Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-22 / 165. szám

1948 JÚLIUS 22. DUNAVTÜLI NAPLÓ 5 jegTédi a lengyel bi »birtokosok at a fain kizsáfemányolóiíól — »agasra emeli Lengyelország mezőgazdasági balt aráját ,4 PARASZTI ÖNSEGÉLY“ Ufdbh négy letartóztatás cséplési visszaélés miatt közöttük elsősorban a fal-u kizsák- mányolói elleni harc. A szegény parasztságot a harcban egyre inkább segítik a szövetke­zetek. Swiatnicki kis településem 15 család vetette meg a lábát, alig van igásállatuk és szerszámuk, a leg­nagyobb gazdasági nehézségek el­lenére mégis 100 százalékig meg­művelték földjeiket. Orwcsiary mintaszövetkezete, amely mellett gépállomás műkö­dik, a többi gazdaságoknak nyúj­tott segítséget. A jordanovi szövetkezet vezetői hatalmas tejüzemet létesítettek, — amelynek teherautói lehetővé teszik, hogy a tehén-tar tó gazidák megfe­lelő fejárakat kapjanak. A gazdák a szövetkezet elnökének vezetésé­vel 3.200 aknát távolítottak el a ha­tárból, mely egykor heves harcok színtere volt, idén azonban re­kordtermést fog hozni cukorré­pából és krumpliból. Min taszö veik ezetek — mintafaluk Mindhárom falut mi-n-faszövetkezet­nek minősítették és ezentúl még fokozottabb támogatásban részesí­tik. Alig van falu, vagy tanya Len­gyelországban-, ahol ne tudnának a Sapomoc Chlopska”-ról, ne ismer­nék ezt a nagyszerű szervezetet, amely a lengyel parasztság harcos hagyományaiból fogamzott. Még a két világháború között Lublin és más keleti országrészek elnyomott parasztjai tömörültek egy szinte titkos szervezetbe, hogy felvegyék a politikai harcot a földes-urak ellen- és gazdaságilag megvédjék kis földijeiket a tőkés, spekuláns, az adó-végrehajtó és a gagygazda elől. Ezek voltak a Paraszti önsegély első szervezetei és méltó utódai ma- azok a cso­portok, amelyek mindenütt az or­szágban fellegvárai a jólét útján haladó, felszabadult lengyel paraszt­ságnak. — pi — A rendőrség közellátás érdekei ellen elkövetett bűncselekmény miatt őrizetbe vette Farkas Sándor magyarbólyi lakost. Farkas anyósa gazdaságában egy Magyarbóly mel­letti tanyán árpát csépelt lójárta- tással. A mintegy 150 kiló gabo­nát Farkas azért csépelte ki a hivatalos cséplést megelőzően, hogy a gazdaságban levő sertése­ket élelemmel elláthassa. Ugyancsak őrizetbe vette a rend­őrség Muth Antal 36 éves cséplési ellenőr, Csillag János 42 éves cséplőgépkezelő és Szili György gazda vásárosdombói lakosokat, mert amikor a rendőrhatóság az elcsépelt gabona mázsálását ellen­őrizte, egy mázsálási tételnél egy mázsával kevesebbet vezettek be u hivatalos könyvekbe. II magyarországi délszlávok elítélik Rob Untai és társainak politikáját — írja a Juzná Zvezda Juáné Zvezda címmel jelent meg a Magyar-Jugoszláv Tár­saság kiadáséiban a magyarorszá­gi délszlávok hetilapja, amely vezető cikkben foglalkozik a JuKP vezetőinek árulásával és ismerteti a magyarországi dél szláv nemzetiség álláspontját amely . a legteljesebb mértékben fedi a kommunista ée munkáspártok Tájékoztató Irodájának bírálatát a jugoszláv helyzetről. Hangoz; at ja a cikk, hogy Jugo szlávia vezetőinek politikája a2 országot a katasztrófába sodorja A magyarországi délszlávok nem ezen az ül "on, han-em a Szovjet únióval való szoros szövetség útján akarnak haladni. A Juáná Zvezda leleplezi Rob Antal és társainak tévelygését és árulását Hangoztatja, hogy Rob Antal és helyettese, Og- nyenovics Milán, a burzsoá na­cionalizmus uszályába kerttltek és elárulták saját nemzetüket. Bebizonyították, hogy ellenségei a Szovjetuniónak, ellenségei a szomszéd népek barátságának. — Rob Antal ezzel saját maga felett mondott ítéletet. Ugyanakkor, amikor Rob Antal és társai a szovjetellenes kispolgári nacio­nalizmus útján haladnak, a magyarországi délszlávok többsége élesen elítéli ezt a soviniszta harmadik utas politi­kát — írja a cikk, A magyarországi délszlávok hűségesek akarnak len- ni nemzetükhöz, anyanyel vükhöz békében akarnak élni a Magyar Köztársaságban, amely biztosítot­ta jogaikat és nem fognak soha szembekerülni a Szovjetunióval, annak nagy vezérével, Sztálin generállsszi- musszal csakúgy, mint az MDP. vei, amely szilárdan a Szovjetunió és a világbéke frontijában áll. A lap ezenkívül ismerteti a romá­niai, bulgáriai és albániai dél­szlávok határozatát, amely szin­tén élesen elítéli a JuKP veze­tőinek áruló politikáját. Szobek államtitkár a beszolgáltatásról Szobek András közellátási állam­titkár Szegeden a helyi közellá­tási kérdésekről tárgyalva hangoz­tatta, hogy a mostani beszolgál- tatási rendelet a legmesszebb- menően figyelembe veszi a dol­gozó parasztság szociális szem­pontjait. A fejadag kielégítése mindent megelőz és azt nem veszik el egy gazdától sem, sőt, ha a termés valóban olyan gyenge, hogy a termelő gazdasági szükség­letét sem fedezi, akkor a gazda vetőmagot igényelhet. BARANYÁBAN Ötszáz holdon érih a dohány Ar albániai „Djebel" fajta termesztésére is alkalmas Siklós és Hagyharsány környéke — 2500—3000 forintot hoz tisztán egy hold dohányvetés Baranyában az elővelkező hetek­ben mintegy ötszáz hold területen szüretelnek dohányt. Ez az orszá­gos viszonylatban is nagyjelentő­ségű esemény azt igazolja, hogy a felszabadulás utáni kísérletezések nem voltak hiábavalók és a gaz­dák különösen az újgazdák nagy kedvvel kapcsolódtak bele a dohánytermelésbe. A siklósi gazdasági iskola 68 hol­das területéből 200 négyszögölet vetettek be kísérletképpen aj) Úgynevezett „Djebel” dohánnyal, ami albániai származású és ha hazai talajon beválik, teljesen fe­leslegessé teheti majd az impor­tot. — Az idén először találkozunk ezzel a dohányfajtával érett álla­potban, — mondja Nemes Ferenc igazgató. Vékony levelű, finom tapintású, igen kellemes aromájú dohány­fajtáról van szó, amely cigaretta gyártásra igen al­kalmas lesz. — Milyen különleges bánás­módot igényel a balkáni dohány­fajta? — kérdeztük. — A tbbbivel teljesen egyenlő a bánásmód, — hangzik a fele­let. — Melegágyban ültettük a magot és feltűnő volt, hogy né­hány nap alatt ki is bujt a pa­lánta. A kiültctés után kapálás és a tisztántartás volt a lényeg, az idei sok eső annyira meghajtotta a növekedést, hogy a következő kapálást már el sem lehetett vé­gezni. Ez a dohányfajta a száraz, meleg éghajlatot kedveli, igényte­len dohány, tápanyagban szegény talajon is nagyszerű eredményt hoz. A Siklós-nagyharsányi különösen alkalmasnak látszik I felé. dohánytermelésre. A gazdasági iskola gyönyörűen ápolt kertjéből ide látszanak a kopár hegyoldalak. Amennyiben a kísérletezés sikerrel jár, és min­den jel erre" mutat, ezeken a ko­pár domboldalakon nemsokára a legszebb dohányültetvények virág­vonal I zanak majd ilyenkor, július vége A telepesek honosították meg a dohánykertészetet A gazdasági iskola kísérleti te­lepén tett látogatásunk során ki­derült, hogy Baranyában a telepeseknek kö­szönhető a dohánytermesztés megindítása. Közvetlenül a felszabadulás után az első telepesek kezdtek foglal­kozni a dohánytermesztéssel. A nyírségi és hajdúsági telepesek csakhamar rájöttek arra, hogy itt meg kell honosítani a régi hazá­jukban annyira virágzó dohány- termelést és az eredmények követ­keztében ma már tervszerűen fo­lyik nemcsak a propaganda, ha­nem a komoly termelés is ebben a megyében, A dohánytermesztés igen ahsznot hajtó, mert katasztrális holdanként mintegy 3000 forint tiszta jövedelmet je. lent. Páprádi Sándor és Túrós Ferenc gazdák is kísérleteznek a monte­negrói Djebel dohány termelésé­vel. ők így beszélnek. — A legrosszabb számítás sze­rint is 2500—3000 forintot hoz tisztán egy hold dohányvetés után. Ezért nagyon is érdemes fog­lalkozni vele. Baranyában ma ötszáz holdon érik a dohány. Éz majdnem teljes egészében a földhözjuttatott tele­peseknek köszönhető, akik Sza­bolcsból és a Hajdúságból kerül­tek ide és Délbarnnyáhan olyan virágzó dohánykertészetet terem­tettek, amely nemcak nekik jelent hasznot, de sokmillió nemes valu­tát is takarít meg az országnak. — Az MNDSz pécsújhegyi he lyiségében csütörtökön délután 5 órakor Bás'.i Margit, az MNDSz országos vezetőségi tagja, az ösz- szes bányász MNDSz vezetőségi tagok részére beszámolót tart. Fogaskerékből sarjadó aranykalász — ez a jelvénye és egyben szimbóluma a lengyel parasztok milliós szövetkezeti mozgalmának, még a régi elnyomó rendszer elleni harcban született „Samopomoc Chlopskának" (Paraszti önsegély). Ez a szervezet tartja magasra az egész országban a mezőgazdasági kultúra, a parasztság felemelésé­nek és jobb életért való harcának a zászlaját — ez a szervezet éleszti a munkás-paraszt szövetség lángját, ez a szervezet védi meg a dolgozó parasztokat a falu tőkés elemeinek kizsákmányolásától. A földreform gyökeresen átalakította a lengyel mezőgazdaság arcát. Mg a múltban 19.000 nagybirtokos család tartotta kezében a földek tó százalékát, hétmillió lengyel parasztnak csak az éhezés és nélkü­lözés jutott osztályrészül. A földosztás során az állami gazdaságok­tól és egyéb kivételektől eltekintve minden 50 hektáron felüli föl- óét kiosztottak a szegényparasztoknak, a földosztás müvét pedig köuette a nyugati ' visszaszerzett területek betelepítése. A földosz­tás után a „Paraszti önsegély‘‘-re várt az a nagy feladat, hogy az ország mezőgazdaságát felvirágoztassa és ezzel a lengyel parasztság teljes' felszabadítását betetőzze. A „Visszásáéi -_e>tt Területeiken” I le r autónk, azon a földön, amely ] a< 'százados német uralom után is- P< J* a lengyel nép tulajdonába ke- n>i «• Az országút mellett egy-egy U zkösen égnek me redő házrom rnu- s< [j* még a háború nyomait, de a vi deken már sárgulnak, duzzadnak dí bákét, életet jelentő kalászok. — * és tizkilométer hosszan, szinte tel sem látható megművetlen Petrzikovice teJépestfalunát ál- meg, amelynek lakói ma már p ^Százalékban lengyelek. A 22 te- r( )e? családon kívül több mezőgaz- a( sági és cukorgyári munkás él a sj ■'•bann A legkimagaslóbb épület n, ..Samopomoc Chlospsk áriak a la. m h szőrei kezet — b gazdag parasztság r A ­í* szövetkezet összpontosítja a '*lu egész életét. mellette működő gépállomás 3 '«torja és több cséplőgépei, javi- . főhelye igen olcsón áll a telepe- ; rendelkezésére. A gazdák biisz- l'„ mesélik, hogy a saját földjükön , ÍV' 250 hektárt még a' szomszéd 11 'árban is megművelnek. A „Pa- n JjH önsegélynek” a gépállomáson v "mészárszéke, fűszerüzlete, pék- Se8e és malma van a községben. I^övetkezet vezetőit évről-évre a j pP^sek választják saját soraik- ^ j: Az ügyvezető bizakodóan me- , .I ®k hogy valamenyii szővetke- , ' vállalat hasznot hoz a paraszt- , rV*k, amit ismét a gazdaság fel- ■ *8ostatására fordítanak. A len- j’ Földműves Bankon keresztül * B"”?ség számos gazdája kapott , J^unt házának ^helyreállítására, j í. «s állatvásárlásra, vagy egyéb I ""ázásokra. bölcsön hosszúlejáratú és mf- it'lj*lls, 1—2 százalékos kamatot . e" utána fizetni. j Rádiót vásárol « miníagazda I ‘ * • ■ il •4jeik Adám húszhektáros gaz- , ».* kormány áilattenyézztő rmn- | < i; jtevá nevezte ki, és Miko'iaj- otJ8 seolgál erre a névre. — 'Szif(ól, ®*jit maga traktort a faluban neki vannak a >v,.rn*sehb illatai. 'A gazdasága * jövedelmezőbb . íkN«n egyes kiadásé, amely tj”f.* gazdasággal, akár a ház- kapcsolatos, pontosan t0' "tetl és havonta, évente pon­tok ól"****8* készít a beruhá­ißen szépen van berendezve, ta 88 esztendőben vásárolt rá- a birtok jövedelméből. ^labirlok tanítja a telepeseket ^^'rocki János tizhekfáros gaz- Iti * c*ak a felesége v«n otthon, gsolyogva fogad bennünket a |*\«»«ta kiis ház ajtajában. A t)t^v,l%ban, — mondja — 4 n!n'< **#gényparasztoknak csak ts>i;yonioruság jutott. L _______i­I (épültünk, az a mondás járta, hogy I az ember annyi, mint a tetű, a főid pedig bizony igen kevés volt. En­nek a gazdának két lova, három tehene, nat disznója van, a szük­séges mezőgazdasági gépei mellett villany darálójával még a szomszé­dainak is segít. Hogy ide jutottunk, elsősorban a „Paraszti önsegélynek” kö­szönhetjük, — mondja az asszony, A község szélén százötven hektá­ros állami mmtabirtok van, amelyet azért rendeztek be, hogy megtanít­sák belterjesen gazdálkodni a kör­nyék parasztságát. A gazdák ta­nulmányi kirándulásokat rendeznek, hogy részletesen megismerjék a biriokon folyó magyasszínvonaíú mezőgazdasági kultúra egy-egy ágát. Táblás gazdaság; a jnnkerbirtok helyén Az autó tovább robog az ország­úton, krumpli és takarmány földek mellett. Most Sadovjec településen vagyunk, az egykori Junker-birtok helyén ma volt katonák, telepes szövet­kezete építi az új otthont, az új életet. ' Jobbra az egykori kastélytól sok kilométer hosszan hatalmas rozs- ’' tábla terül el, az emberek szinte elvesznek a másfél, két méter ma­gas sűrű gabonáiban, A telepes- szövetkezet itt a magasrendű táb- | tás termelésre tért át, amelynek előnyeit mi sem bizonyítja jobban, Í mint a gazdag sűrű rozskalászok mellett elterülő kisgazdaságé jó­val ritkásabb, kisebbkalászú és alacsonyabb vetése. [ A „Paraszti Önsegély" wrociavi tartományi székhazában járunk. — Laszczyk Konstantin tartományi szervező kalauzol bennünket végig az irodákon, ahol parasztemberek szövetkezeti vezetők, gazdasági szakemberek vezetése alatt dolgo- - zik a szervezet a tartomány több- - száz szövetkezetének vezetésén.- Gépesítéssel a falu , kizsákmányoló! ellen 3 A Paraszti Önsegélynek 83 trak­tor és gépállomása és tiz javitó- y műhelye van. " valamennyi a tartomány kisparaszti 1 iainak megsegítését szolgálja. — " A szövetkezetek különböző fejlődési ’* fokot értek ed, azonban mindegyik­nek alapja az önkéntesség. Sokhc- s, fyütt csak az értékesítésre és a be- [. szerzésre szövetkeztek a gazdák, 57 volt Junker gazdaságban azon­ban már meghonosították a jöve­delmező táblás művelést is. A tele­pesek megváltást fizetnek a föld­ért, ez azonban a Földalap pénztárába kerül, amely a Földműves Bankon ke- 1, resztül hitelek és kölcsönök for- a májában vissza futtat ja a pénzt í p rászoruló gazdáknak. Az egyik irodai helyiségben a sző- , vetkezeti funkción ár hl sok tartanéi kisebb megbeszélést. Itt kerü megvitatásra a tartomány paraszt- £- »ágának minden fontos problémája

Next

/
Thumbnails
Contents