Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-03 / 149. szám
Vjjáép ülnek as iskolák A felekezeti iskolák államosítása már két hét óta törvény, a magyar iskolázás ügye azonban még nem került le a napirendről. Az egész közvélemény nagy megnyugvással vette tudomásul, hogy az államosítás a legnagyobb rendben folyt le, a megbízott Iskola- vezetők mindenütt elfogadták megbízatásukat, a nevelők pedig őrömmel vették át a hivatalos írást, amely státusba sorozásukról értesítette ókét. A szülők százezrei lettek hitet amellett, hogy kívánjak az iskolák államosítását, amely gyermekeik előtt nyitja meg a tanulás, művelődés, kultúrális felemelkedés szinte korlátlan lehetőségét Az államosítás végrehajtása azonban újabb feladatok elé állt tóttá a népi demokráciát, A felekezeti iskolák igen nagy ré6ze olyan állapotban van, bogy azokban a nevelést egyáltalán nem, vagy csak tűrhetetlen viszonyok közölt lehetne folytatni. A Gazdasági Főtanács éppen ezért rendelte el az államosított iskolák épületeinek megvizsgálását és a helyreállítási munkálatok mielőbbi meeindftását. Erre a célra 10 millió forintot szavazott meg ceütör tóki döntésével. Ez. a hatalmas összeg is azt bizonyltja, mennyire elhanyagolt iskolákba jártak gyér mieink. A kormány intézkedéseken tű! hatalmas méretű tömegakció is indul az iskolák gyors helyreállítása érdekében. A Szakszervezeti Tanács az ország szakszervezeteinek, elsősorban a pedagógus szak- szervezet bevonásával elsőnek indítja meg az államosított iskolák patronázs-akcióját, amelyre különböző szakmai csoportokat szerveznek és amelyhez az egyes szak- szervezetek komoly anyagi támogatással járulnak hozzá. Bekapcsolódnak ebbe a munkába a falujá. rók. akik a templomok után most az iskolákat építik majd újjá. Erre a munkára összpontosítja erejét az MNDSz, de részt vesznek ebben az akcióban a többi társadalmi és ifjúsági szervezetek is. Anyagi áldozatot, munkát, fáradtságot nem kímélve, látnak neki a dolgozók a nép Iskoláinak újjáépítéséhez. Baranyai viszonylatban is igen sok az űjjáépileni való még több az ország más vidékein. Á kor mányzat azonban gondoskodik arról, hogy az egész ország terüle ten újjáépitett iskolákban kezdődjenek meg a tanítások két hónap múlva, szeptember elején. A szülők most már tokozott érdeklő déssel tekintenek az iskolák körüli eseményeik elé és szóban, Írásban hangoztatják, hogy segítségére sietnek az államnak, tehetségükhöz mérten kiveszik részű két a paironázs-akcióból, mert jól tudják, hogy mind az, ami az is kólák érdekében történi az elmull hónapokban az ö gyermekük ér dekét, egészséges szellemi és fizikai fejlődését szolgálja. A társadalom most már világosan látja, bogy a magyar demo krácia, a dolgozó nép komolyan veszi, amit elhatározott; megte. remii minden gyermeknek a tanulás jobb lehetőségét. Így leit az iskola a magyar dolgozóké, a dolgozók pedig az iskolát is újjáépf. tik. A magyar nép egyedül látja majd hasznát a meginduló hatalmas akciónak. „Pártunk öntudatosan és összekcvácsoltan u fogadta a jugoszláv helyzetről szóló jelentést“ Rákosi Mátyás hatalmas hessámolója as MDP nagybudapesti funkcionáriusainak sportcsarnoki ülésén Pénteken délután 5 órakor » Sportcsarnokban Rákosi Mátyás, a MDP főtitkára a Magyar Dolgozók Pártja nagy.budapesti funkci :ná. dúsainak értekezletén hatalmas be. szádét mondott. Beszédében többek között ezeket mondotta: A Jugoszláv Kommunista Párt vezetőinek zöme 'nem értette meg a Kommunista Párt és munkáso-z. tály vezető szerepét, a munkás- paraszt szövetség lényegét. — Aki végigtekint azokon a küzdelmeken, amelyeket a magyar munkásosztály a Kommunista Párttal az é'én a felszabadulás óta megvívott, az tudja, hogy mi igyekeztünk a le. nini tanílá-nak a szellemében dolgozni és ha nem mindig sikerült ezt a tanftás-t valóra váltani, az saját gyengeségünkben és tapaszta. 'atianságunikban lelte elsősorban magyarázatát. De azt sikerült elérnünk, hogy a felsza. Indulás első napjától kezdve a magyar dolgozó nép a munkás, osztályban és annak pártjában látja vezetőjét. mi helyzetünket megkörtnyí'ette nemcsak a marxLlenini program, de az a körülménv is. hogy a mar munkásosztály zöme Nagybudapes. ten van összpontosítva és amikor erre szükség volt, sokszázezres munkástömegek felvonulása és politikai állásfoglalása mindenkivel, akit illet, megértette, hogy hazánkban nincs olyan más poli. tikai erő, amely politikai tudásban, szervezettségben, fegyelemben és áldozatkészségben vitássá tudná tenni a proletariátus vezető sze. repét. Ez vonatkozik a munkás-paraszt szövetségre is. A parasztság nem elméleti okokból, vagy nem nyomás következtében fogadta el a szövetségen belül a munkásosztály vezető szerepét, hanem azért, mert 'ép‘en. nyomon meggyőződött róla, hogy a munkásosztály a ieghűhb szövetségese, hogy a munkásosztály min den jogos követelését segíti te'je. síteni és a munkásosztály az, amely megvédi őt a reakciós őri rend visszatérésének a vcíziéiyétqL — A munkásoszTáfy pá.:junak neírt vsak megfelelő marxista-leninista elméletre van szüksége, amely a harcban utat mutat, de megfelelő szerve. zetre is, amely lehetővé teszi és elősegíti ezeknek a megvalósítását Szektaszellem » Jugoszláv Kommunista Pártban Nézzük meg, milyen volt a helyzet ezen a téren Jugoszláviában? A jugoszláv párt 1920 óta illegalitásban, a föld alatt dolgozott. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a föld alatti munka, különösen ha két évtizedig tart. megfelelően befolyásai ja a párt fejlődését és különösen azzal a veszély- Igcl jár, hogy a párt szűk szektává változik. Az elvtársak egymás ellen is harcoltak cs ebben a harcban Tito elvtárstól lefelé a Jugoszláv Komnjunista Pártnak szinte minden tagja résztvett. A partizán harc követelményei természetesen ráütötték jellegzetessé giikot a pártélctre. A partizánharc viszonyai között legtöbbször nehéz volt a kérdéseket részletes és kimerítő megbeszélések útján vagy konferenciák formájában megoldani. Ezek helyébe a parancsok téptek és a jugoszláv kommunisták hozzászoktak ahhoz, hogy parancsoljanak vagy parancsokat fogad járták el. tgy természetes, tiogv ezekben az elkeseredett köz del’ meklben a kommunis'a elméle művelésének, a marxizmus-.eniniz mus jugoszláviai viszonyokra való kimunkálására kevés idő jutott A jugoszláv elvtársak a felszaba dulás után netn tértek á; a széles nyílt, az egésiz dolgozó nép elő 1 látható kommunista párt muniká jára. Ezekkel szemben nehéz és szí vós felvilágosító munkára lett vol na szükség, hogy a proletariátus vezető szerepét megértsék és elfogadják. A félreértések elkerülése végett sietek hozzátenni, hogy a kommunista párt vezető szerepe nem számtól, hanem politikai öntudatától, szervezettségé, töt, fegyelmétől és beteő súlyá- tól függ. Ma már látjuk, hogy a konnmi nista elvtársaknak az az elme lete. amelyre ők egyébként nagyon büszkék' voltak és úgy tekintettek á, mint a marxizmusleninizmu továbbfejlesztésére, hamis és helytelen volt, és abhói eredt, hogv ezt nyíltan és egyenesen fennhangon megmondani a munkásosztálynak és a jugoszláv népnek. A jugoszláv kommunista párt politikai bizottsága úgy véli, hogy ha nem domborítja ki ezt a körülményt, úgy a többi pártoknak nem lesz ürügyük arra, hogy kifejtsék erejüket és harcukat. A jugoszláv kommunista párt po. litikai bizottságának olcsó ravaszságai és mesterkedései nem helyet, tesithetik ezt a harcot, a párt káderek kiművelésének ezt az iskola. ját, Sztálin elvtársnak ezek a tana. csai a jugoszláv kommunista párt vezetői többségénél siket fülekre találtak. A Szovjetunió nélkül az imperialistákhoz vezet az nt a párt szerepét és a párt tömegek viszonyát rosszul, lenini-sztálini értelmezéssel ták fel. Sztálin levele a jugoszláv vezetőkhöz s a nem fogI nnék tudható tje. hogy a párt ban olyan nézetek kezdtek eltér jedni, amelyek összeegyeztethetek Írnek a marxista-leninista elvekkel. Amikor a hibákra rájöttünk, tér meszelésen igyekeztünk a jugoszláv elvtársakra hatni. Elsősorban a Szovjetunió kommunista (bolsevik) pártja és ennek bölcs vezetője, Sztálin elvtárs igyekeztek megmagyarázni a jugoszláv elvtársak Hibáit. Sztálin elvtárs azt irta a jugoszláv kommunista párt vezetőinek: a jugoszláv olvtársak bűnbeesése ab lián áll. hogy félnek a pártot és határozatait nyíltan a nép elé tárni, abból a célból, hogy a nép tudja, hogy a párt a vezető erő hogy a párt irányítja a népfron tot, nem pedig megfordítva. A marxizmus-leniniznnis elmélete szerint — írja Sztálin elvtárs - a kommunista párt, a dolgozók legmagasabb szervezeti tormája amely felette áll minden egyéb szervezetnek, beleértve a szovjeteket a Szovjet unióban, a népfrontot Jbgoszlá viába 11. De a jugoszláv komm: nista párt politikai bizottsága fé Tito ée Kardejet elvtársak, úgylátszik azt hiszik, hogy. ezzel az' olcsó ravaszsággal megszüntethetik a történelmi haladás törvényeit, megcsalhatják a történelmet, de ez csak ábránd és öncsalás. Amig ellentétes osztályok léteznek, létezni fog közöttük a harc is és amig ez a harc folyik, ez a harc visszatükröződik legálisan vagy illegálisan a különböző csoportok és párton tevékenységében. Sztálin elvtárs még hozzátette: az a tény, hogy a jugoszláv politikai porondon csak népfront szerepei, a párt és szervezete pedig nem lépnek fel nyíltan saját nevükben a nép előtt, nemcsak lecsók kentik a párt sze' repét,.az ország politikai életében, hanem alá is ássa a pártot mint önálló politikai erőt, A magyar demokrácia, a magyar do gozók az 1941—44-es esztendők szörnyű apasztalatai alapján tanulták meg, hogy íüggetlenségégüket és jövő fejlődésüket csak akkor biztosíthatják, ha a népet felszabadító Szovjetunió és a haladó demokráciák oldalán állnak, hogy minden más választás, minden harmadik út egyenesen és elkerülhetetlenül az imperialisák zsákmányául dobja oda a nemze- et, amely függetlenségével és szörnyű szenvedésekkel fizet az ilyen hibákért. Jugoszláv kommunista vezetők nem marxista-leninista politikája következtében háttérbe szonill a kommunista párt és a munkásosztály, vele együtt háttérbe szorult a tudat, hogy a nemzel érdekei elválaszthatatlanul ősz. ázefttpgnck a nemzetközi hala dással és előtérbe szorul a burzsoa-na cíonalizmus és vele együtt a szov jetellenesség. Ezek a mi véleményünk szerin azok az okok, amelyek a jugO' szláv kommunista pártot érré i lejtőre vitték. Nézzük most meg. mit monda nak védelmükre a jugoszláv elv társak. A jugoszláv elvtársak egv szerűen és, hozzátehetem, fél háborítóan minden kritikánkat é vádunkat elutasítják. Szerintii egyetlen egy esetben sincs iga zunk. Azl állítják, hogy a kom munista tájékoztató iroda határt zata lázadásra és a jugoszláv né egységének szétzúzására szólít! fel a pártokat. Ez természetese valótlan. Elvtársak felvetették a kérdés nem fogják -e a gvengesséq jel nek ekjnteni, hogy határozatu kát vnilvdnossán plé víttíiv a » véleményünk az. hogy lépésünk nem a gyengesség, hanem az erő jelei. Más elvtársak felvetették azt s kérdést, nem fenyegeti-e a mi pártunkat hasonló veszély. Erre csak az- lehet válaszolni, hogy igen, minket is fenyegetnek Ilyen veszélyek, ha letérünk a marxizmus-lenini zraus útjáról. Nem változtatjuk meg falusi politikánkat Sok elvtárs felveti a kérdést, hogy nem jelenri-e a határozat, hogy pártunk napirendre 'űz* a kolhosz problémáját. Itt utalok arra, hogy amikor programunk»'. Irtuk és kongresszusunkat tartottuk és ezzel hosszú időre előre megjelöl; ük a követendő utat, akkor mi már ismertük a jugoszláv kérdést. Ennek dacára se a kongresz- szus so a program nem követel változást a Magyar Dolgozók Pártjának eddigi falusi politikájában Aki tehát most azt hirdeti, hogy a kommunisták egyik napról a másikra hirtelen felvetik a kol- hosz kérdéséi, azok természetesen csak zavart akarnak kelteni télre akarják vezetni a parasztságot. Pártunk Öntudatosan és 5s«ze. kovácsoltan fogadta a jugoszláv közlést mondotta. Rajta leszünk, y az egységes álláspont a jövő. még fokozódjék. Megértetjük a reakcióval, hogy korai az öröme Ha most úgy érzi a jáÉjJkrió, hogy a jugoszláv fejleniltoftfc ha. tása alatt szabadon lék-jjmmet és újra felemeli fejét, mi gondoskodunk, hogy jókorát koppintsunk rá, és ezzel megértessük, hogy korai az öröm. Mi éberen és biztosan folytatjuk utunkat, mint egy ember állunk változatlanul felszabadítóink, a nagy Szovjetunió és a népi demokráciánk mellett, vállvetve küzdünk továbbra is a közös ügyünkért. Rákosi Mátyást beszédének elhangzása után felállva percekig iártó lelkes tapssal ünnepelték. Utána Kádár János főtitká. helyettes olvasta fel a határozati ja. vaslatot. Eszerint a Magyar Dugó" zók Pártjának nagy-budapesti funkcionárius értekezlete egyhangú- helyesléssel veszi tudomásul- a bárt központi vezetőségének áial-'tog.a- lását.
