Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-04 / 150. szám
t DUN ANTAU NAPLÓ M4Í jrOLTOS 4 A zsíros parasztok a legszÍTÓsabb és legveszedelmesebb képviselői a kapitalizmusnak Farkas elvlárs ezután döntö érvekkel cáfolta meg a jugoszláv ommunista párt vezetőinek azt az ■Oltását, hogy nem a munkás osztály, hanem a parasztság ké pezi a Jugoszláv Népköztársaság ;'gbiztosabb alapját. Rámutatott rra, hogy a parasztság nem egy gységes osztály és a parasztságon belül a zsíros parasztok, kulákok a legveszedelmesebb és legszívósabb képviselői a kapitalizmus nak. iogyan nevezheti marxistának mait valaki, aki a kulákot a demo- ratikus szocialista átalakulás élarcosénak tekinti. A történelem tnulságai is azt bizonyítják, hogy parasztforradalmak önmagukban > Ibuktak és a dolgozó parasztság vak akkor harcolhatta ki jogos őveteléseit, amikor a munkásosz- dlyal szövetkezett a kizsákmá- yoló rétegek ellen. letérlek h marxizmus- leninintmu* útjáról Tltoék letértek a marxizmus— leninizmus útjáról a dolgozó nép forradainiipártjártak kérdésében is. ugoszláviában a kommunista párt ügoruao zárt kaszt, amely tii<k. . an dolgozik, és misztikum veszi ■ örül A nép nem tudja kik a kom- lunfeták. A jugoszláv komtnunMa párt mai vezetőségnek teikinté'yes •sze nem demokratikus választás ‘ Íján került a párt élre, hanem ki. evezés útján. Tud mi ok kell, hogy 1 jugoszláv kommunista párt él te • háború alatt fejlődött ki és a párták nem volt állandó hátországa, vhol a párt-zervezetek■ kiépíthették ölne működésüket. A párt döntő része a partizánokból került ki. A katonai keretek között végbe, ment fejlődés rányomta * bélyegét a pártra, amely átvette a hadseregben gyakorolt módszere. két. ngy mennyire súlyos a helvzri a ■ igosziáv kommunista pártban múltja az a tény, hogy amikor Sztá. ;n és Molotov emlékezetes márciusi vele megérkezett, azt a két élvo- - albeli kommunista vezetőt, Z«uiye. :cs és Hcbrang elvtársakat, akik lyeseMék a levélben foglaltakat :hnék letartóztatták. Amikor Tiioék .egikapfák Sztálin és Molotov leve- :í, he,akarták bizonyítani, hogy ők ;ó kommunisták és ezért máról-holnapra államosították a kiskereskedelmet és kisipart. parasztsággal szemben ugyanékor helytelen kapkodó rend szabály oi‘ léptettek életbe. Teljesen tudo- Snytalan kalandor útra tévelyedtek ;.z is azt mutatja, mennyire, távol vannak attól, hogy megértsék reá a marxizmus—loninizinus. A jugoszláiv kommunista párt ál- tál elkövetett hibákat összegezve Farkas Mihály elvtárs rámutatott arra, hogy amíg Jdgoszláviában az elöre- szaladás veszélye áll fenn, addig nálunk a lemaradás veszélye mutatkozik. A városiban felszámoljuk a kapitalizmust és utat törünk a szocla.lsta fejlődés felé, addig a falun másirányú fejlődés mutatkozik. Ha ez a kétirányú fejlődés tovább tart, ak kor a város mindjobban Jfavolcdik a falutól Mi nyíltan megmondjuk, hogy szocializmust akarunk Magyar r szágon. Szocializmust Magyarországon csak úgy tudunk építeni, ha annak az előfeltételeit úgy a városban, mint a faluban egyaránt megteremtjük, (taps.) Könnyebbé tesszük a dolgozó magyar parasztság életét Farkas elvtár* hangoztatta ezzé kapcsolatban a kulákság körül tömörülő reakdóí; csoportok felszámolásának szükségességét és « szegény dolgozó parasztság megs gL tésének feladatát. Mezőgazdaságunkat ki ke# emelnünk mai primitív állapotából, mert csak az tani tehetővé, hogy könnyebb legyen a dolgozó paraszt Sete. Farkas dvtáns ezek után emelt hangon ki jelent ette, hogy a magyar munkásosztály, » Magyar Dolgozók pártja a dolgozó parasztsággal együtt és nem a dolgozó parasztsággal szemben megtalálja azt a magyar utat és azt a magyar formát, amely lehetővé teszi majd a szocializmus győzelmét a falun! (szűnni nem akaró viharos taps 1 — Senki ne védje vetünk szemben a dolgozó parasztságot. A mi pártunk az a dolgozó magyarság nagy pártja. (taps.) — Beszéde további részében Farkas elvtárs annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a jugoszláv példából leszűrt tanulságok és az önkritika ereje még szilárdabbá és egységesebbé teszi a Magyar Dolgozók Pártját, A pénteken délután soha nem látott lelkesedés közepette lezallt budapesti pártfunkciónál*!««! értekezlet megmutatta, hogy pártunk egysége megbonthatatlan és megingathatatlan az a bizalom, amely a Szovjetunióval, Sztálinnal és Rá. kosi elvtárs bölcs vezetésével szemben fennáll. (Percekig tartó taps.) Az imperialisták és lakájaik pagy kórusban ugatnak szerte a világon. Mondjuk meg nekik, hogy folytassák csak ha ez nekik tetszik, mi tovább haladunk azon az úton amely a győzelem felé visz bennünket. Mi tudjuk, hogy győzni fogunk Marx, Engels, Lenin Sztálin lobogója alatt, Ráko«i elv- társ vezetésé vei! A kultúra a dolgozók közkinese Irtás Dr Ernst Jenő egyetemi tanár Aczél György elvtárs záróbeszédé A közönség felállva és ütemesen tapsolva percekig ünnepli Sztálin és Rákosi elvtársakat, valamint az iránytmutató hatalmas kétórás politikai beszámolót. Ezután Aczél György elvtárs vármegyei titkár olvasta fel a Magyar Dolgozók Pártja baranya- vártnegyei szervezete funkcionárius! értekezlete elé terjesztett határozati javaslatot, amelyet la-> punk harmadik oldalán közlünk. Az értekezlet záróbeszédét Aczél György elvtárs megyei titkár tartotta, beszédében összefoglalta Farkas Mihály elvtárs beszámolójának legfőbb tanulságait: erősíteni a munkásosztály öntudatát az egységet, elmélyíteni a munkás-paraszt szövetséget és harcot indítani a dolgozó parasztság további leiemelkedéséért. — Szilárdan bízunk a Szovjetunióban és a mi központi vezető ségünkben. Elmondhatjuk, hogy Baranyában mindinkább érzik a dolgozók, hogy nem maradhatunk le, hanem ellenkezőleg predeszti nálva vagyunk, hogy az országon belül élenjárjunk a magyar mun kásosztályért és dolgozó parasztságért vívott nagy harcnak. Lesz nek olyanok, akik a Tájékoztató Iroda határozata után keletkezett helyzetet ki akarják használni amint Rákosi elvtárs mondotta, a mt pártunk azonban vaskéz zel fogja megtanítani a szemte- lenkedő burzsoáziát, hogy célt tévesztett Az ót amit Farkas elvtárs mnta lőtt, sziklába van vágva és Marx- Engles-Lenin-Sztálin tanításán ala pul. Ezen az úton Rákosi elvtárs vezet bennünket. Büszkék vagyunk, arra, hogy ezen az úton haladunk és olyan pártot akarunk, amint Farkas elvtárs mondotta a kon gresszuson, amely minden viharban szilárdan áll «s menetel szocializmus felél Aczél elvtárs percekig tartó lelkes tRpssal fogadott záróbeszéde után az értekezlet az Intemacio- nélé eléneklésével ért véget. „A kultúra kincseit hozzáférhetővé kell tenni a dolgozó nép legszélesebb rétegei számára", hangzik pártunk programjában. £s ha valaki, aki kultúrembevnek tartja magát, csak ezt az egyetlen pontot Ismerné programunkból, már ez is elég kellene legyen számára, hogy lelkesen támogassa azt. Hiszen ennek a követelésnek megvalósítása — a programot tett követil — újabb és magasabbfokú történelmi korszakot jelent. Ugyanis aktuális ma is az emberi kultúra és civilizáció évezre- des programja: az egyén személyiségének és az emberi szolidaritásnak kiteljesítése, mégjedlg tökéletes összhangban egymással sőt e két — eddig látszólag ellentétes — követelménynek teljes össze olvasztása. Ezt célozza programunk, mikor az egyéni teljesít móny folytonos fokozását hangsó lyozza az emelkedő kollektiv tár. sadalom keretében; mikor megér, tetni igyekszik mindenkivel, hogy egyrészt a minél nagyobb egyéni teljesítmény elérése lejtételezi a társadalmi munkál, merészt a társadalom haladása nesn nélkülözheti az emelkedő értékű egyéni produktivitást. Egyén és társadalom egyetlen egység mozgalmunkban, életük és érvényesülésük ösz- szefonódott, mindkettő számára ugyanazt jelenti először az emberi kultúra történetében. Szépen kidomborodik a kultúra Jelentősége programunkban, mert míg az előző tanítások mennyország Ígéretével és pokol fenyegetésével igyekeztek megfogni az embereket, addig mozgalmunk _ pe rsze gondoskodván a gazdasági feltéttelek megteremtéséről fe — képessé kívánja tenni az embereket a fenti történelmi feladatok megértésére és végrehajtására. Az az eszköz amely ez.t lehetővé teszi, a kulrÓTa. ®* éppen ez Jelenti mozgalmunknak egyik történelmi főlényét minden má* tanítással szemben, hogy sikerének egyik alapja a kultúrának minél mélyebb és minél szélesebb elterjesztése. Ebből a szemszögből azonnal világos érielmet nyer trt MDP programjából a kultúrát Illető rész. *—lentebb idézett — bevezető mondata. A részletek ennek a célnak szolgálatában állnak: 1. az analfabetizmus megszüntetése; 2. a dolgozók továbbtanftása — a termelés megszakítása nélkül; 3. maguknak a tanítóknak továbbképzése. Döntő fontosságú a kultúra terjesztésének és termelésének «tervezeti kérdése, ami szintén szere- pel a programban: 1. az oktatás reformja, 2. a természettudományok tanításának lényeges fokozása, 3. a tudományos kutatás elősegítése és biztosítása. Egyik legfontosabb kérdés a művelődő egyes emberek bekapcsolódása a társadalomba: „az pktatás összekapcsolása munkára valé neveléssel." Ehhez szeretném hozzáfűzni régóta hangoztatott kívánságomat, hogy senki se kaphasson érettségi bizonyítványt, aki nem tud felmutatni legalább két félév] munkavégzést műhelyben, Uletva mezőgazdaságban. Mert hogyan nevezzem „müveit" embernek azt. akinek nincs fogalma saját társa, dalma nagy többségének életéről Illetve munkájáról?) Hogy elérhessük ezt a c«t, s«í hogy egyáltalán kinevelhesse |k olyan köztudatot, mely egyse«, #s a legalapvetőbb kérdésekben — ami nélkül viszont nem lehet biztosítani az egész társadalom egységét és közős cél felé való haladását, — egységes nevelésre é( tanításra van szükség. Ezért köve- teli a Párt: „egységes áflami tankönyvek bevezetését valamennyi iskolában" és az összes iskolák állami kezelésbe vételét (a papnevelők kivételével). Ez már meg is valósult, ami szintén mutatja a program jelentőségét, hiszen „minden program annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle." Végül hadd emeljem ki a pro. gramból: „Meg kell szervezni a magyar tudomány legfelsőbb irányításéit", amely pont világosan utal arra, hogy az egyéni teljesít, mények sokkal hatásosabban jut. nak érvényre és sokkal eredményesebbek is, ha kollektiv társa- dalmi munka keretében termelőd, nek. Egyéni munka az egészért és az egész az egyénért: „a tudomány és művészet kiváló munkásait mentesíteni kell anyagi gon. dóktól". Ehhez azt fűzném hozzá, hogy gazdasági erőnk fokozódásával mindjobban biztosítjuk majd a tudományos utánpótlást, ameny- nyiben a kibontakozásban levő tehetségeket is fokozatosan men. tesitjük az anyagi gondoktól. Nem lehet jelen cikk tárgy* | nevelési és művelődés) program egyes részelnek fejtegetése,' inkább csak azt próbáltam meg hogy megfelelő távlatba helyezzem az MDP kultúrális programját, amelyből tisztán kiviláglik egyrészt az egyén személyi kultúrájának fontossága, másrészt a* egész társadalom kultúrált« egysége. Kultúrális téren srzembeszö. kő az egyén és társadalom srél- bonfhatatlan közössége és mikor Pártunk zászlajára tűz) a kultúrának — a történelemben példátlan — mélyítését és terjesztését ak. kor — programjának egyéb 'pontjaitól eltekintve ts — ezzel tulajdonképpen beteljesíti az emberi- ség évezredes törekvéseinek célját: valóban emberré teszi az embert, a kultúra által személyiséggé teszi az egyént, olyan műveltségi nívón, amely biztosítja az egyénnek önkéntes és örömteli feloldódásál az emberiségnek egyetlen egységgé vált társadalmában. 4 berlini dolgosók a nyugatig megszállók iávosását követelik | A gyümSleg ég a barom i változatlanul drága a piacon A Községi Éleiiwlsaerfiíem 80 fillérre szorította 1c a burgonya árát A kétféle pénznem forgalmának övezetesével Berlin nyugad récében tarthatatlanná vált a meg- tzállók helyzete. Tekintettel az gyre súlyosbodó gazdasági válságra, a berlini dolgozók erélyesen követelik, hogy a nyugati hatalmak vonuljanak ki Berlinből gész Berlin reriiletére állítsanak ü egységes pénzrendszer: éc a 'óvárost állítsák be a keleti meg- ■ 'állási övezet qazdasági életébe Nyugatberlinöen egyre jobban kibontakoznak az új helyzet ka- asztwVfális bövertkezményei. Július 1-én több vállalat nem tudta munkásait kifizetni é a dolgozók élelmiszerfejadagju- kat sem tudják megvásárolni. Az angol főparancsnok a szovjet főparancsnoksághoz in” ózett levelében kérte a Berlinből nyugatra vezető közlekedési utak mi előbbi megnyitását. Az angolszászoknak azok a kísérletei, hogy légi úton biztosítsák Nyugat-Ber- lin lakosságának ellátását, Mácsai hii Így fodrász a Budapesti tartós ontfoiáló verseny l. díj nyertese GiNnsIirsI készíti a legssebb tartó* hullámokat MÓR-UTCA S aa. Trie ton. S3—65. n«» nem sok reménnyel kecsegtet-1 nek. Robertson angol tábornok Szo- kolovsakfj tábornagyhoz intézett levőiéiben megelégedéssel állapítja meg, hogy a szovjet főparancsnok mindent megtesz a technikai ne hézségek kiküszöbölésére, amelyek gátolják a Berlin és Helmstad* kő zörti forga tna! és gondoskodik a forgalom teljes visszaállításáról ezen a vonalon mielőtt Berlin élelmezése válságossá válik. A kopenhágai Politiken értesülése szerint Nyugat-Németország határait módosítják! Hollandia a Bochum-környéki rerületeket kapná, a nyuga(német olajterületek nyolcvan százalékát tőzeg-, földgáz- és barnaszén-lelőhelyekkel. Belgiumnak a határsávon jutna német terület. Luxemburg pedig a Mosel környéket kapná meg néhány jelentő« wo Ballal. A szombati hetivásáron ezúttal majd minden cikkben rekordfelhozatal, de megfelelő kereslet is volt. Emiatt az árakban nagyobb lemorzsolódás nem alakulhatott ki. Az újburgonya óra már kora reggel 90 fillérrel indult. A Községi Él el mi szerűit ni azonban S0 fillérrel kezdte adni a Somogymegyéböl felhozott 60 mázsányi szép újbur- gonyét, de tíz óra fele még ezt is mérsékelte 70 fillérre. El is fogyott az egész készlet. A kereskedők és termelők ugyancsak nagy tömegben hoztak fel újburgonyát, 80 fillérig követték a Községi akcióját, de ennél tovább nem men- I tek. Az árak a következők voltak: Fejes káposzta: ■—%ő®—76, bal- | káposzta; -.80, 1.- Ft, tisztftoH karfiol: kilogramm 8.— Fi kala- ráb: drb —.20, —.50, cukorborsó: — .80, 1.60, zöldbab: —.60, 1,50, para: 2.—, főzőtök: —.50, —.70, paradicsom: 15.— 20.— FI, ugorka: 3.—, 4.60, saláta: —.40,- 80, zöldpaprika: drb —.60, —.80, 1.60, zöldhagyma csomója: —.25, —.40, vöröshagyma kg: i.—, sárgarépa, zöldség: cs. —.30, —.50, csöves tengeri: —.80—1.50 csövenként, '«eggy: 1.50, 2.—, egres: 2.60,3.—, kajszinbarack: 4.—, alma: 1.60— 4.40, körle: 2.50—4.—, ringló: 4.—, ribiszke: 4.—, 4.50, málna: 10.— sárgadinnye: 6.—, 8.—, vargánya: 3.50—6.—, tyúk 28.—, 85.—, csirke: 16—24.— póronként, tojás: —-áá, —.70.
