Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)

1948-06-04 / 125. szám

Pécsi Tiséomrt^gyeiem,»hg é* Allem tudoTfíánu i kept íiákóczí*-ut £u„£2^ PÉCS, 19« JÜNIUS 4. PÉNTEK V. £VF., 125. SZ. ARA m. Köszöntink a pécsi egyetemi napokét! Öntiipei a város közönsége és «11az e8yetem is> ®hhól az „."ómból, hogy immár negyed- , ?z*da Pécsett tölti be iegmaga- "<> nevelő) hivatását és a tudo- Jjjjy szolgálatát. Azokban a na- Kban került ide, amikor az egész J?*ág hangos volt a pesti egye- ^*k ^ ifjúságának botrányaitól és [" kicsi volt azoknak a pécsiek- jj " a száma, akik attól tartottak, j.Sy a mi városunk nyugalmát is .,Ver_l a horthyfasizmus ködös eológíájátől fertőzött tányérsap- U* diák „bursch”-ok zajongása. jj.D tetszett az sem, hogy a szép ,1 iskolaépületekből kitelepítették a ,J^Pfokú oktatás iskoláit, amelyek ts vándorúton vannak. Mind­et**0 a szempontokon túl emel­ik®*“ azonban az öröm és a büsz- ^2*8» hogy az ország déli cstics- v£®*n eídugott város egyetemi i ÍJs?á emelkedik és hatalmas le- • VI. mcSl c!őtte. Ezek a fokozások részben be is telje- (jSJ'k, mert a város falai között , nyert egyetem világhírű fosainak munkája jelentőségben cs*pott az ország határain és így árosunk nevét is ismertté tette földön. Az ország minden dj?*eb81 és külföldről idesereglő j.jknernzedékekbol azóta nem egy. ty-Pevdkedett ifjúból lett olyan *j®Js> akinek tudományos eredmé- jelentősen előrevitték és gaz- (j5.!t°fták a tudományt. Amikor így büszkén megállnpftjiik ls k 81 nlP? ten mondanunk azt a negyedszázad eredmé- még gazdagabbak is lehettek jjha félfasiszta és fasiszta }°lna tjjlüányzati rendszerek több lehc- 8*t nyújtottak volna a tudo- U^yos búvárkodásra. Olyan or- ,'‘k'ban azonban, ahol a nép nem » ’ °*t a tmjpmány sem lehet egyetemi autonómia nem * * pécsi egyetemet sem rJ'ei évtized romboló eszmevilágá­ét fertőzésétől és ez ballasztként fs ejtette a tudományos munkát Sj, 3 nevelésben a szabad „európai” •lemnek kibontakozását, fuj felszabadulás óta azonban a íj-0,t,ány c pécsi fellegvárának fa­lem rpsf ötött a szabadság szél­ig?? és sikerűit lábát megvetnie íjJJny olyan hadászati ponton, Irigyek reményt nyújtanak az új \ * szellemiség további sikereihez. U | 1nmánvos munka célja nem íj"'* elvont tételek öncélú formu- **” hanem a dolgozó nép és Hi *aSának feiemetését kell szolgál­ta' Egészségének védelmét és a U .zabaduit szellem határainak ki­osztásét. Ihs.z egyetemi nevelés céljának is nak kell lennie, mint a réginek, iw *vcll ismernie azt, hogy ma ocj/.egy kaszt uralkodik ebben az ^zaghan, amely az egyetemen tó'.^atül nevelte ki a „megbízha- Jm^'nyomókat. Vezető garnitúrát. d/Jy a maga születési és vagyon'- •againak birtokával külön világ ban élt és semmi közössége nem volt a néppel. Az egyetemre ezért csak a legritkább esetben juthatott fel a nép fia és ha feljutott később rendszerint megtagadta osztályát, amelyből származott. Ma a nép itt az úr és a népért kell történnie mindennek. A neve­lés most is vezetők, a szellem elit­gárdájának kinevelését célozza, de nem elnyomókat, hanem a népért élő és annak felemelésén munkál­kodó tudósokat, gyakorlati alkotó­kat, tervezőket és irányítókat ké­pezzen, akik szüntelen felelősséget érezzenek népükkel szemben. Értel­miségieket, akik a nemzetben min­dig népüket lássák és tragikus válaszút előtt állva, tévedheletlghül talátják meg azt az utat, amely Í ivára válik népüknek és osszbang- an áll az egész emberiség haladá­sával. Csak akkor leszünk egészen elégedettek egyetemünkkel, ha Ilyen tartalmát látjuk kiteljesedni. Azt mondottuk 'előbb, hogy ezen a téren történt egy és más. Való­ban történt. Az egyetem legkivá­lóbb tudóstanárai közül a nép és a haladás mellé álltak néhányan. hogy mást ne említsünk, mint a Kossuth-díjas tudóst, dr. Ernst Je­nőt, az akadémiai tagságra javasolt Lissák Kálmán rektort. E nagyszerű tudományos eredmé­nyek mellett rendkívül fontos, hogy a nagyntultú pécsi egyetem necsak a tudomány, hanem a demokrácia fellegvára is legyen. Ezen a téren is vannak már jelentős eredmények. Az egyetem új évfolyamaira egy­re nagyobb számban kerülnek a mun­kások, parasztok, a dolgozó kisem­berek fiai, hogy belőlük alakuljon ki az új értelmiség. A pécsi egye­tem ifjúsága az utóbbi hónapokban egyre több tanú jeléi mutatta demo­krácia mellett való őszinte kiállás­nak. Az egyectemisták szervezete a PERE ellentétben a régi fasiszta- szellemű bajtársi körökké! és egye­sületekkel nem a nép iránti gyűlö­letre, hanem a dolgozókkal a népi demokrácia államával való közös munkára neveli az if júságot. A né­pi kollégiumok egyetemistái nem­csak a demokrácia megerős fáséért és az ifjúsági egység megteremté­séért folytatott harcban jártak/élen, hanem elsők a tanulásban, a szak­ismeretek gyarapításában és annak az újtipsú ifjúságnak a kialakítá­sában is, amely nem „szakbarbáro­kat”, hanem szélcslátókörű nép iránt hűséges, harcos és áldozatkész új értelmiséget teremt az országban. A Magyar Dolgozók pár’, innak pro­gramja nagy jelentőséget tulajdo­nít az oktatás és kü'3riíi«,‘n az egyetemi oktatás demokrnt'zft’ásá- nak az általános nevelési színvonal emelésének. A jubiláló pécsi egye­temnek szintén nagy szerepe van abban, hogy a műveltség végre hoz­záférhető legyen a dolgozó nép leg­szélesebb réteget számára és a tu­dás, a kultúra az egész magyar nép közkincse tegyen. Ruzsits Endre. tjwrwa Szokolovszkl a halhatalai? értekezletről f,^5?Kolovs7.'ki tábornagy, Német-1 szovjet övezetének. föpa-| « keresztény demokrata ;ijj° 'ezetói előtt nyilatkozott a? kérdésekről. A legerélye- •é» C ®®gcáfolta azokat a hí- p^'^éseket, hogy Németország W/Jfet övezetét bármilyen formá­éi»' a. Szovjetunióhoz akarnák t|Colnl, vagy, hogy a detnokra- í’-'y válas7‘ásoka* meg akarnák Távozni. <0ndoni ha.hatalmi értekezlet­Előkészítik a jugoszláv és bolgár népi köztársaságok államszövetségét Dimitrov nyilatkoznia az United Pres» munkatársának tői szólva megállapította, hogy az ott hozott határozatok ellen­tétben állnak Európa békcsze- retö népeinek érdekeivel és ter­mészetesen a német nép érde­keivel is. A tábornagy a továbbiakban a szovjet övezet gazdasági helyze­téről nyilatkozott és hangsúlyoz­ta a középeurópa: és keletufópaí népi demokráciáik között* lá esí- tendö kereskedem- kapcsolatok szükségességét. Dimitrov miniszterelnök az Uni­ted Press varsói munkatársa előtt tett nyilatkozatában az amerikai újságírónak arra a kérdésére, tör­tént-e előrehaladás a Tito tábor­nagy áMal be jeden tett bolgár-jugo­szláv föderáció tekintetében, a Kö­vetkezőket mondotta: A bolgár és a jugoszláv nép minden lépésével előkészíti a két népi köztársaság államszövetsé­gét. Ez majd akkor következik be. ami­kor a két kormány- elérkezettnek látja az időt a kérdés megoldására. Arra a kérdésre, megfelel-e a va­lóságnak az a hír, hogy Bulgária és néhány keleteurópai ország a Szovjetünk! tagállamává válik, Di­mitrov így válaszolt: Ez tiszta ko­holmány. Csak teljesen tájékozásán emberek adnak hiteit, az ilyen gya­nús forrásból származó híreknek. Országaink önálló és szuverén államok és újjáépítésük is ebben az irányban halad. A Kelet—Nyugat-Európa közölt! feszültség enyhítésé! célzói kísérle­tekről Dimitrov így nyilatkozott: Helytelennek tartom ebhö! a szempontból Európát kettéosztani és a két rész közötti feszültség­ről beszélni. Sok olyan’ függő nemzetközi kér­dés van. amelynek haladék lahm megoldása minden európai és Euró­pán kiviül nemzet érdeke. De nincs olyan kérdés.- amelyet az érdekel: országok törvényes ‘ jogainak tisz- letetbentartáséV«! és az Egyesült Nemzetek alap elveinek alkalmazásá­val tárgyalások útján ne lehelne megoldani. Az egész emberiség a békét kívánja. A felelősség elsősorban az Egye­sült Államokra hárul, amely eddig mindig elkerülte a közvetlen tárgyalás1! annak ellené­re, hogy a Szovjeíúnió legutóbb kifejezte hajlandóságát arra, hogy tárgyalásba bocsátkozik az Egye­sült Államokkal a vitás kérdések rendezésére. Narcfoinnban beismerik a kormápycsanatnk súlyos vereségét Mint az ar.gol_ rádió jelenti, a kí­nai kormány tájékoztaíásügyi mi­nisztere sajtóértekezleten közölte, hogy az amerikaiak által kiképzett és amerikai fegyverrel felszerelt 13 kormányhadscreből ma inár csak hat van harcképes állapotban. A jelentés szerint a néphadser'g teljesen köriÜveíte Santung tartó many fővárosát, Szinarrt és nagy erővel támadja .Jehol tartomány Fő­városát, Csengte-t. Mélyül a francia kormányválság A francia lapok hossaű cikkekben foglalkoznak a psnuetgyű és szer­dai ülésévei. A! Kumaniíé szerint a bizottsá­gok kormányellenes hangulata -i nép általános elégedetlenségét tükrözi vissza. A Bopulaire az: írja, hogy minden egyezkedési szándék ellenére a köz­tisztviselők , számának csökkentése körül folyó parlamenti vita kormány- válsághoz vezethet. A Franc Tireur megállapítja, hogy a váís-ágot kormányátalakí­tássá1! akarják áthidalni. René Mayer foglalná d Bidault helyét. A francia nemzetgyűlés szerdán élfélig tartó heves vita után a 150.000 köztisztviselő elbocsátásá­ról szóló javaslat tárgyalását csü­törtökön délutánra napolta el. A francia lapok egyöntetűen megállapítják, hogy a keddi bi­zalmi szavazat ellenére is a kor­mány helyzete egyáltalán nem szilárdult meg. ü szabad görögi kor­mány teltételei A szabad görög rádió jelenti, bogy a görög nép nagy lelkesedés­sel fogadta Markosz tábornok kor­mányának azt a i elhaTarozását, hogy az athéni kormánnyal hajlandó békéről tárgyalni azzal a Kikötés­sel, hogy az angolszászok elhagy­ják az országot és G.3 tagország­ban szabad, tisz*! vicctárokat tartanak. A monércho-fasiszta kormány azonban ehnasítyifa ez! az ajánlatot azt ívivén. hogy a demokrata kor­mány gyengeségből nyújtotta fe­léje jobbját. Az athéni kormány azonban súlyosan tévedett, mert a demokratikus haderők ma a ta­valyinál százszorta erősebbek és a szabad görög csapatok váíto- zaífemuJ készen állnak acre, hogy leszámoljanak a monairaho-fasiszták- kal és kivívják az egész görög nép szabadságát. A szabad görög rádió 'athéni la­pok híradása alapján arról számol be, hogy az. athéni taktanvában lázadás tört ki a monarcho-fasiszt* hadsereg körében. A lázadás miatt sok tisz­tet és katonát letartóztattak. Hsvekszik a námsl sztrájk mozgalom Nyugatnémetors-zágban még irun­dig íoTytatódfk a szfrajkmozgalom. Wfesbadenben a munkásság 14 napja sztrájkol és a közvetítő tár­gyalások eddig eredménytelenek maradtak. Casselben a munkásság 95 szá­zaléka elhatározta, hogy sztrájk­ba lép, ha jövő hétig nem telje­sítik a jobb ellátásra vonatkozó követeléseiket. A feszült nyugateénietország! hely­zetre jellemző, hogy a termelés az utóbbi időben jelentősen csökken:. Így például májusiban Biacmában az é'prilísi eredménnyel szemben egy- mflPó toraiéval kevesebb szene! ter­meltek. Komoly gondot okoz néniét gazdasági körökben az ie, hogy az angolszászok folytatják * jó­vátétel! listán szereplő gyárak leszerelését. fi francia Kommunista Párt elitéli a kormány áruló politikáját A francia Kommunista Párt po- liükai bizottsága megvizsgál:a az időszerű kérdéseke'. Az ülésről kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a francia Kommunista Pót: éli:éli a francia kormánynak a londoni értekezleten tanúsított po­litikáját. Megállapítja, hogy a kormány elhanyagolja a nem­zeti érdjeitek fokozott védelmét és elfogadta Németország lalpra- áltításának elsődlegességét. Felhívási in'éz minden fran'ciához, hogy a londoni határozalok páriá­mén::' megerősítésé! akadályozza meg. Á köztisztviselők létszámának csökkentése helyett a politikai bizottság azt ajánlja, hogy a katonai költségvetés csökkenté­se útján takarékoskodhatnának. Az árak és bérek kérdésével kap­csolatban a politikai b’zo'.tság ki­jelentette, hogy a kormány tehe­tetlennek muta:kozott az árak ko­moly leszállításában és így a dolgozók jogosan követelik a megélhetéshez, szükséges bérki­igazításokat. A IX ovo je Urem ja a szovjet-amerikai nézeteltérések békés elrendezéséről A.Novoje Vremja a szovjet— amerikai nézeteltérések békés rendezésének lehetőségéről írva megállapítja, hogy a szovjet kormány rendíthetet­lenül törekszik a béke megváló, sítására és a hathatós nemzet­közi együttműködésre, ugyanakkor azonban a tények, azt mutatják, hogy az Egyesült Álla­mok ha időnként meg is lobogtat­ják a béke olajágá-. tudatosan kerülnek minden olyan gyakorlati lépést, amely a függő kérdések erndezéséhez vezetne. Az amerikai külügyminisztérium yalódj célja a „hideg háború” folytatása — állapítja meg a lap. Az ameri­kai monopolkapitalisták hasznot húznak a nemzetközi helyzet bi­zonytalanságából, háborús leljoüle- tet és kommrunistaellenes hiszté­ria; ‘keltenek és biHiökat nyernek a fegyverkezés fejlesztésén, vala­mint az ríj háborúra való készülő­désen. A világ népei azonban nem akarnak háborút és Európa országainak uralkodó köreiben mindinkább rádöbbennek arra, hogy Washington „hideg háborúja" nem sok jót ígér szá­mukra és komoly következmé­nyekkel járhat.

Next

/
Thumbnails
Contents