Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)

1948-06-15 / 134. szám

2 IlUNANTOXJ NÁPLA «m saNUjs is Ä fekete reakció ellensége az ággazdáktmk és az államosításnak' Meg keli állapítani, hogy a de iokrlcia és egyház viszonyának -ndezése ellen minden erővel szembeszáll a ka- toíikus egyház főpapjainak je­lentékeny része. Ennek az ellenállásnak politikai és neim vallási okai vannak, — A magyar demokrácia ellenié te 3 fekete reakcióval politikai és nem vallási jellegű. — A mi ellentétünk Mtndszenty- vcl abból származik, hogy mi kiosz- totí . hétszázezer földnélküli kö­rött a grófok ce püspökök földjét, 1 ő pedig szeretné elkergetni az új­gazdákat, megint béreseket és zselléreket csi­nálna belőlütn A földet visszaadná Esterházy hercegnéik, meg önma­gának is. Mi védjük a köztársasá­got, ő pedig a Habsburgokat sírja, vissza. Mindszenty fajvédő volt és a nyilasokat támogatta, mos*' pedig a sváb Volksbundistákat. Ennek érdekében még az amerikai­aknál és az angoloknál - is közbelé- i patt. állták a harcot és végül is le­győzték a soraikban lévő mun- kááárulókat. ! Ezzel soha el nem évülő érdemeke' szereztek maguknak^és én örömmé; ragadom meg az alkalmat, hogy ezeket az érdemeket a kongresszus színe előtt teljes egészükben elis­merjem. Páriánk a dolgozók édesapa fa martad Ezután a Kommunista Párt fejlő­dését és erejét ismertette Rákosi Mátyás, majd részletesen szó!ott\a Magyar Dolgozók Pártja program­nyilai kozatáról. Ezzel kapcsolatban hangoztatta: — Mi, marxisták, tudjuk, hogy .Mindszenty Horthyék ideién helyeselte az fakóiéit állámosiíását — Mindszenty, Shvoy és a töb­biek magasztalták Hitlert, Musso­linit, Horthyt, dicshimnuszokat zengtek fmrédyről, míg a demo­kráciáról, a magyar paraszt és munkás áldozatos munkájáról egy io szavuk sincs. — Mindszentyék most tüntetnek, uzdílanak ellenállásra, kiátkozássa' enyo.geínek, 4e amikor az országot a németek és nyilasok rabolták, akkor helye­seitek és megiapuitak. Helyeseli és megiapult Mindszenty :s, aki utólag nem Staiiotta egy másik nyiiassah történt Személyi torzsalkodást nemzeti elietiáüássá a-ttoa-misítani. S, helyeselt az iskolák államosításá­nak tíz évvei ezelőtt Pebm Jó­zsef, a mostani Mindszenty, mikor Zalaegerszegen egyházi b- .olák helyett államiakat létesített. Persze akkor Horthy reakciós ál­lmáról volt szó, nem a demokrácia államáról. — A magyar demokrácia nagy mmérséklettel tűrte Mindszenty ga­rázdálkodásait. Mi ezt a türelmes politikát a jö­vőben is folytatni akarjuk, jmert biztosak vagyunk benne, hogy a magyar nép minkéi fog követni. De hozzátehetjük, a demokrácia tü­relmének is van határa, aki őzt _ a határt átlépi ,s a demokrácia mér­ték-tartását gyengeségnek magya­rázza, az hamarosan tapasztalni fog ja, hogy _ aki a magyar dolgozó nép érde- , kei ellen vét, arra a demokrácia lesújt, mégha papi talárt visel is. — A Minészenty-féle reakciós politika eredményeképpen az egy­házi iskolákban tűrhetetlenné vált a helyzet. A magyar demokrácia en­nek megfelelően napirendre tűzte az iskolák álla­mosítását. Ezt a rendszabályt lehetőleg köl­csönös megegyezés és engedékeny­ség szellemében akarjuk végrehaj­tani. Ezért a kormány tárgyaláso­kat kezdeti az egyházakkal. A - tár­gyalások első alapelve, hogy 0 vallásoktatás az államosított is­kolákban is kötelező marad. Ha nálunk, a római katolikus egy- | ház vezetői hallani sem akarnak er- Iről a mindkét felet kielégítő meg­egyezésről, ennek nem vallásos, hanem politikai, re­akciós okai vannak. minden program annyit ér, ameny- nyit belőle az életben mqj&valősí- tanak. Az egyesült párt döntő feladata az lesz, hogy ezt a programot meg­valósítsa. __ - > — A legsürgősebb feladat szá- inunkra most az. hogy as új párt­ban egységes tömbbé kovácsolód- jansk össze a Kommunista Párt ts a Szociáldemokrata Párt volt tag­jai. A kommun-isták azzal gyorsíthat-! ják meg az egybeolvadást, hogy türelmesen, megértéssel segítenek 8 szociáldemokrata elvtársaknak. A MBP ntynzets fettege Rákosi Mátyás ezután a nők é = ifjúság me-gnövakedetí szerepéről és a szakszervezetek előtt áltó ha­talmas tehetőségekről beszélt, maid rámutatott a Magyar Dolgozók Pártjának nemzeti jellegére. — Mi emelt fővel állíthatjuk, hogy azt, amit tettünk és amit a jövőben tenni szándékozunk, minden becsületes, demokratikus, hazáját szerető magyar embet vaiihatja és aláírhatja. — Ez biztosítja számunkra a jö­vendő sikereket is. Es még egy titka van a mi eredményeinknek: az, hogy amit megígértünk, be Is tartjuk és hogy a jövőben is ezt fogjuk tenni. Erre biztosíték a két munkáspárt egyesülése, az a hatvá­nyozott új erő, melyet ez az egye­sülés a magyar nép életében jelent és amely szilárd alapja annak, hogy most már A MDP minden tagjának ki kell állnia az államosítás m esteit ■— Felszabadulásunk negyedik évében eljött az ideje annak, hogy gondoskodjunk róla, hogy a demo­krácia , iskoláiban ne reakciós szel- .em ter jeszt;ed jók el, hanem a de­mokrácia friss, egészséges, $ dol­gozó nép jövőjét előkészítők és megalapozók szelleme. Ez az isko­lák államosítása körüli vitának a lényege. — innen, a kongresszus tribünjéről kérek finden dogozó magyart, minden öntudatos demokratát, hogv ne engedjék magukat a reakciós szólamoktól megtéveszteni. Külön felhívom a Magyar Dolgozók Párt­fának minden tagját, hogy a kérdésben ingadozást nem ismerve, álljon 'z éien, járuljon hozzá, hogy a nép ellenségeit itt is megverjük. __ Aki ebben a kérdésben meglapuiva ingadozik, aki most nem mer kiáilani, annak nincs helye soraink közt. egyenesen, táhtoríthatatianui - és győzelmesen haladhatunk tovább a népi demokrácia útján a szocia­lizmus.. felé. Üdooifő távirat Sztálinnak Szülén bejelentette Rákosi Mátyás, hogy az ősszel sor kerül az új Füg- getle-nségi Front megteremtésére. Az új Függetlenségi Front a munkásság, a parasztság, az ér­telmiség, a dolgozó kisemberek harci szövetségének egységes tő megszervezete lesz. — Meg keli állapítanunk, hogy országunk gazdasági, politikai és Mr síd, dm» struktúrájában gyökérig menő alapvető változások történtek A munkásság nem elnyomott osztáJy többé és többsége, amely állami üzemelj ben dolgozik, nincs többé kizsálf rrrányolva, ezért viszonya a terme­léshez és az államhoz, megváltozott. Megváltozott a magyar paraszt­ság Is. A földreform eltüntette a ' falu rincsterenemek zömét, akikből kis- é« _. Ma már mWenki előtt vilá­ga hogy a szociáldemokrata jobb- szár-ny működése milyen súlyos ká­rokat okozott a magyar demokráciá­nak, de ettől el tök int ve, a Szociáldemokrata Párt az egy­ségfront terén teljesítette törté­nelmi szerepét. középparasztok lettek. A munkás­sággal szövetségben a parasztság fs részes a politikai hatalomban Az értelmiség zömében is végre fordulat tapasztalható. Kezd megszűnni köztük a kritikus várakozás és egyre többükné! ta­pasztatjuk, hogy rátért a munkás­sággal és parasztsággal való együtt működés útjára. Rákosi Mátyás ezután vázolta a demokrácia eddig megtett útjá' Hangoztatta a sikerekkel kapcsolat­ban, hogy a Kommunista Párt mindenütt a Lenin-Sztálinl stratégiát igyeke­zett alkalmazni. Megállapította, hogy a kommunis­ták jól politizáltak és jót dolgoz­tak. »Úgy árvák kor azt i-s leszögezte, hogy hibáik is történtek. — Külön hálával kell megemlé­kezni a sozeiáidemokrata *baíoidaii elv társaikról, elsősorban Szakasits és Marosán elvtársakról, akik,nem egy­szer a legnehezebb helyzetben, saját jobbszárnyuktől és az impe­rialisták szolgálatában álló nyu­gati szocialistáktól szorongatva, Rákosi Mátyás két és félórás ha­talmas beszédét tomboló lelkesedés fogadta. A küldöttek felálltak, per­cekig zúgott a {a-psvihar. Az élienzés és taps dőltével tok csendültek az Internacionálé hangjai ’ Az előadói emelvényről lelépve, Rákosi Mi'yás' kezefszoritott Sza­kasits Árpáddal, majd a kongresz- szus tagjainak leírhatatlan lelkese­dése közepette megölelték egymást. Ezután Rónai Sándor javasolta, hogy a kongresszus táviratban üd­vözölje Sztálin generalisszimuszt. A résztvevők percekig tartó „Éljen Sztálin!” kiáltásokkal fogadták el az indítványt. A távirat — amelyet Aczé! György barenyamegyei titkár olvasott tel, — mé'vséges hálává' és forró szeretette! köszönti a Szov­jetunió kommunista pártjának nagy vezérét — majd így folytatja: „A Magyar Dolgozók Pártja, amelyet az Ön tanításai vezérei­nek, fogadja, hogy szilárdan ki­tart a Szovjetunió népeivel való szövetség és barátság mellett és eltökélten küzd országa függet­lenségéért és demokratikus vív­mányainak továbbfejlődéséért, _ a béke fenntartásáért az imperialis­ták békebontó kísérleteivel szem­ben." Elismerés éskBszdnet a baloldali szocialistáknak Ssakasifis Arpád: Eálépffek Lenm és 9ztólin útjára Ez’-dán Szakasits Árpád tartotta meg referátumát. A küldöttek fel­állva lelkesei ünnepelték .Szakasits Arpádo-t. — Ez a kongresszus önmagáért beszél: együtt ülnek a kommunisták és a szociáldemokraták az egységes nagy munkáspárt, a Magyar Dol­gozók Pártjának első kongresz- V szusán. — A márciusi kongresszus előtt Rákosi elvtárssal folytatott beszél­getésünk során közöltem, hogy az egyesülés gondolata megérett bennem, olyan fölszaba­dultnak éreztem magam, mint még soha. De a rrtardosó önvád érzésével sem találkoztam annyiszor, mint. azóta, hogy miért nem téptem szét h®* marább azokat az érzelmi 6zá!®- kát és hamis illúziókat, amely** gúzsba kötötték akaratomat. Tartoztam ezzel az önvallomás­sal most, hogy végre annyi gy°í’ rődés és küzdelem után megvaló­sult a munkásosztály organikus egysége és kitárul előttünk a fel' lödés széles prespektívája. Az egy ség. a győzelem fegyvere és HP engedjük többé kicsavarni kezünk­ből. Ráléptünk Lenin és Sztálin hatat' más útjára és nem térünk le soha többé! A sfcovjet d©ia©!«rá©la az Igazi demokrácia Majd arra mutatott rá Szakasits Árpád, _ hogy senki kétségbe nem vonhatja többé, hogy a Szovjetunió a szocializmus országa, hogy a I Szovjetunió dolgozói nem étnek a kizsákmányolás és elnyomatás igája alatt, hogy a szovjet demokrácia messze fe­lette áll az úgynevezett nyugati polgári demokráciának. Nwi kétséges, hogy előbb vagy utóbb erre az útra tér a világ min- den dolgozója, de otromba tévedés volna azt hirnAi, hogy ez automati­kusan következik be. Magyarorszá­gon sem valósulhatott volna meg a munkásegység és később a' teljes, szerves egyesülés harcok, kemény és kíméletlen harcok nélkül. Ahhoz, hogy a magyar nép a népi demo­krácia útjára kerüljön, három dolog­ra van szükség:- Először, hogy a magyar munkásmozgalomba j?e' hatoljon Lenin és Sítátin tanítása és kialakuljon egy élcsapat, másodszor, hogy ez az élcsapat per' manens harcokban leleplezze a Pjj formista áruló vezetőket, harmac" szór, hogy zanktwécmfwemívyi® szór kellettek hozzá azok a tény®~! amelyek a kommunista párt hár®® és félesztendős munkája nyom®1 szerencsére készenáliotta-k és tf0^,' gözhefetlen bizonyító erővel szóhJ*b' Megemlékezett, SzakasE* Árpa*1 a Szociáldemokrata Párt forradalmi hagyományairól és a nyugati országok szociákiemokn*' ta pártjainak árulásáról, amelyben része ' volt a magyar dalisták jobboldalának is. iofebaldali szocialistái« támadják a kommaiifstákat holtra dolgozták magukat és ha v0‘| mozgalom .aikkor az ennek a rrMú*' kának köszönhető. ök páholy®®' nézték ezeket az erőfeszItésekot gravamenelkkel játszadoztak. Kezükben volt az ipari! gyi minist térium. Mi nem tetszett nekik az orsí*J[ újjáépítésében? Mert valami nern. tetszett, különben nem vált volna szemétdombbá 1 ipariigyi minisztérium, amely pedig szilárd bázisa tehet®!' volna a szociáldemokrata paring- Mi nem tetszhetett nekik az inosításakon, amelyekben pedig ' den alkalommal hajszálat találtak­Äz Iparggfi raiísjszféplBsalsawt ssahntaHűk az ál!*sm®sitást ban nagyo^előM1 helyen ráf'^Tz ÍÖHK a dolgozóknak % államosítás. Y ÍIK a/' ’W". amelynek gépei a- dorf ...... , . , csak a dolgozók jólétét szO'íU Miért igyekeztek ezt pabotálni? lál*. íM' nem tetszett nekik a közös ,!is-1, Szűnni nem akaró taps fogadta/ an, amelyen a két munkáspárt ha- beszédet. A küldöttek fetállVa W' MiTr? JL fejet szolgálták volna? “»s tápawi és kiáltásokkal eUe«el< Miért nem tetszett nekik a munlrí.. Szakasits Árpádot. Elsőnek Rákosi Mátyás i — Peyerélkbe-n és társaiban na. gyobb volt a kommunisták iránt való gyűlölet, mint a népünk irimt való szeretet. Sorra vethetnénk tél a kérdése, két: Mi nem tetszett nekiik a föld­reformban? Hiszen , a szociáldemo­krata párt agrárprogramja is ezt követelte. Mégis miért foglaltak el­lene állást, ha nem is nyíltan, de szabotázsok révén? De ?elvethetném azt az egészen különös kérdést: mi nem tetszett nekik magában a szociáldemokrata inunkásmozgar lomban, amelynek ők maguk is részesei voltak? Mégis máért szabotálták a mozgat, mat? A baloldali szociáldemokraták Miért nem tetszett nekik a munkál', mozgalom erősödése? Mi nem tét szett nekik a belügyminisztériumon’ a rendőrségen, amely leleplezte összeesküvőket és éberen őrködik a népi demokrácia biztonsága Jeletfi Mi nem tetszett nekik a népi de mokrácián és p’ ae' mi tetszett nekik Nagy Ferencen' Pe7eren?Bílán’ «R m nekilí a B-listázá son? Itt a kéri őst talán úgy 133 ne felvetni, hogy mj tetszM m4 k Sót hV'S2ett nekik 8 B-:istá­Sfd "tali-ozsía ölaPÜ: — A Magyar Dolgozók Párttá él ha.a.mas karjait munkára lendíti’ hogy uj országot építhessen S™,0“”»0IU""“ '•» •«. te beszédének elhangzása Szakasits Árpádot . ós a kézszorításkor újból d ‘aps támadt. "" ft'POLILO it Tel.: 20 Tel.: 2 Kedd—iűnius 15' közki\\\natra : eb* Boyer és Kfargarel Sulii fe ejtbelct-en szép film Mellékig© t Kßy tiltott, na?y t serei* gyönyörű Fe 'énye Előadások hétköznap 6, 8 ó

Next

/
Thumbnails
Contents