Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-30 / 172. szám
5 DUNÁNTÚLI NAPLÓ tMS JÚLIUS A Rekordtermést értek el a baranyai állami gazdaságok Segítenek a gazdáknak — Meghonosítják a minőségi termelést Az MDP első kongresszusa töb-' bek közt behatóan foglalkozott az llami gazdaságok jelentőségével iezőgazda ságunk újjáépítése terén z állami gazdaságok fejlődése rra irányul, hogy mintagazdasá- okká, a parasztság valóságos is- oláivá váljanak. Felkerestük Perneky Mátyás elv- irsat, az állami gazdaságok pécsi ószágigazgatóját és felkértük,-hogy ájékoztasson bennünket az első ervévben elért eredményekről a/ iiami gazdaságokban. — A minőségi többtermelés ériekében -feladatként hárul az ál- ími gazdaságokra a mezőgazdaági kisüzemek nemesített vetőmagul, valamint tenyészállatokkal aló ellátása — mondotta. — A cél lüréséhez a szűkreszabott állami azdaságok. nem elegendők, — zükséges a jól működő paraszti öldművesszövetkezetek munkája is. Nemesített Tetőmag a kisparasztoknak A múlt év folyamán a növényid me sit 6 hivataltól kapott és a ■lát szelektálásunkból eredő el >ctett nemesített vetőmagvak idei crméseredményei a hároméves érvben Idtüzött termésáttlagokat vessze Uamárnyaltdk. Minden gazát r.ágban a cséplések előrehaladott llapotban vannak, a részleges erméseredmények és a próbacsép- ések adatai szerint a csoboka- :msztai gazdaságban a rozs átlaga 7.45, az ősziárpa 21.18, borsó 11, ab 16 mázsa. Árpában a hároméves terv előirányzatát Sll’/o-kal údadtuk túl. A püspökbólyi gazdaságban az árpa 21, búza 16, 4 b 14 mázsa átlagterméssel 240 '/o-kal haladta túl a hároméves lerv ezévi előirányzatát. Nemesí- leU vetőmagvakból a növényneme- sito hivatal útján 32 vágón búzát, 18 vágón ösziárpát és 5 vágón izsot adnak a gazdaságok az idén a kisparasztság vetőmagszükségletének kielégítésére. — Hogyan érték el a gazdaságok ezeket a kiváló eredményeket? — Az ipari munkások versenyétek meghirdetése után az állami gazdaságok is rövidesen bekapcsolódtak a mezőgazdasági munka- versenybe. *Ez a körülmény nagyban hozzájárult az elért terméseredmények alakulásához, bár az állami gazdaságok felszerelése csak a hároméves terv végével éri el azt. a színvonalat, amit egy intenzív gazdálkodás igényel. Annak el lenére^ hogy az állami gazdaságok legtöbb esetben a területek leggyengébb részét kapták, a dolgozók munkája, valamint a szak szerű talajmüvclés lehetővé tette, hogy feladatainknak eleget tegyünk. — Milyen minőségi magvak termesztésére helyezték a fősúlyt? Legelsősorban a gazdák által annyira közkívánt és a baranyai viszonyoknak leginkább megfelelő Bánkati 1201-es számú és a mélyebb talajfekvésü területeken nagyszerűen bevált lllocskai 2-es számú búza termesztésére fordítottunk gondot. Ezenkívül a „Béta" nevű ősziárpát termeltük, amely a baranyai viszonylatoknak szintén igen megfelel. Ezt bizonyítják a kimagasló 20—22 mázsás termésátlagok. Az állattenyésztés szempontjából nagyfontosságú a Béta őszi árpának a paraszti gazdasá gokban való továbbtermesztése. Súlyt helyeztünk a pillangósvirágú takarmánynövények szaporítására is. Lóherénél 4—5, lucernánál pedig csupán 3—4 mázsa termésre számíthatunk,- mert az eső, amely a virágzása idején bekövetkezett, kihatással volt a termésre. — Mennyi tenyészállatot bocsátanak az első tervév végeztével a köztenyésztés céljaira? — Sertéstenyésztésben is elértük már a hároméves tervben előirányzott alapanyagot, olyannyira, hogy a költségvetési évünk befejezéséig saját szükségletünkön kívül í—500 darab tisztavérű, törzskönyvezett mangalica apaálla- ot és 50—60 darab kocasüldöt :udunk a köztenyésztés felfrissítésére és nemesítésére a dolgozó parasztság rendelkezésére bocsátani. Szarvasmarha vonalon 25 bikát, a juhtenyésztés részére pedig 150 kost tudunk az állományok i felfrissítésére kiadni. (Dr. K. I.) ÚJ ÉLMUNKASOKAT tttnteteflt ki a Szakszervezet! Tanács, közöttük számos pécsi és baranyai dolgozót, a MESZHART bányászait, vasutasokat, építőipari munkásokat és a „kiváló munkáért” című jelvénnyel értelmiségünk legjobbjait. Ez a kitüntetés mutatja azt a megbecsülést és 6zeretetet, amely, lyel a magyar demokrácia a mun- kaversenyek hőset, a termelés, a dolgozók éleltszínvonalemelésének élenjáró harcosai felé fordul. Az első élmunkásokat néhány tizemben még idegenül fogadták, hajcsárokat, önmagukat túlhajszoló strébereket láttak bennünk nem egyszer a reakció propagandája által megtévesztettek, azóta azonban százszor és ezerszer is bebizonyították a kitüntetésre érdemes élmunkások és azok a dolgozók, akik elődeikét is túlszárnyaló eredményeikkel az első élmunkások nyomába léptek, hogy ők a dolgozók közös nagy ügyének ka. Honái, bebizonyították, hogy tevékenységükkel kövezik az útját az új szocialista Magyarországnak Bebizonyították az élmunkások és az üzemek áenjárd dolgozói *l‘ hivatottságnkat azzal is, hogy nítoitták, nevelték munkatársaikat, éberen figyelték a hároméves tér» végrehajtásának ütemét, a munka* versenymozgalom eredményeit * néhol megmutatkozó gyengeségeit Az élmunkások és a „Kiváló munkáért” jelvénnyel kitünftetett ér* telmiségiek jelképei annak az «I Magyarországnak, amelyben ,a munka tényleg „becsület és dicsőség dolga" és amelyben a dolgozók megváltozott helyrédének megfelelően nemzetünk legjobbjai felismerték, hogy maguknak épf* tik az országéi. Az üzemekbe« még vannak hibák, de éppen ** utóbbi időben Budapesten & Pécsett is elindult mozgalom arra céloz, hogy ezeked a hibákat * kritika és önkritika eszközeivel kijavítsuk, hogy eredményeikkel ne elégedjünk meg ée a ' termelékenység növelésének -tempó)» állandóan fokozzuk, megteremtve országunk kivívott szabadságához és függetlenségéhez a dolgozó nép Jólétét is. Moziba küldte áldozatait- és kifosztotta lakásaikat pécsi Irgalmasrend kórházának volt alkalmazottja Szél Tibor 28 éves rovottmultú jelentkezett a budapesti főkapitányságon és részletes vallomást tett. Elmondotta, hogy a pécsi Irgalmasrend kórháznak volt az alkalmazottja, ahol á-lszent viselkedésével a vezetőség bizalmába férkőzött. Rábízták a raktár kulcsait és az ott tárolt holmit állandóan fosztogatta. Többek között elvitt többezer Havanna szivart^ is.^ A házi vizsgálat során a gyanú raterelődött, de végül is sikerült tisztáznia magát és bocsánatot kértek tőle a gyanúsításért. Pécsről Kaposvárra, onnan Székesfehérvárra ment és szőrmeüzleteket fosztott ki. Később Budapestre jött és 'több betörést követett el. Az utcán nőkkel ismerkedett meg, szórakozni vitte őket, közben megtudta, hogy hány tagú az illető nő családja. A másnapra megbeszélt találkán us-van annyi mozijegyet adott á-t nőismerő- séne-k, hogy az egész családja moziba mehessen. Amig a család tagjai moziban voltak, betört a lakásba és kifosztotta A betörésekkel és lopásokkal több mint 100 ezer forint kárt okokott. Letartóztatták. Hazaérkezett hadifoglyok Bauer Margit Hosszúhetény, Csőméi Béni Tésenfa, Fath Mária Vém-érud, Fiécher Magdolna Pécs- vá-rad, Fitos István Babarc, Gasz- teig-er József Pécsvárad, Gemer Mária Zengóvárkony, Heibrich Erzsébet Terehegy, Hocker Katalin Magyaregregy, Hatrmann Jozefa Püspöknádasd, Hengert Anna Vé- ménd, Hergert Erzsébet Kárász, Hanzer Júlia Mohács, Kirsching Márton Babarc, Katona Gyula Pécs, Kerti Katalán Csikóstöttős, Krämer Éva Somberek, Kusz Teréz Komló, Kurcz Antal Nagykozár. Olimpiai naptá ÍOO néző melegen ünnepelte olimpikonjainkat az ünnepélyes londoni megnyitón Csütörtökön délután 4 órakor a wembley-i stadionban ünnepélyesen megnyitották a 14. olimpiát. A megnyitáson megjelent VI. György király, Attlée miniszterelnök, a kormány több tagja, a diplomáciai testület tagjai és a résztvevő országok sportéletének vezetői. A királyi páholy közelében a diplomaták sorában foglalt helyet Erős János londoni magyar ügyvivő. A gárdaezred zenekara indulókat játszott. A résztvevő 59 nemzet versenyzőinek csoportjai angol ABC sorrendben vonultak fel. Lelkes taps és meleg ünneplés fogadta a magyar versenyzők mintegy 100 főnyi csoportját, akiknek élén Németh Imre kalapács- vető-bajnok vitte a nemzeti zászlót. A király felállva, tisztelgéssel üdvözölte a magyar csapatot, amely állandó lelkes taps közepette vonult végig a 100.000 főnyi kö zönség előtt. A magyar csapd igen jó hatást keltett fegyelmezed j magatartásával és szép olimpiai j egyenruhájával. A versenyzők felvonulása utá« lord Bourgley, az angol olimpia’ j bizottság elnöke mondott üdvözlő-1 beszédet és felkérte a királyt a já" tékok megnyitására. A király arany inikrofón elé lépve néhány ünnepélyes szóval megnyitotta * 14. olimpiai játékokat. Ezuti® harsonák hangjai közben többezrt fehér galambot engedtek szabidon, amelyek nagy kört Írtak le * stadion felett és visszarepülte'1 azokba az országokba, ahonnan elindultak. Ekkor érkezett a pályára a 3000 kilométeres staféta utolsó futójá az olimpiai fáklyával, akinek személyét titokban tartották és sorshúzás útján a névtelen atléták közül választották ki. A közönséf! tapsvihara között futotta be a* utolsó néhány métert és meggyuj' tóttá a magas emelvényen elhelyezett olimpiai tüzet. Ezután fel' húzták a főárbócra az öt körŐ* olimpiai lobogót. Ekkor a Vorki érsek lépett * mikrofón elé és méltatta az olirt" piai játékok jelentőségét. Az 120” tagú 'énekkar a gránátosok énekkarának kíséretével előadta Hae«' del „Halleluja“ kórusát. Ezt köpette az ünnepélyes olimpiai eskü' tétel. . A zászlóvivők ezután visszatértek a stadionba. Utolsónak hagyta *• a négyszöget az eddig ismeretied fáklyavivő, -akinek nevét mo** hozták nyilvánosságra. A hat*»" más iermétű, 400 méteres futób*T nők John Mark cambridge-i orvO,' tanhallgató. A felvonult csapatod ugyanabban a sorrendben hagyták el a stadiont, amelyben érkeztek' HEGYI Gyula államtitkár üdvözölte a magyar olimpikonokat ** tolmácsolta Rákosi Mátyás mint*?* lerelnökheiyettes üdvözletét és r kívánságait is. * PÉNTEKEN újabb magyar Ver senyzök is résztvesznek az ol’1*1' piai játékokon. Délelőtt a 100 mr teres gyorsúszás előfutamaiba Szatmári) Kádas és Szilárd álláa rajthoz. A 100 méteres síkfútú előfutamaiban Goldoványi, 'Tiff0' Barta és Csányi indul. Déla^Z lest a magyar-brazil kosárlabda^ mérkőzés és a birkózók első nte£ kőzései. Magyar részről SóváP’ Bóbis, Darányi, Benczt, Bakos : , TMi iép stfioueare, —=s^*“ Negyvenöt esztendővel ezelőtt tartották az Oroszországi Szociáldemokrata Párt II, kongresszusé'’, ‘ amelyen Lenin vezetésével győztek az „Iszkra" hívei a későbbi bolsevisták, először megfogalmazva marxizmus tanításának igazi szellemében a forradalmi munkáspárt programját és szervezeti szabályzatát. Az 1903-as kongresszuson elfogadott meghatározás a pártrag kötelességeiről azóta is alapját képezi a kommunista pártok szervezeti szabályzatának szerte a világon. Az OSzDMP II. kongresszusa 1903 július 30-án nyílt meg. A kongresszus külföldön, illegálisan gyűlt össze, ülései kezdetben Brüsszelben folytak le. Később azonban a belga rendőrség felszólította a kongresszus küldötteit, hagyják el Belgiumot. Ekkor a kongresszus Londonba ment át. Ebből láltható, milyen bonyolult volt a helyzet a kongresszuson. Lenin minden erejével árrá töre- kedettt, hogy az „Iszkra" győzelmét biztosítsa. A kongresszus leg- fontosabb feladata a párt programjának elfogadása volt. A legfontosabb kérdés, amely a program megtárgyalásánál a kongresszus opportunista részének ellenállását kíváliotta — a proletáriátus dik. ratűrája vollt. Az ' opportunisták a kongresszus forradalmi részével még sok más programkérdé6ben sem értettek egyet. De úgy határoztak, hogy a harcot, főképpen a proletáriátus ditóta túrájának kér• désében veszik fel. Az opportunisták ellene voltak annak is, hogy a parasztság köve. telései felvétessenek a párt pro gramjába.' Mert nem akarták é forradalmai, ezért idegenkedtek i munkásosztály szövetségétől, parasztságtól, ízért néztek rá el lenséges szemmel. A huhdisták és lengyel szociál demokraták a nemzeti önrendel kezési jog ellen voltak. Lenir mindig art tanította, hogy a wun kásosztály köteles a nemzetiség elnyomás ellen harcolni. Aki * program eme követelésének el lentmondott, az valójában azt ja vasolfa, hogy mondjunk le a pro letárintemacionaiizmusról, hog’i cinkosai legyünk a nemzeti el nyomásnak. Lenin mindezekre az ellenveté sekre megsemmisítő csapást méri A kongresszus az „Iszkra" álta előterjesztett programot íogadte el. Azonban míg a program elíoga dása aránylag könnyen ment addig a párt szervezeti szabálya körül elkeseredett vita támadt kongresszuson. A legélesebb el lentétek a szervezeti 6zabályo1 első pontjának fogalmazásán: a párttagság dolgában lépitek fe Ki lehet tagja a pártnak, milyei legyen a párt összetétele, milyen nek kell lennie a pártnak szerve zelileg — szervezőit égésinél évforduló vagy pedig formátlan alakulatnak — ezek a kérdések merültek fel a szervezeti szabályok első pontjával kapcsolatban. Két szöveg állt egymással szemben: Lenin fogalmazása, amelyet Plechá- nov és az „Iszkra" szilárd hívei támogattak és Martov fogalmazása, amelyet Axelród, Zaszulics és az „Iszkra" ingadozó követői, Trockij és a kongresszus valameny- nyi nyílt opportunistája támogattak. Lenin fogalmazása úgy szólt, hogy a párt tagja az lehelt, aki a párt programját elismeri, a Partot anyagilag támogatja és tagja valamelyik szervezetének. Lenin a pártolt szervezett csapatnak tekintette, amelynek nem az a tagja, aki a párthoz tartozónak íekintti magát, hanem az, . akit a párt valamelyik szervezete felvesz s aki tehát alárendeli magát a párllf egy ölemnek. Martov ellenben szervezetileg formátlan alakulatnak tekintette a pártot, , amelynek az a tagja, aki magáit a pánt tagjának tartja. Végeredményben: az egyöntetű, harcos, gondosan szervezett párt helyett, amelyért Lenin és 1 hívei a kongresszuson harcoltak, . a markovisták egy tarka, szétforgácsolt, alaktalan pártot akar- - tak, amelyik máT csak azért sem lehetett harcos párt, mert különböző «temekből állt. éb kemény fegyelem hijján lett volna. Miután az „Iszkra” követői közt az alapszabályok első pontjának kérdésében szakadás állt be, a kongresszuson a harc m£tj jobban kiélesedett. A kongresszus már befejezéshez közeledett: a párt vezetői szerveit kellett megválasztani: a központi sajtóorgánum (az „Iszkra") szerkesztőségét és központi bizottságot. De mielőtt a kongresszus a választásokra tért volna át, a hét opportunista kiválása a kongresszus erőviszonyait a leninisták javára változtatta meg. Lenin figyelmét kezdettől fogva a párt központi szerveinek ösz- szetételére fordította. Feltétlenül szükségesnek tartotta, hogy a központi bizottságba csak állhatatos és következetes forradalmárokat vegyenek be. A martovisták arra törekedtek, hogy a központi bizottság többsége ingadozó, opportunista elemekből álljon. Ebben a kérdésben a kongresszus többsége Lenint követte. A központi bizottságba Lenin hiveij vá. lasztották be. Ettől kezdve Lenin követőit, akik a kongresszusi választásokon többségben voltak, bolsevikoknak ellentétben Lenin kisebbségben maradt ellenieleivel, akiket men- sevikieknek neveztek. (A SzK (b) p. rövid történetéből —
