Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)
1948-06-15 / 134. szám
«s JÜNTÜS IS DüNANTtJU NAPLÓ Hévcss Jjéss@f; Ä magyar népi demokrácia békés átmenőt a sseciclismuslios fkosi és 'Szakastfs nagyhatású fátumáinak vitájára vasárnap tán került sor. Segély József Pestvármegyei onyi Jenő Tolnavármegye kőiének felszólalása után Révai *f beszélt. 'Leszögezte, hogy a P programnyilatkozata nem az ellentétek elkenése, ma 50 szá. kos összeegyeztetése utján jöíí ; A mostani egysülés abbakü- öziik az 1919-es-től, hogy >nnak gyakorlati biztosítékaink programnak csak látszólagos fogadásával szemben. 8DP a marxizmus—feminizmus bélnek a magyar munkásmozga- Mn vívott győzelme jegyében ul meg. A magyar népi demo- 3a sajátos, viszonylag békés át. tet a szocializmushoz. Ennek a -s fejlődésnek az volt a félté ! hogy 0 szovjet hadsereg vé- '* e! azt. amit különben a ma- r dolgozóknak keljeit volna el-' ozniökrégi rendszer egész gépezeté- ck szétzúzását. BHS»ea többé ^zsékmán^olás Magyar dolgozók önálló poüti- láf. A békés fejlődésnek Ma- rországon az volt a döntő fei* '< hogy a - munkásosztály a hódított hatalmi pozíciókat lé- ro!.'épésre szélesítette. / I* osztályharc a népi demokrá- ■ábau nem enyhül, sőt annál In. ább élesedik, minél inkább tul- sPjűk a polgári demokrácia hajait. í’ávai József. ez (lián a program. Okozat gazdasági részeivel fogyva megállapította, hogy a mun- nem elnyomott osztály töb- Hogy ki ven-e zsákmányolva IV nem az államosított üzemek jjkássága, ezt a kérdést nem a "bér abszolút magassága doavj banem az, hogy ' fcl.vik osztály birtokában vannak 1 döntő termelő eszközök, hogy (’é az állam. rszt még nálunk 1» van kizsákMB RLF.FON t9-81 a,.. ic— «#> '•«ad—szerda, iimiu» 15—16 HOTEL BIJOU 'örténet Pári* alvilágából, aHo< Olcsó a caök és olcsó az élet Pö*rereplő ■ Francois Rosay Előadótok hétköznap: 7—9 órakoi, ' kilencóroi oldódás a kertben 1121 *! Legközelebb: Vfsstclyc« őpíáral mányolás, mert a falvakban és aiaz egész Függetlenség' Front pro- városokban még vannak tőkés ele- j gramjává váljék. Nem is lenne hétnek és eléggé nyúzza a dolgozó- J Íves. nem is lenne őszinte, hogy a kai a spekuláns kereskedelem í*. — marxista—leninista programot minaz -gész nemzeté, csak az élcsapatáé. Ez persze nem jelenti azt. hogy a mi programunk nemi volna, nemzeti. Aki azt ,állítja, hogy a marxizmus —Íeninizmus idegen tér. mék, az tulajdonképpen azt állítja, hogy a magyar nemzet a dolgozók felszabadulásával nem magyar többé. A magyarság csak akkor válik igazán nemzetté, ha a - magyar, állam munkás és paraszt állammá lesz. — A marxizmus—Íeninizmus magyarrá 'vált azzal, hogy segítségéve! meg lehetett oldani olyan problémákat, I amelyeket egy évszázadon, át semmilyen más erő nem fjudott volna megoldani. Gerő Ernő: Biztosítani tudjuk a szocialista gazdasági rend teljes győzelmét De a döntő területen 'a termelésben és az államosított üzemekben nincs többé kizsákmányolás. Megállapította ezután Révai József, hogy a programnyilatkozat nem lép fel azzal az igénnyel, hogy den ki elfogadja. AFiiggetlenségi Front programja természetesen nem állhat szembe a mi programunkkal, de azonos sem lehet vele. Ben kp vies I Dezső ganzgyári dolgozó, Balogh Károlyné nógrádme- gyei kiküldött ' és Dusek László diósgyőri párlitkár felszólalása után Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter szólalt fel. Felvetette a kérdést, hogy biztosítani tudjuk-e végső fokon a szocialista gazdasági rend teljes győzelmét nemzetgazdasá. guijkban. ! A kérdésre igennel válaszolt. A demókrafikus államhatalom szilárdan a nép kezében van. Tervgazdálkodást folytatunk és sikerre! aknázhatjuk ki hatalmas tartalékunkat. A szocializmus építése mindenekelőtt azt jelenti, hogy a munka termelékenységét a régi színvonal fölé kell emelni. Ennek megvan tmnideo lehetősége. Szóvátettfe ezután az építőiparban uralkodó tarthatatlan helyzetet, ahol általában 10—11-es szorzószámmat dolgoznak, holott az iparban a háború előttihez viszonyítva a szotzó- szám 4—5 között mozog. Az építőipari szorzószámot lényegesen 1c kell szállítani. — Az országos munkaversenyek során megszilárdult a munkafegyelem, növekszik a munka termelékenysége és ezzel párhuzamosan a dolgozók életszínvonala is. \A többtermelés és a kisebb önköltségek nemcsak a munkás keresetét növeli, hanem az újjáépítést ' is meggyorsítja. Teljesen tarthatatlan azonban, hogy az állami üzemek termelte cikkek árát vagy az j állam birtokába- kerülő cikkek árát az elosztás révén magas százalékkal terheli!; meg. Szükség van a magán- kereslkcdeiem tevékenységére Nemzetgazdaságunknak szüksége van a magánkereskedők- tevékenységére, de. nem engedhetjük meg azt, hogy a .kereskedelem a termelés értéktöbbletéből nagyobb mértékben részesüljön, mint azt meg érdemelné A mezőgazdaság gépesítése jelentékenyen megnöveli majd a nemzeti jövedelmet és lehetővé' teszi a városi lakossá«: zavartalan eilátátsáf is. Ha tehát ‘ helyesen használjuk fe? gazdasági erőtartalékamkaf, kétségtelenig rendelkezünk mindazzal, ami szükséges íjiihoz, hogy, a népi demokrácia útján továbbhaladva yf. kérésén építsük, a szocializmust. Külkereskedelmünk egyelőre még elégtelenül látja e! iparunkat nyersanyaggal és egyéb szükség- gességekkel. A bajkereskedelem fezén sem jobb a helyzet, mert itt maradt meg a legnagyobb mértékben a tőkés berendezkedés anarchiája. Szükséges, hogy a kereskedelem területére csoportosítsuk át a legjobb embereink egy részéí, hogy megfeleló’en átszervezzük adó-, rendszerünket és tervszerű irányítást valósítsunk meg a kü!-és belkereskedeleemhen egyaránt. Az átalakulás hiányos kézbentartása, egyenetlenséget okoz a nemzeti jövedelem megoszlásában és részben oda yezet, hogy nem tfidjuk olyan mértékben emelni a dolgozók életszínvonalát, amilyen mértékben emelhetnénk a termelés mai állása mellett. Ez annái nagyobb hiba, mert a hároméves tervei általában tultatjesif- jük, különösen az építkezések terén. Szociáldemokrata Párt gyönge volt vagy a kommunisták erőszakosak voltak, hanem egyszerűen azért, Jóráleííüiih minden hibát Mi, -szociáldemokraták ezt a programot teljes egészében helyesnek tartjuk és, elfogadjuk. A Szociáldemokrata Pártot nem nyelte ei s Kommunista Párt. Felismertük » marxizmus—íeninizmus igazságait, mire az egyesülés először o tő. megek lelkében ment végbe és * kongresszus csak befejezte ezt a folyamatot, ami a mindennapi életben már «óva! előbb végbement. — Marosán így fejezte be beszédét: * — Úgy érzem, megfeleltünk * munkásosztály hozzánk fűzött reményének,» teljesítettük a munkásosztály pa rancsát, jóvátettünk minden hibát és hajt és segítettük új pá- jára lendíteni a szocializmus fejlődését. Hollói Ervin és bfémeth Irén. mert a Szociáldemokraták Is fel- Papa polgármesteréne* felszólalása ismerték a diadalmas tanítás igaz-jután Rajk László befügymkKsz‘ar ságait. I besezéit. Rajk László: ffe§u szabad rést hagynunk a nép ellenségei számára adatokat továbbra is váltatná ugyan, de mégis a laza koalíció fenntartásához ragaszkodnék, önmagával kerülne ellentmondás ha, sőt egyenesei; az ellenség malmára hajtaná a vizet. A Magyar Függetirvségi Front kereteit feltétlenül ki keli kerekítem, alkalmassá keli tenni minden demokratikus haladó és hazafias elem befogadására. — A Függetlenségi Frontba való tömörülés nein szüntetheti meg a pártok és szervezetek ön486 szerepet, az önálló párt fe* szervezet tevékenységét. A reakciónak az a mesterkedése, amely szerint a Függetlenségi Front leple alatt a l Magyar Dolgozók Pártja diktatúrára vagy totális állam bevezetésére törekszik, ostoba rágalom.’ Rajk László hangsúlyozta, hogy iácszem most a demokratikus erők szövetségének szorosabbra fűzései, az összes demokratikus népi erők közös frontjának kialakítása. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front egységes szervezetében, hogy a dolgozó népet gazdaggá és boldoggá tegyük, minden részletében szorosan kidolgozott terveket .kei’ készíteni és a tervek megvalósításába bele kei! kapcsolni az összes népi termelő erőket. Nem szabad sehol sem rést hagyni az osztály és a nép ellensége? számára. A Nemzeti Parasztpárttal és a Kisgazdapárttal nincs közös ideológiai alapunk, viszont eljutottunk a demokratikus fejlődésnek egy olyan szkaszához, amikor lezárulnak közötti ni a nyitott kérdések egész so- ra. Az a párt, amelyik a közös felNapirendre feik a Rizsgazgafást reformot Fel kell emélhi « közalkalmazottak fizetését Hangoztatta ezután Gerß Ernő, hogy közalkalmazottak aránytalanul alacsony fizetéséi rendez.ni kell. minél előbb ilRKNin £jtLMSZntl!Á2 h Telefon: 2S-0O-jlUijr Sfiflrfnr-u. 19. l\«dd—szerda, turnus ÍÓ/-16 eltévetyedett őrzői megrázó drámá'H 1I21E Sátán az «sbeiten ^«»«repJő: Mic/ir! SIMON •leadások hétköznap 6, 8 órakor. vnsárníip 4, 6 és 8 órakor. Jö, olKUllkJM Halólos játék Teljésen helyes és indokolt, hogy ! azokat, akik a népi demokrácia ellenségei és nem hajlandók velünk dolgozni, a demokrácia félreáüPía. De természetesen helytelen, ha mindönkit, aki nem kommunista, reakciósnak minősítünk és régi, tapasztalt szakemberüket mé.iözünk' csak azért, mert bizonyos kérdésekben nem a mi módunkon gondolkoznak. A továbbiakban a miniszter a tudományos kutatás jelentőségét hangsúlyozta, majd arról beszélt, hogy a népi demokrácia igyekszik kiküszöbölni a gazdasági élet hói a zürzav irt. Szívós küzdelmet folytat ? korrupció ellen, munkáját azonban a reakció minden téren igyekszik hát-' ráitatni. Ezérí van ijíikség fokozott éberségre és az államvédelmi szervek fokozott munkájára: Végül rámutatott azokra a kedvező változásokra, amelyeket az eddig* tervek megvalósítása a dolgozók élelmezésében, ruházkodásában, lakásviszonyaiban és kulturális szükségleteinek kielégítésében előidézett. A szocializmus építése most már nálunk is a mindennapi mumm dolga lett, — fejezte be beszédét Gerő Ernő miniszter lelkes éljenzés közben. Marosán György: Teljesítettük a munkásosztály parancsai Vadász Ferencire országgyűlési képviselő, Simonyi Pái budapesti kerületi titkár felszólalása után .Marosán György hangoztatta, hegy/ez a komgreszsus küzdelmet és válságos helyzetei zár 1c. ' Ezután részletesen ismertette az elmúlt évek kemény politikai küzdelmeit, amelyeket a Szociáldemokrata Párt balszárnya vívott meg a jobbszárnnyal. — A Magyar Dolgozók Pártjánál; programja nem azért marxista —leninista — folytatta—, mert a Az új függetlenség front létrehozása napirendre fogja tűzni államszervezetünk megváltoztatását a közigazgatási reformot is. Ez az államszerkezet a demokratikus követelményeknek csal; altkor felelhet meg, ha az a nép- jogainak kiterjesztésén épül fel. Jelenti egyúttal a mai látszatkormányzatok valóságos népi defnokrstikus önkormányzatokká való kiépítését is. Egységes, az egész országra ér- vényes központi vezetés és irányítás keretében messzemenő önállóságot kell biztosítani a helyi népi önkormányzati szerveknek az összes kérdések megoldásában. Előttünk állanak a 48.as nemzeti bi. zotíság nagyszerű hagyományai, — fejezte be beszédét a belügyminiszter. Az 1848-as idők nagy nép vezéreinek idevonatkozó elgondolásai és a felszabadulás utáni idői; demokratikus népi szerveinek ' bősége? tapasztalatai. Ezzé! a kongresszus vasárnapi tanácskozásai véget értek. JFokozatosaii felszámoljuk a kapitalista szellemet ebben a harcban a népi demokrácia marad a győztes A Magyar Dolgozók Pártjának egyesülési kongresszusa hétfőn reg-. geá folytatatta a vitát Rákosi Má- _ f -estc l>e6rZlkíéí Válj» Imre. tyás refera urna felett. Az első fel-! M^ér Zo!tén somogy me gye. ünk J jrkfltrv; r>p7.sn záwarTte.crvei» _ *-±±m.A- r.4_A_M^.jí__ ..ü_ » szóialók Lakatos Dezső zalamegyej * párttiá-ár feJsíóialápa 'után Lukáci J»«<» vasmegyei 'G 5 művészttpolit-lms a pár kiküldött voltéi;. kiküldött voltak. Ezután vajda Imre iparügy ;V lamtitkár bangoztatla, hogy a magyar dolgozó nép tömegei a szocializmust akarják. A mi áüamunk a dolgozó nép állama, ahol az állam gazdálkodik, ott nincs főbbé kizsákmányolás, ott a rmmka elveszti a fizikai kényszer jellegét. A magyar ipar új szervei, az ipari igazgatóságok és központok fokozatosan felszámolják a kapitalista szellemet. Minden egyes üzemben meghatározzuk a jövő termelés irányéi. — Megszabadítjuk a kis- és közép- : kasztokat attól a nyomástól, aminek a helyi kizsákmányoló részérö' ki voltak téve. de egyszersmind meg kell szabadítanunk a város dolgozóit is* az áruzsora fenyegetéseitől. Néni kétséges, hogy kulturális problémáival foglalkozói' A művészet cs;sk akkor él helyesen a maga szabadságával, vagyis akkor igazán szabad — mondotta többek között — 'ha nemcsak for*, maflag, hrátern lényegében is a világot .és ennek haladását szolgáló problémáit juttatja kifejezésre. A népi demokrácia az igazi szabadság birodalma lesz a kultúra terén is. Dr. Gálócsi Györgyre nagybudaptsíi kikü'döit felezólaiásában hangoztatta, hogy be kell engedni az életei a hivatalokba. NYARAL ASI- 8ZELVÉNY 13
