Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)

1948-06-13 / 133. szám

DUNANTÜLÍ NAPLÓ 1*45 TÜNIU5 is LA PASSION ARIA: Spanyolország a yankee-k európai hídfője llolares Ibárruri, a spanyol szabadságkore vezetőjének cikkéből Spanyolország »a ugyanúgy, ahogy már a múltban is volt, ide­genek által megkívánt ország. Ez idegeneket bizonyos történelmi kö­rülmények közölt részben az or­szág földjének és földje melyének gazdagsága, részben világútvonalak középpontjában lévő igen kívána to* sztralégiai helyzete vonzza. Ezek a gyakran elözönlésckben és támadó háborúkban megnyilvá­nuló megkívánúsok országunk tör­ténetét a nép. a haza független­ségéért \ ivott dicsőséges és hősi harcainak sorozatává tették és ugyanakkor kidomborították a sa­ját érdekeiket a nemzet érdekei fölé helyező, a nemzel gazdag vágat elzálogosító és Spanyolország életérdekeit az idegen kormányok, vagy tőkés-csoportok jó- vagy rosszakaratától függővé tevő osz­tályok méltatlan és nemzet ellenes magatartását. Angol beavatkozás Nagyan gyakran beszélnek Spa nyolország ipari elmaradottságáról úgy hogy azt népe „afrikai lusta ság'-ár.ak, vagy a Spanyolok ha tározóit és tartós alkotásra való képtelenségének tulajdonítják. Hogyan magyarázható meg azon­ban az. hogy Spanyolország, ha­talmas rasbányáival (amelyeknek tartalékait a múlt század közepén S00 millió tonnánál többre be­csülték), hogy olyan ország, amely nem megvetendő szénbányászattal rendelkezik, nem lett Európa első ipari államává, míg a vasbányá­szattal nem, vagy csak kevéssé és rossz minőségben rendelkező Ang­ii* sokáig a világ első ipari or­szága volt. A spanyol vczetőoszlályok egész tnults/ázadi reakciós és nemzet- ellenes politikája az angol arcát lanság bélyegéi viseli magán Spa- nyölország földjét a XIX század különböző időszakaiban bevérezö polgárháborúk nem voltak kapcso­lat híján az angol ügynökök mcs terkedéseivcl, akik bizonyos ese­tekben a központi kormány! Iá mogalták a felkelők ellen, máskor viszont ez utóbbiaknak nyújtottak segílsége! és módot a háború foly­tatásához, s ennek fejében enged­ményeket és előnyöket értek el mindkét fél részéről, az első kél jelentős polgárháborúban győztes ,.cristinos‘'-ok és „isabelinos“-ok részéről különösképpen. Ásványi kincsek amerikai ellenőrzés alatt Spanyolország ez ásványi kin­csei —- !> Biscaya-i vas, a Huclva-i réz az A!maden-i higany, Asturia és Andalúzia szene, Santander cinkje és ónja, Aragónia nikkelje és kobaltja, Linares és Penarroya ólomja, a Calicia-i wolfram — ma .nagyrészt amerikai ellenőrzés alatt Alinak és hamarosan az alatt fo gutik állni egészen. A yankec pénzemberek ugyan olyan fcszélyezeUeniil jöttek be Spanyolországba, ahogy az újgaz ’ dagok lépnek be a tönkrcincnl ne rn^sek clárécrezelt házaiba, bár milyen áron is megvéve azokal, miután biztosították maguknak va la melyik becstelen lakáj cinkos­ságát. Az amerikai imperializmus amr rikai személyzettel működő lég1 támaszpontokkal rendelkezik Mad ridban és Barcelonában cs senki sem kételkedik abban, hogy 1 ranco - szolgálatkészségével az amerikai vezérkar hamarosan ren­delkezni fog majd Ceuta döntő fontosságú sztratégiai támaszpont­tal a Földközi tenger bejáratánál, az angol Gibraltárral szemben és áltaíaban minden spanyol támasz­ponttal Marokkóban és a Kanári szigeteken. A Vatikánnal karöltve, az ame­rikai tőke — főleg az Urquijo- biink és a Spanyol-amerikai bank útján, — tevékenyen beleavatkozik a spanyol tőkések minden nagy pénzügyi műveletébe. Az arisztokraták eladják 82 országot — A spanyol föurak, akik Franco oldalán felkellek a demo­krácia fejlődésének és a spanyol paraszt számára ugarföldek tprmé- kennyé léteiét lehetővé tevő még­oly szerény földreform megvalósí­tásának meggátlására, ma mező- gazdasági iparosítás ürügyével nagybirtokaikat idegen, főleg észak­amerikai társaságoknak adják el. Az amerikaiak jól ismerik a spa­nyol nép ellenséges érzületét Franco rendszerével szemben. Tud ják. hogy Franco nem alkalmas a spanyol tömegeknek a dollár mozgósítására. Francótól elfogadják mindaz!, amit ez nekik adni tud — és ez nem kevés, — ugyanakkór azon­ban más emberekkel próbálkoz­nak céljaik elérése érdekében. A spanyol szocialisták néhány — reformizmusáról és kommunista ellenességéről közismert — vezető jéről van szó, az anarchista-mon- archislákról és a köztársasági tá bor néhány tagjáról, akik „föld­rajzi elkeriilhetellenségck“-re hi­vatkozva, már nyilvánosan, nyilat koznak az amerikai igénjmk támo imperializmus szolgálatában való 1 gatás» iránti hajlandóságukról. Harc a Franco-rendszer megdöntésére — A Franco-rendszer elleni harc az országban mindennek ellenére folytatódik: szélszórt, csoporton kénti harc ez s ennek következ­tében nem olyan hatékony ami­lyen kellene, hogy legyen és ami­lyen lehetne. E helyzetet nemcsak a harc különleges körülményei ha­tározzák meg (guerilla-csapatok különböző vidékeken), külső se­gítség nélkül, amelyek saját esz­közeikkel kénytelenek harcolni egy rendőrállammal szemben, az ipari vidékek szrájkjai, a parasz­toknak Frapcóék politikájával szemben tanusflott ellenállása, stb.), hanem meghatározza az ellenállás­nak a szocialisták és anarchisták passzivitást és várakozást hirdető politikája következtében történt szabolálása is. — Az angolszászok Spanyol- országot yankee-gyarmattá tenni akaró szemérmetlen nyomása kö­vetkeztében az országot az a ve­szély fenyegeti, hogy, Görög­országhoz hasonlóan, a fasiszta reakció és a demokratikus erők véres harcának színterévé válik. Meri a spanyol nép nem mond le szabadságáról és országa Ön­rendelkezéséről és függetlenségéről. la? gondoskodik 3 MtSzHIRí a bányászokról Elelmitáral és játszóteret kap Borbála-telep, et szobával bővítik ki a görcsönyi bányászéi őt A bányatelepek lakosságának egyik legfontosabb problémája min­dig az élelemmel való ellátás volt, főképpen azért, mert kevés volt az élelmitár. A feüftabadulás óta a MESzHART igazgatósága, Központi Üzemi Bizottsága, a MDP és a bányász szakszervezet vezetősége mindent elkövet, hogy a múlt hibáit ezen a téren is minél előbb helyre­hozza. Három évvel ezelőtt az er- zsébettelepi dolgozók részére állí­tottak fel élelmatáraf, most pedig a Borbálatelep kerül sorra. Itt 700 személy ellátásáról történik gon­doskodás . A hét végén helyszíni szemlét tar­tottak a telepen Koszticsev igazgató részvételével és kijelölték az erre alkalmas épületet is, így a közel. jövőben megkezdi működését n újabb éíelemtár. _ Gondoskodás történik a bányász- gyerekekről is. Számukra játszótérnek alkalmas területet jelöltek ki Borbáláiéi*' pen, ahol a szülőik az MNDSz-d karőjty5’ berendezik a teret. — A szociá is gondoskodásihoz tartozik az ig»z£8' lóságnak az az elhatározása », amellyel 5.200 forintot ajánlott fel a görcsönyi bányász üdülő bő­vítésére. Ebből az összegből öt szobát tud­nak építeni a meglevőkhöz és lehetővé válik, hogy minél nagyo?” számtan tudjanak itt pihenni a bá­nyászok, a magyar újjáépítés hős®­Éljen a Magyar Dolgozók Pártjö A bányatelepek, üzemek, hivatalok Unni?pe A pécsi üzemek és vállalatok, de a hivatalok dolgozói is ünnepi röpgyűléseken foglalkoztak a kél munkáspártot egyesítő kongresszus történelmi jelentőségű eseményé­vel. Zászló és zöldgaly-díszbe öl­töztek a gyárak kapui és kultúr­termek Felírások hirdették a mun­kástömegek régi álmának meg­valósulását: „Munkás egység", „Él­jen n Magyar Dolgozók Pártja." A plakátokon megjelent az egye­sült párt új jelvénye is: a nem­zeti lobogót díszítő ötágú csillag a kalásszal. A városháza dolgozói zsúfolásig megtöltötték a feldíszített közgyű lési termet és lelkes tapssal V .sérték Hncker János helyett*3 polgármester heszédét, amelyben b nagy eseményt méllatla. A város iizgmeiben és a bán?8 telepeken lelkes tömegek ünnep*1' ték az egyesülés kongresszusát * több lielyröl táviratban údvől»1' ték a kongresszust. A MOSzK kirendeltség épül*'?1 is festőién feldíszítették. Az. ép*1' let bejárata felett óriási bet*'^ hirdetik: „Virágzó Mezőgazdasár’ Jómódú Parasztság lit ja a Sző**1 kezet." A MOSzK dolgozói r8P gyűlést tartottak, amelyen Csíz«1* dia elvtárs mondott beszédet. Több ruhát, több cipőt jelent így fogadták a sörgyáriak tr jj szovjet segítségről szóló íiíri| 0 Szerdán reggel kezébe vette az újságot Tóth Kíra' v. A ro°.gas izmos, fiatal munkás mosolyogva ví:te körül a lakatosműhelyben a hírt. „Hallottátok, a Szovjetúnió telére szállította le a jóvííé;eit?'' A Pannónia sörgyár valamennyi dolgozója nemsokára örömmel tárgyalta meg a nagy eseményt. — Végtelenül hálásak lehetünk a Szovjetuniónak, — mondja Sztipánovits Anna a palackozó­ból. — Ez bizonyítéka annak, hogy megszilárdult a két ország között a baráti viszony. Ez- csak­is egyedül a Szovjetunió tette meg. Miért? Mert ott szocializmus van és ennek a népnek a veze­tői nem elnyomni, hanem fel­emelni akarják a kis országok dolgozóit. Svájci karórák ifanvékszerek, nyakláncok ezüst ajándéktárgyak ft rím kér cs ttnnta >rás, ékszerész, látszercszeknél Inker.tóf 9 •». 11172 Majorifs Gyula, a komjosarcú kovácslegény nem sokat tanako­dik a válasszak Kimondja azt, ami a szivén fekszik: — Most már Valóban lehetsc. gessé válik a hároméves terv két és fél év alatt való végrehajtása Évente 500 millió forinttal for­díthatunk ezentúl többet a nép életszínvonalának • felemelésére. Több ruhát, több cipői jelent Sztálinnak ez az újabb, jelentős baráti cselekedete. A Sörgyár dolgozói és nyugodtan mondhat, jnk, valamennyi pécsi dolgozó mélyen átérzi ennek a jelentősé. gét. Amíg a nyugati hatalmak háborút kiabálnak, a népeket zsarolják, addig a Szovjetúnió a jogos, békeszerződésben megálla­pított jóvátétel feléről lemond. A Szovjetúnió azért is telte meg ezt a nagylelkű lépést, mert tud­ja, , hogy ebben az országban ma már a nép van uralmon- és min­den fillér a nép boldogulására szolgál. Major Ferenc nem tanult em­ber, egyszerű kocsis, A jóhír ne­ki is megoldotta a nyelvét és nagy kézmozdulatokkal ■ magya­rázza: P- Ez bizony nagy segítséget jelent. Nem telik bele egy-ké: év és teljesen elfeledkezünk naár a háborúról. Az orosz elvtársaink­nak ezt a gesztusát örökre az emlékezetünkbe fogjuk vésni. s Kékzubbonyos szerelő, Schillin. ger elvtárs, ő a Pannónia üzemi bizottságának elnöke. Ott .áll a kör közepében, hangja erőteljesen árad szét a félhomályos helyiség­ben: — A kormány helyesen csele­kedte, hogy nem vett fel nyugati kölcsönt és nem koldul! a Marshall-terv „ajándékaiból sem. Az azóta eltelt évek bebizonyítot­ták, hogy saját erőnkből többre mentünk, mint egynéhány nyugati ország. A Szovjetuniónak nem ez az első nemes cselekedete a fei­lt OiV.4 I fodra ss szalon bemaiatja az új dlvatfr zurákat (mii, viíKtirnapII , a divalreviin a Színházban. csikeifse szabadulás óta. Amikor a textil­iparunk nyersanyaghiánnyal küz­dött, óriási mennyiségű pamutot kaptunk, amely jóidőre biztost, tóttá a textilgyáraink foglalkoz­tatását. Amikor a három aszályos esztendő után nehezen álltunk a termény tekintetében, a búza jó. vátételi szállítását engedte el. Ez a mostani js újból azt bizonyítja, hogy a Szovjetünk a magyar nép őszinte, nagy barátja. így fogadták a sörgyáriak a jóvátétel leszállásáról szóló örömhírt. 2180 hadifogoly érkeze« * Máramarosszigeire A hét Aásodik Felében több leiben 2107 magyar hadifogoly * kezelt Máramarosszigetre és 0*, recenbe érkezésük a napokban vá' ható. Még nem adták ki a pécsj színház játszási engedélye A közoktatásügyi miniszter tött vidéki színigazgatók ját*?*_ engedélyéről. A pécsi és a de®*., ceni színház játszási engedély**-, még nem történt döntés. Ml»?;, con Földessy Géza, Győrött nr-k Bálint volt nagyváradi igazgató, Sopronban Horváth w lesz a színigazgató. , , Sok volt az eső, bő a felhozatal Fwfck az árak a pécsi piacon a szombati volt. A pécsi rüác I ■ - 3' h° 0 termel6k es L,e terek zsúfolva voltak termelőkkel, akik hatalmas tömegű árut hoztak fel. Bőségben volt minden Az árusok már alig fértek el Az ír' galtnasok-utca járdájáig minden a.palattnyi hely zsúfolba volt ár krumplival, cukorborsóval, kopasz 'rélékkel” Z,'l(héa' és f6zelfk­A Községi Élelmi szerüzem eev maga 110 mázsa újburgonyát do- boti a piacra kél forintos kilón­kb ' ~ r’C,,ynck ^dménye- ■At’ / br,C? ni<*£ három forinttal induló ár mindenütt 2 _•> nn Fi esett. A z árak egyéb ciklon • if;1?’»- ».i.™SÍVÄ 70 fiulr rí'éoen- C«korborsó 50‘- 0 fillői tok 2-2 40, zöldbab 3-5 &u,rkH fcjenkin'2-2-50 Megjelent a zöldpaprika h, CRV. 1-3.50^7'^" I 1 Hl«- forgulmál k , y> na u icrmciOK co *• kcáők nem állják mester&9es útját az árak természetes ^ern:\ zsolódásának és biztosítják » s* \ séglctcknek megfelelő felhoz1* Továbbra is élénken figyelik8*; ban a piacot és'az áralakulás „ az első zökkenő észlelésekor hatósági akciót indítanak. R demokrácia ellen uszíioi* akispest; plébános—őrizetbe v A demokrácia ellen uszító CL magyar köztársaságot bees'1 ' argba Rémig József kispeet‘ v, post-plébánost az államvédeln11 faly őrizetbe vette. •— Varghát 1945-ben a földreform ellen uSl,fái a szószékről lazította a Bw az iskolák államosítás« Aranyékszer, svájci karóra, EZÜST DÍSZ t'ARG^ ^ Bfrsés-től vossuth L..(it 12. — Tel:

Next

/
Thumbnails
Contents