Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)

1948-06-02 / 123. szám

mJNANTÜLI NAPOS tíMi JONIDS í 150-re növelik Baranyában a falusi napközi otthonok számát 500 gyermek részesül ingyen nyara Itatásban — Felállítják a lakosság segítségével a járási szeretetbázakat re, Bikái, Egyházaskozár, Meké- nyes, B arany aj enö, Baranyaszent- györgy, Szakainak, Pálé és Bere- mend községekben.. 4176 gyermek részesül itt ellátásban és gondo­zásban, míg szüleik dolgoznak. A napközi otthonok szervezésének és létesítésének terve befejezés élőt; áll. Ennek végén 150 ilyen intéz­mény áll már a közeljövőben a gyermekgondozás szolgálatába. A baranyai falvak gyermekeinek nyaraltatását is megszervezik. En­nek során 500 levegőváltozásra szorult gyermek nyaral olyan üdü- iagynyárád, Majs, Szederkény, főhelyeken, ahol eddig csak a má- lagyhajmás, Hetvehely, Ag, Göd-'sók munkájából élő osztály gyer­A dolgozó nép gyermekeinek gondozásáért folytaíott fáradhatat- &n munka, amelyben a szociális eendőkkel megbízott hatóságok s a segítségükre siető társadal- ni, népi szervek vállvetve vesznek észt, — örvendetes eredményeket •nodukál Pécsett és Baranyában i hozzánk érkezett adatok szerint i két törvényhatóság területén ió é kektetéses napközi otthon íiüködik. Ezek közül tizennyolcat z elmúlt hónapban létesítettek, /ókány, Himesháza, Lánycsók, makei örülhettek a víznek és a napfénynek. Ezekhez az eredményekhez kap­csolódik a támasznélkül maradt aggok és nyomorultak részére lé­tesítendő járási szeretetházak fel­állítására indított akció, amelynek során a társadalom erőinek meg- mozdításával a siklósi járásban öt­ezer, a pécsváradi négyezer, a szentlőrinci három, a mohácsi há­rom és a villányi járásban 1200, míg Mohács városa négyezer fo­rintot gyűjtött össze erre a célra, így fog össze a dolgozó nép álla­ma magával a néppel a nép fel­emelésére. Eliizem leit a vasasa bánya 4 Vörös Csillag mellé az él munkás jelvény is felkerül a Petőfi akna tornyára Az elsőséget jelentő Vörös Csillag után az élmunkás jelvény ,s felkerül a vasasi Petőfi akna tornyára. A. Szakszervezeti Tanács mól értesítette a bányászkerttlet titkárát. Vajda József elvtársat, iogy a pécskörnyékl bányaüzemek közül elsőnek a vasasiak nyerték el a büszke címet. A nagy kitüntetést óriási lelke- -edéssel fogadták a vasasi dolgo­zók, akiknek nevében Vitt J4- ci elvtárs, az üzemi bizottság el- röke közölte velük, hogy elkészí­ti az élmuntá« jelvény megna- gyobitott mását, hogy a Vörös Csillag mellett a Petőfi akna or­mán mindenkinek hirdesse a va­sasi bányászok nagyszerű munka­eredményét, azt, hogy a centená- nárium évében valóban Petőfi szel­lemében dolgoznak a hároméves érv sikeréért é® az ország gazda­sági helyzetének megjavításáért. — Május elsején áttértünk a minőségi termelésre — mondja Virt clV'árs —, amely mennyiség­ben ugyan kevesebbet jelent, de értékben annál többet. Mindent elkövetünk, hogy a palaszázalék csökkenjék és ezt a törekvésün­ket máris siker koronázna. Június elsején megkezdjük a kilencedik szint leményitését és feltárását. A munkálatok előreláthatólag egy évig tartanak és akkor ott is megkezdjük a termelést, hogy még az eddigi legjobb eredményein­ket is túlszárnyaljuk. Ebben bizo­nyosak vagyunk, mert amit a va­sasiak mondanak, az be is követ­kezik, Ezért nehéz dolga lesz a többi MESzHART kerületnek elhó­dítani tőlük a Vörös Csillagot. A Dunántúli Napló mint mindig, unittal is segítségére siet hatal­mas olvasótáborának, amikor le­hetőséget ad arra, hogy bárki, aki a teltételeknek eleget tesz, telje­sen díjtalanul nyaralni mehessen. A ma] számunkban másodszor 1 özünk nyaralási szelvényt és ol­vasóinkra az a feladat vár hogy a sorozatosan megjelenő szelvények- hói minél többet beküld jenek hozzánk. A SZELVÉNYEK AZO­NOS SZAMÜAK IS LEHETNEK. Aki a legtöbb szelvényt küldi be, 15; a második legtöbbet beküldő Gondolatok az egyházi iskolák államosításáról Irta: Lakatos István kántortanító, Hercagsxabar Tárgyilagosan és minden szen­vedély nélkül igyekezzünk megnéz­ni a köznevelés mai állapotát. Mér­legeljük az eshetőségeket, Igye­kezzünk magunknak tiszta képet alkotni. Vájjon így mire jutunk? ... Az eredmény kétségtelen: az isko­lák minél előbbi államosítása. Sok döntő érv szól emellett. A belvárosokban lévő egyházi iskolák jó karban vannak. Szépek. Élvezet végigmenni folyosóikon, de ha végignézzük tanulóikat, vájjon rneglátjuk-e közöttük a nép mun­kás és paraszti rétegét? Talán egy- kettő tűnik. fel előttünk, az Is a jobbmódiíak közül. Az iskola szép és az „elnyomott nép” ki van szo­rítva a csillogó Iskolából. Miért nem juthatnak be? Hisz Krisztus mint tanító hirdette a legnagyobb odaadással: a tudomány áldásaiban mindenkinek joga van részesülni. A szép iskolába való járás nemcsak 'es társadalmi osztályok gyerme- riek az előjoga, hanem mlnflen bér, minden gyermekének joga. A tanításban nem lehet osztály- különbség. Ezt nemcsak a demo­krácia hívei mondják, hanem Krisz­tus mondotta a római birodalom fennállásának fénykorában. Ezt a krisztusig elvet csak állami tulajdon­ban lévő iskolákban lehet megvaló­sítani. Az állam polgárai vagyunk, tőle várunk minden földi jót. Ézck- után azt mondhatnám, hogy az ál­lamnak nem joga, hanem szinte kötelessége polgárai számára egy­séges kézben lévő Iskolákról gon­doskodni, hogy a tudomány áldásai­ban osztálykülönbség nélkül része­sülhessenek. Nézzük meg a falusi egyházi Iskolák állapotát. Valami Iszonyú meglepetés éri az embert. Rozzant padok, asztalok, hulló vakolat, alá­támasztott fal, üres, üvegtelcn ab­lakok. És ez az iskola\a falusi kultúra fellegvára, Innen, ezekből az egyházi iskolákból indul aztán a magyar gyermek nagy „művelt­séggel” megrakodva az élet útjára. A nyaralók élei mi szerel látósa Az Országos Közellátási Hivatal rendelete értelmében mindazok, akik június 1-e és október 1-e kö­zött állandó lakóhelyükről nyara­lás céljából hat napot meghaladó idő*artamra más község területére távoznak, hatósági élelmiszerje­gyük egyes szelvényeit a nyaralás helyén is beválthatják. 10; és a harmadik 5 napi ingye­nes nyaralásban részesül. Az egy hét alatt összegyűjtött szelvényeket minden péntek dél után 3-ig kell beküldeni névvel és pontos címmel ellátott boríték­ban, bogy a heti részeredményeket közölhessük olvasóinkkal. Mindenkinek az ötletességére bízzuk, hogy ki-kl hol szerez ma­gának minél több Dunántúli Nap­lót, amiben a szelvények találha­tók. Jó szórakozást, eredményes munkát kívánunk olvasóinknak. Mcgje^ní a* áj cgópícsi; rendelet \ A cséplést szeptember 15-éig tartozik minden gazda cséplőgép pel elvégezni. A cséplőgép tulaj­donosa köteles cséplőgépét június 15-ig üzemképes állapotba he­lyezni és június 30-áig a rende­letben közölt ceküminta szerin! esküt, vagy fogadalmat tenni. A cséplőgép felelős vezetője köteles a kicsépelt gabonát a csépi és alatt a hatóságilag megbízott csép- lési ellenőrrel együtt pontosan lemérni és annak eredményét a mázsakönyvbe, a cséplést naplóba és a cséplési eredménylapra fel­jegyezni. A földművelésügyi mi­nisztérium felesketett cséplési el­lenőrökkel vizsgálja felül az elszá­molásokat. A cséplési főellenár jogosult az észlelt szabálytalansá­gok megszüntetése érdekében a helyszínen intézkedni, ahol a megengedettnél Nincs Igénye, nem is hogy neki nem ilyen Iskola k*" nem Ilyen avult csizmákban já*” műveltség keU. ö nem tudja méí' de ml tudjuk, szegény fahíd f«**" kezet) tanítók, akik nyomorunk mellett legelsősorban a nép felem*" léséért küzdünk. Miért nem jut ne* künk tankönyv, hogy me gtarth**" suk legalább ml a színvonalat? " Röviden, őszinte szavakkal ]t&' mezve a falud egyházi helyzetét: rombabonilni kés*“1 épületek, tátongó ür a színvonal" ban a falu és a város egyházi W kólái között. Véget kei vetni ennek az ÍJJ*’ pótnak a falusi felekezeti iskolák­ban. ' Ne maradjon el a falu a **' ros mögött oly hatalmas távot**' gokra. Hisz jómódú, művelt P*' rasztságot akarunk, hát hogy ®f' lük ezt élt Az eddigi úton soha Gyors változásra van szükség. felekezeti tanítók, akik küzdünk * nép felemeléséért, szeretnénk ha végre oly hatalom állna nl8' göttűrik, mely lehetőséget ad hogy népnevelő munkánkat telj®* sikerrel végezhessük. Nem egy*’’ érdek vezet minket ezen s tér«“' mikor a tények nyomán és 1**” az egyetlen helyes utat, mely . magasabb, eszményibb, művelte® parasztságot teremt, kérjük, bog? ez a mai állapot szűnjön meg * vegye kezébe az iskolákat falui* 1' akit c* illet. Nekünk ez tanítók«* egy. óriási előny volna. Tárgyfl*^, san megállapítva, ez a helyes államosítani az iskolát! Én mint katolikus tanító biz*®" vagyok abban, hogy a demokrá®1 nem fogja elvenni az emberektől vallást, sőt segíti őket a va»** gyakorlásában, mikor templomok* építtet. Ezért üzenem tanítót ársali“ nak, az összes katolikus szülőkn®*’ ismerjék fel az igazságot, lássá be, hogy az iskolák államosítás* * legnemesebb gesztus az állam r^’ síéről a nép felé. Az )f(<ísáfy Hoftja PAcsett Június 6., vasárnap az ifjúság napja. REGGEL 6 GRAKOR zenés ébresztő a NÉKOSz, SzIT és a cserkészek részvételével, zenekari kísérettel. 10 ÓRAKOR ifjúsági nagygyűlés a Széchenyi-téren. — A honvédzenekar himnusza után Ta­kács László MINSz megyei titkár mond ünnepi beszédet, majd az Ifjúsági szervezetek küldöttei kö­szöntik az ifjúságot. DÉLELŐTT ti ÓRAI kezdettel a Balokányi-sporttelepen nagyszabású nagyobb szem-1 tömeg vizi sport verseny kerül le­veszteség és szemtörés mutatkozik, 1 bonyolításra, három vármegye if- a cséplést beszünteti. jóságának úszóversenycvel. Dél­Mi a vYtzeuUi vakbák A Rádió egyik legutóbbi tudo­mányos előadásában megemléke­zett a Mecsek világhírű neveze­tességéről, az abaligeri és mániái barlangban élő vakrákokról, ame­lyek a tudósok megállapítása sze­rint a jégkorszakig tudják vissza­vezetni „családfájukat". A Me­csekinek erről a ritkaságáról nem­hogy a nagyközönség, de még turisták is alig tudnak valamit, kivéve azokat, akik belekapcsolód­tak a rendkívül érdekes barlang- kutatásokba. Pedig a mecseki vak­ráknak már széleskörű szakirodai­ma van. Különösen Gebhardt Antal, a pécsi egyetem magánta­nára a neves biológus, írt számos értekezést és népszerűsítő cikket a mecseki barlangi fauna ritka be­csű állatáról. Gebhardt megállapítása szerint a vakrák mint a földtörténet ősi állatvilágának ké.6 lesrirmwott- , iMkoisiek után a főidfalfl- & iy^jéSeir&l a földalatti üregekbe, barlangokba húzódott vissza, ahol valósággal élő kövü­letként maradt fenn. A vakrákok alkalmazkodtak a barlangi élet­hez, így a szemek és látószervek elcsökevényesedtek, a tapintó és szaglószervek pedig erősen kifej­lődtek. A világon még sehol má­sutt fel nem fedezett állatkák a fejlődésben visszamaradtak, így testhosszuk legtöbbször az egy centimétert sem haladja meg; legtöbbjük 7—9 milliméter. így csak mikroszkóp alatt lehet meg­állapítani, hogy a kutató ősere­detű szervezettel áll szemben. A legfeltűnőbb jellegzetességük az, hogy testük tejfehér. A testtaka- ró festékanyagának teljes eltűné­se és átlátszósága a földalatti vi- 'zekben uralkodó sötétségre ve­zethető vissza. Teljesen vakok Ennek magyarázata a tudósok megállapítása szerint az, hogy a fény hiánya a szervezetben olyan folyamatot indított meg, amely a látószervek teljes elhalását ered­ményezte. A vakrákok egyik éieteleme a földalatti 9—11 fokos hideg viz. Üetük teljesen független a* év- eakofc változó «ától. Melegebb víz­ben az állatkák ernyedtekké vál­nak, életenergiájuk megbénul és még a táplálék felkeresésére is restekké válnak. A vakrákoknak nemcsak egyetlen faja él a Me­csekben. Magában az abaligeti barlangban három, a mánfai Kő­lyukban pedig két változatát ta­lálták meg a tudós kutatók, köz­tük Gebhardt Antal, aki a Hideg­kút, Büdöskut, Viganvár, Hefve- hely Kis Paplika, Márivári és Sin- gödörvölgy, valamint Püspökszent- lászió közelében felftínre törő források vizében is talált már vakrákokat. Legutóbb Vértes Lász­ló, a Magyar Barlangkutató Tár­sulat főtitkára a Melegmány völ­gyében újonnan feltárt barlang vi­zében fedezte fel a vakrákok új lelőhelyét. A 13 méter' mélység­ben folyó patak három kisebb- nagyobb tavacskába szélesedik ki, amelynek fenekét vastag rétegben barlangi sár borítja. A vakráknak első alkalommal négy, majd ké­sőbb további őtven példányát barlang leghátsó tavacskájából gyűjtötte. Ezektől az őslényi ritkaságoktól eltekintve, sehol az országban nem ál annyi állatfaj, mint a vad virágos Mecseken. Csak egye­dül a bogarak fajszáma eléri a háromezret és ezzel megközelíti az országos átlag felét. A lepkék fajszáma is ezernél többre tehető Ennek az a magyarázata, hoqv a változatos növényvilág táplálko zási szempon ból a legkülönbö’ zobb igényeket is kielégíti. A me- eget taroló meszhegységek az át- e építés szempontjából kitűnő lé- felieteket biztosítanak, a szikla­repedések, földalatti üregok nőm pa? búvóhelyekül szolgálnak á patakokban gazdag völgyek Dedin a viziállatok sokaságáéi „S3 nak életlehetőséget. nyujta­A Mecsek tehát nemcsak a ki rándulóknak és a túris-áknak sze­rez gyönyörűséget és felüdüle'st hanem a természetbúvárok szá­mára is kimeríthetetlen munka- területet biztosít. A fiatal szak­embereknek, - mjnt Gebhardt Antal írja, - nem keU tehát a trópusok dzsungeljei mán sóhaj- tozniok, hogy mdományos babért arathassanak é, új állatfajtákat íedezfceaaen«* f*j. után fél 4 órai kezdettel a Tfl*^r' utcai sporttelepen a PEAC orsrá£-; atlétikai versenyt render. az aim1' piai tornán résztvevő verseny1^ közreműködésével, amit moní*’ ifjúsági sportbemutató követ. .A PEAC férfi és női meghív^?;* ifjúsági és felnőtt országos ti ka verseny számai: 100 m-es ! *\kfutáe előfutamai; Férfi rúdugtr’ 110 m-es gátfutás, férfi; Súlylök' (férfi); 80 m-es női és ifjúsági ff|. futás, 1500 m-es síkfutás, ff,. Noji ifjúsági távolugrás, Kalapf vetés férfi, 100 m-es síkfutás 'e,j fi, döntő; 100 m-es síkfutás, nÉ ifjúsági és felnőtt; Díszkoszvf®, férfi felnőtt; Magasugrás, nfti; m-es síkfutás, ifjúsági; Távolu$*[. férfi; Gerelydobás, női íf j/ús-áR ’ Gerelydobás, nőd; 400 m-ee futás, férfi; Gerelyvetds, férfi; « 4x100 m-es váltófutás, férfi. ~~ 1 versenyen a MASz szabályai ®r , nyesek. Csak meghívottak tnduf' nak. Nevezési dfj nincs. A jobb nyolc versenyzőt tiszteletdlJl jutalmazzák. „ Az atlétikai verseny után kf. lebonyolításra az OSH által oxiK\. gosan meghirdetett „Ifjúsági Sp* nap ’ nagyszerű összeállítású P rt- gramja. Az ifjúsági sportnap ;5 során az összes pécsi általánosIj középiskolák, valamint a társad szervezete!, egyesületek, a ifi. kratikus honvédség és rendéi-® versenycsoportjai vesznek rés*^ Bérmálás*'*1 svájci karórák arany ékszerek, nyakláncok ezüst ajándéktárgyad íírimker és ífí*’ ékszerész, iáUz»ré«z«kn* Jdkoi.Mr 9 Kiréjjezíélí a nytlashéz Sóitokét A kötéláltali halálra ítélt Ké- nénczi János cipészt, a budapesti! Kapás-utcai nyilasház vezetőjét, Ogerősen halálra ítélték és a köz- ársaság elnöke nem találta kegye- emre méltónak. Kedden reggel /égrehajtoüák a halálos ítéletet. Példátlan érdeklődés a Dmhtili Napié nyaralási akciója iráni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents