Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-29 / 171. szám

iw« .tűi ros n DUNAVTÜII NAPLŐ ŐSZÜLNEK PÉCS DOLGOZÓI a terű születésnapjára Ünnepélyeket rendeznek az összes pécsi üzemekben Július 31-én délután valamennyi °lgozó ünneplőruhát öltve, hozzá- !rtozöival együtt ünnepségre gyü- Úezik a gyár udvarán. Ezen a 8P°n ünnepük a kitüntetett él- ’Bnkásokat, a három éves terv esztendejének évfordulóját, az *«*ágos munkaverseny első sza­gának befejezését és az új ver- és a tervesztendő kezdetét. 1 dolgozók nagy ünnepére készül­pécsi üzemek is. [ A Bőrgyárban tervünnepély egybeesik az új e®rész, a kromos felsőbőrfeldol- felavatásával. Az új üzem­it jelentékenyen hozzájárul majd bárgyár termelésének fokozásá- *'_A bőrgyári dolgozók lelkesen ^illődnek erre a napra. Az ün- P«égen szerepel a bőrgyár dalár- J? és házi zenekara. Szavala­tai, kultúrműsorral élénkítik ünnepséget. .A tervünnepély ríyári szónoka Horváth Gyula ’ters lesz. Beszél még a bőripari teások szakszervezete országos fontjának kiküldöttje, Sziits ff vállalatvezető, dr. Tóth [* *? lervmegbízott és Szentgyörgy f| János versenytitkár. 4 %<olnay-gy árban | fos munkáskezek díszítik a fát az ünnepség napjára. A? JJ®1 utcai homlokzatára ielsza- ? kerülnek, bent az udvaron °s és nemzetiszínü zászlót lo fat a szellő. Az este 8 órakor I oödő ünnepségen Aczél György , ;w beszél. Ekkor tüntetik ki j.fem három élmunkását, 1 fizi- fs egv szellemi dolgozóiak ■llftalmat, 28 munkásnak por- .f dísztárgyat osztanak szét. A U r népi tánccsoportja a terv- ®ePélyen mutatkozik be első fz- l a dolgozók előtt. Az ünnep­li u*én vacsora következik, majd ^'g tartó tánc. As Első Pécsi Téglagyár július 31-én avatják fel lljfüázukat, amelyet az éllamo- * a,án tudtak csak maguknak f Pitén i. Az új kultúrházban a ík*5 műsor után vacsora és vi- ^ táncolás következik, til Orosháza dolgozói szómba ft, 1 órakor a közgyűlési terem- « gyülekeznek a hároméves terv sére. Az ünnepség kere­ti,.6 25 legjobban dolgozó város- tisztviselőnek pénzjutalmat fák ki. íjl kereskedelmi alkalmazottak tS(f*rvezeti helyiségükben együt- W **rtják meg július 31-ét. Itt 'éjjy, „a kiváló munkáért“ jel- >sk a munkaverseny győztesei­ül magánalkalmazottak kerü- W kára, Gellért elvtárs és a ke- itkf'mi alkalmazottak városi üjjf Nagy László elvtárs naél- 'Vv>majd a tervünnepély jelen­»lw..^jra közvetít evangélikus Vftóet a rádió. A Magyar 'ís*.6 Jélenti: Hosszabb idő óta *!,-> újra közvetítet, evan- Stjj® jstentiszíeletet a rád-ió, [i sikerült megegyezésre ju’- jj, e9yházzal. Nagy lépés ez !®k p‘atn és az egyház viszonyá­vá JjYensúlya felé. / NíK6ár8asffépkocsijárat a reggeli *tl gyorshoz. Folyó hó 30- ütektől kezdődően próba- reggei 5 órakor induló 1 gyorshoz a Külvárosi H-u.,Yarról 4.3(y órakor, a Kos­te? ér»v a Szóchenyi-térről ^ «kor indul társasa ÓDkocsi a Udvarra. , U * tőségét. A beszédek után kultúr­műsor és tánc zárja le az ünnep­séget. A Dohánygyár is nagy ünnepségre készül. Itt budapesti kiküldött méltatja majd a nap jelentőségét. A Hamerli- kesztyügyár, a Sörgyár, a Sopiana gépgyár és a Kokszmfivek dolgozói is szép és emlékezetes ünnepséget rendeznek üzemükben. Mohácson összevont tervünnepélyen talál­koznak az Alt-bőrgyár, a Selyem­gyár és a Téglagyár dolgozói. Az ünnepély szónoka Lakatos József elvtárs. Ünnepre készülnek a többi pécsi és baranyai üzemek is. Mindenütt a szakszervezetek szónokai ismer­tetik a hároméves terv eredmé­nyeit és jövő perspektíváját. Min­denütt feldíszített gyárfalak kö­zött szórakozással, tánccal, dallal köszöntik a dolgozók a terv szüle­tése napját, ünnepük a munka hőseit, az újonnan kitüntetett él­munkásokat Terveiről nyilatkozik infill Hilf, a szakmaközi bizottság új firkára A városi szakmaközi bizottság titkárává Inhoff Mihály elvtársat választotta meg a pécsi szakszervezetek választmányi ülése. Inhoí'f elvtársat már szerdán reggel ott találtuk a szakszervezeti székház­ban. Elmondja, hogy most ismerkedik meg feladatával. A szak- szervezeti munka nem új terület számára. 1935-től kezdve, mint a bőripari munkások szakcsoportjának egyik vezetőségi tagja dolgozik a szervezett munkások célkitűzésének megvalósításáért. Az elmult év nyarán tért vissza két esztendei hadifogság után a Szovjetúnióból — Fontos feladatomnak tartom, — mondja, — hogy a szakszer­vezetek új célkitűzésének megfelelően elsősorban a termelés problé­máival foglalkozzam. Ezenkívül a szakszervezeti élet fellendülését szeretném elérni. A szakmaközi bizottságban jó munkamegosztással kívánunk foglalkozni a kulturális és szociális kérdésekkel. Az ifjú­- sági és a nőszervezés terén is sok feladatunk van. — Tudom, hogy az előttem álló feladatok elég nagyok. Mun­kám elvégzés hez kérem a nagypécsi szervezett dolgozók támogatá­sát, — fejezi be nyilatkozatát a pécsi szakmaközi bizottság új tit­kára. flz IfüSz íeivte a dolgozó B község gyarapodó délsatfáv gazdái ©gymássaijparasztsághoz! verseniresR©k a b esz o 1 gá 11aIás !elie$i^éáében NAGYKOZAR RELDÄT MUTAT! Magasan megrakott döcögő ga- bonaszekerekke! találkozunk, mi­közben Nagykozár felé haladunk a kanyargó bekötőuton. Búzakeresz­tek már csak elvétve láthatók a ha­tárban. Nem messze a falutól az út szélén egy viharvert karám árnyé­kába menekült a község birkanyája tűző nap elől. Déli pihenőt tar- tanak. A közelben két pásztorgye- rek a füvön heverészve faragcsál. Időnként felfigyelnek a cséplőgépek búgására, majd folytatják „tevé­kenységüket”. A délszláv faluban folyik a munka Hosszú sorokban állnak a megra­kott szekerek. Ritmikusan pöfög a gép, a cséplőszekrény pedig bőgve nyeli a kévéket és önti a búzát a duzzadó zsákokba csépelnek a ko- zári délszlávok. Mindenkinek j‘uí kenyér... Lendülettel folyik a nehéz munka, de mindenkinek derűs az arca, hiszen ilyen jó termésre még csak nem is számítottak. Az eddigi eredmények azt mutat­ják, hogy az idei termés 30 szá­zalékkal jobb a tavalyinál. Meg­érte figyelemmel kisémi a vető­magakciót, termelési szerződéseket kötni, a földet jói megtrágyázni és megmunkálni. Jut az idén kenyér mindenkinek, mert az ellenőrzést is úgy szer­vezték meg, hogy károsodás nem érheti a dolgozókat, a beszolgál­tatás pedig megkönnyíti a dol­gozó parasztság terheit. Élenjárnak az MDP vezetői — dolgozik a népi bizottság A most megalakított népi bizott­ságok munkája is meghozta gyü­mölcsét. A körjegyzőséghez tartó­ié négy község gazdái önmaguk és a községek egymásköztá beszolgál­tatás) versenyt indítottak és erre a versenyre kihívták a pécsi járás Összes községeit. A verseny falté- íelei minden gazdának lehetőséget nyújtanak az elsőség elnyeréséhez tekintet nélkül a birtok nagyságára. A feltételek szerint 100 alappontot kap az a gazda, aki a beszolgáltatás) kötelezett­séget saját cséplésétöi számított 48 óra alatt 100 százalékban tel­jesíti. A rövidebb idő előtti le­adást jó pontokkal jutalmazzák, a késedelmes, vagy száz ponton aluli teljesítő beszoigáltatőkat pót­levonással sújthatják. U gyanúk­kor a verseny egyéni győztese értékes jutalomban részesül, egy törzskönyvezett telivér üszőbor- jut kap, h helyezetteket tiszte'etdijja! és el­ismerő oklevéllel jutalmazzák. Az MDP elnöke, Kőszegi Gábor és Czrnkovics Antal titkár közvet- »ntT cséplésük után 100 százalék­ban eleget tettek beszoigá'tlatási kö­[eiezeuseguKiieK, ae a lernwieboen is az élen járnak. Cz>mkoviiosnak 13 mázsa búza és 17 mázsa árpa át­lagtermése volt, szemben az átla­gos 10 mázsás terméssel. A falu közepén, a körjegyzőség­gel szemben a nagykozáriak büsz­keségét látjuk a rohammunkával ICbCpUCLL Jvimuiiua£<u, 1\UUTOI intéztünk a község körjegyzőjéhez, — aki mint mondják gyakorlati ter­vezője volt 3 kuítúrháznak, de^ki- vette részét a fizikai munkából is, — hogy tájékoztasson minket az első tervévben megvalósított mun­kájukról. önkéntes munkával kuitúrházat építenek — a tova nyárra befejeződik a tagosítás — Mivel a község lakossága nagy hiányát érezte a kuiíúrháznak, a lelkes falubeliekkel elhatározták, hogy a kozséggel_ szembenlévő rom­házat lebontja!? és helyébe meg­építjük a kuitúrházat. A falak ha­mar elkészültek, a tetőszerkezetet pedig a Meszhartnál dolgozó ács- iparos elvtársak Öt munkanap alatt összeácsolták. A vármegyei szabad- művelődési felügyelőségtől hatezer forint támogatást kaptunk. A bá- rryaüzemi dolgozók pedig őtven-száa forintot bocsátottak kölcsönként rendelkezésünkre, hogy a munka ne álljon meg, amíg az államsegély megérkezik. A romeltakarításnál in­gyen teljesített fuvardíj és nap-! számbér meghaladja a 27 ezer fo-í rintot. Ezt a lelkes munkát a sza-E badművelődési felügyelőség rádió-J készülékkel jutalmazta. A kozáriak elmondják, hogy ezzel1 nem állnak meg az úton, az idén! rendbehozzák a főteret, a kultúr-j A demokrácia három és fél esz­tendeje alatt óriási eredményeket értünk el az ország újjáépítésé­ben. Ennek során az egész magyar föld a parasztság tulajdonába ke­rült éppen úgy, mint ahogyan a gyár és az iskola szintén a ma­gyar népé lett. És mos#, aralkOT ezék a hatalmas eredmények új fejlődési lehetőséget nyitnak meg a magyar nép előlit, a falvakban jelentkeznek azok az eTök, ame­lyek az. ország és a dolgozó nép érdekeivel ellentétben, önzö ér- dókból/ szembeszállnak a demo­krácia rendjével. A falvakban a zsírosparasztság nehézségekei igyekszik támasztani a cséplés az adógabona és a beszolgáltatás zavartalan lebonyolítása elé. A dolgozó parasztság érdeke, hogy a gazdag parasztok ne sikkaszthas­sák el termésük javarészét és ezt ne használhassák fel vetőmag- uzsorára. A dolgozó parasztság érdeke, hogy a beszolgáltatás mi­előbbi hiánytalan lebonyolításával biztosítva legyen a vetőmag, va­lamint az ellátatlan dolgozók ke- nyéradagja. Az UFOSz központi vezetősége örömmel állapítja meg, hogy a reakció támadásai ellenére a ma gyár dolgozó parasztság tisztelet­ben tartva a demokrácia törvé nyelt, országszerte versenyeket In­dít, hogy minél hamarabb bizto­sítva legyen az ország ellátása. Az UFOSz központi vezetősége felhívással fordul valamennyi szer. vezetéhez, a demokratikus pár­tokhoz és az egész dolgozó ma­gyar parasztsághoz, az új és régi gazdákhoz egy arán», hogy indítsák meg a beszolgáltatási verseny* minden megyében és minden köz­ségben. Egyben azzal a kéréssel fordul a kormányhoz, hogy a kö­telezettségeiket teljesítő és jó példával elöljáró parasztok meg­becsüléséről, jutalmazásáról és ki. tüntetéséről ne feledkezzék meg. rendezik be és fe’ál"fják a nép- könyvtárat. A kiosztott földek telekkönyvezé- se és a tagosítás folyamatban van. A jövő nyárra már mindenkinek a földje egy tagban lesz, ami lé­nyegesen meg fogja könnyíteni majd a gazdák munkáját. Internálták a szessgvárost aki háborts oszlással akart megszabadulni adósságaitól Májusban történt Mözs község­ben. Bakó István 59 éves gaz- dász és szeszgyárvezető munkásai elölt kijelen'ette: „Szeretném, ha minél hamarabb háború lenne, mert sok embernek vagyok adó­sa." Majd durván szidta a mai demokratikus rendszert, azt a né­pi demokráciát, amely Bakó Ist­ván „szeszgyáros úrnak" otthont kenyeret és gyárat adott. Ezután Bakó jósolni kezdeti, a demokrá- c.ánafc igen rövid életet jósolt. El kell buknia. . mondotta, ehelyett azonban Bakó István „le­bukott" A nyomozati adatok szerint a fennhéjázó és an’iszociális maga­tartáséi szeszgyáros 1947 nyarán Csehszlovákiából jött Magyaror­szágra, itt üldözöttnek adta ki magát, márlíréleíér nagyszerű ékesszólással bizonyította. jó összeköttetés: kereset! és a Föld­hivatal útján Mözs községben ki­lenc hold földei, szép lakóházat szőlőt és szeszgyárat, gazdasági felszerelést kapott. Bakó „ágról- szakadtsága” Mözzsel egyszerre megszűnt, mer' az első napok­tól kezdve a faiu kulnkparasztjai- nak kebelbarátja lett, velük szó­rakozott, dőzsölt. A falu lakói, a dolgoskezű parasztok Bakót e_gy év óta még egy esetben sem látták dolgozni. Egy ízben az egyik gazda megkérdezte Bakót, hogy hogyis tud dolog nélkül megélni — a puszta levegőből? Bakó felelete ez volt: •— A Kisgazdapárttól kapok dorogi bányájának hat darab ugyan­csak használhatatlanná vált mentő- készüléket megjavított és üzemké­pessé tett. Dézsi nemcsak ezekke! a j?v!;íás.i Munkálatokkal szolgálta a közösség érdekét, hanem a__ mentőálarcok üvegén a meleg­tő! való párásodást egy általa fel­talált szabadalmazott készülékkel kiküszöbölte. Ez a párásodás olyan látási zava­rokat okozott, amelyek miatt min­dig túlkorán kellett abbahagyni a mentési munkálatokat. A Meszhart- nak bemutatták ezt a védőszerke­zetet és' jónak találták.AMagyar— Szovjet Hajózási Rt kívánatosnak tartja, hogy a Dézsi-féle szabadal­mat az ország minden bányaválla­latánál alkalmazzák,-meri ennél jobb rendszerű páramentesítő készülék nincs. Az iparügyi miniszter Dézsi Gyu­la pécsi lakosnak, a Mész hart köz­ponti mentőállomás szertárosának a bányamentő® ügyének szolgála­tában végzett értékes munkássá- | gáérí elismerését és köszönetét íe- • jezte ki. Ugyanekkor a MeszHart . Dézsi Gyulát 500 forintos jutalom­ban részesítette. Dézsi — mint a Dunántúli Napló már közölte — a bányászatnál hasz­nált mentőkészülékeket Pulm-moto- ; rókát, amelyekből igen sok elrom- ■ io« -és ; amelyeknek javítását alkatrész- r hiányban egyetlen hazai mechani- . kai gyár és műhely sem vállalta, \ megjavította és üzemképessé < tette. j Ezeket a mentőkészülékeket Ma- r gyarornzágon nem gyártják és kül- ; földről is csak igen kis teijcsitmé- i nyüeket nagy nehézségekkeJ lehet r Kitünteti ék Dénesi Gyulát a feltaláló bánya szertárost annyi pénzt, amiből nyugodta: megélek! (?!) A népi demokrácia azonba: nem ad kenyeret, házat, gyára és nyugodt életlehetőséget olyai ingyenélő, mások verejtékes mun kájábó! zsírosodé, népet lenes ele meknek, mint Bakó István. I rendőrség a szeszgyárost őrizetbe vette, az ellene leíolytatand' néipügyészségi eljárás befejező séig internálta.

Next

/
Thumbnails
Contents