Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)

1948-06-15 / 134. szám

ígosunk és erőnk fudifábmi áj lendülettel folytatjuk harcunkat, hogy myugafltaii _ tewálíb haladhassunk a népi demokrácia utján a győzelmes szocializmus felé ** mondotta Rákosi Mátyás elvfárs hatalmas kongresszusi beszédében ár ország milliói szombat óta Napest felé tekintette!:, ahol nőtt ült a Magyar Dolgozók htjának első kongresszusa. .4 parlamentben a magyar *9®hátság parlamentje.. Megszánt jfatfen különbség sxoeiáldemokra­* és kommutfislák között. Egg '’rtban. egy táborban i>an végre. magyar dolgozók felszabadító­ért és a szocialista áltam mcy- -'emtcsécrt folyó küzdelem min- *® igaz harcosa. A pompásan Ődíszített parlamenti ülésterem l,rös és nemzeti lobogói köpött, ' emelvény felett old ' tündökölt * egyesült párt új jelvénye a fioszos. csillagos nemzeti zászló. 5 ülésterem padsorait megtol­nék a küldöttek, a magyar nép 'i jobbjai: munkások, parasztok ,? értelmiségiek, férjig': és ' nők "lotncnnyinek arcán feszült vá- n'főzés. valamennyien érezték, )rdty történelmei formálnak és büszkén tekintetlek a páholyokban helyt foglal6 külföldi delegációkra. Frenetikus taps dübörgőit fai. ágiikor Rákosi és Szakosíts meg­érkezett az ülésterembe. Rákosi Mátyás hatalmas beszédben fogta össze a magyar demokrácia min­den külső és belső problémáját és mutatott rá azok megoldására. Súlyos mondatai szinte a levegőbe rajzolódtak, kemény frehetükké: Aztán Szakoszits Árpád szvit lep- lezetlen őszinteséggel a Szociál­demokrata Tártról, altiéig annyi belső vészéig 'és küzdelem után eljutott idáig, az örömtelire pilla- italig, hogg most már együtt me­netelhet a wiis'k munkáspárt ke­mény harcosaival a szocialista Mit- gyurorszáy mégterrmtrsc fel» Le zajlóit a kongresszus és measziVel tel: a határozatok, amelyeknél: biz­tos megvalósítását a dolgozó ma­gyar milliók szentesítik. Rákosi Mátyás beszéde . A Magyar Dől go/.ók Páríjának S?sírnapi kongresszusát Rónai kfaiöor ‘ miniszter nyitotta meg. **zel kezdte, hogy a Szociélde- Jt°lu'ata Párt ülegiisztitva az ^lóktól és a megalkuvóktól, ®J»í harcos, baloldali; párt, egye- f-' a Kommunista Párttal, — A .^ociá'demokraták büszkék arra ?°gy tagjai lehelnek annak a ’árcos, forradalmi pártnak, amely Műdén akadályt leküzdve, ve- zeíi népi demokráciánkat a tejlüdés étjén előre. Ezután általános figyelem, zúgó ^Psvihar és ütemes éljenzés kö- *«pete Rákosi Mátyás lépett 8 szónoki emVényrp és közel há- Jfauóráa, történelmi jelentőségű .izédet mondott a világpolitikai ^lyzetról a magyar belpolitiká­id és a ’ Magyar, Dolgozók Párt- ■'“Dalt programjáról. Kiábrándulás © — A nemzetközi politikában a, második világháború írén ke- tá­bor alakull ki — kezdie beszé­dét Rákosi Mátyás. A demokratikus tábor, élén a Szovjetunióval, a népi demokra-, tikus államok világszerte a ha­ladás és a béke hívei. Szemben ezzel a tábor/al áll pz •mperialsta, a demokráciaellenes tábor, élén a világuralomra 'ötó amerikai imperializmussal, az an­gol, a francia imperialistákkal Ez a tábor a demokrácia, a társadalmi haladás ellensége. — Az amerikai imperializmus v.iláguralm; céljait szolgálja az annyit, emlegetett Marshall-terv. \ Mar/«hall-ierv az amerikai tőke ■erjesztését szolgálja. A segé’y bármely pillanatban megvonható, szóval zsaiolásra használható. M arshall-tervböl A Marshall-terv „áldásaiban” ré- ^sü'ó államok között egyi* nagyobb az elégedetlenség es k>­^rindulás. . A' háborús uszítás mögö el- '.“sorfcan az amerikai nagytőkései: -nagybir'okosol^ állnak, akik |, a második világháború vérten- Seréből mitliárdcxs hasznokat faerítettek. V- ö uszításuk hatására az ame- szenátus egyre-tpáeia sza- i,y*rzíj meg az* újabb hadit adáso- *<v, ami óz árak emelkedését j »^ozza. 1' — Az amerikai világuralomra *'0 törekvés természetesen meg- ,s-eiö ellenhatást vá.t ki még azok- l'h az, é.gyengült államokban is. faríj ek, mint Anglia vagy Fran­ciaország, gazdaságilag rá van­nak szorulva az Egyesüli Aila- • raokra. Az ellentétek már nyíltan is meg­mutatkoznak. abban például, hogy az Egyesül; Államok azdn na! elismerték az.' úi. zsidó álla­mot, Anglia és Franciaország pe­dig nem ismeri el. . — A kardcsöríctó, atomháború­val fenyegető' imperialista tábor­ral , 1 szemben áll a demokrácia tá­bora, a Szovjelúiiióva! az élén. Ez a tábor a békés fejlődé» és a nemzetek önállóságát védi. — A Szovjelúnió gyorsan kiheveri a világháborús sebeke: és túlhalad­ja * békebeli termelést. Gazdasá­gilag Is egyre jelentősebb támo­gatást tud nyújtani a népi demo­kráciáknak. Azért összpontosul az amerikai imperializmus dühe a Szovjelúnió ellen; érz,i, hogy ezen a szilárd bástyán megtörik minden rabíöszándéka. Az amerikai háborús nszítók terveire hatalmas csapást mért Sztálin békeoiíenzivája. Sz:álin fellépésének hatása azt i» mutatja, hogy m mb erikái er fik politikai befolyása távolról sere olyan szilárd és mecrmgartiat*-1 lan, mini ahogy azt nálunk' s-okan szeretnék elhitetni. Külpolitikánk célja demokráciánk vívmányainak védelme és iüggetíens égünk biztosítása Terméskilátásaink a három- tálieTjóeiteltük a hároméves érvét esztendős szárazság után végre és a munkásság életszínvonal« jók. már ipari -termolésünk április folya- a7 idéB eWrte azt a nívói, man az utolsó béXeesz endo 97 , százalékát tette ki. A magyar- nép ' csak a terv barmaik pv«­életszín vonalának emeiése íerén re számítottunk. A gazdasági élet jelentékeny honiján vereséget szenvedett a kapitalizmus — Nem tudtuk volna ‘ermesze- lesen elérni ezeket az eredmé­nyeket, , ha nem gondoskodunk idejekorán arról. h®gy felosszuk a nagybirtokot, gátak közé szo­rítsuk* a tőkés kizsákmányolást, hogy szilárd pénzt hozzunk lét­re. hogy megerősítsük a munka- fegyelmet, felszítsuk a munka- vers'enyt, s ami a döntő. hogy államosítsuk ? nagyiparit A gazdasági élet igen jelenté­keny frontján vereséget szen­vedett a kapitalizmus, győzött a szocializmus. A további teendők; fokozni kell az ország termelőerőinek fejlődé­sét, a munka termelékenységéi, tovább kell csökkenteni a kizsák­mányolásból eredő jövedelmet. — Ezekkel a feladatokkal elválaszt­hatatlanul összefog a mezőgazda­sági termelés korszerű reformja. Elb kell készíteni az új, ötéves teiyet, az ország villamosításá­nak és öntözésének tízéves ter­vét. Szociálpolitikánkat j» nagy nyakban kell fejlesztenünk, a dol­gozók . lakásviszonyait gyökeresem meg . kell 'javítani, sokkal na­gyobb arányban kell megváló it - tanunk a dolgozók üdülését és teljesen likvidálni kel! a fbég meglevő munkanélküliséget. — Napirendre kell tűznünk a demokratikus néphadsereg kiépí­tését és korszerű felszerelését. A honvédség tiszti kádereit elsősor­ban a munkásokból és parasztok­ból kell venni. Lelkes éljenzés közepette, ^la­pította meg Rákosi Mátyás, hogy az egész magyar gazdasági fej­lődésnek hatalmas lökést ad az « nagylelkű gesztus, amellyel a Szovjeíúnfó és bölcs vezére. Sztálin generáló*,/ rmnsz elen­gedte a jóvátétel hátralévő ősz- szegének leiét Újra bebizonyosodott, min- any- nyiszor felszabadulásunk óta, hogv a magyar nép biztosan számitihat nehéz helyze'iében a Szovjetunió megértésére és -ámogatására. Nem vagyunk vallásellenesek kratikifc erők előretöréséről és ö3széfogásáról szólott, majd han­goztatta, hogy a magyar demo­krácia külpoii ikaj célkitűzése a békének, a népi demokrácia vívmányainak, a magyar nem­zeti függetlenségnek védelme és biztosítása. Ezért kötő etünk szövetséget a Szovjetéin!óv»: e ?** törekszünk 0 legszorosabb j»a.-á;á« gra a népi demokráciákkal és mindent megteszünk arra. hogy a szlovákiai magyarság hely­zetét a megerősödött csehszlo­vák néni demokráciával a le­nini-sztálini nemzetiség; politi­ka elvének megíelelően rendez­zük. A magyar demokrácia ugyan­akkor rendeze i és békés gazda­sági és politikai kapcsolatok szük­ségességé' vailja minden ország­gal. ha azok nem avatkoznak bel­ső ügyeinkbe, és nem támogatják demokratikus rendünk ellenségeit. A murikat támogatja eHtnaégcinkeS — Ennek bizonyítására hivat­kozom az Egyesült Államokhoz való viszonyunkra. Az Egyesült Államok néhány há*;el Vzelőll' javaslatot tettek, hogy üljünk le tárgyain; és rendez­zük a két ország közti vitás kérdéseket. Ennek a javaslatnak nyomatékéül egy-ké' konciliáns gesztust js tet­tek. Mj természetesen azt vála­szoltuk, hogy hajlandók 'vagyunk egy ilyen tárgyalásra, de szóvá kell tenni, hogy az ilyen javas­latok qrtékéből nagyon sokat le­von az; hogy az Egyesült Álla­mok minden rendelkezésükre álló eszközzel hátráltatják újjáépíté­sünket, visszatartják, a néme ek által az amerikai zónába hurcolt magyar értékekei és hivatalosan is támogatják a magyar demokrácia reakciós és fasiszta ellenségeit. Rákosi Mátyás ezután áttéri gazdasági helyzetünk ismerteté­sére. — Nagyban és egészben meg lehet á api-JM, hogy mezőgaz­dasági ’ és ipari termelésünk' a nyár folyamán eléri a héktibelit. Ezután a demokrácia- és az’ egyház helyzetére tért át Rákosi Mátyás: — A magyar demőkrácia meg­szilárdulása lehetővé teszi, hogy a 'köznevelés terén ,az eddiginél gyorsabb léptekkel haladjunk. Ez­zel, kapcsolatban engedjék meg, hogy ismertessem az. iskolák álta- mosí ásának és ami ezziel egfbe függ, a demokrácia és az egyház viszonya rendezésének kérdését. A szocialista nem a vallás, ha­nem a kapitalizmus ellen küzd­— A vallásos munkásokról Le­nin 40 évvei ezelőtt azt mondot­ta, hogy ezeket nemcsak be kell enged­nünk a pártba, hanem fokozott erővel be is kell vonnnnk. Mi ennek a Mellemnek megteli lóén nyaltunk a vallás kérdései­hez. 1945 tavaszon minden éden- állgs nélkül végrehajthattuk volna az állam és egyház szétválasztá­sát. Nem -éltünk ezzel az alka­lommal akikor, mert előre lá’Stnk hogy eljön az idó, amikor a ma­gyar nép zöme e kérdések ren­dezését poHtftat érettségének eredményeképpen maga fogja kö­vetelni. Addig Is mi gondosan vigyáz­tunk arra, hogy a nép vallásos érzésé^ ne sértsük, sót segítő­kezet nyújtottunk az egylláxak Ulpraállitásához j*. — E politikánk eredménye az volt. hogy a magyar nép vai'á- soe rétegei egyre nagyobb meg­értéssé) fordulnak a demokrácia (elé.

Next

/
Thumbnails
Contents