Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)
1948-06-12 / 132. szám
y *« teg. Jog ilTätTStJt* i halálraítélt Asztalos plébánost LPIUkuui PECS, 1W8 JÚNIUS 12. SZOMBAT v. EVP., 132. SZ. ARA 00 HXt.BR GYŐZELMES HARCOK ÚTJÁN (A. Gy.) Ar. etjénz ország csakúgy, ’»iní Baranya megye népe felioko- ’°it érdeklődéssel, izgalommal 'írja a Magyar Dolgozók Pártjának alakuló kongresszusát. Díszbe »‘főztek a gyárak, a házakon zász- '»kai lobogtat a szél, a dolgozók »övelik teljesítmény6ket a munka. 'Prsenyben, a legkisebb fainban ^ eldugott baranyai tanyán is wn- »ejrtik a két munkáspárt egyese- Jéséi. Mindenki tudja és érzi, mién sorsdöntő m a kongresszus 5 nemzet életében, milyen messze. ®’*uően megszabja országunk jö- vöjé.t és fejlődésének útját. Ä z egyesülési kongresszus előtt tartja IV. kou'gresszu. **1 a Magyar Kommunista Párt, *>®ely betetőzése, beteljesülése lftsz a magyar kommunisták évtizedes harcainak a munkásosztály »Itységének a megteremtéséért. A Magyar Kommunista Párt í. k«M- H’essmsa 1925-ben az cjleníorra- ’'alomhól konszolidálódott bethleni júrszak idején bontotta ki a mun. *áság harci lobogóját, irányt nni- "'totr a dolgozóknak a terror és Nyomás ellent harcra. 1929-ben * legnehezebb Illegális küzdelmek j'^zepette ülésezett a párt II. ■'ongresszusa, hogy szervezze és f'úrevigy* pártot, remén vt önl- %, egy táborba kovácsolja a ma- Star dolgozókat és Új utat mutas- a munkásmozgalom számára Magyar Kommunista Párt III igtessznsa Táltozott körűimé, k között másfél es/lendővel a zabadnlás után a, szabad or- gban ült össze, hogy összegez- ?e a demokrácia fejlődését és ír»nyt szabjon a jövő munkájának. ' »Iszavai: „Nejn a tőkéseknek, a "épnek építjük az országot!" és "Ki a koalícióból a nép ellenségeivel" pártunk harci célkitüzései- v® váltak. A kongresszus idején '•■ég Nagy Ferenc volt kormányon P:S a különböző pártok jobboldalán rjÚ gyülekeztek nagyszámban a ■»»nakrácla ellenségei, hogy uisg- 8yaődlyozzák az ország újjáépíté. s*t és politikai megerősödését. f^k temették el a forintot, 6k , w hirdették, hogy külföldi .élesön nélkül mén ötven év alatt A“oi tudjuk felépíteni az országot, é Ül. kongresszus jelszavaiból az- , a már valóság lett. A kormányból és a koalícióból kivertük a ellenségeit, megsemmisült a ^lyok.párt és Pfeiífer-párt csak- "iv, mint a Kisgazdapárt és a "»mzeti Parasztpárt jobboldala és B két munkáspárt egyesülése . én megnyílik a lehetősége an- A bogy megteremtsük az új "erezeti Függetlenségi Frontot, jt»e!yb«n a koalíció pártjai inéi- ,'t a demokratikus tömegszerve- ,-'ek és minden becsületes magyar i4?^fl helyet kap. Nehéz pcliUkai i?fcban elvettük a tőkésektől a anyákat, a bankokat és nagyüzemeket, hatalmas sikereket értünk ^ »z újjáépítés terén, amelyek j.r élményéként a pécst j e?deményezéséré a hároméves a népi demokráciában, amelyne útján a szocializmus* építjük. É vtizedes szétszakitottság ós áldatlan testvérharc utón a magyar munkásosztály végre egységes lett és erőben meggyarapod. va folytatja tovább harcát. A ma- gyár munkásság nem elnyomott osztály többé, hanem gazdája az országnak, ott van az államhatalom vezetésében a magyar demokrácia parancsnok posztjain, meg. edződve harcokban, vezetőszerepe tudatában büszkén halad előre a szocializmus felé. A felszabatíull- ság tudata az a felismerés, hogy az ország valóban a népé, új és új teljesítményekre ösztönzi a dől. gozókaí, akik tudják, bogy munkájuk gyümölcse nem a tőkések pro. fiiját növelj, hanem a' dolgozó nép életszínvonalának felemelését teszi lehetővé. Ez a felismerés hatja ál a pécskömyeki bányászokat, akik éten haladnak a széncsatában, a munka versenybon kiváló eredményt elért pécsi üzemeket, ame. lyek 2t élmunkást adtuk az országnak. M egváltozott a parasztság helyzete. 1«. A magyar föld 83 százaléka a 30 holdnál kisebb tulajdonnal rendelkező l;is- cs kő. zép(>irtckosck kezén van. A magyar "parasztság megszabadult a nagybirtok nyomása alól, érzi és tutija, hogy a magyar , demokrácia, amely földet adott neki, megdönt, hetetlen és megvédi földjét, megvédi minden kisember magántulajdonát. A baranyai parasztság, elsősorban az újgazdák és telepesek csodákat müveitek a kiosztott földeken. Meghonosították a minőségi belteijes gazdálkodást, a bé- ‘kebeli színvonal fölé emelték az állattenyésztést és egyre szebb eredményeket érnek el a mezőgazdasági versenyben. A baranyai parasztság a hároroesztendős aszályt minden baj ós nehézség ellenére gazdaságilag megerősödött, biztosan áll a lábán és egyre nagyobb tömegekben áramlik nár. tunk felé. Nemcsak a baranyai újgazdák és törpebirtokosok, hanem a közép- és kisbirtokosok ts megtalálták az utal hozzánk, mert látják és tudják, hogy nincs olyan kérdése a magyar parasztságnak, amelyet no viselne szívén a Magyar Dolgozók Pártja. Ä magyar demokrácia elért eredményeit a reakció eben folytatott szfyós és köveíkezetes küzdelem tette lehetővé. Minden csapás, amelyet a tőkésekre, a nép ellenségeire mértünk, egy-egv nagyobb darab kenyérhez' juttatta a dolgozókat. A megvert' ellenség azonban .megtízszerezett dühhel acsarkodtk a magyar demokrácia- ma, ezért egy pillanatra sem szabad elveszteni éberségünket és tovább kell őrködnünk demokráciánk rendje, a dolgozók békéje és nyugalma felelt. Miután a reak. ciót kivertük eddigi hadállásaiból most az egyház palástja mögül akarja felborítani népünk nyugalmát. A földjüket visszasíró nagy. I birtokosok, az. államosítással ha. rácsolásí lehetőségüktől megfősz, tolt nagytőkések összefogtak at egyház ezlöivei, hogy polgárháborúba sodorják és ismét a sii szélére taszítsák országunkat. Mesterkedésük első gyümölcs* már megérett Pócspetriben, A ma. gyár demokrácia a legkeméiiycbl kézzel megvédi a dolgozók nyu etn engedjük, hogy az sakció visszaélve a nép Jttévei. vér- és könnypa- oztassa az országot. Ál- lamosítant lógjuk az iskolákat hogy a tudást és kultúrát a magyar nép közkincsévé tegyük. Eb. ben a harcban együtt haladnak velünk az összes koalíciós pártok, a demokráciával való megegyezés útjára lépőit protestáns egyházak, a felekezeti iskolák tanítói, a katolikus egyház hívőinek túlnyomó többsége és tmm egy, a néppel együttérző papja. Magyar Dolgozók Párttá, nak, kongresszusa mozgósítja a magyar dolgozó nép erejét az előttünk álló feladatok végrehajtására. A párt programnyilatkozata a magyar népi haza felvirágoztatásának messzeláfó perspektíváját nyitja üteg előttünk. A hárofnéves terv gyorsított vég. rehajtása, az új ötéves terv, a tízesztendős öntözési és 'Villamosítás) terv, a közigazgatás és köznevelés demokratizálása és a többi nagyhorderejű gazdasági és kulturális, szociális célkitűzések hazánkat élenhaladó, modem, jólét- ben élő gnzd?'j c-rs ágyé vólíoz. tátják. A program megvalósításáH nak előfeltétele a munkásosztály és a nép egységének megleresmtó- se. A jobboldali szociáldemokrácia Ideológiai és szervezeti veresége után a magyar munkásosztály sokkal ütőképesebb, sokkal alkalma, sabb a dolgozó nép harcának vezetésére, mint eddig. A Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása új fejezetet nyit a magyar nemzet történetében. Vége a munkás, osztályon belül az árulás, a megalkuvás politikájának, * Magyar Dolgozók Pártja Marx—Engels— Lenin és Sztálin tanításainak szlk- laszllárd alapján viszi tovább a harcot a népi demokrácia és a szocializmus győzelméért. Ä Magyar Dolgozók Pártja nemcsak a munkásosztály, hanem az egész dolgozó nép pártja, vezeti a széles néptömegeket, egyesíti soraiban a magyar munkásság, parasztság és értelmiség legjobbjait. A két munkáspárt egyesülési kongresszusa nemcsak a kommunistáknak és szociáldemokratáknak, hanem az egész nemzetnek örömünnepe. A kongresz- szus matatja az utat népünk számára a boldogulás, a béke, nyugalom és jólét korszaka felé A kongresszus egy táborba hív min. dem becsületes hazafii az igazi népi egység megteremtésére. A kongresszus mozgósítja a dolgozó, kát a hároméves terv két és fél év alatt való végrehajtására, hogy meggyorsítsuk a magyar nép élet. színvonalának felemelését. Ugyanakkor a kongresszus lefekteti a párt ideológiai és szervezett alapjait. A földosztás ét a nagyüze. mek államosítása nttn a körfgaz. gatást és az iskolát 1* végleg a nép tulajdonává akarjuk tenni ebben az országban. Beváltjuk azokat a ^reménységeket, amelyek megvalósításáért harcoltak népütik legjobbjai, a 48-as szabadságharcosok és a munkásmozgalom mártírjai, Elindulunk a népi demokrácia útján a szocializmus télé, hogy felépítsük a magunk országát a dolgozó nép igazi hazájává, a béke és demokrácia szilárd bástyájává, amelyen hajótörést fognak szenvedni a népünk függetlenségére törő Imperialista mesterkedések. A győzelem biztos tudatában megyünk előre a szabad, boldog és virágzó Magyarország megteremtésének útján, • Éljen a két munkáspárt ngyesü. A rögtöjúíéíő bíróság pénteken folytatta a pócspetri gyilkosság bűnügyének tárgyalását. A bíróság kihallgatta még Heil Ferenc rendörszakaszvezetőt, aki Takács Gáborral együtt járóTszoJgáiaíban volt Pőcípeiriben. Elmondotta, hogy a tömeget oszlásra szólították fel. Krém per Ferenc azonban ordíozni kezdett. Erre a _ tömeg a rendőrök feló zúdult és többen rájuk tánWd- tcTk. Krcmper kicsavarta Takács kezéből a fegyvert, őt magát Heti Ferencet is ütlegelni kezdték. A tanácselnök ezzel befejezettnek - nyilván fiotta c bizonyítási eljárást i és dr. Bo-donyi Márton áliamügyősz i mondotta el vádbeszédét. — Ez a bűnügy — mondo a tdb- . bek között — lény/déóctr a nin- i ellenes erők támadása a magyar 1 nép ellem. , Asztalos János pap ugyanakkor azonban politikailag kétségtelenül : a reakció képviselője. ,! Szemben áií a magyar állammal, : így á magyar dolgozó néppel is. — , I Asztalos János azért került s . Vádlottak padjára, mert nem a vá1- ilftaiflik volt a papja, hanem a val- . lásd eszközül hsimába fel a népi . i demokrácia megdöntéséhez. Nem .'csak azért bűnös, mert okozója l'ett .'Takács Gábor megölésének, hanem ; .azért is, mert > a magyar nép egyszerű vallásos • ! tagjai! megtévesztette. , Az egyházi felsőbb ség kétségtete- i'nffl okozója volt Asztalos működé •’'sért*’/ akarata elhatározását nagy. » mértékben befolyásolták az egyház' ■’ f elsőbbség lő! A kapott utasításaik. tírj Kiráíy falvi-K remper Miklós má - j delve kérői} sor. sodresuki vádlott níegtagadta pa. A védőbeszédeik eöwrtgzása után raszti származását. A felbujtásra j a vádlottak az utokó szó jogán kezéhez tapadt vér azonban az 5 szólaltak fel. esetében is visszahall azokra, akik! Asztalos János bűnösségé* e’r ezt a harcot elindították. Az állam- merve irgalmas ítéletet kért a bíróságtól. A pásztofievelekre cplozva kijelentette, hogy az 5 cselekményei nem követkéz tek volna be, ha azok az előzmények, amelyek őt cselekedeteiben befolyásolták, nem 'tettek volna- A lobbi vádlott is kgalrrtos ítéletet kért KirályfaJvi-Kremper Miklós másodrendű vádlott níeglagadta paraszti származását. A teébujtásra kezéhez tapadt vér azonban az 5 esetében is visszaírni! azokra, akik ezt a harcot elindították. Az állam- lügyéiSz ezután a többi vádlott cselekményével . foglalkozott, majd valamennyi vádlottra kemény Ítélet kiszabását, az első, másod és ötődrendü terheltre a legsúlyosabb ítélet kiszabását kérte. Rövid szünet után a védöbeszéPénleken ^esle 7 órakor hirdette ki dr. Ott * Vilmos tanácselnök a póvspetri rcudőrgyiTkosság ügyében az ítéletet. A bíróság Asztalos János plébánost bűnösnek mondotta ki szándékos emberölés bűntettének felbujtásában és ezért halálbüntetésre ffelte, e^enJeíül kegyelem esetér 10 évi hivatal, vesztésre és poHtfkai jogai gyakorlásának ugyanilyen tartami a való felfüggesztésére. KirálytáM (Ivrerrcper) Mik,os'- szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért halálra ítélte, ■ezertkívüi kegyelem esetén 19 évi hivatáíver.»ztéisire és politikai jogai. n«ís ugyanilyen tartamú felfüggesztésére ítélte. — Som István tanítót távirdaröngáilós bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért 10 évi fegyházbüntetésre ítélte Kremper Ferencet egyrendbe’i tő• fegyver birlukbao és rendelkezés J alatt tartásának bűntettében trión- ! dotta ki bűnösnek és ezért 12 évi fegyházbüntetésre ítélte. Kusnyér Jánossal szemben a rog- tönitélö bíróság hatáskörét leszállította és kimondotta, hogy a vádlottá« szemben a cselekmény tekintetében a rögtönitélőbiriskodásnak helye nincs s az iratokat á*teszik a nyíregyházai törvényszékhez, mint rendes bírósághoz. — Ölti Vilmos tanáésetnÓA ezután részletesen Ismertet« az ítélet indoikoiúsát. Az ítélet indokolása után a bíróság kegyelmi tanáccsá alakult át és úgy határozott, hogy ' Asztalos Jánost kegyelemre fér jeszíi fel a köztársasági elnökhöz, míg Királyfalvi (Kremoer) Miklóst nem tartotta méltónak a kegyelemre. Ennek folytán Királyfalvfn a kém esti órákban végrehajtották a halálos ítéletet. Kihirdetik, a stcxtártális ítéletet Kivégezték ez péesp©fri reiidérgYilkosi Aszfuíos János plébános! kegyelemre ajánlották Két vádlottat súlyos ieúvházra ítélték
