Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-21 / 164. szám
tótó JÜLIUS 21 DUNA'.'TÚLI NAPLÓ 5 A Bőrgyárban nem kezelik titokként az élmunkások munkamódszerét, azért emelkedik a termelés és csökken a selelt Cenlenáris isniaep§éf|eket rendeznek Pécseit itir A Pécsf Bőrgyár versenytitkára -határozta, hogy a termelés fokosa érdekében ismertetj a többi dolgozó előtt is az éhnunkások Munkamódszerét. Lesétálunk a Meszes műhelybe az üzem verity titkárával, hogy lássuk, mi- 'Ven munkamódszerrel érte el ki- vá!ó teljesítményét Pataki Jenő e'vtárs. Ott állunk mellette és nézzük, *®ii*t a kétnyelü késsel dolgozik ?®>kor lefejtette a bőrt, elmond- Is- hogy a séroló munkához hosszú gyakorlat kell. legfontosabb titka a jó munkának Sz ahogyan meg kell köszörülni 4 kést. ö már megkezdte munka- módszerének ismertetését a mezesben, szívesen foglalkozik a ■etalabb munkásokkal, és elmagyarázza nekik, hogyan Ehetnek el jó eredményeket. Érzék kel! a munkához Érzék kell a munkához — Mondja Pátakj Jenő elvtárs, ami- l°r megkérdezzük tőle, hogy mi* ren munkamódszerrel érte el ki- Megasló teljesítményét a meszes Műhelyben. Hogy mit jelent az "®rzék”, rögtön meg is mutatja, j. három méter hosszú, félkör- laku betonhasábra nedves bőr- 4rabot húz fel és egymé:eres bo- ^vaélü késsel hán ölni kezdi a Két kezében gyors mozdulatokkal jár a séroló kés. ,Néha egy-egy tizedmillimé- J. is számít, — mondja karjával ‘-Őrölve az izzadságot homloké- J — Hogy milyen hibák ‘örén- Chak? Először is ha a kés méhben belevágódik a bördarab j4; akkor már selejtes lesz az Iti Vigyázni kell a gondos mun. 4ra, mert * bőr ttt-ott kidudorodik és könnyen Iukat vághat a séroló j Munkás. ?®ukívül a három-négy méter (LSs*ú bőrdarabok végei* js gon- J?*h le kell húsolni. A mi mun- (."knál a minőség rendkívül fon- ff* Megtörténhetik az, hogy egy HjMkás csupán azért, hogy qyor- d, “an elvégezze munkáját a bőr- H- ah eik-cakkós végét az úgy- gOzett homlokbör: levágja, űzzél viszont a selejtet növeli 150 százalékos teljesítmény j/1, felsőbőr műhelyben Ger- j6 ‘V György elvtársat most ter- WjU'-'ék fel élmunkássá. Az ö áj^jója hasonló Pataki Je»őéhez SíjV a különbséggel, hogy 6 a w2. már cserzett bőrök hámré hL* ••horotválja” le. Az ő szerié?.® húsz centiméter hosszú, ^ttirz.kés' Megmutatja a levágott f«li , amelyen a világosság (t *,rvt át- lehet látni. 5 György elvtárs nemcsak birj’Möség tekintetében ért el jó '■--U'enyt, hanem a mennviség t Rágósán százötven százalékos 1, ‘)e«fíményt ér el. %, Jhunlcája is nagy hozzáértés! bfirjji® • A különböző minőségű Mrijw különbözőképen kell „sék®rftyár versenytitkára végig- a különböző üzemeket és h i^.1 'mányozza az élmunkások ó'ő munkások munkamód- ' Az üzemben munkaverseny szemináriumot indítanak, amelyen a racionalizálás különböző formáit ismertető előadások között ott szerepel ,a munkamódszert ismertető előadás is. A versenytitkár elmondja azt is, hogy a bőripari gyárak között a Pécsi Bőrgyár a legracionalizál- tabb üzemek közé tartozik. Bizonyításképen előveszi a bőripari munkások szaklapját és az ott közölt bőripari adatokat összehason lítja az üzem eredményeivel. Megtudjuk hogy amíg a bőrgyárakban az országos selejtátlag 11 százalék, addig Pécsett 9.5 százalék. Egy kilogram bőráru feldolgozásához átlagosan egy forint 38 fillért fizetnek ki, Pécsett nyolcvan fillért. Amíg másutt az egy kilogramm áruhoz 0.270 kilowatt mennyiségű áramot fogyasztanak el, addig a Pécsi Bőrgyárban 0.197 kilowattot. Országos átlagban egy kilogramm bőr feldolgozásához 6378 kolóriát fogyasztanak el, a Pécsi Bőrgyárban csupán 4.532 kalóriát. Végül az egy munkaórára eső termelés értéke országos átlagban 45.82 forint, nálunk 50.88 forint. Ezekből az adatokból nyilvánvalóan látszik, hogy a Pécsi Bőrgyár a termelés és racionalizálás terén első az országban. A bőr- gyári dolgozók tehát csodálkozássá’ vettek, hogy az előző két hónapban az országos munkaver- senyben mégis a leghátul kulloglak. A versenytitkár megmagyarázta a dolgozóknak, hogy az országos munkaversenyben mindég a legutóbbi hónap eredményei a elöntők. A pécsi üzem, amely a technika jelenlegi állása mellett a legnagyobb mértékben racionalizálva van, kevésbé fűd már emelkedést elém} az előző hónapok termeié sével szemben. A versenytitkár elvtárs, az élmunkások munkamódszerének ismertetésével, racionalizálás további fokozásának feltárásával, a dolgozók felvilágosításával arra törekszik, hogy a Pécsi Bőrgyár még lovábbi jó eredményeket érjen el. (Katkó) Pécs város tanácsa és a városi Szabadművelődési Hivatal már megkezdte az előkészületeket a centenáris esztendő pécsi vonatkozású eseményeinek méltó megünneplésére. Az eddig kialakult program szerint az ősszel és a jövő évben tartott ünnepségek a következők lennének: Október 3-án: Batthyányi Káz: mér honvédéi pécsi bevonulásának évfordulóját ünnepli meg a város lakossága, október 10-én pedig centenáris sajtókiállítás nyílik még. 1949. január 30: Pécs osztrák megszállásának 100 éves évfordu lója. Június 15: ünnepség a pécsi csata 100 éves évfordulóján. Július 31: Petőfi Sándor szobrának leleplezése és végül október 1: ünnepélyes megemlékezés Batthyányi Kázmér emigrációba vonulásáról. A Városi Szabadművelődési Hivatal felhívja Pécs kulturális egyesületeinek és társaságainak figyelmét a fenti ünnepségekre azzal, sürgősen közöljék a hivatallal (Káptalan-utca 2., (telefon: 30—76.), hogy az ünnepségekbe miilyen módon, illetve milyen műsorral kívánnak bekapcsolódni. A Széchenyi akna palahányójának hőenergiájával gőzt fejleszt Szirtes Lajos aknász Mintha tűzhányó krátere lenne, úgy izzik, és füstölög a pécsbánya- telepi Széchenyi alma hatalmas pala- hányója. Esténként messzire világit és fé'lobbanó piros-kék lángok íidércfényhez hasonlóak. A hányó nyugalmát a közelmúltban meg-, ^lygatták és a kifejlődő, semmibevesző hőenergiát ügyes elgoodoDele^te!" köpeti a munlrásbírósácron ed? feketéző Mm íegybázra ítéltél mert 105 mázsa tengeri! szándékosan megrothasztott A pécsi munkásbiróság Harmafh- tanácsa kedden délelőtt tárgyalta tij Szántó Gyula 28 éves volt kereskedelmi ügynök közellátási ügyét A vádlott a tanuk vallomása szerint 1 Szántó egy pécsi kereskedő részére terményt vásárolt Baranyában. Közben rájött, hogy sokkal előnyösebb számára, ha önná’ósiíjp magát. Ezért illegális terményvá- sártónaik csapott fel. Nagyharsány- ban és a környéken felvásárolt 350 mázsa csövesteogerit. Ebből Dráva- paiikonyán 105 mázsa tengerit emberi táplálkozásra és álati takarmányozásra alkalmatlanná tett olymódon, hogy szellőzetien raktárban magasan táSzáziapa'vsFseiiyzö párriá- val vesziiijfcrészt az olimpián Hegyi Gyula államtitkár, az OSH vezetője, kedden délután az expressz?! útrakelt Londonba, mint a magyar olimpiai csapat vezetője. Elutazása előtt a MTI munktársának kijelentette, hogy a magyar sport több mint 100 tagú versenyző gárdával vesz részt a londoni játékokon és minden remény megvan arra, hogy méltón szerepeljünk a nagv viadalon. Vasárnap reggel kel útra az első két repülőgép versenyzőinkkel. A többi fokozatosan követi, úgyhogy a tatái edzőtábor fokozatosan összezsugorodik és augusztus 5-én, amikor a versenyzők utolsó csoportja is elutazik Londonba, Magvar keresgette mi tálalások A magyar kereskedelmi küldöttség vasárnap megérkezett Hágába és hétfőn megkezdte a tárgyalásokat a holland hatóságokkal. A megbeszélések valósziniweg 10 napot vesznek igénybe. rolta és közben vízzel meg-meg locsolta, ami miatt a készlet „de- fektessé” vált. A vádlott az 50—60 forintért vásárolt és „defektesített” tengerit 110 — 140 forintért adta el szeszfőzdéknek. Ezzel egyidejűleg Szántó 260 kiló mosószappant váisároit Fe- renczi Sándor villányi szappanos- mesteríől 15 forintos áron és a szappant a budapesti operaházinak kilónként 20 forintért adta el. A közellátási szakértő véleménye, valamint a vád- és védőbeszéd után a b’iró’ság bűnösnek mondta ki Mj. Szántó Gyulát közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt és hét évi fegyházra, és 10 évi jogvesztésre ítélte. A vádlottat ezenkívül kitiltották Nagyharsány és Drávapaíkonya községek területéről. lássa! hasznosítja Szirtes Lajos bá- nyamérő aknász elvtárs. Az izzó pala és koksz halom most vizet forral, gőzt fejleszt, amelyet egyelőre a fürdő részére használ fel az üzem. — Az a gondolat vezetett — mondja Szirtes e&vtárs, — hogy valamiképpen értékesíteni kellene a palahámyó hőenergiáját. Egyszerű megoldásra törekedtem és elgondolásomat sikerült meg is valósítani. Az újítás lényege az, hogy a pa- laihányóra hatatínac- víztartályt helyeznek el. A tartályt csőrendszer köti ö&sze. Az egyik csövön a hideg víz folyik be a tartályba, a másikon pedig a felforrt melegvizet vezetik eü a munkásfürdőbe, vagy bármelyik üezmbe, ahol mevegviz'e vagy gőzre van szükség. Az újítást a Meszhart vezetősége magáévá tette, Szirtes elvaárs tervei alapján elkészítették a kísérleti berendezést és annak alkalmazása máris igazolta az elgondolásnak helyességét. Az újítás — amennyiben a többi üzembe is bevezetik és még célszerűbben hasznosítják, — igen jelentős megtakarítást eredményez a Meszharinak. Ugyanis jelenleg ötszáz vagonra tehető az a szénmeny- nyiség. amit az üzemi fürdők emésztenek fel. Megszűnt a sMétséfy Marx-Lenín tanításai mutatják a győzelem útját a dolgozóknak Keddén délután befejeződött az MDP belvárosi alapszervezetének tizenhárom hetes szemináriuma. Utoljára jöttek össze a hallgatók, hogy számot adjanak arról, ’amit a szeminárium ideje alatt tanultak. A résztvevők a legkülönbözőbb társadalmi rétegből valók. Volt közöttük háztartásbeli, kereskedő, gépkocsivezető, alkalmi munkás, háztartási alkalmazott, bányamunkás, ügyvédjelölt, orvos, cipész, hentes, festőmester. Tizenhárom hétén keresztül jártak hetenkint szorgalmasan a szemináriumra, amit Schuber Bezső elvtárs, a Kereskedők Testületének főtitkára tartott és amelyen szorgalmasan készültek a jegyzetek, folytak le a termékeny viták, a nőknek egyik legszebb eredménye, hogy a hallgatók alig várják, hogy^ ősszel megkezdődjék a középfokú szeminárium, amelynek ugyancsak állandó hallgatói lesznek. * Míg a „vizsga“ megkezdődött. Jő eredménnyel vizsgáztak a Belvárosi pártszervezet szemináriumának hallgatói m csinál UélUc^zna^ s&a&ad'dtyéfon * — IS DlindlMi ll4P£$-í! olvasom mi i beszélgettünk néhány elvtárssal. Megkérdeztük, miért jelentkeztek- a szemináriumra, mit tanulták. A kérdésre Botos Julis bejáró háztartási alkalmazott fgy felelt: — Azért jártam a szemináriumra, mert többet akarok tudni, hogy ha megj’ek oktatni, tudjak beszélni a marxizmusról, a leniniz- musról. Nagyon hasznos volt. sokat tanultam, szeretném tovább is adni. Ősszel újra jövök! — Szeretne előadó' lenni? — kérdeztük. — ügy érzem, nem tudnék beszélni — mondja nyilt őszinteséggel. De szükségem van a tudásra, mert egyéni agitáció útján akarok tanítani. Joó György cipészmesler az elsők között végezte el a közigazgatási tanfolyamot 1945—46-ban. Régi marxista, részt vett a nagy orosz forradalomban is. Szerette volna elvégezni az egyetemet, de mert elmúlt 45 éves, nem volt rá módja, nem iratkozhatott be. így beszél: — Azért jöttem a szemináriumra, hogy amit tudok, tökéletesebbé lehessem és tudásom, tehetségem révén embertársaim javára dolgozhassam. Elég volt a sötétségből harminc éven át, és ma már vilá gosan látják a dolgozók Marx Lenin tanítása alapján a győzelei útját. Olasz Ferencné így beszél: — Úgy gondoltam, szükségem van arra, hogy a párt célkitűzéseit, elveit megismerjem, hogy to vább tanuljak. Mondhatom, érdé mes volt. Családias, jó hangulat alakult ki a rövid 13 hét alatt is Kitűnő előadásokat hallottunk, & Közben megkezdődött a vizsga A hallgatók egymásután mondják el szabatos válaszukat Schuber elvtárs kérdéseire, aki ilyeneket kérdezett: Milyen eredmények szii tettek a felszabadulás óta a nemzetgazdaság terén? Miért nem val lásellenes a Magyar Dolgozók Pártja? Milyen alapon egyesült a két munkáspárt? Mi a különbség a kapitalista és szocialista gazdái kodás között? A népi demokrá ciák- miért tartották magukat tá vol a Marshall-tervtől? A vála szók pontosak, a gondolkodó, ta nult marxisták logikája szerin i hangzottak el. Valóban szép si kert ért el a szeminárium, megérte a 13 hetet, előadónak és a hallgatóknak egyaránt