Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-25 / 168. szám
Á munkás-paraszt szövetség új távlatai „A Jugoszláv Kommunista Párl Vezetői helytelen politikát folytatok, a falun szemet hunynak az ®tt végbemenő osziálytagoződás «lőtt és a marxi-lenini tanítással ellentétben egységes egésznek tekintik az egyéni gazdálkodást folytató parasztságot" — írja a Kommunista Pártok Tájékoztató Irodájának bírálata a JuKP veretéinek politikájáról. Ez a bírá lat lehetőséget ad arra, hogy új szempontok fényénél vizsgáljuk Weg a magyar falu fejlődését és * munkás-paraszt szövetség kérdését, különösen a gabonabeszol- ffát’atáfsal kapcsolatban kiéleződő osztáíyellentétek tükrében, amikor a nagygazdák reakciós egységet' akarnak teremteni és maguk mögé akarják sorakoztatni a parasztság föhbi rétegéi a beszolgáltatás, a város munkássága és általában a Wagyar demokrácia ellen. i A marxizmus-leninizmus elméleté- Be.k egyik legfontosabb része a Wunkás-paraszt szövetségről szóló tanítás, amely megszabja ebben a szövetségben a munkásosztály Vezetőszerepét, ugyanakkor világosan leszögez.!, hogy a munkásság csak a dolgozó parasztsággal összefogva győzheti le a kapitalizmus erőit és harcolhat eredményesen a szocialista társadalom megteremtéséért. Engels Frigyes Így határozta meg egy tanulmányában a kérdés tartalmát: „Mi határozottan a kisparaszt oldalán állunk; meg lógunk tenni minden lehetőt hogy sorsa elviselhetőbbé váljék." Marx Károly a német- országi szocialista forradalom győzelme előfeltételének azt tartotta, hogy egy újfajta kiadású paraszt- háború támogassa a munkásosz- iály küzdelmét Azóta Lenin és Sztálin számtalan müvében téri ki a parasztké.rdésre, a munkás- paraszt szövetségre, a kapitalizmus megdöntéséért folytatott harc és a szocialista építés korszakában. A felszabadulás nlán a munkásparaszt szövetség szellemében mozgósította a Magyar Kommunista Párt a város dolgozóit a löldesurak birtokainak kiosztására majd később a földreform vívmányainak, az újgazdák földjének megvédésére az összeesküvők és *z. úri reakció minden mesterkedése ellen. A munkás-paraszt szövetség szellemében mentek a falu- Járók ki a legeldugottabb tanyák- fa is, hogy segítséget vigyenek a nehézségekkel küzdő paraszl- ®ágnak. Ennek a szövetségnek *zellemében született meg a hároméves terv, amelynek nemcsak Wezögazdasági, de iparjellegfi beruházásai is végeredményben a falu felemelkedését szolgálják. Hasonlóképpen a munkaverseny Eredményeként előálló többtenne. >és lehetővé teszi, hogy a magyar demokrácia egyre több, jobb. oltóbb traktort, ekét, ruhái, cipőt 'és egyéb iparcikkeket juttason a fiúnak. ' A marxizmus nagy tanítómesterei azonban nem akármilyen n>iinkás-paraszt szövetség megte. remtésére mutattak Irányt, hanem * munkásságnak a dolgozó paraszt- *ággal való szövetségére. Lenin *9Y 1919-ben megjelent cikkében Ezeket írja: „A protetáriátusnak... 11 Parasztságot illető politikájában E, következő fővonalon kell halad. J'a: külön kell választania, el kell ^«tárolnia a dolgozó parasztot a 'Upeckedő paraszttól, a két keze ^unkájából élő parasztot a pa- rasztspekulánstól." Erről az alapvető tanításról feledkeztek meg a ,'»KP vezetői, amikor egységes Résznek vették a falut, nem folytattak harcot a falu tőkés elemei, nek korlátozására, nem fejlesztették ki a munkásosztály vezetése alatt a munkás-paraszt szövetséget, vagy később, amikor íróasztal mellől akarták megoldani bürokratikus rendeletekkel az egész parasztkérdést. A Magyar Dolgozók Pártja programja Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításainak szellemében száll 6Íkra a munkás-paraszt szövetség megszilárdításáért, amikor leszögezi: „a munkássággal való szövetség gondolata a dolgozó parasztságban mély gyökeret vert, a parasztság egyre inkább tudata, ban van annak, hogy a munkássággal szövetségben részes a politikai hatalomban.” A munkásság és a dolgozó parasztság szövetségének szellemében születtek meg a gabanobeszolgáltatással, csép. léssel és mezögazdaságíejleszlési járulékkal kapcsolatos rendeletek is, amelyek csökkentik a dolgozó kisparasztok terheit és teherbírásuknak megfelelően a nagygazdákra, a zsírosparasztokra, a falu és város vámszedőire rakják a beszolgáltatás főferhét. A nagygazdák hiába próbálnak ezek ellen a rendelkezések ellen „paraszti egységfrontot" létrehozni, vissza, éléseik fedezésére, a kisbirtokosok látják, hogy a terhek progresszív elosztása igazságos és egyformán érdeke a város és falu dolgozói nak. Éppen a beszolgáltatás kérdése teremtheti meg a város és falu közötti új közeledés, egy még szorosabb összefogás alapját. Baranyamegvében az eddigié« során bebizonyosodott, hogy elsősorban a nehezebb viszonyok kö. zött élő telepesek, újgazdák és törpebirtokosok tettek eleget a beszolgáltatásnak, annak tudatában, hogy a kiosztott földet a demokráciának és elsősorban a munkásosztály segítségének köszönhetik. Ugyanakkor a nagy gabonafeleslegekkel rendelkező zsírosparasztok sorozatosan elrejtik a gabonát, feketén próbálják kicsépeltetnt, spekulálnak vele, vagy otthon kezdetleges eszközökkel csépelik el, nem törődve a nagy szemveszleséggel. Amikor emiatt a népi demokrácia rendjével összeütközésbe kerülnek, sa- játmaguk védelmére próbálják összekovácsolni a falut, hátuk mögé állítani a kisbirtokosokat, a beszolgáltatás ellen folytatott úszftó propagandájukkal. A falu tőkés elemei azonban mindinkább lelepleződnek az egész parasztság elölt és mesterkedéseik Horthysta főtisztviselők gazdasási összeesküvését leplezték le a feldmávelésögyi minisztériumbaa Hatvanhét panamistát őrizeibe vett a gazdasági rendőrség A Budapesti főkapitányság gazdasági rendészeti ügyosztálya Dobi István miniszter felkérésére a föld- míive'ésügyi minisztériumban vizsgálatot folytatóit e. Megállapították, bogy a kisérietügyi főosztálynak a - kormány egymillió Níonruoí bocsátott rendelkezésére azzal, hogy a dolgozó parasztságot megmentse a kohrádóbogár puszii-,í- saitól. Ebből n összegből Pcneczl-y Béla és húrnál t.ai 800 ezer forintot gépVir.si . vásárlásira fordítottak, i irr kocsikból auíómva- rozási vállalatot létesítettek. Tenyészállatok helyett luxusautók A fennmaradt 200 ezer forintért' Svájcból permetező és porozógépeket vásároltak, de ezeket a nyomozás megindulásáig nem helyezték üzembe. Súlyosan megkárosították a dolgozó parasztságot a rizstermeléssel kapcsolatban is. — A kormány nagy összegeket irányoztt elő a mezőgazdasági iskolák újjászervezésére és az ehhez szükséges gazdasági szakkönyvek megvásárlására. A szakoktatási alapot az iskolák helyreállítása és a gazdasági szakkönyvek beszerzése helyett az Actio Catholica kiadásában megjelent „Szerelem, jegyesség, házasság” cimíí könyv 15 ezer példányának megvásárlására fordították. Az állattenyésztési főosztály a lótenyésztés céljára előirányzott összegek 96 százalékát a háború alatt súlyosan megviselt lóállománynnk feljavítása helyett luxusautók vásárlására fordította. Tönkreteszik az állami gazdaságokat A világhírű és tenyészcélokat szolgáló bábolnai ménest ugyanakkor „takarmány hiány miatt” kukorica- kóróva! és tetőfedő náddal etették, amelynek következtében a ménes jelentékeny része elhullott, a megmaradtak pedig szaporodásra alkalmatlanná váltak. A pusztult ménes pótlására több- millió forint értékű devizával Svájcból tenyészállatokat vásároltak, de hasonló kezeléssel ezeket is olyan mértékig lerontották, hogy te- nyészcélokra ugyancsak alkalmatlanná váltak. Az állami birtokok kezelési főosztálya mimagazdaságok létesítése helyett az egyes gazdaságokat teiv szerüen lezütleszfette, a mélyszántási munkálatokra előirányzott szénmennyiséget a zúgforgalomban, értékesítették és a rendelkezésre áltó összegekből mintegy 2 millió forintot spekulációs célokra fordítottak. A gazdasági összeesküvést az úgynevezett „pártonkívüliek blokkja’ i-ánydotia. A „páríonkivülcik blok- ja" 1945 őszen alakul! meg a Hon by rezsmiben vezető szerepet játszóit fő fis zf viselőkből. Tervszerűen megszállták a földművelésügyi minisztérium minden vezető állását, megszerezték egymás kölcsönös leigazolását, aminek e-edményeképpen a földművelésügyi minisztérium tisztviselői kara rra is 90 százalékban fégi Horthysta tisztviselőkből áll. Kilencmiilufcr kárt okoztak a kincstárnak A fent felsorolt és egyéb meg nem engeded célokra felhasznált kincs- téiri pénz végösszege meghaladja a y millió forintot, de ennek az ösz- szegnek a sokszorosát teszi ki az a kár, amit_ a magyar mezőgazda signek, az állattenyésztésnek és általában a parasztságnak okoztak. A fö dműveiésügyi minisztérium horthysta, fasiszta tisztviselői a felszabadulás óta legnagyobb mcrctíi kártevések egész, sorozatát tervszerűen hajtották végre a földhöz juttatottak, általában a dolgozó parasztság tönkretételére, a földosztás eredményeinek a megsemmisítésére, a mezőgazdaság és az állattenyésztés fejlesztésének a megakadályozására. Idegen hatalomnak kémkedtek A blokk célja a ietartóztaítottak vallomása szerint az volt, hogy „a minisztéiiumban kialakítandó szellemet nz p’.lenforradalmi erők szolgálatába 'ehessen állítani” A blokk veze'ő : Dr. Pemeczky Béla miniszteri osztályfőnök az Actio Catholica kulturális szakosztályának helyettes elnöke, dr. ‘ r ív rír-o .. .. ..7*k*kU'*si főo ztáty vezetője, Ottó Ernő -u.ztá.y.o,iok, az állattenyésztési főosztály vezetője, dr. Sibelka-Perleberg Artur rranlsz- íeri tanácsos, a közgazdasági főosztály vezetője, dr. Fabinyi Pál miniszteri tanácsos és dr. Liszy Eduárd miniszteri osztálytanácsos voltak. Pemeczky Béla és bűntársai egybehangzóan vallották, Tiogy a kártevések irányelveit és végrehajtását részint az Actio Catholica keretén belül Pemeczky Béla vezetése alatt létrehozott „társadalmi munkacso- porthan dolgozták ki, részint pedig a magának ások bán ankétsze- ‘üen megtartott vitaesteken. A nyomozás felderítette azt is, hogy Fabinyi Rudolf, a közgazda- sági ügyosztály vezetője és dr. Kiss Elemér, az agrárpolitikai főosztály tisztviselő je egy idegen hatalom ügynökével voltak kapcsolatban, akinek átad ták a minisztérium bizalmas jelzéssel ellátott iratait és a hároméves terv bizalmas részleteit. A határvadúsz- alah utalok éberségre Ezeknek az iratoknak az országból való kicsempészését a nyugati határon a honvéd határvadász alakulatok akadályozták meg. A politikai és gazdasági összeesküvésből kifolyólag, valamint a hűtlenségi és gazdasági kémkedési bűnügyből kifolyóan 62 személyt vettek őrizetbe, akik közül 55 a földművelésügyi minisztérium tisztviselője. A vizsgálat tovább folyik, a letartóztatottakat á’.adják az ügyészségnek. nem sok kővetőre találnak. Ezt bizonyítja az a lelkesedés, amely- lyel például Szajk község gazdái a kivetett mennyiség háromszoro. sát ajánlották fel termésükből közellátási célokra, az az áldozat- készség, amellyel egyszerű kis- parasztok jóval a határidő élőit, ielkiismeire lesen eleget tesznek kötelezettségüknek. A baranyai községekben megalakuló népi bizottságokra, mint a munkás-paraszt szövetség letéteményeseire vár az a feladat, hogy a dolgozó- parasztságot a törpe és kisbirtokosokat felsorakoztassák, a várost kiéheztetni akaró, a dolgozók rendje és a parasztság nyugodt, békés munkája ellen törő spekuláns nagygazdákkal szemben. A baranyai gazdák csakúgy, mint az egész ország dolgozó parasztsága a múltban, csaknem ugyanolyan mértékben sínylődlek a zsfrosparasztok elnyomása, mint a földesurak kizsákmányolása alatt. A nagygazdák használták ki legjobban cselédeiket, mezőgazdasági munkásaikat, részeseiket és bérlőiket, különösen azokat a kevés hold földdel rendelkező kisbirtokosokat, akiknek saját par* cellájuk mellett még mezőgazdasági munkát, vagy részföldet is kellett vállalniok. Nem egyszer előfordulj, hogy a falu törpebirtokosainak lába alól egyre jobban kicsúszott a talaj, a falu nagy- gazdái ugyanakkor évről-évre gyarapodtak, olcsó áron összevásárolva a földeket a megszorult kisemberektől. Elérkezett a> ideje annak, hogy megszüntessük a falun a nagygazdák politikai és gazdasági befolyását és megkezdődjön a harc a falu kizsákmányoló tőkés elemei ellen. „A pro- letáriátus és a parasztság szövetsége — Írja Sztálin a Gabonafronton című cikkében — szövet, ség a munkásosztály és a dolgozó parasztság tömegei között. Ez a szövetség nem valósítható meg a parasztság kapitalista elemei elleni harc nélkül". A falu kizsákmányoló! elleni küzdelem lehetővé teszi, hogy a kisparaszlok szabadon fejleszthessék gazdaságaikat és megszabaduljanak attól a politikai befolyástól, amellyel a nagygazdák saját érdekükben próbálták felhasználni az összes parasztokat. A falusi tőkés elemek elleni harc mellett előtérbe kerül az. építés gondolata ie. Rákosi Mátyás a budapesti nagyaktíva előtt tartott beszédében rámutatott arra: „Nem eHg a szocializmust a városban építeni, és nem is lehet megvalósítani, ha a faluban nem építjük a szocializmust." Ugyanakkor megvilágította a szocializmus építésének reális útját is: „Már dolgozunk az új ötéves terven, az. ország legszárazabb, különösen tisztán! úlj részeire tízéves öntözési tervet készítünk, be akarjuk vezetni a villanyt a legutolsó faluba is. a szövetkeztekkel, az állami gépü/.e- mekkel mind azt célozzuk, hogy a dolgozó parasztság tapasztalja, megértse, bennünk hü. előrelátó segftő szövetségesre talált". A megyar népi demokrácia előtt álló új korszak az építés, az életszínvonal emelésének, a szocializmus megteremtésének korszaka széles távlatokat nyit a dolgozó parasztság előtt, amely a beszolgáltatás lelkiismeretes teljesítésével, a munkás-paraszt szövetség megerősítésével teremti meg a falu szebb a és boldogabb jövőjének szilárd j alapját. I Pajzü István
