alá, amikor felbukkan előttünk a batsz'áz egynéhány leiket számláló község: Het- vehely. A háromkitométeres bekötő út, amely a faluba vezet, meglehetősen elhanyagolt állapotban van, de, mint később megtudtuk a hároméves terv keretben, már az Idén augusztusiban kijavítják, Sietve kikövez ik. Lőcse Lásslő, as MDP titkára kalauzol bennünlket, büszkén mutatja a megvalósított eredményeket. Már az. első pillanatban feltűnik a templom előtt a remek’ centenáriumi emlékmű. — „Mi építettünk — hangzik kalauzunk felvilágosítása —, hogy mindig emlékezzünk’ a 48.a6 nagy- jainkra”. Büszkén is lengeti a iúíi. usi szél rajta a zászlót, ’ amelyet A u g u s-z t István plébános vett és szentelt fel a leleplezéskor. A mi papunk nem ellenségünk, Magyar hadifogoly élmunkások, Petőfi kultusz* rohamostul (imfiflfíBSliilhdSI emelkedő életszínvonal a MUYlElUmUüdn Selymes Ferenc tanár elmondja, hogyan élt KrassKnooralszkban Alig egy hete érkezett haza Pécsre öt és félévi hadifogságából Selymes Ferenc tanár. A Szovjetunióról mesél, arról a Szovjet- úinióról, almi a magyar hadifogoly álmunk ás lehetett és ahol minden dolgozónak a legnagyobb megbe. csülésben van része. — 1943-ban a doni áttörésnél estem fogságba, kezdi beszámoló, ját.. — Onnan e Gorkij város melletti kolostorba helyeztek bennünket, ahol többek közölt Rákosi Mátyás, V a s s Zoltán és A n d i c s Erzsébet tartózkodott. Andics Erzsébet előadásokat tartott a hadifoglyok számára. akik nagy szeretettel és tiszteiéitől vették körül. — A szeminárium után Kraaz- nouralszkba kerültem. Itt örömmel láttam, hogy a szovjet embereknek kedves olvasmányuk Petőfi. A Szovfetúnióban a művészet a népé és nagyon sok lehetőséget nyújtanak a dolgozóknak a művelődésre. Az iskoláik hét és tíz o ztályosak. Esténként továbbképző tanfolyamok várják a munkásokat. Elmondja Selymes tanár, hogy e.gy bányában dolgi/zó vájár 2.500—3.000 rubelt keres havonta, míg az éttmunkás vájár keresete meghaladja a vállalat igazgatójáét. A vájárok munkaideje bat órára csökkent, szemben a hábarúaiaíi; 12 órával, A munkások egy havi* fi- zeté es szabadságot kapnak. Rengeteg munkás nyaral az egykori cárok és nagyhercegek pompás üdülőhelyén a Krím félszigeten. Általában az életszínvonal a háború óta állandóan javul és. megfizethetetlen az a tudat, hogy a munkás nem marad kenyér nélkül, mert olyan 30k az újjáépíteni való, hogy a munkanélküliség fpgalma merőben ismeretlen. Annyi munkásra van szükség, hogy sok helyen még a nők is dolgoznak a bányában. A munkások és általában az egész orosz nép nagyon Aedveli a magyarokat. r —- Körülbelül 6.000 magyar hadifogoly volt Krasznouralsskban és a lakossággal együtt az ércbányában, olvasztóban dolgoztunk és a bányafa kitermelésénél Is foglalkoztattak bennünket. — A magyar hadifoglyok köziT főbben váltak étounkásokká, — közli Selymes tanár. — Ez nagy előnyt jelentett, mert több ruhát, jobb lakást, több keresetet és egyéb kedvezményeket élveztek az élmunkások. Munkaidő után kádfürdő állt r n. delkezésre és a szabad időt mindenki a neiki megfelefő módon tölthette. Magyar újságot rs rendszeresen olvastunk. Hetenként politikai gyűlést is rendeztünk. Parancsnokunkat, ki nagyon jőft bánt veíiink az egész tábor nagyon szerette. Bizony könnyes volt a szemünk, mikor búcsút vettünk tőle. — Nagyon meghatotta a hadifoglyokat, hogy a hazafelé vezető úton mindenütt a legnagyobb szeretettel fogadták őket és az állomásokon az MNDSZ kédves asszonyai vendé gélték meg valamennytöket. hanem testvérünk, jóbaráfunk, mondogatják a körülöttünk ös'-ze. gyülekezett gazdák, meg is háláljuk a jóságát: A MDP most készül rohammunkával helyrehozni a megviselt állapotban lévő templomot. A kősséghása előtt szép park fogad bennünket. — Ez is a mi munkánk eredmé-' nye — mondja Loose elvtáTs. Nem is olyan régen még düledeeö épü. let volt a községháza, ahol veszélyes volt a tartózkodás. A Magyar Dolgozóik Pártja tagjainak áldozat, készsége azonban nem engedte ösz- szedőlni a falu egyik legfontosabb ’ épületét, hanem szépen rendbeho. zatták. Rajs« György erdotanacsos; az MDP elnöke és az 5 lelke« tnwu kájának köszönhető, hogy ilyen szépen halad az újjáépítés. — De a kicsikről sem feledkezünk meg — mondja Labdawszki József segédjegyzö. — Az MNDSz-e! kar. öltve napközi otthont létesítettünk* ahoi a kicsik napközben tartózkod. lie ínak, míg a szülők a napi munkával vannak elfoglalva. Még sok időre és szívós munkára van szükség, amig rendbehozzuk azoka a hibákat, amiket a hírhedté vált volt telepfel- ügyeiő, Daróczi elkövetett — me. sé’.fk a gazdák. — De e'érte az igazságszolgáltatás keze és vele együtt az a szellem is kipusztul lassan a faluból, amelyet ő hozott. Égpcu ezért a falu égető problémái köré tartozik a gazdajegyző mielőbbi kinevezése, akinek, feladata lesr megszüntetni a még fennmaradt visr.á. sságokat. A Földhivatalnak bizonya- ra tudomása van arról, hogy még mindig 11 ház áll üresen Hetvehr- lyen és a hozzájuk tartozó földrészek is műveletlenek. Egészségügyi téren is van a falu lakoságliiak egy régóta húzódó kívánság: a mostani körorvos Ahatigeíen lakik, ahová meglehetősen körülményes e! jutni, míg Bükkösdhöz könyrbh hozzáfér. / ni, így azt szerelnék, ha körorvósk ellátás terén Bükkösdhöz tartoznának. Pécs felé tartva arra gondolunk, hogy legközelebb rriár kövesúfon menetünk Hetvebelyre, bizonyára gazdajegyző fogad bennünket és nem lesz már sem ház, sem föld üresen. Az, a lelkes munka, amit a falu demokratikus vezetői végeznek, minden nehézséget éhárít majci a megvalósításra váró tervek út iából. Lantos Tibor.
