Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)
1948-06-13 / 133. szám
W» JONTUS 13 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 fegyelmei kapott póespetri plébános omtiati számunkban jelentettük, f a staláriáJis bíróság a halál- ät Asztalos János póc-spetri tapst kegyelemre ajánlotta. A döntését az igazságügymi- *r felterjesztette a köztársaság <ébez, aki a plébános halálbün- sét életfogytiglani (egyházra itatta át. Itt említjük meg, 1 a vádlottak közül Som Ist- életfogytiglani fe^yházra ítél- Vitéz. Gábor pedig 10 évi fegy- t kapott.____________ uaap és mezflpitlasági verseny Cserdin W.esfai körjegyzőség hat köznek részvételével június 20-án ^szabású mezőgazdasági és ipari fással egybekötött munkaver- t, falunappt rendeznek Cserdi ég volt repülőterén. — Az ün- ég reggel 9 órákor tábori mi- 1 kezdődik, utána kultúrműsor, spi beszéd, szaivalatok és népi Ok az EPOSz és az iskolák ^működésével. «után 2 órai kezdettel, gazda- ■ szakelőadás, kocsik felvonulá- •elivér és törzsikönyves szarvasaik, lovak, sertések, baromfiak “tatása, 'továbbá méhészet, gyü- ;s, ipart termékek, kertészeti lényeik, háziipari termékek ki- isá. Az esti órákban a*Volt Ha- Joly Bajtársi Szövetség, a haditok felsegélyezésére táncmulat- J rendez. ólben közös ebédet rendeznek, lynek részvételi díja 8 forint, obédre legkésőbb június 17-ig írásban jelentkezni a he'.esfai “gyzőség címén. ■ ________ IY ÄRJILÄSI SZELVÉNY 12 q mérnök és « munkás efptt» működése jobb munkát töhb termelést eredményez Négy mérnök dolgozik a pécsi KokszmürwY Mindegyik hatáskörébe egy-egy üzemrész tartozik. P é- t e r István a kemencékkel foglalkozik, Deák Bertalan a benzol, kátrány desztiláló üzemet: irányítja, R a p p Tamás a laboratóriumiért felelős és végül ott van Maibaski István, aki az egész üzem. technikai vezetője. Ahol segítségre van szükség A négy mérnök minden reggel rövid megbeszélést tart, aztán mindegyik. megy ki az üzembe. Munka mindig aikad. Ho! a kemence körül van valami tennivaló,. hol a benzol desztiüáló tekervéjnyes csőrendszerében történik valami javítás. A mérnök mindenütt ott van, ahol segítségre van szükség. A Kokszirrmvek közel háromszáz dolgozója a mérnökökben ma már nem a tőkések szolgáit látja, akik a gyáros profitjáért hajszolják a dolgozókat. Az. üzem ma már a dolgozóké, a mérnökök és á munkások a legteljesebb egyetértésben működnek együtt. A mérnök tanítja a munkást Ott van először is a gyári tanfolyam, ahol a tanulatlan segédmunkások ismerkedhetnek meg a különböző. vegyi képletekkel és válhatnak, szakmunkássá, amely több fizetést jelent. A tanfolyamon a mérnökök adják elő a vegytan, mértan vegyi géptan „titkait”. Külön munkával, de külön díjazás nélkül, önzetlenül tanítja a mérnök a fizikai munkást. Azután ott vannak a különböző újítások, amelyek legtöbbször a mérnök, és a munkás együttműködésével születnek, meg. ' Közös műnk árai Jámbor Károly elvtárs a la- katosműhelybői mindjárt el is mondja, milyen változtatásokat, hajtottak végre együttesen a Kokszműnél. Megmutatja marógépénél a széles fogaskerekét, amelynek futófelületét ^kovácsolt esztergált vasból tették rá. Ez az eljárás új a Koksz- műveknél és jelentős anyagi megtakarítást jelent. Ért is hosszasan megbeszélték a mérnökkel. A laboratóriumban a szénrnftntavételnél új eljárást javasolt M i s á n g y i József munkás. Megbeszélte R a p p mérnökkel, jki azonnal meglátta az újfajta eljárás' jelentőségét és azóta is a szén- mintákat ezzel a módszerrel veszik. Ez is kevesebb munkát, jobb átíag- miintát jelent. A* eredmény nem maradt el T.ófh István lakatos a szén tölcsér formájára vonatkozóan tett javaslatot. A négyszögletes alakú széntölcsér akadozóvá tette a kemencék szénellátását. Megbeszélte az elgondolását Péter Istvánnal és ezt is sikerült végrehajtani a mérnök és munkás jó együtt működéséből. Kovács István szerelő a kemence előtti szállítószerkezetnél dolgozik, lent a pincében. Innen viszik fel a tégla lakú tartályok a szenet a magasba. Eddig a szenet mindig az udvaron locsolták rrteg. Sgk időt vesztettek ezáltal. . Valamit kellene tenni, gondolták a munkások és el- határozták, hogy csöveket vezetnek le a pincébe és a szállítás előtt locsolják meg a szenet. Ilyen példa rengeteg akad a Kokszmű veiknél: az olaj! (--csapol ásnál mia már nem vízzel1 hűtenek, hanem hideg olajjal, vagyis saját terméküket használják tó erre a célra. Ez jelentős vízmegíakarftást jelent. — A kátrányvizteleriítőben most hajtanak végre egy átalakítást, amely a jobb kezelést eredményezi. A benzol pánolóban a kezelőszobát valósággal elárasztotta a benzolgőz, a csövek máshol való elhelyezésével ma már egészséges a ke- zelőszoha. Ezeket is közösen dolgozták M a mérnökök és a munkások. Jó barátok lettek A napi munkában a legjobb barátság alakult ki tehát a műszaki értelmiség és a munkások között. A dolgozók tudják, hogy a mérnök tudásával a termelést segíti elő. A mérnökök pedig már felismerték, hogy munkásokkal együtt kell ha1-adniok a napi munkán keresztül á holnap szebbététele érdekében. Kovács Lajos bőrŰ2letben tykaMér 11. szám. «.a* Falus Károly hőríizletben Hal-tér L ssz. , . ____________ K. I. A d iákszövets demokratikus szellemet vitt Ás erdő emeli a magyar nép jólétét és védi egészségét az iskolák falei közé Az államosítással az egyházi iskolák ifjúsága is csatlakozhat a szövetséghez A Magyar Dolgozók Pártjának programja megoldja erdőgazdálkodásunk problémáit ’>Nép! demokrácia hivatása, “ty véget- vessen a százados Itaak, az olyan gyakran ismét- “8 és elsősorban a Nagy Ma- y*r Alföldet sújtó aszálynak, énebből a célból és részben1 ! ország faellátásának biztosijára tervszerű erdőgazdálko- *;• és nagyarányú erdősítést 611 megvalósítani”. (A MDP programjából) tékhek a soroknak a jelentősé- iJ*ndenkinek világosan kell1 * * !át- nogy súlyát felmérhesse, Mint S?tes, hazánk erdősültsége ??$sze 12%, az ideális 25%-al joen és ezen a területen isi az !5 a háború előtt folytatott rab- pJálkadás következtében igen &2n,ált állapotban vannak. ^kyarország faanyag szükség- e 5,8 millió köméter. ’[15zembeq erdőségeinkből éven- it5 millió köbméter faanyag term's csak ki. , ^ fa a legfontosabb nyersanyag ftríPa országainak ellátottságát íjva, azt látjuk, hogy vaía- I ‘jto faanyag hiánnyal küzd. Te- 1 Anyunkat. külföldről sem le- tolni. ! r?V a . fa mit- jelent egy nem- Hi annak fontosságát mi y “jtonyiíja jobban, mint az a Élelmezési és Mezőgazdasági Bi- zottsága (FAO) a nyersanyagok jegyzékébe, világgazdaságii fontosság tekintetében, - a háború előtti 17-ik helyről, 2. helyre sorolta a fát, közvetlenül a kenyérgabona után, megelőzve a fémeket, benzint és egyéb fontos nyersanyagokat. Ismeretes az is, hogy az erdő milyen nagy hatással van a mezőgazdaságra. Az erdők pusztulása nyomán olyan éghajlati eltolódások, árvízveszély, íalajátafaikulás, kopároso- dás jelentkezik, amelyek ( igen kedvezőtlenül hatnak a mezőgazdaság- ra, így az erdők pusztulása elszegényedést, a létszínvonal süllyedését vonja maga után. . . Évenként 85 ezer faoldal erdősít a MALLDRD A' MALERD, amely az állami tulajdonba került, 1,5 millió kát. hold területen gazdálkodik, a tervgazdálkodás keretében nagy lendülettel látott a hiányok pótlásához és a magyar erdőgazdálkodás tervszerű ír ínyt Iá sált tartja céljának. A múlt rablógazdálkodása következtében 460.000 kát. hold erdősítetlen területből, a 3 éves terv keretében, puszta kerül befásításra a Hortobágyon. Ehhez a munkához 30 millió facsemete szükséges. A pécsi erdőigaz-jzatóság, amely. Baranya és ÍTa!na-varmegyék jerüíetéo állami tulajdonba került 150.000 kari holdon gazdálkodik, ,5 éves tervet készített a beerdösítetlen területek pótlására. A terv keretében több mint 14.000 kát. hód kerül beerdősítésre 9 millió forint költséggel. 15 millió csemetét nevel a pécsi igazgatóság A jiű?s« erdőigazgatóság 60 kát. hold csemetekertet létesített, amelyből mintegy 15 millió csemete kerül ki, az erdősítésekhez és fasorok létesítéséhez. Az első évben előirányzott 420 kát. hóid helyett 590 kát. holdon létesített .új erdőt és 1.900 kát. holdon vágás felújítást, több mint 500.000 Ft értélében. Legfontosabb leendőnk tehát az erdőterület növelése, utak mellett fasorok létesítése, legelők fásítása és a meglévő erdők megvédése. A feladat olyan nagy, hogy ahhoz az egész magyar nép támogatása szükséges. El kell" követni mindent, hogy a magyar erdőgazdaság, évenként 85.000 kát. holdat er- magyar közgadaság legerősebb tar. dősít be. ' I tópillére lehessen. Ezért létkérdése Az erdősítési program keretében a x magyar erdőgazdálkbdá.snak, külön érdeklődésre tarthat számot, hogy a MDP programjából mielőbEgyesült Nemzeteik, utogy ß-000 kat hold'szikes talajú I kormányprogram legyen. ÍURI3TA JUNIÁLIS Mm A » Természetbarátok csurgódüJőá mcncdékháxában Számtalan móka — Autóbusz a Sportvendóglőtől Egy hónappal ezelőtt alakúit meg Pécsett a Magyar Diákok Nemzeti Szövetségének pécsbaranyai szervezete. Az- egyházi iskolák kivételével kfieroc középiskola ifjúsága1 tömörült a szövetség helyi csoportjába és az iskolánként megalakult II tagú tanácsok kojpioly munkába kezdtek. A diáktanácsok a nevelőkkel együttesen a diákokat érintő nevelési, kulturális és fegyelmi kérdéseket együttesen tárgyalják. A szövetség legfőbb feladatának az iskolai tanulási színvonal emelését, a több és jobb tanulást, az iskolai rend és fegyelem megszilárdítását és a tanulási időn kívül a néphez hű, demokratikus, művelt és szakképzett értelmiség kialakítását tűzte ki. MIT TÁRGYAL A DIÁKPARLAMENT Az iskolák „diáik-parlamentje” .hetenként tárgyalja az iskolákban fölmerült problémáikat és közös ifjúsági ünnepélyeikkel kapcsolatos szervezési munkákat, a MDNSz által a nyári szünetben rendező diák-szövetségi vezetőképző és sport- táborok résztvevőinek kiválogatását, ahol több heti nevelés alatt választják ki a diákság demokratikus szellemű vezetőit. A diákság életében új ,útaf nyitott a MDNSz azzal, hogy megbízottai résztvesznek az iskolák osztályozó konferenciáin. Ott a tanárt- karral együttesen vizsgálják felül a tanulmányi előmenetelben ingadózó tanulók körülményeit, megtárgyalják a diákok szellemi fejlődését, an- inak eredményét kiértékelik és együttesen, tanár a diákkal végzi a minősítést. \ „TANULJ JOBBAN" MOZGALOM A népért élő és dolgozó diákok ma már látják a tanulás igazi értelmét. „Tanulj jobban” mozgalommal emelik a tanulmányi előmenetel színvonalát. £s ezt elsősorban a nevelők és diákok közti összmunka teszi lehetővé. A diákók körében fokozódott a bi-' zalom a tanárak iránt, a tanár és diák közti kapcsolat elmélyült. Az egyes tantárgyaknál mutatkozó tanulmányi hanyatlás esetén a diák teljes bizalommal fordul tanárához, mert olyan segítőkészséget talál, amely az elmúlt évtizedek során alig volt tapasztalható. AZ EGYHÁZI ISKOLÁK ELZÁRKÓZTAK — Mégis mi az oka annak, hogy a nagyszerű eredményeket felmutató diákönkormányzat nem valósulhatott meg eddig az. egyházi is-- kolákban? — tettük fel a kérdést S t o d u 1 k a Ferencnek, a MDNSz megyei titkárának. — Az egyházi iskolák legfelsőbb vezetői a Szövetség megalakulásakor a legmerevebben ellenezték' az egyházi iskolákban a diákönkormányzatok megalakítását és működését, annak ellenére, hogy például a pécsi gimnáziumokban a diákok nagv többsége velünk akart dolgozni. így az egyházi iskolák ifjúsága akarata ellenére sem kapcsolódhatott eddig a MDNSz mozgalomhoz. Az egyházi iskolák államosításává! lehetőség nyűik arra, hogy ez a tilalom megszűnjék. Az alig egy hónapi működés alatt a szövetség helyi vezetősége ' máris szép eredményeket ért el. Uj szellemet vittek a régi iskolák falai közé és lerakták az alapokat a további fejlődéshez.
