Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)

1948-06-17 / 136. szám

IM» .TÜNITIS 1? DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 iái daliizi tenassiintt tieiiiÉ versiRViáz a Pée®% lakatos- és Fémár agy árba m l gyár utcai homlokzatáról fre csendes lakóháznak néz ki, lelépve a boltíves kapun, elénk ®1 az üzem: a kovácsok, a laka- °k és a présgépekkel teli- mű- lek képe. A kapualjban oldalt lyméretü tábla-, a grafikon, s'yen felfelé vezet a termelés 'falényétmutató ' vonal ~ Március 25-töl kezdve, faiéta bekapcsolódtunk az or- *ágos munkaversenybe, terme­lünk 98 százalékról 116 száza, ^kra emelkedell, faondja Helmi József elvtárs a faj Lakatosárugyár üzemi bízott Ifaak elnöke. Csökken a selep ^ üzem munkás’éíszámát te- ®ve, a kisebb gyárak közé ’ar- fik. Gyártmányai aduban or- W viszonylatban kiválóak, ftogy nem csupán a megyébe, az egész ország területére Ütianak fehéren csillogó lán- !d, díszes lószerszámokat , és tömegcikkeket. [• Március 26 előtt — mondja '*gi András elvtárs tervmegbí- :°tt -L 1000 forint értékű man. '«hoz 109 munkaóra volt szük­ség, májusban már csak 68 óra '«llett. < egy munkaórára eső átlagos j 'Heíqs .március 26 előtt 10 fo- * * volt, májusban ez 14.70 forint- < lelkedet.:. ■ * selejt százalékot 10 százalék. 5 százalékra csökkentették j [ dolgozók a nagymértékű Versanyag-megtakaritáesal. , *er&eny «* aram*, meg takarításért '.klär nem döbá!ják\el az apró hulladékokat a szemétbe, min- felhasználnak, A takarékos­sá» megmutatkozik az, áranifo- v»2tás terén is. Amíg a munka- tseny előtt íjty tonna áru feldolgozáséhoz kilowat áramot használtak íjl addig ma már csupán 200 tilowafot. t N JWtnásután sorolja fel Bagi elv- ' az eredményeket. Mindent gtalállhctunk pontos számada- ?So, ami az üzem termelésére ^tkozik. Bagi elviére mintasze- L» végzi feladatát. Kimutatásai­* toegrajzolódik az üzem képe. r elvtárstól sok üzemi tervmeg- ,Jlt tanulhatnak. Verseny ért ehestesten osztják ki új feladatokat ­I, munkaverseny ófa számos vezetrek be az üzemben. lánckampókal ezentúl nem ,át>. hanem gépi erővel hajlít- !|k, ami megkétszerezte a ter­elést az üzemrészben. fJh Kpnrád és Helmi Gyula eív- a lószerszámveret hajlítasi ífást változtatták meg, amely ijlén jelentékeny emelkedés1 [jWnyezeU. Ezenkívül még há- , Újítást vezttek be, mind a írások és a közülük megvá­gott tervmegbízott együttmű­"«sóvel. j: tervimegbízott nem elégedik | azonban a termelés emelke­dők irányításával., j*0ini íervértekezletel tart, ahol t egyes munkásra eső felada­tat pontosan megbeszélik. i hibák mutatkoznak, együfe- S vizsgálják meg az üzem dol- , Ha eredményeket érnek el, í^Vmegbizott gz üzemi érteke^ ezt kiemeli. így vált min­iéi előtt legjobb munkásokká: L’trckovács Nemesíts József, a jgetfető Német Imréné és a prés- fdt dolgozó Farkas,Anna. Végigjárjuk az üzemet. A prés- üzemben a legmodernebb gépek készítik a patkóvasak ezreit és a láncok hosszú sorát. Az automa­tikus . Ián chegesztő gép valóságos csoda. Magyarországon csak egy­két üzemben használják ma még. így sswlltt®Váh te a súrlódási veszteségeket Most is Angliából kellene ho­zatni gépet, de az üzem három­éves terve folyamán házilag fogják előállítani a lakatosán!, gyár dolgozói. Helmi elvtárs megmutatja, ho­gyan sikerült, elérni az üzem je­lentős áramtakaritáaáf. Több elek­tromos motort szereltek fel. Le­vették a hosszú bőrszíjakat és helyükbe gumiból készük ékskijak hajtják' a gépeket. A tarnszraisszióval járó súrlódási veszteséget a legkevesebbre nyomták. Minden műhelyrészben akad va­lami változtatás, amely a jobb eredmény elérésé: célozza. Ez hát a titka a 18 százalékos külömbség- nek.-Jól dolgozó iervmeabízott, aki gondos, kimutatásokat "készít, jól együttműködik a többi dolgo­zó társává., akik jó munkával és ötletekkel dolgoznak a hároméves terv sikeréért. " (kafkó) mm Ül ! eljárás én ■: ; ■ ■ Többrendbeli háborús és népelle­nes bűntett alapos gyanúja miatt a rendőrség őrizetbe vette Mayer Imre 24 éves, tamási lakos szabó, segédet, majd további eljárás vé­gett a népügyészségnek adták át. A kiterjedt nyomozati adatok és ki. hallgatások után a népügyészség háborús és nép­ellenes bűntett miatt emelt vádat Mayer Imre ellen. A vádirat szerint Miayer 1944 má_ jusában a csendorsággel szoros kapcsolatban résztvett az üldözöt­tek vagyontárgyának felkutatására rendelt nyomozók munkájában. — Mayef túlbuzgóságában maga ve. zetíe a csendőröket a vagyonrejte- getéssel gyanúsított négy tamási lakoshoz, akiket jelenlétében kínoz­tak, gúzsba kötöttek és dinamóval viHanyoztak. Mayer sajátkezüleg ütötte.verte Deutsch Lászlót és szadista kegyetlenkedéssel bánt a nyomozók álltai amúgy is meggyö­tört lakossággal, öntevékenyen ház. kutatást tartott és a lakásból a ru­haneműt elhurcolta. Mayer még a csendőrökön is túl­tett a lakások kifosztásában Mint a ny.tlaskéresztes párt legaktí. vabb tagja karszalaggial felvértezve sanyargatta a község lakóit. Kihafl- gatásako; szadista cselekedetét az. zal akarta leplezni, hogy a bosszú forralta benne az indulatot, mert — állítása szerint — apját a Horíhy- rendszer alatt „ébredő” fasiszta egyesület tagsága miatt meghur­colták. Mayer kihallgatásakor sem mu­tatott megbánást, mint a "megrög, zött bűnözők szokták, mindenért társait teszi felelőssé, elhárítva az aljas cselekedeteiért az egyéni fe­lelősséget. „Felsőbb” parancsra hi­vatkozik. Világosságot visz a tanyák , a névet gyógyítja Epéje* élslirájeiyekt vezetni ke V, ' ■c^ttő Német Imréné és a prés­r— Ezerhatszázban épüli ódon, vas­rácsos kastély kétszobás lakásá­ban lakik a forgalomtól távoleső, rossz utakon megközelíthető falu orvosa Nemrég itt csupa cseléd- ember lakott, a tizennégyezer hol­das uradalmi birtok örökös ki­zsákmányolt jóként. A felszabadu­lás után jegyzőt .kapott n község, ottani származásút, érthető tehát, ha hihetetlen buzgalommal kez­dett hozzá mások mulasztásának pótlásához.9 Egyik legfontosabb teendője az orvos-kérdés megol­dása volt. A közel ‘2000 lakosú község lakói csak ritkán fordul­lak a 10 kilométerre lakó orvos­hoz, pedig\ tennivalója bőven akadt volna \mnak, aki valóban orvosi hivatást érzett magában, A rendelőben beszélgetünk a fu- iusi orvos élményeiről. ' — Rengeteg itt a tennivaló egészségügyi, gazdasági és kultu­rális téren egyaránt. A régi rseléd- emberek a felszabadulás után ház és jószág nélküli újgazdákká vál­tak, ma is a régi cselédlakások­ban élnek, nem epy esetben két- három család együtt szoba-kony- hás beszegezett ubiakú, egészség­telen kis lakásban, — kezdődik a falusi orvos elbeszélése. — Nem felejtem el, mennyire idegenkedtek tőlem eleinte. Ma már én vagyok a gazdasági szak- tanácsadójuk is. Két okból vállal­tam el lSéő-ban a községi orvosi teendőket. , Az egyik az, hogy a községben sok—volt a gyérek, de sok el is pusztult közülök ’ külö­nösen télen az orvoshiány miatt. Közvetlenül lelcöltözésem előtt tör­tént, hogy aratáskor az egyik le­génynek elváglak a lábát. Elvér­zett, meri csak thkilomiterre volt orvos. A másik ok: a községből származó jegyző barátom annyi hittel is lelkesedéssel beszélt gyö­nyörű terveiről, hogy nűnt orvos kötelességemnek éreztem együtt dolgozni azokkal, akik olyan aka­rással tudtak új életet kezdeni. Vem is csalódtam. Színesen ömlenek az emlékek, kérdezni nem is kell. — Ajtó, ablak nélküli lakást kaptam, a lakosság a tél beállta ■előtt 1élszerelte ajtókkal és abla­kokkal. Első bei egem, egy 6Ö éve:; ember megdöbbentő élményt ha­gyott bennem. Búcsúzásnál kezet akctrt csókolni, mert a H.000 hold birtokosa elvárta ezt az idős asz- szonyoktól és férfiaktól egyaránt. Ugyanez az ember mondotta ne­kem, hogy itt nem tehet meggaz­dagodni és nagyon jó embernek kell lennie annak, aki eljött a szegény emberek közé, mert ide szeretet és segítség. Kell. Boldog vagyok, hogy hallgattam barátom szavára. ^ — Hogyan gyógyítottak addig a faluban? — kérdeztük. — Tanult embertől ösztönösen f,élt a lakosság, orvost nem ismert, csak az öreg Rozi, meg a Juli. nénit. — Sok a fekélyes beteg, a gyógyszer pókháló, lótrágya, a legjobb esetben paradicsom, vagy tejfölös kovász volt. Ha, valaki nek erősen égett a gyomra, fok­hagymát etettek vele. Orvosi csak akkor hívtak, ha minden „köz­ismert" gyógyszer hiábavalónak bizonyult. Egy súlyos tüdőgyulla­dásban fekvőhöz hívtak a hetedik napon azzal, hogy azonnal gyó­gyítsam meg, mert nincs több pénz Orvosra. Számtalan olyan is akad, aki az orvosi még csak el­hívja, a gyógyszert azonban már nem veszi meg, mert egyrészt messze van, másrészt drága a pa­tika. Szűnjön meg « gyógys*érspeku<c&ó — Mik a legnagyobb nehézsé­gek falun? — .4 falusi orvosnak minden műszere! kell rendelkeznie. Éhez azonban az kellene, hogy a mű­szereket nyilvánítsák közszükség­leti cikknek. Egy. fecskendőért Beesett a, Király utcában 1)8, a Széchenyi téren S6 és egy kisebb üzletben 66 forintot kérlek, ugyan­azért a gyártmányért. Nagy ne­hézség a gyógyszer x beszerzése 'a távolságok miatt, tehát házipati­kára lenne feltétlenül szükség, éhez anyagi támogatás kell, mert a falusi orvosnak nincs tőkéje. És meg kell változtatni azt a tév­hitet. hogy minden falusi orvos Az Országos Közellátási Hivatal rendelete értelmében az ország egész' területén egységes élelmiszer/ jegyiipus keiül forgalomba és vala­mennyi közellátási nyomtatvány, és élelmiszerjegy díja ugyanaz lesz az egész ország területén. Az egysé­ges jegyiipus. azonban nem jelenti azt, hogy valamely községben ki. adott jegyet más községben is be lehej váltani. műszaki értelmiségi napokat rendesnek „betegre" keresi magát és , na­gyobb adót vet ki rá az adóközös- ség, mint a városi orvosra. —- Hogy az én falum milyen hatalmas fejlődésen ment át, azt csak az tudja értékeim, aki látta a felszabadulás elöli, ismerte lelki­világukat. Ma büszke vagyok, -— fejezte be mondanivalóját —, hogy tanúja voltam nagy időknek, ami­kor nemcsak anyagilag, hanem lelkűkben is felszabadultak a zsel­léremberek. Felszabadultak és ma legszebb versenybe állnak hálá­ból a kapott földért és az új kis családi házakért, amelyeknek az alapjait már lerakták ... i (i. I.) és Technikusok I P/ A Mérnökök Szabad Szakszervezete Pécs-bara- nyai csoportja 20-án, Vasárnappal kezdve „Műszik Értelmiségi Hetet” kíván rendezni. A mérnökök és technikusok nagyjelentőségű hetén két budapesti és sz'ámos pécs- baranvai szakelőadó a munka­helyükön felkeresik a dolgozókat és tájékoztatni kívánják a három­éves ' tervről, az eddig végzett, munkáról és a jövő feladatairól. Az előadásokat párhuzamosan a- Mérnökök és Technikusok szak- szervezeti helyiségében (Apáca- utca 8.), valamint az egyes üze­mek által az előadások céljára rendelkezésre bocsátott helyiségben tartják. Hl orvál h Gyufa elrtár» beszámolóin az összevonj pár f napon a Magyar Dolgozol«: Pártja L kongresszuséról A tnunkflskaszinó udvara tömve] bejelentette, hogy a mai napon van embereket. Mindenki eljött, már a parlament elfogadta az ál- bogy meghallgassa Horváth Gyula' iamosííási törvényt. Ezután a párt eivtárs kongresszusi beszámolóját. Szettben az emelvényen vörös és nemzeti színű zászlókat lenget a szellő, a katonazenekar a himnusz- szál nyitja meg a pécsi dolgozók nagy gyűlését. ' Horváth Gyula elvt.árs beszél. Beszámol a kongresszus határoza­tairól. Elmondja a hallgatóság nagy tapsa közben, hogy már el­értük az 1938-as termelés 93%-át. Amikor a Szovjetunió jelentős en­gedményéről beszél, amely lehe­tővé teszi, hogy még ebben az évben a következő esztendőre elő­irányzott életszínvonalat megvaló­sítjuk, a tenyerek dübörögve ve­rődnek össze. — A szocializmus ma már nem távoli perspektíva, hanem napi po­litikai íeladat —• hangsúlyozza Horváth elvtárs —; A következő évek feladatait foglalta egybe a Magyar Dolgozók Pártinak prog­ramnyilatkozata, amely a- politi­kai, gazdasági és kultúráiig élet területén megszabja a tennivalón­kat. tisztaságáról és Ideológiai egysé­géről beszélt, rámutatva arra, hogy féltékenyen vigyázzunk arra, hogy csakis becsületes, a népért dolgozó emberek kerüljenek be pártunkba. Csak így vihetjük dia­Ityizáfi ftap- SásdúH Az EPOSz sásdi szervezete a já­rási székhely ifjúságának bevoná­sával- nagysikerű Ifjúsági Napot -endezett a MNDÖp helyi szerve­zete- támogatásával. Az Ifjúsági Nap egész napot betöltő szórakoz­tató, nevelő sport és kulturális programja megmozgatta Sásd tár­sadalmát. A délelőtti asztalitenisz verseny győztese Ottó Józsefmagy reménysége a nemes sportág után­pótlásának. A népi sport műsora keretében a Sásdi EPOSz—Csikós- töttösi EPOSz mezítlábas labda­rugómérkőzés 4:1 hazai győzelmet hozott. Nagy közönség jelenlété­ben rendezték a sásdi EPOSz leánycsoport hagyományos kalács­sütési versenyét, amelynek győz­tese Szabó Irén. Az ifjúsági nap műsprán szerepelt társadalmi egye­sületek versenye szép küzdelmet hozott. Sásdi EPOSz—Dombóvári dalra a szocializmus ügyét. Az internacionále hangja szét­árad a kertben. Vége a kongresz* szus utáni első összevont párlnap- nak. A pécsi dolgozók lélekben megerősödve távoznak és azza". a tudattal, hogy a munkásosztály nagy pártja fokozott lendülettá folytatja harcát a nép érdekében. Postás SE 3:0 eredménnyel végző­dött. A sásdi MNDSz nögyűlésén Bodó László -anító beszédében részletesen foglalkozott a feleke­zeti iskolák államosítása kérdésé­vel. Mint felekezeti tanító annak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy kartársai helyzete az iskolák államosításával végleg rendeződik és egyidejűleg megsza­badulnak a klérus fennhatóságától. Bejelentette, hogy a sásdi tanítói kar egyöntetűen az iskolák álla­mosítása mellett foglalt, állást. A sásdi ifjúsági találkozó való­ban a munkás-pú raszt-ér;e!miség ifjúsági találkozója lett. Ezen a megmozduláson találkozott a járás valamennyi községének ifjúsági küldöttsége. Az ifjúsági nap a pé­csi Magyar Népdalkórus hangver­senyével ért véget. Hosszú időt szentelt Horváth elvtárs beszéde befejező részében dz egyházi iskolák államosításával és nagy tapsvihar tört ki, amikor

Next

/
Thumbnails
Contents