Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)
1948-06-04 / 125. szám
DUNANTŰTJ NAPLÓ m flü!NTTjs 4 •jyemien vésztők, méhészek, gyümölcstermelők WK- ■» 1 ■■■■ ■■ ■ ■■■■■ ................ me zőgazdaságs verseny úttörői jdenfőwebb jövedelmet bi/fo»ít a baranyai gazdáknak belterjes gazdálkodás 5 Sínk lassan ereszkedik lefelé a zöld köntösbe öltöztetett szűri j .«dalán. Ameddig csak szemünk lát, végtelenbe futó zöld szórj™ húzódnak a vetések. Itt-ott piros pipacsok, mint viritó Junták zöid aáapon szegélyezik a kanyargó út két oldalát. Már fejű1* az apró kis falusi házak es a kimagasló templom toronnyal a J?fpén olyanok mint a pelyhes cs-ibék, melyek a kotló ámyéká- l®ennek. ír! közeledünk a faluhoz, csu- jrotJ kk apasztott eperfák ágai me. I. Walt, alattuk egy-két el* l^vél arra enged kovetkeztet- selyemhernyó tenyésztő* Lj ®rr«. A községbe érve féljek be is bizonyosodott. Fe- L 1Wn a helyi seáyemhernyó- felügyelő készségesen minket. Körűibe«« 360 várliatö ae idén. A te- 2®* versenyben állanak egyig ~ Pető Verőn Szele Járt’’ Balogh Lajos Enyedi Marii' * óth Ron ka Sejdi Fülöppe! £ az elsőbbségért, vájjon ki- J®52 a legtöbb első osztályú 3jM>ójB? Meglátogatjuk a falu ^nyékének méhészét Ronoká Szakítottak ^gs módszerekéi 'Jjjfaszerű méhészetében a múlt índSben 20 család után 350 ftWzet pergetett, aini 3500 «.at tiszta jövedelmet biztost- ***ámára. szerint a vidék kiválóan (SJ* <t mébószkedésre, ha va- u ^záértésael és szeretette! l2a méhest. Húsz családról 2j?nhat családra szaporította Hé» »e*ét, de szándékában van * tovább fejleszteni. dogozik Tető Ferenc is ki 13 tfchÄ°n gazdálkodik, de kis- l jj^fetben még 6 holdat mű- y^ehéz kiilőmbséget fenni az zdasägok között, mert az úgyszólván kivétel nélkül a régi . hagyományos téj®«. dohányt, dinnyét, fekin- ti*4 mennyiségben borsót terűn ®*- valamint vetőmag nemc- Sc* íoglalkoznak. J-‘äCy mápiagyődi vUmdicslertacio H Réídája 2^!®Ky0dőn Maresk«, Ferenc , zcn «gy holdon kajsziéi s( élesített, azonban a köz- \ r;^tri hagyta parlagon, egres- kével, málnává és főleg 'n, . «tvai ültette be. Az eredmény to maradt el. ‘ía? már az elmúlt években ^°J a kis területről 20 kát. Ur»tcrmé.snek megfelelő jő- tn,re tett szert. lit'^Syan, hogy a munkát nem 1 ReggeTtőf-esitig állandóan l%nFíml< dolgot a gyümöl- !!t "■ Mindent aajátkezflleg vég- ^(Ij^^dosan ápolta a fákat, ! Hb-8 gyümölcsöt, csomagolta értékesítette áruját. Nem az eredmény Moháes- ^ Sém, ahol í>re^?a S7-üvatermcs évröt- ^r^^tös keresetet nyújt i ^ ^Unnszeiicsőíek akarnak lemaradni p^fjtc<'őről az idény egész tar- JJcijJ81*. pamuta'ina és más gyű- h bt-Syek úsznak a dunai hajó' Kv'éW felé- Ha a parusz.h Ávj]^0* színes szoknyái nem tar- \i.-,a képet, óriási úszó gyű- íj ^kimk vélnénk őket. }? évvel ezelőtt 20 kát. hol- híj ^jesített almásban a mull Vb ^őben 4 vagon alma fez's 8 tulajdonos budapesti és i Wacou átlag 5.50 forint« értékesítette, ara nyersen 220,000 forint jövedelemnek felel meg, holdanként 11.000 forint. Ha a jövedelem felét vesszük a felmerült kiadásokra, permetezés, ke- zelés és egyéb munkálatokra, még mindig 5.500 forint tiszta nyereség marad, ami a búza átlagos 200 forint jövedelmezőségéhez viszonyítva nagy különbség. Nemcsak ezek az adatok, de bármely belterjes gazdálkodással foglalkozó bizonyítékát szolgáltathatja a belterjes gazdálkodás gyakorlati előnyének. Ott tehát, ahol az éghajlati viszonyok, talajminőség, csapadékmennyiség lehetővé teszi a belterjes gazdálkodást, a gazdák egyre nagyobb számban kapcsolódnak be ezen %íívelési ág bevezetésébe. Akávméfák a kauiH-tyai fafasaked Az Alsódunántúii Földmfvete»- ügyi Tanácsot a kerület több'községéből keresték fel a gazdák panaszukkal, hogy a nsgvméivű fakivágást nem követi a szükséges utánpótlást célzó faültetés . A Tanács ezért a fc’dm'vöés ügyi 1»imsz terhez «y érírdrr.ö javaslatot nyújtott be, hogy tegyék minden községre kötelezővé évente legalább 2 kg. akácmag elvetését és abból akáccsemete nevelését, elsősorban a kopár közterü'etek, utak stb. fásítása céljára. Ez nem jelentene a községre különös terhet. Erre való területet jószándékkei, megértéssel mindenütt lehetne biztosítani. Az akció hatása pár év múlva már meglátszana a községek ma oly kopár határain és méhészeti szempontbó’ is nagy jelentőségű lenne. Felhívjuk az elöljáróságok és termelési bizottságok figyelmét a javaslatban foglaltaikra azért te, mert ezt az intézkedést kormányrendelet nélkül, saját hatáskörükben, te könnyen végre tudják hajtani. Hs késleltesse a minisztérium a Sraumasu! tigy tárgyalását! Mint ismeretes, a pécsi munkás- bíróság május 19, 20 és 21-érc tűzte ki a Grauman-n-féle zsír- fekeíézés nagy érdeklődéssel várt főtárgyalását. A nagyszabású közellátási panama tárgyalását azonban el kellett halasztani, mert az igazságügyminisztérium meglepetésszerűen felkérette a per vádiratát és nyomozati iratait és így, amíg az iratok a minisztériumból nem érkeznek vissza, a tárgyalást nem lehet megtartani. Sem az ügyészség, sem a mun- kásbÍTóság nem tudja, hogy miért volt szükség az igazságügyminisztérium közbelépésére. A pécsi államügyészség annakidején Kaposváron, a helyszínen folytatta le a vizsgálatot és szakértővel állapíttatta meg, hogy Graumann Viktor sorozatosan elmulasztotta a levágott sertések után a zsfr- dézsma beszolgáltatását. Azt is tényként állapították meg, hogy az így összegyűjtött zsírhó! 110 mázsát Budapestre szállítottak Graumannék és ott elfeketézték. A vizsgálat eredményeként tör tént meg a vádemelés Graumann, valamint több bűntársa ellen. Éppen ezért teljesen érthetetlen, hogy a főtárgyalásra teljesein megérett ügyet miért napolták el és miért volt szükség arra, hogy az aktákat feleslegesen utaztassák Pécs és Budapest között. Egyébként is, az akták felküldése óta már több, mint két hét tett el. Ezalatt bőséges atkalom nyílott az akták áttanulmányozására. Ez azonban úgylátszik még mindig nem történt meg, mert az iratok a mai napig sem érkeztek vissza Pécsre. A pécsi közvélemény nyomatékosan sürgeti az iratok haladéktalan visszaküldését és az ügy mielőbbi letár- gyalását. Teljesítik a nyugbére$ , bányászok kívánságát A népjóléti miniszternek a napokban megjelenő rendelek intézkedik arról, hogy az Országos Társadalombiztosító In/tézet kifizesse a nyugbéres bányászoknak az 1946 augusztus óta esedékes külőnböze- tet, amely az időközben kiiizetett nyugbérek és a nemrégiben meg- állapított nyugbérek között mutatkozik. Az új rendeltet egyúttal tehpteitfenségi pótlékot is biztosít _* mag ukkal tehetetlen bányászok számára. Ez harvi 65—85 forint lesz. A' minisztérium rendelet* az államosított bányák nyugdíjasadnak régi sérelmét orvosolja, amelynek megoldását a szakszervezet tűzte napirendre. Rohammunkára mennek a Lánehidhoa, építik a SsIT szervezetet a Bőrgyár ifjúmunkásai A SzTT vezetőségi ülésén a bőrösifik titkára számolt be az eredményekről. „Az üzemben dolgozó lakatoä ifjúmunkások a Lánchíd munkálataihoz jelentkeztek. Két heti munkájukkal akarnak hozzájárulni a legrégibb dunai hid újjáépítéséhez. Most két. heti nyaralást szervezünk a Balaton mellett." Ilyen előzmények után mentünk ki egyik nap délelőtt a gyárba, hogy a munkahelyükön beszélgessünk az ifjúmunkásokkal. Először Békés Sándorral elegyedünk szóba. Magas, egyenestekintetű fiú. 19 éves. A S/.JT helyettes titkára a gyárban. Tavaly a bőripari ifjúmunkások táborozásakor érezte át elősző a fiatalok szervezkedésének fontosságát. A műhelyben, ahol a kidolgozott bőröket vékonyítják, a }ó munkások közé számít. Amióta tó- vékenyen résztvesr. a munkás, mozgalomban, több gondot fordít munkájára. — A fiatalok az idősebbről vesznek példát, — mondja. — Az! tehát, hogy mennyire érzi át a2 ifjúmunkás a munkaverseny és a szervezkedés jelentőségét, az leg több ese ben a vele együtt dolgozó „öreg" munkástól függ. Nekik kell segíteni és nevelni a fiatalabb munkásokat. A börgyári ifjúmunkások azonban nem elégednek meg az elért eredményekkel, hanem tovább dolgoznak az ifjúságért. A tizenöt, éves vékony-testű, nagycsizmás timarinás Szekeres János találja a fején a kérdést. — Kossá István elvtárs egyik beszédéiben már megállapította az önkéntes tagság jelentőségét, fűiből az kivetkezik. hogy csakis meggyőződött tagokra van szükség. A meggyőződés a mi legfontosabb feladatunk. A bőrgyári ifjúmunkások már eddig is komoly eredményt értek eL Csak meg kell nézni a faliújságokat, ahol az eredményről számolunk be, vagy a versenytáblát, ahol ott szerepelnek az él- Ujúmunkások nevei! Szeptember 1-én egységes állami iskolákban kezdődik meg a tanítás Mihály fi Ernő miniszter beszéde a budapesti főiskolai hallgatók előtt A kormány az államosítás? az egyházakkal való ’ békés megegyezés útján kiváltja megoldani- Az egyházak szabadságát, a vallásszabadságot, a demokrácia ez után sem fogja ' veszélyeztetni. Míndszenty Józsefben nem a főpapot támadják a reakció ellenségei, hanem a reakciós katasztrófa-politikust, akt a klerikális reakciót próbálja megszervezni a demokrácia ellen. Bejelentette a mínisz er, hogy csütörtökön délelőtt a református egyház zsina-i tanácsa elvileg elfogadta az állammal való megegyezést. Június t4-én határoz végleg 8 református zsinat és az evangélikus egyetemes közgyűlés is. Annak a reményének adott kí- fejezés-, hogy ugyanilyen békés megállapodás jön majd létre a ka- i tolikus egyházzal is. Csütörtökön délben a budapesti tudományegyetem bölcsészkar', ifjúsága nagygyűlésen állástfoglalt a felekezeti iskolák államosítása mellett. A nagygyűlésen a kormány képviseletében megjelent Mihályfi Ernő miniszter, aki hangozta Ma, hogy az állam, a kormány a népi demokrácia elhatározta hogy az iskolákat államosLam fogja és ozr az elhal ározását a legrövidebb időn belül végrehajtja. Az államnak minden hatalmi eszköze meq- va% arra, hogy az esetleges ellenállással szemben is alkotmányos úton, de forradalmi lendületei végrehajtsa elhatározását. Az yé kólák államosítása mához egy hónapra törvény lesz és szeptember 1-én egységesen kezdődik meg az egész magyar ifjúság nevelése a magyar demokrácia egységes iskoláiban. Keserű János alispán nyilatkozik az egyházi iskolák államosításáról Sorra érkeznek a Ivadiíogolyvonatok Magyarországra. • Apák, fiuk, férjek és testvérek érkeznek haza az oroszországi táborokból, ahová a letűnt uraik bűnei jutatták őket. Most érkezett meg Halasi János pécsi mészégető munkás is, aki érdekes dolgot mesél a liadiíogoly- é-létről, a szovjet emberekről. Elmondja, hogy Szalatovban egy olajgyárban dolgozott három éven keresztül, együtt dolgozott a szovjet munkásokkal, akik nagyon szerették a magyar hadifoglyokat. A szovjet emberek potitikáüag nagyon képzettek. Minden áldozatot váltónak, hogy Imájukat, amelyet a német fasiszták és szövetségeseik leromboltak, minél előbb újjáépítsék. Az életszínvonal egyre jobban emelkedett. _ A jegyrendszer megszűnt — mondIá az árakat leszáiJitoMák. Egy kiló kenyér például 3 rubel, egy kiló szalonna 18 rubel. A munkabérek arányban állanak az árakkal és bőven telik a dolgozóknak ruházati cikkek vételére is. Egy munkás 800—1000 rubelt keres, amely elég az egész család megélhetésére és szórakozására. Nyáron a munkások a legszebb nyaralóhelyekre mennek üdülni. A sportolás óriási méreteket ölt, mindenki sportol, a kisgyerektől a felnőttig. A gyárban, ahol dolgoztam, a jó inunk ásnak többféle kedvezményt nyújtottak. Mi magyarok külön magyar újságot kaptunk, mozi, múzeum, könyv volt a szórakozásunk. — Büszkén beszél arról, hogy mennyire megbecsülték őket szorgalma« munkájukért a velük versengő szovjet mun- kástársaíc. * Az iskotáik államosításának gondolata egyre nagyobb teret hódit nemcsak a munkásság, a városi lakosság, de a falusi dolgozók körében is. Egymás »lián nyilatkoznak meg a népi szervek mellett a különböző közttletek is és állnak az államosítás mellé. Legutóbb, mint azt megírtuk, a Független Kisgazda Párt tartott országos értekezletet, amelyen rész:vetf Keserű János alispán, a Kisgazdapá« vármegyei alelnöke is, aki visszatérte után így nyilatkozott munkatársunknak: A Kisgazdapárt összes közéleti funkcionáriusai, valamint összes megyei és városi titkárainak részvételével júnus elsején értekezletei» tartott Budapesten, amelyen foglalkozok az egyházi és községi iskolák államosításával. Az értekezlet egyhangúlag elfogadta az* Ez a határozat a Kisgazdapárt minden egyes tagjainak iránymutató és valamennyiünk tevékenysége is ebben a szellemben fog megnyilvánulni. Baranya dolgozói az államosításért Az egyházi iskolák államosilása ügyében napon:a számtafán levél érkezik szerkesztőségünkbe. Határozatban tiltakozott a reakció üzelmei ellen és a köznevelés kérdésének rendezését sürgette a siklósi Nemzey Bizottság, több község elöljárósága és népi szervei. A pécsi pedagógusok — mint ismeretes — elhatározták hogy a lakosságot ma és holnap este gyűléseken világosítják fel az államosítás ügyében és visszautasítják a reakció hazug rágalmait. A pécsi üzemekben tartott szakszervezeti gyűléseken egyhangú határoza tál az állmosítás mellett foglaltak állást a dolgozók. Budapesten a hitotatók értekezletet tarottak, amelyen leszögezték, hogy az államosított iskolákban biztosiévá látják a hitélet szabadságát. Hasonló határozatot hoztak a fővárosi és környéki középiskolák igazgatói. Belesi Ionos hazatért hodiM^y a Szovjetunió életéről
