Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)
1948-06-17 / 136. szám
'BCS, 1498 JÜN^’S K Ciäc i'V^c0 W *//'■ * • ^ Sézbomba és gumibot A mult év vegén lefolyt millió« ®>*cia sztrájkmozgaiom már meglátta azokat a felmérhetetlen 'őket, amelyek a francia népen «öl szembeiszállnak az országot árusító lakájkormány gyűlölete« beivel, amelyek kemény áldo- |*0s küzdelmet folytatnak az ell's, a nélkülözés ellen a francia illetlenség és szabadság védel- éérf. Ugyanakkor megmufátko- ,(t teljes nyíltsággal a francia lrtnánykoalíció politikája, amely, i az utolsó szociális máz is le- Kíogzott. Lelepleződtek a jobbjait szociáldemokraták is, akik 'nnánypozicióikat a srtrájk letö- sére használták fel. A bányákba •tonaságot küldtek és „szocia- ita" belügyminiszter adta ki azt Parancsot, amelynek nyomán a endőrők belelőttek a jogaikért, *9yobb darab kenyérért küzdő lakásokba. Azóta a francia kormány elveszne maradék önállóságát is. Gaz- ls%i politikája már nemcsak a Pftkásokaf és, parasztokat, de a •Tépj-étegeket is nyomorba dönli. ' i amerikai segélyprogram első Wségei a francia ipar elsorva- lsában mutatkoznak meg, amire legjellemzőbb példa a francia PtMőgépipar helyzete, a Schti- ^On-kormány a reoülögépépítő ^aságok számát négyről egyre élította le és szentesflette a Ion- ’ki hathataiml értekezleten azt a ’Jitikál, amejy feltámasztja a jívvidéki nehézipart a francia ,rdasági élei legnagyobb ver- éytársát. Jellemző a francia re. Uögépjpar iielvzetére, hngy az 'A «orra megszorítja a Francia- szagba irányuló acé'- és szénkitolt, elsorvasztva ezzel a motor- irtást, leállította a benzinbeljo- 'ilt. végképpen kiszolgáltatva a ®cot az amerikai mnnopoliumok- <k. Hiába bizonyosodott be ezzel, >9y a Marshall-terv a francia ’’lr megszüntetésére törekszik, a :hurnann-kormbny tovább folytatsz áruló politikát, amelynek kö- %ezményel megmutatkoznak az hatalmasarányú növekedésért. A L’Humanité cikke megállása, hogy az év eleje óta a cigi ára 41%-al emelkedett és min- •b árucikknél további áremelke- ?sek várhatók. Decemberben a j*szpn ára 1350 franc voll, ma F®. a cukor kilója 38 francról Kre emelkedett. A munkásság Hyzete egyre reménytelenebb, tyanakkor a francia trösztök egy horribilis haszonra tesz •M. 1946-ban a 12 legnagyobb tröszt 224 millió, 1947-ben 700 millió tiszta nyereséget mutatott fel Franciaország gazdasági katasztrófájára mutatott rá Tnorez elvtárs, a francia Kommunista Párt főtitkára, amikor ezeket mondotta: „Az Egyesült Államok exportálni akarnak anélkül, hogy valamit is importálnak, Franciaországnak vásárolni kell, de eladni nem tud annál is inkább, mivel a Marshall- terv megtiltja a kereskedelmi kap. csőlátókat a Kelettel." Nem csoda, hogy ezek az áruló mesterkedések egyre nagyobb mértékben váltják ki a dolgozók elke. seredettségét, akik újabb sztrájkokkal és tömegharccal tiltakoznak az amerikai rabszolgapolitika ellen. A dolgozók erejét nem tudta megtörni, a Blumok és Jouhaux-k árulása sem, akik a CGT-ből való kiválással akarták megbontani a szakszervezeti egységet, azonban a dolgozóknak csak jelentéktelen része követte őket áruló útjukra. Byen körülmények között a kormány, amely nem tudja mar megvédeni esztelen és bűnös politikáját sem a parlamentben, sem a tömegek között, a terror fokozásával akar nyomosabb érvekéi használni. Clermont Ferrandban á rendőrök a munkások ellen gáz- bombákat és gumibotot használtak fegyverül. Äz egyenlőtlen harc! sorén nyolcvan munkás megsebesült, hatvan munkást pedig leiar- íóztattak. Az Imperialisták liba alatt, mozog a föld, rémült dühükben nem riadnak vissza a legbru- lálissbb eszközöktől sem. „Aki az amerikai lapokat olvassa -- mondotta Rákosi Mátyás a MDF kongresszusán — meglepődik, hogy mennyire mindennapos bennük az. olyan fénykép, amelyeu rendőrök munkásokat vernek, taposnak rajtuk, jkönnyeztető gázzal, vagy gnmiboital lépnek fel a sztrájkolok ellen, belelovagoínak a raunkástömegekbe és a. mi reakciósaink által olyan nagyrataríotí nyugati demokrácia eszközeivel igyekeznek letörni a sztrájkokat?’ A Schumann-körnrány, amelynek leikét már néni ,egr .munkásgyilkosság, ezen túhponV.« egy egész ország katasztrófába döntése terheli, csak ideig-óráig tudja gázbombával és gumiból segítsé- gével meghosszabbítani életét. A francia niunkásoszfály harca együtt az imperialista-ellenes demokratikus front küzdelmével, el fogja söpörni az OTSzág kormányrúd ja mellül, a munkásárulók és a fél- fasiszta klerikálisok rablószövet ségét. _ pi _ B parlament óriási többségijei, viharos lelkesedéssel elfogadta az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényt Megjutalmazzák a munkásújítókat és észszerfisítfifcet Az Országos Munkaverseny °ila a nagybudapesti üzemek htenybizottságainak részvételével A'den délután értekezletet tar- 'Ö a vasmunkások székhazában, ^lyen megtárgyalták a ccnf.cná- * tnuukaver.seny tanulságait és A'zerii feladatait. Hnrustyák Jótol megnyitó beszéde után Piros j**ló, az Országos Versenyiroda bikára rámutatott arra, hogy a !*vekvő termelés mellett még min '8 számottevő a selejtszázalék. '’’•Nnek csökkentése egyik leg “útosabb feladata a további ver- 'nynek. Bejelentette, hogy. a Szak- ^■'vezeti Tanács az új kollektív torzódé* kidolgozásánál nagy l,|V» helyez n minőségi termelésre S a selejt csökkentésével kapcsolatban progresszíven emelkedő munkabért állapít meg. Piros László a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az üzemekben mindenütt növelni kell az élmunkások számát és gondoskodni kell arról, hogy azok eredményes munkamódszerét, az üzemek többi dolgozói is megismerjék. Közülié, hogy a Szakszervezeti Tanács most foglakozik a munkásújítók és észszerűsftök eddiginél helyesebb és gyorsabb megjutalmazá- sának kérdésével. Befejezésül rámutatott arra, hogy a két munkáspárt egyesülése lehetővé teszi a termelés további fokozását és ezzel a magyar népi demokrácia i'.’cgerüsödését. Nagy Imre elnök bejelentette, I bogs' a budapesti főállamügyészség Parragi György mentelmi jogának felfüggesztését kérte; majd Rónai Sándor kereskedelmi miniszter benyújtotta a Lengyelországgal kötött kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről szóló törvény- javaslatot. Ezntán Bognár József kisgazda- párti előadó ismertette az iskolák államosításáról sjlóló törvényjavaslatot. Rámutatott arra. hogy a magyar demokrácia szervesen ösz- szefüggő reformjai csak akkor válhatnak teljes mértékűvé, ha elmaradt közoktatásügyünk terén is új utakat törünk és új utakon indítjuk el a magyar köznevelés annyira fontos ügyét. I«ají*np!>i okltufás » (iolj^ozó nőj» syermekeinek — Olyan iskolaszellemet kívánunk, amely visszatükrözi azt a változást, amely a magyar nép éleiében végbement — mondotta. A ■ mull rendszeri«’1! a magyar pa- taszisag és munkásság gyermekeinek csak 5 szá/' lók« jutott el a középiskoláig és .1.4 százaléka az érettségiig Mi pedig a népi kollé- ginmok százain és' ingyen oktatási rendszerein keresztül tesszük lehetővé a népi származású gyermekek tanulását a továbbképzésre. Ne féltse senki az «llami iskolák szellemétől az új magyar nemzedéket. Az állami iskolák az. életre nevelnek, jő magyar diákokat fosnak nevelni és a kötelező hitoktatás és a vallásgyakorlat teljes szabadsága továbbra is megadja a módot, bogy jó hívőt legyénél; egyházaiknak is. 4 Ház risszantasítj» Bíirankovicg nyitásait — Ezen a javaslaton keresztül a népi demokrácia, az egységessé váló magyar nemzet fog megerősödni s a magyar gyermekek leikéből új igazságok bevehetetlen sziklavára fog felépülni. Végül az egyházak is be fogják látni,, hogy a népi demokráciában nem kell ellenséget látni. Az. előadó beszéde után Baran- kovics István, a Demokrata Néppárt szónoka terjesztette elő kisebbségi véleményét. Szerinte az államosítás azt vorija majd maga után, hogy kiküszöbölik az iskolai oktatásból » keresztény világnézet szempontjait. Ezen kijelentése miatt az elnök rendrentast- totta. Barankovics végül megismé-' lelt néhány olyan állítást, amelyet bizonyos egyházi körök uszító jelszavaiéként használtak az államosítás ellen. A Ház többsége ezeket a kijelentéseket nagy felháborodással utasította vissza. Katona -fenő (Kisgazdapárt) ban., gozbafja, hogy a tmagyar demokrácia nem mondhat le arról, hogy minden politikai, gazdasági és szel. lenti hatalom és ennek minden eszköze a magyar^ népé legyen. Most a földreformmá' és, íVTiatnosítással egyen ragú feTornt elölt'. áftujjk. • Most következik a harmadik fázis, a magyar nép szellemi felemelkedése és lelkitemeretének fejsz aba. dítása. Az iskolák államosításának ügye nem politikai,hanem köznevelési kérdés. Kát«® Jenő ezután rámutatott' arra, hogy az egyház és az állam közötti tárgyalások megindulásál eddig mindig bizonyos egyházi körök részéről gáncsolták eb Azok megkezdésiét táijesübetetkíi feltételekhez kötötték és mereven elzárkóztak a kormány, nak az dől a természetes kivárt, siga elől, bogy az egyház ismerje d a köztársaságot és annak alap. intézményeit 4 hívek és papság túlnyomó többsége megakar egyezni demokráciával A ’magyar demokrácia ennek ellenére templomot építő és nem tem- piomrenirbolő — mondotta. Parragi György a Független Ma. gyár Demokrata Párt nevében deklarációi olvasott fel és ebben fej. tette■ ki pártjának álláspontját az egyházi iskolák áflamosííásával kapcsolatban. Rámutatott a dekoráció arra, hogy a fejlődés során szükségszerűen vetődik fel az egyház és az állam ■viszonya kérdésének rendezése, ezenfelül az iskolaügy rendezése is. A javaslat vitájában érdemben nem vesz részt & pánt. Mivel az egyházi hatóságok még nem helyezkcdtek egyöntetű álláspontra, énnek kö. veíkezményeképpen a Balogh jp^rt tagjának szavazásánál elfoglalandó magatartását saját lelkiismeretűk határozza meg. Ezután Bóka Lászfé * Magyar Dolgozók Pártja nevében szólott a javaslathoz és beszédében tolmácsolta a magyar dolgozó nép örö. mét és lelkesedését az iskolák á1- lamosdtásámal kapcsolatban. Ez a törvényjavaslatot valóban a nép hozta leire. —A demokrácia jószándé’ráto becsületességét mutatja az a tény is, hogy a kormány meghívta az egy. ház képviselőit tárgyalásokra kétoldali megegyezés Síkjából. Megy. győzodésünfc, hogy a római katolikus híveknek, sőt a papságnak többsége is, hajlott volna a megegyezésre és nem stfvasen osztozik annak' i férfiúnak a magatartásiban, aki népdliws póKtűrni ambícióit magas vallást méltósága sági Régével akadja elér,». A magyar janttó w íársaifain»! fejlodrv éfhamwa les* Hangoztatta ezután, a felekezeti tanítók helyzete j-s sürgősen meg. követeli az államosítást. Szükséges az államosítás az egész dolgozó társadalom, különösen pedig a fa. tusi nép érdekében is. Olyan tan. könyveket adunk minden magyar gyermek kezébe, amelyek nem lá- zitják többé egymás eilen a fele- kezeteket és a dolgozó osztályt. A törvény javaslat a tanítót a társa, dalmű fejlődés éknunkásává és a a falu vezető egyéniségévé teszi. Hangoztatta, végül, hogy a tör. vényjavaslatot amely a magyar munkásság, parasztság és a ma. gyár nevetők közös kívánságát va. tösítja meg, a Magyar Dolgozók Pártja és a maga nevében elfogadjaEzután ScMachta Margit emelke. dett szólásra. Tiltakozott a javaslat sürgős tárgyalása eilen, majd hosz- szas fejtegetésbe kezdett, mire az elnök figyelmeztette, hogy térjen a tárgyra. Uszító jellegű kijelentései nagy felháborodást váltottak ki. Spltlachla MargHot » mentelmi bizottság elé utalják Az elnök Barkóczi József párton, kívüli képviselőt egy közbeszól!, síért a mentelmi bizottság elé utasította. Erdei Ferenc hangoztatta, hogy akár a parasztság különleges' szem', pontjait, akár általában a dolgozó nép szempontjait, akár demokráciánk, egész'nemzetünk dőrehaladá sát tartjuk szem előtt, csak helye’ sejtetjük a benyújtóit javaslatot' és az mind a maga, mind a Nenjzeü Parasztpárt nevében elfogadta. Ezután Szekeres lános (Demokratikus Radikális Pártszövetség) * javaslatot elfogadja. Molnár Imre elnök azután közölte, hogy ScMachta Margit felszó. lalása során olyan kitételeket basz. nált, amelyek súlyosan sértik a magyar állam szuverenitását és ezért javasolja mentelmi bizottság elé utasítását. A Ház az cinük javaslatát elfő. gadta. • Kő/zéles/ik a Míndszcitíyyel folytatóit levélváltást Ortutay Gyula kultuszminiszter válaszában kifejtette, hogy a ma. gyár demokrácia iskolapolitika ia nem jeleni vaRásel'enes harcot. — Közölte ezután a miniszter, pub'.;- - kálni fogja azt a levélváltást, ame. lyet ebben a kérdésben a katolikus egyház vezetőivel folytatott. A magyar közvélemény e levelekből majd meggyőződhetik am?., hogy az igazság melyik oldalon ran. A miniszter ezután rámutatott ar. ra, hogy a kormány ebben a kérdésben milyen messzemenő előzékenységet és méltányosságot tana. sít ott. így biztosította az egyházat arról, hogy a szerzetes és apáca- iskolákban semmiféle személycsere sem lesz az államosítás trtán. — Ugyanakkor a szerzetes iskolák tan. személyzete utasítást kapott arra. hogy államosításuk vagy kivételezett- ségüfc esetén sem tanfthatn k tovább az iskolákban. Kit terhel mindezek irtán a fe'elős- Folytatás a második oWaion,)
