Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-30 / 172. szám

5 DUNÁNTÚLI NAPLÓ tMS JÚLIUS A Rekordtermést értek el a baranyai állami gazdaságok Segítenek a gazdáknak — Meghonosítják a minőségi termelést Az MDP első kongresszusa töb-' bek közt behatóan foglalkozott az llami gazdaságok jelentőségével iezőgazda ságunk újjáépítése terén z állami gazdaságok fejlődése rra irányul, hogy mintagazdasá- okká, a parasztság valóságos is- oláivá váljanak. Felkerestük Perneky Mátyás elv- irsat, az állami gazdaságok pécsi ószágigazgatóját és felkértük,-hogy ájékoztasson bennünket az első ervévben elért eredményekről a/ iiami gazdaságokban. — A minőségi többtermelés ér­iekében -feladatként hárul az ál- ími gazdaságokra a mezőgazda­ági kisüzemek nemesített vetőmag­ul, valamint tenyészállatokkal aló ellátása — mondotta. — A cél lüréséhez a szűkreszabott állami azdaságok. nem elegendők, — zükséges a jól működő paraszti öldművesszövetkezetek munkája is. Nemesített Tetőmag a kisparasztoknak A múlt év folyamán a növény­id me sit 6 hivataltól kapott és a ■lát szelektálásunkból eredő el >ctett nemesített vetőmagvak idei crméseredményei a hároméves érvben Idtüzött termésáttlagokat vessze Uamárnyaltdk. Minden gaz­át r.ágban a cséplések előrehaladott llapotban vannak, a részleges erméseredmények és a próbacsép- ések adatai szerint a csoboka- :msztai gazdaságban a rozs átlaga 7.45, az ősziárpa 21.18, borsó 11, ab 16 mázsa. Árpában a három­éves terv előirányzatát Sll’/o-kal údadtuk túl. A püspökbólyi gaz­daságban az árpa 21, búza 16, 4 b 14 mázsa átlagterméssel 240 '/o-kal haladta túl a hároméves lerv ezévi előirányzatát. Nemesí- leU vetőmagvakból a növényneme- sito hivatal útján 32 vágón búzát, 18 vágón ösziárpát és 5 vágón izsot adnak a gazdaságok az idén a kisparasztság vetőmagszük­ségletének kielégítésére. — Hogyan érték el a gazdaságok ezeket a kiváló eredményeket? — Az ipari munkások versenyé­tek meghirdetése után az állami gazdaságok is rövidesen bekapcso­lódtak a mezőgazdasági munka- versenybe. *Ez a körülmény nagy­ban hozzájárult az elért termés­eredmények alakulásához, bár az állami gazdaságok felszerelése csak a hároméves terv végével éri el azt. a színvonalat, amit egy inten­zív gazdálkodás igényel. Annak el lenére^ hogy az állami gazdaságok legtöbb esetben a területek leg­gyengébb részét kapták, a dolgo­zók munkája, valamint a szak szerű talajmüvclés lehetővé tette, hogy feladatainknak eleget te­gyünk. — Milyen minőségi magvak ter­mesztésére helyezték a fősúlyt? Legelsősorban a gazdák által annyira közkívánt és a baranyai viszonyoknak leginkább megfelelő Bánkati 1201-es számú és a mé­lyebb talajfekvésü területeken nagyszerűen bevált lllocskai 2-es számú búza termesztésére fordí­tottunk gondot. Ezenkívül a „Béta" nevű ősziárpát termeltük, amely a baranyai viszonylatoknak szintén igen megfelel. Ezt bizonyítják a kimagasló 20—22 mázsás termés­átlagok. Az állattenyésztés szem­pontjából nagyfontosságú a Béta őszi árpának a paraszti gazdasá gokban való továbbtermesztése. Súlyt helyeztünk a pillangósvirágú takarmánynövények szaporítására is. Lóherénél 4—5, lucernánál pe­dig csupán 3—4 mázsa termésre számíthatunk,- mert az eső, amely a virágzása idején bekövetkezett, kihatással volt a termésre. — Mennyi tenyészállatot bocsá­tanak az első tervév végeztével a köztenyésztés céljaira? — Sertéstenyésztésben is elértük már a hároméves tervben elő­irányzott alapanyagot, olyannyira, hogy a költségvetési évünk be­fejezéséig saját szükségletünkön kívül í—500 darab tisztavérű, törzskönyvezett mangalica apaálla- ot és 50—60 darab kocasüldöt :udunk a köztenyésztés felfrissí­tésére és nemesítésére a dolgozó parasztság rendelkezésére bocsá­tani. Szarvasmarha vonalon 25 bi­kát, a juhtenyésztés részére pedig 150 kost tudunk az állományok i felfrissítésére kiadni. (Dr. K. I.) ÚJ ÉLMUNKASOKAT tttnteteflt ki a Szakszervezet! Ta­nács, közöttük számos pécsi és baranyai dolgozót, a MESZHART bányászait, vasutasokat, építőipari munkásokat és a „kiváló munká­ért” című jelvénnyel értelmisé­günk legjobbjait. Ez a kitüntetés mutatja azt a megbecsülést és 6zeretetet, amely, lyel a magyar demokrácia a mun- kaversenyek hőset, a termelés, a dolgozók éleltszínvonalemelésének élenjáró harcosai felé fordul. Az első élmunkásokat néhány tizem­ben még idegenül fogadták, haj­csárokat, önmagukat túlhajszoló strébereket láttak bennünk nem egyszer a reakció propagandája által megtévesztettek, azóta azon­ban százszor és ezerszer is bebi­zonyították a kitüntetésre érde­mes élmunkások és azok a dolgo­zók, akik elődeikét is túlszárnyaló eredményeikkel az első élmunká­sok nyomába léptek, hogy ők a dolgozók közös nagy ügyének ka. Honái, bebizonyították, hogy tevé­kenységükkel kövezik az útját az új szocialista Magyarországnak Bebizonyították az élmunkások és az üzemek áenjárd dolgozói *l‘ hivatottságnkat azzal is, hogy nítoitták, nevelték munkatársaikat, éberen figyelték a hároméves tér» végrehajtásának ütemét, a munka* versenymozgalom eredményeit * néhol megmutatkozó gyengeségeit Az élmunkások és a „Kiváló mun­káért” jelvénnyel kitünftetett ér* telmiségiek jelképei annak az «I Magyarországnak, amelyben ,a munka tényleg „becsület és di­csőség dolga" és amelyben a dol­gozók megváltozott helyrédének megfelelően nemzetünk legjobbjai felismerték, hogy maguknak épf* tik az országéi. Az üzemekbe« még vannak hibák, de éppen ** utóbbi időben Budapesten & Pé­csett is elindult mozgalom arra céloz, hogy ezeked a hibákat * kritika és önkritika eszközeivel kijavítsuk, hogy eredményeikkel ne elégedjünk meg ée a ' terme­lékenység növelésének -tempó)» állandóan fokozzuk, megteremtve országunk kivívott szabadságához és függetlenségéhez a dolgozó nép Jólétét is. Moziba küldte áldozatait- és kifosztotta lakásaikat pécsi Irgalmasrend kórházának volt alkalmazottja Szél Tibor 28 éves rovottmultú jelentkezett a budapesti főkapitány­ságon és részletes vallomást tett. Elmondotta, hogy a pécsi Irgalmas­rend kórháznak volt az alkalmazott­ja, ahol á-lszent viselkedésével a vezetőség bizalmába férkőzött. Rá­bízták a raktár kulcsait és az ott tárolt holmit állandóan fosztogatta. Többek között elvitt többezer Ha­vanna szivart^ is.^ A házi vizsgálat során a gyanú raterelődött, de vé­gül is sikerült tisztáznia magát és bocsánatot kértek tőle a gyanúsí­tásért. Pécsről Kaposvárra, onnan Székesfehérvárra ment és szőrmeüzleteket fosztott ki. Később Budapestre jött és 'több betörést követett el. Az utcán nők­kel ismerkedett meg, szórakozni vitte őket, közben megtudta, hogy hány tagú az illető nő családja. A másnapra megbeszélt találkán us-van annyi mozijegyet adott á-t nőismerő- séne-k, hogy az egész családja moziba mehes­sen. Amig a család tagjai moziban vol­tak, betört a lakásba és kifosztotta A betörésekkel és lopásokkal több mint 100 ezer forint kárt okokott. Letartóztatták. Hazaérkezett hadifoglyok Bauer Margit Hosszúhetény, Csőméi Béni Tésenfa, Fath Mária Vém-érud, Fiécher Magdolna Pécs- vá-rad, Fitos István Babarc, Gasz- teig-er József Pécsvárad, Gemer Mária Zengóvárkony, Heibrich Er­zsébet Terehegy, Hocker Katalin Magyaregregy, Hatrmann Jozefa Püspöknádasd, Hengert Anna Vé- ménd, Hergert Erzsébet Kárász, Hanzer Júlia Mohács, Kirsching Márton Babarc, Katona Gyula Pécs, Kerti Katalán Csikóstöttős, Krämer Éva Somberek, Kusz Teréz Komló, Kurcz Antal Nagykozár. Olimpiai naptá ÍOO néző melegen ünnepelte olimpikonjainkat az ünnepélyes londoni megnyitón Csütörtökön délután 4 órakor a wembley-i stadionban ünnepélye­sen megnyitották a 14. olimpiát. A megnyitáson megjelent VI. György király, Attlée miniszterelnök, a kormány több tagja, a diplomá­ciai testület tagjai és a résztvevő országok sportéletének vezetői. A királyi páholy közelében a diplo­maták sorában foglalt helyet Erős János londoni magyar ügyvivő. A gárdaezred zenekara induló­kat játszott. A résztvevő 59 nem­zet versenyzőinek csoportjai angol ABC sorrendben vonultak fel. Lel­kes taps és meleg ünneplés fo­gadta a magyar versenyzők mint­egy 100 főnyi csoportját, akik­nek élén Németh Imre kalapács- vető-bajnok vitte a nemzeti zász­lót. A király felállva, tisztelgéssel üdvözölte a magyar csapatot, amely állandó lelkes taps közepette vo­nult végig a 100.000 főnyi kö zönség előtt. A magyar csapd igen jó hatást keltett fegyelmezed j magatartásával és szép olimpiai j egyenruhájával. A versenyzők felvonulása utá« lord Bourgley, az angol olimpia’ j bizottság elnöke mondott üdvözlő-1 beszédet és felkérte a királyt a já" tékok megnyitására. A király arany inikrofón elé lépve néhány ünnepélyes szóval megnyitotta * 14. olimpiai játékokat. Ezuti® harsonák hangjai közben többezrt fehér galambot engedtek szabi­don, amelyek nagy kört Írtak le * stadion felett és visszarepülte'1 azokba az országokba, ahonnan elindultak. Ekkor érkezett a pályára a 3000 kilométeres staféta utolsó futójá az olimpiai fáklyával, akinek sze­mélyét titokban tartották és sors­húzás útján a névtelen atléták közül választották ki. A közönséf! tapsvihara között futotta be a* utolsó néhány métert és meggyuj' tóttá a magas emelvényen elhelye­zett olimpiai tüzet. Ezután fel' húzták a főárbócra az öt körŐ* olimpiai lobogót. Ekkor a Vorki érsek lépett * mikrofón elé és méltatta az olirt" piai játékok jelentőségét. Az 120” tagú 'énekkar a gránátosok ének­karának kíséretével előadta Hae«' del „Halleluja“ kórusát. Ezt kö­pette az ünnepélyes olimpiai eskü' tétel. . A zászlóvivők ezután visszatértek a stadionba. Utolsónak hagyta *• a négyszöget az eddig ismeretied fáklyavivő, -akinek nevét mo** hozták nyilvánosságra. A hat*»" más iermétű, 400 méteres futób*T nők John Mark cambridge-i orvO,' tanhallgató. A felvonult csapatod ugyanabban a sorrendben hagyták el a stadiont, amelyben érkeztek' HEGYI Gyula államtitkár üdvö­zölte a magyar olimpikonokat ** tolmácsolta Rákosi Mátyás mint*?* lerelnökheiyettes üdvözletét és r kívánságait is. * PÉNTEKEN újabb magyar Ver senyzök is résztvesznek az ol’1*1' piai játékokon. Délelőtt a 100 mr teres gyorsúszás előfutamaiba Szatmári) Kádas és Szilárd álláa rajthoz. A 100 méteres síkfútú előfutamaiban Goldoványi, 'Tiff0' Barta és Csányi indul. Déla^Z lest a magyar-brazil kosárlabda^ mérkőzés és a birkózók első nte£ kőzései. Magyar részről SóváP’ Bóbis, Darányi, Benczt, Bakos : , TMi iép stfioueare, —=s^*“ Negyvenöt esztendővel ezelőtt tartották az Oroszországi Szociál­demokrata Párt II, kongresszusé'’, ‘ amelyen Lenin vezetésével győz­tek az „Iszkra" hívei a későbbi bolsevisták, először megfogalmaz­va marxizmus tanításának igazi szellemében a forradalmi munkás­párt programját és szervezeti sza­bályzatát. Az 1903-as kongresszu­son elfogadott meghatározás a pártrag kötelességeiről azóta is alapját képezi a kommunista pár­tok szervezeti szabályzatának szerte a világon. Az OSzDMP II. kongresszusa 1903 július 30-án nyílt meg. A kongresszus külföldön, illegálisan gyűlt össze, ülései kezdetben Brüsszelben folytak le. Később azonban a belga rendőrség fel­szólította a kongresszus küldöt­teit, hagyják el Belgiumot. Ekkor a kongresszus Londonba ment át. Ebből láltható, milyen bonyolult volt a helyzet a kongresszuson. Lenin minden erejével árrá töre- kedettt, hogy az „Iszkra" győzel­mét biztosítsa. A kongresszus leg- fontosabb feladata a párt program­jának elfogadása volt. A legfon­tosabb kérdés, amely a program megtárgyalásánál a kongresszus opportunista részének ellenállását kíváliotta — a proletáriátus dik. ratűrája vollt. Az ' opportunisták a kongresszus forradalmi részével még sok más programkérdé6ben sem értettek egyet. De úgy hatá­roztak, hogy a harcot, főképpen a proletáriátus ditóta túrájának kér­• désében veszik fel. Az opportunisták ellene voltak annak is, hogy a parasztság köve. telései felvétessenek a párt pro gramjába.' Mert nem akarták é forradalmai, ezért idegenkedtek i munkásosztály szövetségétől, parasztságtól, ízért néztek rá el lenséges szemmel. A huhdisták és lengyel szociál demokraták a nemzeti önrendel kezési jog ellen voltak. Lenir mindig art tanította, hogy a wun kásosztály köteles a nemzetiség elnyomás ellen harcolni. Aki * program eme követelésének el lentmondott, az valójában azt ja vasolfa, hogy mondjunk le a pro letárintemacionaiizmusról, hog’i cinkosai legyünk a nemzeti el nyomásnak. Lenin mindezekre az ellenveté sekre megsemmisítő csapást méri A kongresszus az „Iszkra" álta előterjesztett programot íogadte el. Azonban míg a program elíoga dása aránylag könnyen ment addig a párt szervezeti szabálya körül elkeseredett vita támadt kongresszuson. A legélesebb el lentétek a szervezeti 6zabályo1 első pontjának fogalmazásán: a párttagság dolgában lépitek fe Ki lehet tagja a pártnak, milyei legyen a párt összetétele, milyen nek kell lennie a pártnak szerve zelileg — szervezőit égésinél évforduló vagy pedig formátlan alakulat­nak — ezek a kérdések merültek fel a szervezeti szabályok első pontjával kapcsolatban. Két szö­veg állt egymással szemben: Le­nin fogalmazása, amelyet Plechá- nov és az „Iszkra" szilárd hívei támogattak és Martov fogalmazá­sa, amelyet Axelród, Zaszulics és az „Iszkra" ingadozó követői, Trockij és a kongresszus valameny- nyi nyílt opportunistája támogat­tak. Lenin fogalmazása úgy szólt, hogy a párt tagja az lehelt, aki a párt programját elismeri, a Par­tot anyagilag támogatja és tagja valamelyik szervezetének. Lenin a pártolt szervezett csa­patnak tekintette, amelynek nem az a tagja, aki a párthoz tarto­zónak íekintti magát, hanem az, . akit a párt valamelyik szervezete felvesz s aki tehát alárendeli ma­gát a párllf egy ölemnek. Martov ellenben szervezetileg formátlan alakulatnak tekintette a pártot, , amelynek az a tagja, aki magáit a pánt tagjának tartja. Végeredményben: az egyöntetű, harcos, gondosan szervezett párt helyett, amelyért Lenin és 1 hívei a kongresszuson harcoltak, . a markovisták egy tarka, szét­forgácsolt, alaktalan pártot akar- - tak, amelyik máT csak azért sem lehetett harcos párt, mert külön­böző «temekből állt. éb kemény fegyelem hijján lett volna. Miután az „Iszkra” követői közt az alapszabályok első pont­jának kérdésében szakadás állt be, a kongresszuson a harc m£tj jobban kiélesedett. A kongresszus már befejezéshez közeledett: a párt vezetői szerveit kellett meg­választani: a központi sajtóorgá­num (az „Iszkra") szerkesztőségét és központi bizottságot. De mi­előtt a kongresszus a választások­ra tért volna át, a hét opportu­nista kiválása a kongresszus erő­viszonyait a leninisták javára változtatta meg. Lenin figyelmét kezdettől fogva a párt központi szerveinek ösz- szetételére fordította. Feltétlenül szükségesnek tartotta, hogy a központi bizottságba csak állhata­tos és következetes forradalmá­rokat vegyenek be. A martovisták arra törekedtek, hogy a központi bizottság többsége ingadozó, op­portunista elemekből álljon. Eb­ben a kérdésben a kongresszus többsége Lenint követte. A köz­ponti bizottságba Lenin hiveij vá. lasztották be. Ettől kezdve Lenin követőit, akik a kongresszusi választásokon többségben voltak, bolsevikoknak ellentétben Lenin kisebbségben maradt ellenieleivel, akiket men- sevikieknek neveztek. (A SzK (b) p. rövid történeté­ből —

Next

/
Thumbnails
Contents