Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)
1948-06-27 / 145. szám
Jog PÉCS, 1948 JÚNIUS 27. VASÁRNAP. V. ÉVF., 145. SZ. ÁRA 60 FILUjr A BÉKE KIÁLTVÁNYA A varsói nyolchatalml külügyminiszteri értekezlet végétért. A nagyjelentőségű megbeszélésekről kiadott záróközlemény világszenzációt keltve jeleni meg és a háborús uszítás hatása alaitt álló emberiség őszinte felszabadultság- gal állapította meg: Varsóban a béke értekezlete ülésezett és az ott hozott határozatok minden békeszeretö ember által követhető irányt mutatnak a nemzetek között fennálló ellentétek kiküszöbölésére, a bajok íőíorrásánnk megszüntetésére: a nemei kérdés megoldására. A varsói értekezletnek abban van a leglényegesebb jelentősége hogy azoknak az országoknak a külügyminiszterei fogalmazták meg és frták alá, amelyek legközvet- lenebb ismerői ennek a problémának, azoknak a népeknek a névé. ben történlek a tanácskozások, amelyeket harminc esztendő alatt kétszer kergetett világégésbe és teljes anyagi leromlásba a német imperializmus és amely nemzeteket elfelejtettek meghívni a londoni hatahatalmi értekezletre. Az elmulrt bárom évtized alatt kétszer gázolt orosz földön a porosz csíz ma, kétszer égette föl az orosz és lengyel városokat a germán pusztító ösztön, kétszer vérzett a né met junkerek, a porosz tisztek miakt Csehszlovákia, Jugoszlávia Románia, Bulgária és a német imperializmus miatt hozott sokszáz- e/ernyt emberélet-áldozatot Ma gvarország. Albánia hegyei között ennek a politikának következte, hen csattoglak a fegyverek és akár szövetséges, akár ellenségként álltak ezek a nemzetek a németek oldalán, vagy ellene, a nemet imperializmus ..barátságát" mindig keserűen meg kellett fizetni. Nem ezek, a történelem során talán a legtöbbet szenvedett nemzetek az okai, hogy a londoni hathatalmi értekezlet után össze kellett ülniók a Szovjetunió és a keleteurópai népi demokráciák külügyminisztereinek, hogy a világ tudomására hozzák eltökélt szándékukat: minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozzák a német imperializmus újjáélesztését Varsóban a Németországot kettészakító londoni értekezlet után nem csupán egyetlen kérdését akarták megoldani a nemzetközi kapcsolatok bonyolult szövevényé, nek, hanem az egész világ számára létfontosságú kérdésről vo't szó, a béke biztosításának alapja- ról. Jól emlékszik még a világ közvéleménye azokra a napokra amikor majdnem pontosan három évvel ezelőtt a nagyhatalmak vezetői Potsdamban, az egykori porosz királyi palotában megegyeztek a német kérdésben, a béke rendezésének egész világra kiható ügyében, Németország gazdasági és politikai egységének megóvása mellett. Ezt a határozatot és egyezményt egyedül a Szovjetúnió tartotta meg. Roosevelt utóda ugyan aláírta ezt az egyezményt, de azóta a Marshall-terven nyugvó amerikai külpolitika mindent elkö. vetett viiágurnlml törekvései érdekében Németország kettészakí. tására, hogy Nyugat-Németorszá. got a doliárimperializmus gazdasági és katonai gyarmatává tegye Nemcsak a békés imperialistaellenes tábor számára létfontosságú, mi történik ma Németország ban. Lakosainak számát, gazdaság? és katonai erejét tekintve, Németország ma is a kapitalista világ második országa. Amennyire tehát fontos és nélkülözhetetlen a tartós béke biztosításához a demokratikus, demilltarlzált, egységes Németország, ahol megtörték a monopóliumok, földbirtokosok és tá. homokok uralmát, annyira fontos a túloldalnak is a német fasizmus újjáélesztése. Ezzel szemben a békére törekvő Szovjetúnió németországi politikája nemzetközi egyezmények, elsősorban a jaltai és potsdami hatá rozatok végrehajtásán alapult. Ez a politika a fasizmus gyökeres ki. irtását, a nép demokratikus átne- velését, a demokratikus pártok és szervezetek megerősödését, az újjáépítést, a jóvátétel pontos teljesítéséit szolgálta. Az amerikai imperializmus mindennek ellenke. zőjét tette. A német egység megteremtése helyett kettéválasztották az országot, a szovjet jóvátétell Javaslat elleni védelem leple alatt pedig eddig 10 milliárd dollárral többet vittek ki az országból, mint a Szovjetúnió egész jóvátétele követelése. Washington legfőbb célja az volt, hogy rátegye kezét a né met imperializmus szívére, a Ruhr, vidékre, hogy ezzel kezében tartsa Nyugat-Németország legfontosabb nyersanyagait és uralkodó pozíciót építsen ki a maga számára. Ennek a célnak a szolgála: tóban élesztgették az amerikai bankárok a német kapitalizmus tüzet, a német dolgozó nép, a munkások és parasztok rovására. Szinte szóról-szóra ismétlődik az első világháború utáni történelem amikor az amerikai tőke olyan készségesen sietelt a legyőzött vetélytárs megsegítésére, megerősítésére, nagyranövelésére a szo- cializműs országa ellen. Az amerikai imperializmus veszélyes külpolitikája természete, sen önvédelemre késztette azokat az országokat, amelyek már két ízben voltak a német nácizmus támadásának áldozatai rövid bálom évtizeden belül, s amelyek saját bőrükön érezték a hitleri hordák barbárságát. Azért ült ősz. sze a varsói értekezlet, hogy ,,megálljt" kiáltson az új háború felé rohanó imperializmus felé. A békét óhajtó népi demokráciák pe. dig ezért fogadták olyan nagv lelkesedéssel a varsói záróközle. inényt. 's A varsói találkozó a béke találkozója volt és nagy megtisztelte, tés Magyarország számára, hogy mi is, a legyőzött ország, egyenrangú félként ott lehettünk a nyi. latkozat megszövegezői és aláírói között. Ez mutatja a teqvilágo- sahban azt a nagy fordulatot amely Magyarországon 1919 óta hekövetkezett A varsói határozat világosan mutatja az utat, amelyen haladva meg lehet és meg is kell teremteni a német kérdés rendezését és ezzel a békét. Magyarországnak pedig, amely olyan sokat szenvedett a háborúban, amelyhez pedig semmi köze nem volt, szilárdan ott van a helye a békét akaró nemzetek hatalmas táborában. A Szovjetúnió és a népi demokráciák nem engedik a német támadó szellem újjáéledését — jelentette ki Molotov külügyminiszter Állami kezelésbe veszik a törvényhatósági közutakat Az Országos Tervhivatal é* a ] álíami kezelésbe veszik. Az átvé. közlekedési minisztérium döntése felt 5 évre elosztva tervezik 11)49 értelmében a kerek 25.000 kilói ne'er! jarniá: 1-től kezdődően, kitevő törvényhatósági közutakat Pénteken délelőtt 11 órakor a varsói repülő éren Molotov külügyminiszter búcsúztatására megjelenlek Czy rankiewicz lengyel miniszterelnök, a varsói értekezleten résztvett államok külügyminiszterei, a Szovjetunió varsói nagykövete és a diplomáciai tes- ületek képviselői. Czyrankiewicz lengyel miniszterelnök a lengyel munkásság nevében üdvözölte Molotov külügyminisztert és a varsói tanácskozáson résztvevő országok képviselőit Molotov külügyminiszter válaszában Moszkva és a szovjet kormány nevében üdvözölte Varsó sokat szenvedet: lakosságát. Molotov külügyminiszter ezután a varsói tanácskozások után közzé tett nyilatkozatról megállapiíot a hogy Európa népei és a német nép sem engedik a német támadó, szellem újjáéledését. — Szükséges — mondotta —. hogy megerősítsük a népeink kő- zö ti békét és hozzálássunk Európa háború utáni gazdasági újjáépítéséhez. — Mint a közzétett nyilatkozat bőt látható — folytat:a Molotov —-..csak a Szovjetunió és a népi demokráciák á, simái tudnak olyan programot adut a német kérdés megoldására, amely megfelel a népek érdekeinek és a béke, a demokrácia és a szocializmus céljai! szolgálja. Molotov beszédét a következőkkel fejezte be: — Éljen az új, független, ba- rátj Lengyelország! fl varsái értekezlet yjlágyísszhangja A prágai lapok terjedelmes cik kekben közük a varsói tanácsko zásokról kiadott jelen és* és hoz záteszik. hogy a csehszlovák közvélemény örömmel és bizalommal fogadja a határozatokat. Az amerikai lapok is foglalkoznak a varsói tanácskozásokkal. A Newyork Times tudósításának ezt a nagybetűs címet adja: „Nyolc állam Németország ügyében négyhatalmi intézkedéseket követel.” Az angol lapok js teljes részletességgel ismertetik a közleményt. A News Chronicle ezt a címe! adja tudósításának: „Kelet békeszerződést követel Németország- gal". A párisi rádió szemléjében kiemelte, hogy Washingtonban tiltakoztak a londoni értekezlet döntései ellen, mert azok megsértették a po sda mj határozatokat. A párisi lapok közül az Huma- nité hangoztatja, hogy a Szovjetuniót és a Varsóban egybeülí nyolc hatalma’ békés szándék tölti el. A római Unita megállapítja, hogy Varsóból nagy békekezde ményezés indult el a német kérdésben. Jólértesült frankfurti forrásból közük, hogy június 24-én a nyugati megszállási övezetekben 7.2 milliárd új német márkát bocsátó: ak ki. Ennek az összegnek jelentékeny részét az angol — amerikai megszálló hatóságok saját részükre tartották vissza. így a bankok nem rendelkeznek elegendő pénzzel. Frankfurtban egyébként úgy tudják, hogy a szövetséges pénzügyi szakértők a pénzügyi reformra vonat, kozó újabb törvény elkészítésén dolgoznak. Ennek közzétételét a hét végére várják. A tanácskozásokra német szakembereket nem hívtak meg. Varsóban jóváhagyj a Magyarországgal kil őtt szercődést A lengyel nemzetgyűlés külügyi bizottsága elfogadta a Magyaror. szággal kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény ratifikálásáról szótő tör- vényjavasíatot. A vita során fel, szólalt bizottsági tagok méltatták a magyar—lengyel barátság .jelentőségét és megállapították, hogy a szerződés mindkét ország számára biztosíték egy esetleges új német támadás ellen, ugyanakkor pedig pillére, Anglia egyezkedni akar Berlinben A berlini és lipcsei rádió egybehangzó londoni jelentést közöl amely szerint jólértesült angol körök az angol politika irányváltozásával számolnak a berlini kérdésben. Az angol kormány arra a meggyőződésre jutott, hogy vagy kompromisszumos megoldást kell keresni a Szovjetunióval, vagy pedig ki kell üríteni Berlin nyugatj övezeteit, mert nem lehet tovább kiélezni « helyzetet. A brit kormány ilyen értelemben már megkezdte a ár- gyalásokat az amerikai és francia kormánnyal is, hogy közös alapon kísérelték meg a megegyezést a Szovjetúnióval. »merik a a Marshall- segéiv megszüntetésévé’ fenyegetőzik Hiva-.alos forrásból közük, hogy Amerika megegyezésre jutót; az európai nemzetek képviselőivel a segélyprogramra vonatkozó kétoldalú szerződések megszövegezése tárgyában. Hangoztatják azonban hivata.os amerikai körökben, hogy az egyezményeket az amerikai kormány csak akkor tekintheti véglegesnek, ha azokat az érdekelt országok parlamentjei megerősítették. Az amerikai kormány egyik ta- ja kijelentette, hogy ha az egyezményeket nem ratifikálják, akkor Amerika kénytelen, lesz felfüggeszteni a segélyek folyósítását. Búzából közepesnél jobb a termés A földművelésügyi minisztérium jelentése szerint az elmúlt két hél időjárása az ősai kalászosok fejlődésére igen kedvező volt. A búza aratása sok helyen már folyik, a rozsot legtöbb helyen már be is fejezték. Az őszi árpái is mindenütt learatták. Búzából ezidőszerint a közepesnél jobb termésre van kilátásunk. Rozsból jó termés várható, úgy. szintén az őszi árpából is. A tavaszi árpa ezidőszertrrti várható termése lényegesen jobb a közepesnél. A zab jó közepesnek mdnősdtheíő. A rozs és a köles jól fejlődik. A kapások az egész ország területén csaknem kivétel nélkül erőteljesen fejlődnek. A kerti vetemé nyak is jó fejlődésben vannak és egyre nagyobb tömegben keTülnek piacra. A kukorica jelenlegi minősítése általában kifejezetten jő, az Alföld egyes (Vidékein kitűnő. A burgonya jelenlegi minősítése az ország egyes vidéke« szerint jó, illetve jó közepes. Olcsóbb lesz az újbur£onya, a tok és a káposzta A közlekedésügyi miniszter az újhurgonya, tök és a káposzta vasúti szállításának 25 százalékáig terjedő kedvezményt adott. A '•en. delet természetes következményeként várható, hogy ezeknek ez élelmiszereknek az ára még jobban le. morzsolódik. Életfogytiglani kényszermunkára ítélték Korbácsos Ilonát A népügyészség a legnagyobb bűncselekmények sorozatával vá dolta meg Klein Mórné budapesti asszonyt, aki mint a bergenbe’send deportációs tábor női osztályának egyik felügyelője, borzalmas kegyetlenséggel bánt a hozzá beosztott 800 üldözöttel. Állandóan korbáccsal járt és ezzel „fegyelmezte" sorstársait. A fertőt, ienítésre rendelt nőket kemény téli hidegben órákig ruha nCrtkül hagyta és a legyengült deportáltakat a biztos halált jelentő betegszobába küldte. Egy gyermekMmyi féllioltra vert. Általában gyakran ütlegelte a deportáltakat és az üldözöttekéinek szánt édelnásizert is ellopta. — A népbiróság Klein Mámét életfogytiglani kényszermunkára ítélte. Az indokolás szerint a vádíott a terhére rőtt bűncselekményeket telje« egészükben elkövette.
