Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)

1948-06-15 / 134. szám

JÜNIÜS ti DUNÁNTÚLI NAPLÓ barpyalernieszlesi eljárást tani^mánpztak laranyai gazdák i keszthelyi agráregyeteiea j'íombatoD Baranya, Somogy, í®a és Zala vánpegye gazda- J“ldöUei, valamint a gazdasági’ rjíyolöségek képviselői gazdasági "talmányúton voltak Keszthelyen, .tanulmányút során meglekintet- ,. * keszthelyi agráregytetem nő- pytermeszíési törzskísérleti tele- í? mely alkalomból dr. Kolbay r°ly, az egyetem professzora futatta az egybegyűlteknek a Wdságos kísérletek után elért töményeket. Az érdeklődés kö­zpontjában a ‘hipervegetatío bur- Ftvtermesztési ' kísérlet uolt. Fjek az eljárásnak célja egy faj- pta és ellenálló egészséges bur- ^Wfajta kitenyésztése éghajlati e talajviszonyainknak megfele- Ennél az eljárásnál kivá- ptják az egészséges töveket a [ponyaszedós alkalmával és Sülnek arra, hogy a szárak még legyenek. Ezeket ismét el- pü, miután a termést leszed- . Az*ültetés történhetik zsinde -*en úgy rakva, mint a zsindely, PrÖl elnevezését is kapta, min- 11 sor szárra egy sor föld kei ül, .taásik módja a csillagszerű ülte- ,^yiymódon, hogy a gyökérzet “Tkint körűi !tóraiakben helyez pk cl, a szárak pedig csillag- í!Wen a kör peremén nyernek rlyez'ést. x*9xere% termést ad áss új vet «»gumó b í^ken az egyes szárakon 2—3 l múlva 4—ő db 1 .5—2 fir-os ptgumó nevelődik és 'íjaiból ftsoamiyi tövet szaporíthatnak i <umák szedése elég sok ín (s%ot igényel, de amint azt ' *-áng Géza, az egyelem adjunk­figyelmét a zölddugványós lucerna szaporítása. Itt kiválogatásra kerül­nek a legdúsabb és a legtöbb mag­terméssel kecsegtető anyatövek, majd ezek gyökereztetés és palán­tázás után ftiültetésre kerülnek. Az erőteljes palántákat 3—4 részre tépve ismét, elültetik és így 1 db palántából több százezerre tehet­nek szert. Ez a kísérlet nagy horderejű, meri a palántázással cs a dugványos szaporítással elérik a fajtisztaságot, a magtisztítás feles legessé válik és megtakarítják a vetőmagot. A i zölddugványós lu­cerna szaporítása annál is inkább1 kifizetődő, mert első énben meg­kíméli a gazdákul a vetőmagkölt­ségtől és kb 1 q termést, is hoz, a második évben pedig 3—4 q magterméssel is lehet számolni, ami tekintélyes összegeket jelent a gazdák számára. Kolbay professzor szerint előnyös volna a kiöregedett szőlőskertek helyéti való termesz­tése, mert egyrészt szakszerű ke­zelés mellett ugyanannyit jövedel­mez, mint a szőlő, másrészt lé­nyegesen feljavítja a földet és ha ismét, szőlőt ültetnek a helyére, úgy az erőteljes fejlődésnek indul. Kalmusz István Rövid Idő alatt 600,600 formira emel­kedett a BáayászSzővef kezel alaptőkéje A Bányász Szövetkezet igazgató­sága elhatározta, hogy a drága kamatokat felemésztő kölcsönök helyett. bányász kollektivitásra építi fel jövőjét. Felhívássál for­dult a Meszhart dolgozóihoz, hogy saját szövetkezetük további fejlő­déséhez járuljanak hozzá. A bánya­munkásság megértette a szövetke­zet vezetőségének t célkitűzését, a taggyüjtés és a 100 forintos rész­jegyek jegyzése az összes bánya- kerületekben eredményesen folyik. Rövid idő alatt a szövetkezet 3000 új taggal szaporodott és kilátás van arra, hogy a közeljövőben a bányamunkások összessége belép a szövetkezet tagjai sorába.-4» Ez az erősödés gazdasági életünkben döntő jelentőségű, — mondja Berki Mihály munkásigaz- gató —, mert az eddigi alaptőke összege OOOXÍOO forintra emelkedik. Lehetővé válik ezáltal, hogy min­den külső támogatás nélkül, saját erejéből fejlődik a szövetkezet. Az anyagi megerősödés elősegíti a nagyobbarányú árubeszerzést is. Oröm> iel közölte még a? igaz­gató, hogy nagyobb mennyiségű tropikál és vászonruha érkezett az árudákba. $ A bányamunkásság megértette a szövetkezet fontoságát és igyekszik mindenben támogatni és a fejlő­dését elősegíteni. Papírban M, indigóban &Q, toiofon­költségben 58 ssássalékos megtakarítás a pécsi Qíl murakoversenyértek eddigi eredmény©-mondja, a fáradság bőven érül. Minden leszedett -kosát í^gumó tízszeres mennyiség ^burgonyának felel meg. Tehát I J00 kg gumóval akkora tern­s' vethetünk be, amekkora te- ,'f,e egyébként 8— 10 q vetöbur ,Mr<7 volna szükség. Másik Vve pedig abban rejlik, hogy | kisebb területen tárolható jkegromlás esetén a veszteség Jelentéktelenebb, nem beszélve P> hogy már elhasznált szára - « termett, ami a munkát le- Jphvn ingyenes vetőmagot je ( A gazdák már több helyen iL? érdeklődést tanúsítottak az termelés iránt és a kapott írások szerint maguk is kfsér- jhtek vele, egyelőre főleg a Megyeiek.-ddugványtts ^crna sxaporitóif* A . L Szerzett tapasztalataikat kö- ^ szokták az egyetem pro- jy Szávai vagy munkatársaival. k. Nagy* Sándor tolnamegveí jj * felvetette a kérdést dr. I.áng ^ adjunktusnak,, hogy nem előnyösebb -a burgonyá­ikat nedves pelyvába ültetni, (. . a szedésnél a kapával sok megsérül. Az illetékesek sze- i'ij igen talpraesett megálln- E volt és elképzelését magit- A fűrészporban való vy* előnyösebb, de praktikus ^untból jobb a pelyva, mert minden gazda rendelkezik. 1 *8bbi figyelemre méltó kísér- jhullett megragadta a gazdák Az OT1 lépcsőháziban a Magyar; Dolgozóik Pártja hirdetőtáblája írtéi-i lett a verseny! udósítás legfrissebb adatait olvashatjuk. Ha úgy felüle­tesen nézzük a sorokat, kicsit szür­kén hat a dolog. Az üzemeknél meg­szoktuk a mindenki számára kézzel­fogható eredményközlést. Húsz pár éipővel többet termeltem, 10 bőrrel többet festettem ... Az OT1 dolgozói ügyiratokat, muhkásbiztősitottájc ügyes-bá jos dol­gait intézik. Az 5 munkájuk ered­ménye nern cipőkben, dohánycso­magokban vagy textilméterekben fe­jeződik ki, Iranern a munkások meg­elégedésében. Abban, hogy a mun­kások tudatát eitöíise az öröm tel­jés valóság: „az OTI a munkáso­kéi” Kél köí nmlikáüiíjító Mindez benne van a májusi ver­senyjelentésben Mindjárt az elején megtudjuk, hogy i-tf is akad két munkásújító, méghozzá nő: Csaba Károlyné és Sass Jenőné, akik megrövidítették az adminisztrá­ció útját és az aki agy értést negye­dére csökkentették a szülési segély igénylésiénél, megfelelő szövegváí- tozdatással Most már négy ne; gyedív hélyett egy negyedívet hasz­nálnak e! űrlapok céljaira ország­szerte. Csaba Károlyné azóta új javaslatot tett a központ illetékes szervének a táppénzek kifzetésénél használt nyomtatványok“ egyszerűsí­tésiében. Itt harmadára csökken a paptrhasz- nálat és sok száz órával az űr­lap kitöltésére pocsékolt idő. A versenyjelentés közli a továb­biakban: 68 százalékos megtakarí­tást értek el papíranyagban. 60 szá­zalékot indigóbaisználaíban. 58 szá­zalékkal csökentetíék a telefon költ­ségeket. I Az egye® munkabeosztások lcg- joiáyaiként említi ezután a jelentés Csáky Gyulát, Sass Jenőnél Nagy I. Jánost, Nagy II. Jánost, Sárai Szabó Gézát, Póth Ilonát, Bertók Pált, Kuízig Jenöt, Rónaky Józse­fet. -Nagy Istvánt, Somogyi- Ilonát, Petrovics Gézánét és F'eischman Ernőnét, illetve Schmidt Máriát, akik munkahelyükön racionalizálássá, a távollevő munkatársuk munkájá­nak elvégzésével, az ügykezelés gyorsabb ütemével érdemelték ki az első helyet munkacsoportjukban. Az iáseerase?* fölözött ellcBŐPzésft \ A csoporfok versenyében a se­gélyezési csoport leit az első. Az üzentek ellenőrzését 20—25 alkalmazott végezte és ez 25 ezer forintot jelentett al OTI-nák az elmúlt hónapban a bejelentések ei- muiasztásának felfedezésével. A ke­rületi pénztár öt munkáltajó eseté, ben 250 ezeT forintot til-tatott le az OTI javára, mint be. nem fizetett járulékot. Boros Oszkár versenymegbízott így foglalta össze a verseny ered­ményeit: Nagyon örülünk a versenyletrdü- letnek, amely egyre erősebb ütemet vesz az első nagy eredmények ösztökélő hatásában. Kitűnő munkájukkal élre ugranak egyesek, de nern ez a fontos, ha­nem az, hogy a biztosított dolgo­zók minél gyorsabban jussanak ah­hoz, ami. nekik jár és a velük való érintkezés minél testvéribb legyen. Az OTI pécsi dolgozói egyéb­ként szerves része a népi demokrá­cia kiteljesedéséért harcoló mun­kás tömegeknek. Megbélyegezték Mindszety prímás demokrácia ellet nes politizálását. Egyben sürgetik az iskolák államosítását. R. E. Pécsett ezerszámra gyártottak silány, rosszminSségfi kaszaköveket ä gazdákat Bieg&áresí^ taláréi* eta sliárás IndöR Az aratási szezon előtt, mint más években, most is egyre több a panasz a gazdák részéről a kaszakövefe minőségére. A vizsgálat igazolta a panaszok jogosságát és megállapította, hogy Pécsett egype többen foglalkoznak jogosítvány nélkül kaszakő-gyár- tással és a gyártott kövek minő­sége silány. A v izsgálat eredményeképen több iparjogosílvány nélküli kasza- kőgyáros“ ellen ■ eljárás indult. Csizmadia Károly pécsi fuvaros 1000 forintot kölcsönzött Péter Józsefnek, aki 1947-ben iparigazol­ványát visszaadta a. hatóságnak, hogy a kaszakő gyártáshoz szük­séges berendezést beszerezhesse. A kölcsön fejében Péter a hitelező­jét megtanította — úgy látszik rosszul — a kaszakőgyártásra. Csizmadia csiszoló- és acélporból 1000 darab olyan követ gyártott házilag, amelyet egyetlen kereskedő sem volt hajlandó átvenni. Dömse Antal pécsi kőműves­segéd kihallgatásakor beismerte, hogy 1934 óta készít kaszakövet iparengedély nélkül és gyártmá­nyait vásárok alkalmával, falun .és vaskereskedésekben értékesfii Májusban például 1000 darabot gyártott. Péter és Dömse egy pécsi nyomdavállalatnál rendelt „Carborundum“ és „Indiánfejes“ címkével látták el gyártmányaikat és úgy értékesítették. Az üggyel kapcsolatban több mint tíz -pécsi kereskedőt, hallgatott ki a rendőr­ség, akiknek Dömse és társai a kaszaköveket szállították. Dömse társa, Sipos István áprilisban 1300 darab követ gyártott V« jövedelem részért. Nábél Jenő 310 darab „Carbiduro“ jelzésű követ szállí­tott az egyik cégnek, a cégtulaj­donos jobban megvizsgálva a kö­vet, megállapította, hogy a gyárt­mány minőségileg rossz. Kuhajda János, akinek engedélye nem volt, társával Kovács Jánossal, az utóbbi két hónap alatt 8000 darab kasza­követ gyártott, főleg budapesti vas- kereskedők részére. A rendőrség kiterjedt nyomo­zást folytatott a „féketekaszakövé­két“ gyártók ellen, a nyomozati jelentést pedig további eljárás végeit az államügyészségnek küldte meg. nyári divairevűje A Szakszervezeti Nöbizottság második divatbemutatója is a tel­jes siker jegyében zajlott le va­sárnap délelőtt a Nemzeti Szín­házban, igazolva, hogy a szalonok dolgozói megállják a helyüket a fővárosi divatszalonokkal szem­ben is és ismét bizonyságot nyert a tény, a magyar kisiparnak mi­nőség dolgában alig van párja. A sikeres bemutató kitűnő mű­sor keretében , történt. Soltész Má­ria Chopin és Kálmán Imre szer­zeményeiből adott elő, Söjtör Lenke müdallal és könnyűdallal szerepelt. Nagy sikere volt a gyer- mektáncnak, valamint a Szendtódy tavminisztérisKibscE le a nms fflröüségvfitásft >s öthónapos kiegészítő lését és az augusztus el­ülő 1947—48. évi Icöltség- készilelt pótköltségvetést tárgyalják a belügyminisz- n. A tárgyalásra . Pécs vá- etösége részéről H ticker dye ti es polgármester, La- äf tanácsnok és Németh számvevő utazik a fővá­Rózsalugas fogadja a belépői, ha­talmas fák övezik a kis udvart. A város egyik legszebb általános is­kolája a kertvárosi állami iskola. Nem is olyan régi, 1932-ben épült. Csupa napfény, levegő minden te­rem, annál érthetetlenebb, hogy csu­pán csak négy tantermet építettek Az iskolának ma már 260 tanulója van, az új tanévben már felállítját< a nyolcadik osztályt is, úgy, hogy az elhelyezés egyre nehezebb lesz. Egyetlen szűk kis irodahelyiség van a tantermeken kívül, sem altiszti lakás, sem tanítói szoba nem . áll rendelkezésre, pedig ebben az' isko­lában ma már 13 tanerő tanít. Bűbájos gyakorlatokat mutattak be áz iskola növendékei a torna- vizsgán. Tapsoltak a szülők és az érdektelen megjelentek. József At­tila, Pajzs Pál költeményeit harsog, ták a szavalókórusok, szebbnél-szebb gyakorlatokat láttak a nézők, b:V még tornaterme sincs az iskolának. Szinte érthetetlen, hogyan épüihe­BMi&ik o, Ueőiváwi iskolái tett fel modern isko'l ilyen fontos terem nélkül Levegő viszont van, felér az erdei iskolává! a kertváro­si iskolakötelesek kedvenc helye, az iskolaudvar. A gyermekek kézimunka kiállí­tása külön dicséretet érdemel Raj­zok, kézimunkák töltenek meg egy nagy Tefmet, a gyermeki fantázia sok-sok megnyilvánulásának lehe­tünk tanúi. A rajzok között első pillanatra is feltűnnek Kardhordó Kál­mán tehetséges munkái. Balkézzel készítétíq ezeket a figyelem re méltó rajzokat,! jobbkezét ugyaqfe levitte egy háborúból ittmaradt tányér­akna ... Mindenki megnézi a kiállí­tási teremben Velényi László igaz­gató tanító 25.000 darabból álló kér pe.slap gyűjteményét. Nincs még egy ilyen az országban. A gyűjte­ményben nemcsak a legeldugottabb magyar falvak képei, hanem a föld­kerekségnek majdnem minden szá­mottevő helyisége szerepel. Tíz év munkája ez a pontosan kartotéko- zott gyűjtemény, viszont, a kert­városi gyérekek kitűnőek a föld­ia jzban. Négy tanteremre feltétlen szüksé­ge van az iskolának és akkor el­kerülhető lesz, hogy az itteni szü­lők nem járatják gyermekeiket bel­városi iskoláikba? Ä tanulók szülei dolgozók. Közüzemiek, bőrgyáriak, postások, vasutasok. Megérdemlik, hogy fejlődjék iskolájuk legalább a szükségletnek megfelelően. A hét folyamán a szakszervezethez for­dulnak támogatásért. Nem kétsé­ges, hogy meg is kapják az új tantermeket, amikre olyan nagy szükség van, mert egyre több lesz a növendék a kertvárosi általános iskolában. 1. L. szalonzenekarnak és jMerry Boys táncegyüttesnek is. Nem hiányzott ezúttal sem a fodrászbemutató, a díjnyertes Rónai-szalon kompo­nált nagyszerű frizurákat a ruha­költeményekhez. A Nőbizottság újabb erkölcsi és anyagi sikert könyvelhet a má­sodik divatrevűvel, amelyet, a hosszú ruhák kiküszöbölése jegyé­ben rendeztek. Kétezer estta ünnepe d a gyárvárosi spiM iflúsápt Vasárnap délelőtt tartotta meg tornaünnepélyéi a gyárvárosi álta­lános iskola /az újhegyi Dinamó sportpályán, mintegy kétezer főnyi közönig jelenlétében. Az mr-epé- lyen megjelent a MESZHAR < pé­csi vezetősége is ■ Koszticsev igazgatóval az élén. Az ünnepélyt az iskola 600 tfövendékénck felvo­nulása nyitotta meg, majd a Him­nusz 'elhangzása után az alsóbb osz­tályos fiúk és lányok énekes és a felsőbb osztályos lányok szabadgya­korlatai követ kézifék. Az ötödik és nyolcadik leányosztáíy ritmikus ás karika gyakorlatokat, a fiuk pedig kötélhúzást és botgyaíkorlatot mu­tattak be. Ezután a színpompás népviseletbe öltözött lányok népi táncokat adtak eiő. A bemutatott számok közül kiemelkedett Alszegi Ilonka' akrobatikus táncszáma. A pompásan betanult számolta1 az újhegyi* bányász zenekar kísérte. J

Next

/
Thumbnails
Contents